Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. január 24. o Etűdök A hó, a jég, a tél zordsága mellett számos szépséget is rej­teget ... (Elek Emil felvételei) o Mikor érvényes a végrendelet? Tények és tévhitek Érdekes — egy végrendelettel kapcsolatos — kérdés osztotta meg a közelmúltban az egyik nyugdíjasklub tagsá­gát. Mivel a vitában nem sikerült közös nevezőre jutniuk, ezért levélben fordultak szerkesztőségünkhöz, foglalnánk állást az ügyben, amely ilyen élénk érdeklődést keltett az idős emberek körében. Mivel a szakember véleménye sze­rintünk mások okulására is szolgálhat, a kérésnek ezúton teszünk eleget. A történtek főszereplője egy hetvenes, jó erőben lévő, teljes szellemi frisseségnek örvendő férfi, aki — unoka- testvéreknél közelebbi hozzá­tartozója nem lévén — öreg­ségére egyedül maradt. Ellá­tását, s ha a sors netán úgy hozná, gondozását egy fiatal házaspár vállalta. Ennek fe­jében a bácsi úgy végrendel­kezett, hogy halála után a tulajdonában lévő ház a hoz­zátartozó kerttel egyetemben legyen a fiataloké. A vég­akarat két tanú jelenlétében — az ő aláírásukkal is hitele­sítve — készült, ellátta kéz­jegyével az örökhagyó és a két majdani örökös is. Álláspontok Mármost érvényes-e ez a végrendelet? — merült fel a kérdés a nyugdíjasklubban, ahol végül a következő állás­pontok alakultak ki. Egyesek szerint a végaka­rat igenis megállja a helyét,, hiszen az örökhagyó értelmi képességeinek teljes birto­kában és két tanú jelenlété­ben juttatta kifejezésre szán­dékát. Mások ellenben úgy vélekednek, hogy a végren­delet csak akkor válik meg- támadhatatlanná, ha azt a közjegyző hitelesíti. Végül a harmadik csoport állásfogla­lása: ebben a formában ér­vénytelen a végakarat, „mert a szellemileg beszámítható, írni, olvasni tudó örökhagyó­nak sajátkezűleg kellett vol­na megírni a végrendeletet". Mint a fentiekből is kide­rül, jogi ismereteink megle­hetősen hézagosak, noha szükségünk van bizonyos jár­tasságra, hiszen például a végrendelet esetében is igen sok baj származott már ab­ból, hogy sem az örökhagyó, sem az érdekeltek nem voltak tisztában a végakarat elkészí­téséhez fűződő előírásokkal. Ajánlatos tehát megszívlelni a szakember, dr. Juhász Bar­nabás által elmondottakat: Változatok — Mindenekelőtt meg kell különböztetni a végrendelet fajtáit, hiszen létezik köz- végrendelet, írásbeli és szó­beli magánvégrendelet is. Ez utóbbira azonban csak egé­szen kivételes, a törvény ál­tal meghatározott esetekben van mód. Közvégrendelet az, amit közjegyző vagy bíróság előtt tesznek. Korlátozottan cselekvőképes személy, illet­ve az, aki betegsége vagy analfabétizmusa miatt nem tud írni, olvasni, kizárólag közvégrendeletet készíthet! Aki viszont beszámítható, és írni, olvasni tud, írásbeli végrendeletet készíthet. Ér­dekességképpen megemlítem, hogy az a magyar állampol­gár, aki valamilyen idegen nyelven beszél, ír, olvas, azon a nyelven is végrendelkezhet. Az írásbeli magánvégrendelet egyébként két formában ké­szülhet. Az egyik az, amikor más írja meg, természetesen a végrendelkező akaratának megfelelően. Ebben az eset­ben a végrendelkezönek két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia a végakaratot, amit ezt követően maguknak a tanúknak is hitelesíteniük kell aláírásukkal. A másik lehetőség, hogy ,az örökhagyó sajátkezűleg írja meg a vég­rendeletét, amit természete­sen alá is kell írnia. Ilyenkor viszont nincs szükség a ta­núk aláírására. A 20 éves Simon László kisvárdai fuvarozó kisiparos 1985. december 25-én ottho­nának nyárikonyhájában ösz- szeszólalkozott alkalmazott­jával, az italozó és eseten­ként őt meg is károsító B. Sándorral. Vita közben elő­ször arcul ütötte, majd az asztalról felkapott egv kony­hakést, és olyan erővel szúr­ta mellbe, hogy a kés pengé­je megsértette B. Sándor szí­vét, ezzel életveszélyes sérü­lést okozva. Simon László ez­után kihúzta a sértett mellé­ből a kést, és az asztalra dob­ta. Alkalmazottja s^ó nélkül kilépett a nyári konyhából, majd az udvaron összeesett. Simon László — az esemény­nek egy fiatalkorú tanújával — gépkocsijába tette a súlyo­— Irhatja-e a végrendele­tet az örökhagyó írógépen, mint ahogyan az a levélben említett esetben is történt? — Természetesen, de fel­hívom a figyelmet, hogy ez már nem minősül sajátkezű­leg írott végrendeletnek, vagyis ilyenkor is szükség van a két tanú együttes je­lenlétére és aláírásukra! Na­gyon fontos továbbá, hogy az elkészített okiratból világo­san kitűnjön: ez végrendelet, amivel a jelenlévő tanúknak is tisztában kell lenniük. A végrendeletnek azt is tartal­maznia kell, hogy hol és pon­tosan mikor készült. Szak­emberrel — Érvényes-e tehát az a végrendelet, amely körül a nyugdíjasklubban csaptak össze a vélemények? — A levélben leírtak alap­ján igen. Az örökösöknek ugyan nem kellett volna alá­írni, de persze ettől még nem válik érvénytelenné. Dé ha valaki egészen nyu­godt akar lenni, hogy vég­akarata maradéktalanul ér­vényesülni fog és örököseinek nem kell majd méltatlan pereskedésbe bonyolódniuk, legjobban teszi, ha szakember segítségét kéri végrendelete megfogalmazásához, az elő­írásoknak mindenben meg­felelő formába öntéséhez. san sérült B. Sándort és elő­ször a körzeti orvoshoz, majd a kórházba szállította, így az azonnali műtéti beavatkozás­sal sikerült megmenteni an­nak életét. Az első fokon eljáró Sza- bolcs-Szatmár megyei Bíró­ság emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bű­nösnek Simont, és négyévi szabadságvesztésre, valamint három évi közügyektől eltil­tásra ítélte. Ez ellen az íté­let ellen az ügyész súlyosbí­tásért, a vádlott és védője pe­dig enyhítésért fellebbezett, mely fellebbezés nyomán a Legfelsőbb Bíróság öt év és hat hónapi szabadságvesztés­re, valamint ötévi közügyek­től eltiltásra súlyosbította Si­mon büntetését. Gönczi Mária A tárgyalóteremből A Tüzépen már a tavaszra készülnek... Brit az építés helyén Bár még jócskán benn va­gyunk a télben, a tavasz már nem várhat sokáig. Az építkezők egyelőre csak a terveket nézegethetik, a szükséges anyagok megvá­sárlásával azonban egy da­rabig még várniuk kell. Egyelőre a Tüzép-telepeken is csendes a forgalom. A ta­vaszi hajrára azonban már most készülni kelt. A Nyíregyházi Tüzépen je­lenleg a készletek feltöltésén munkálkodnak. Elsősorban az új építési szabályoknak meg­felelő, korszerű hő- és ener­giatakarékos építőanyagok­ból kielégítő a választék. A falazóanyagok közül a Mátra gázbetonból korlátlan mennyiségben, a Borsod gáz­betonból korlátozott mérték­ben tudják kielégíteni az igé­nyeket. Ugyancsak bőséggel kínálják a Thermotron fala­zóelemet, s az egyre népsze­rűbb Durisol megrendelhető a telepen. A nyílászárók széles vá­lasztékát kínálhatják a ve­vőknek, hiszen a nyíregyhá­zi Tiizép a Soproni Faipari Vállalat mintatelepe és tran­zitraktára. Innen szállítják a többi Tüzépre is a korszerű ajtókat, ablakokat. Gondot az egyes méretek időnkénti hiá­nya okoz. Ezért fordulhat elő, hogy gyakran hónapokba te­lik, amíg egy ház valameny- nyi_ablakát, ajtaját megkap­ják* az építkezők. A tetőfedő anyagok közül a VÁÉV Bramac és az úgy­nevezett római cserép a leg­népszerűbb. Mindkettőből ki­elégítő mennyiség áll az épít­kezők rendelkezésére. Sajnos nem ez jellemző az olcsóbb, úgynevezett égetett tetőcse­répre, pedig ezt is igen sokan keresik. A Békéscsabán gyár­tott cserép minden évben felkerül a hiánycikkek listá­jára. Amíg a Tüzép telepén a nehezebb, nagyobb tömegű árukat vásárolhatják meg az építkezők, addig a szomszé­dos Fészek Áruházban a be­fejező munkálatokhoz szük­séges termékeket szerezhetik be. Burkolólapok, belső sze­relési cikkek már most is kaphatók a boltban, ahol az igazi főszezon csak a nyár közepén, illetve végén indul meg. A beszerzésre azonban már most gondoltak a bolt vezetői, akik az újdonságok­ra is nagy figyelmet fordíta­nak. A tőkés importból szár­mazó, a nyílászárók szigete­léséhez szükséges poliuretán habot, a különféle szigetelő- és tömítőanyagokat, vagy äz úgynevezett Multi-mobil kis­bútorokat már most megren­delték, hogy az olcsóbbtól a drágább portékáig mindent megtaláljanak nálunk az épít­kezők. A Tüzép nyíregyházi tele­pe és a Fészek Áruház közös akcióval siet a vásárlók elé. A tavasz folyamán a Korá- ■nyi utcán új mintaboltot nyitnak, hogy az ezen a kör­nyéken meginduló nagymér­tékű építkezéseknél helyben megkaphassák az egyéni épí­tők a szükséges anyagokat. Kovács Éva Ezrek fogadták országszerte Á félénk Isaura A hét elején elutazott Ma­gyarországról, Isaura, azaz Lucélia Santos, a Rabszolga­sors című film főszereplője. Egy hétig járta az országot, és ez alatt — ha lehet — még jobban megkedveltük a nép­szerű színésznőt. Az Isaura név fogalom lett, sokan ezt a nevet választják gyerme­küknek . .. Lucélia Santos-szal Kis­kunhalason sikerült beszél­getnünk. Mondani sem kell, érkezésekor megbolydult a város, több ezren köszöntöt­ték a tanácsháza előtt, de sokan elkísérték a csipkeház­ba is. Mindenkihez volt egy- egy kedves szava, mosolya, a szerencsésebbek még puszit is lophattak tőle. „Jaj de édes. Jaj, de aranyos. Olyan szép" — hallatszott minden­felől. Bemelegítésnek szán­tam a következő kérdést: — Hogy tetszik a magyar tél? — Kevésnek bizonyult a magammal hozott bunda, né­hány meleg ruhát még vásá­rolnom kellett. Azért nem lepett meg, hogy ilyen hideg van, hiszen már jártam télen Európában, sőt havat is lát­tam. Az ötéves fiam viszont csak most találkozott először hóval. Nagyon élvezi a hava­zást és egyfolytában csodál­kozik — válaszolta. — A Rabszolgasorsnak óriási a sikere világszerte, ön mit tart a film erényének és hibájának? — A legnagyobb erénye, hogy mindenütt szívesen néz­ték. De félre a tréfával, olyan film született, amely bármi­lyen kultúrájú országban megérthető. Az igazságért, igazságosságért való küzde­lem mindennapi harca az em­bereknek. A sorozat bemu­tatta, hogy azért előbb-utóbb a jó győz. Hibája talán az, hogy nem elég csiszolt a pro­dukció, kicsit édeskés. Nem tudom hiba-e az is, hogy könnyen érthető. Ügy érzem, pont ezért jutott el könnyen a nézőkhöz, a nézők szívé­hez a történet. — Az életben is olyan fé­Lucélia Santos a Budapest Sportcsarnokban lénk, szende, mint amilyen­nek a filmen megismertük? — Akkor még tizennyolc éves voltam, valóban szende kislány. Eltelt tíz év, most már inkább csak félénk, csendes természetű vagyok. — Miben láthatjuk legkö­zelebb? — Ha eljut Magyarország­ra a legújabb filmem, A vá­gyódás forrása a címe, talán kicsit csodálkozni fognak. Három nőt játszom benne, más típusúakat, mint a Rab­szolgasorsban. Igazi nőies szerep! Emellett készült ve­lem egy gyermekfilm is, re­mélem itt szintén megismer­hetik. — Mit visz haza Brazíliá­ba Magyarországról? — Sok-sok emléket, aján­dékot és az emberek szerete- tét. Temesi László Szakmaközi bizottság Együttműködés A szakszervezeti tagok munkahelyen kívüli érdekvé­delmét látja el többek között a szakmaközi bizottság Nyír­egyházán. A 15 fős testület a napokban kerekasztal-beszél- getésre hívta meg 20 nagy- vállalat és intézmény szak- szervezeti titkárát, hogy együtt keressék az alapszer­vezetekkel való kölcsönös informálás lehetőségeit, for­máit olyan kérdésekben, mint város- és területpolitika, köz­lekedés, környezetvédelem, lakossági ellátás, szolgáltatás stb. A bizottság jó munka- kapcsolatra törekszik a város nagyüzemeivel, intézményei­vel, épp ezért kibővített ülé­seik is rendszeresebbek lesz­nek az elkövetkező időben. Szeretnének véleményt kérni az alapszervezetektől az új autóbusz útvonalak kialakítá­sához, a városi szociális terv kidolgozásához. Terveznek ki­helyezett várospolitikai fóru­mokat, szakszervezeti napot az Örökösföldön, ebből az al­kalomból gazdag kulturális és sportprogram várja majd a lakótelep minden korosztá­lyát. (t. m. j.) K ezdjünk új életet” — ezzel a szimpatikus és sokatmondó felhí­vással indította az MTV az 1987-es esztendőt. A jelmondat káros szenvedé­lyektől mentes, egészséges életmód folytatására buzdít. Kevesebbet enni, inni; többet mozogni, sportolni. Akiben viszont megvan a hajlandó­ság a változtatásra, már az első lépéseinél komoly aka­dályokba ütközik, mivel az egyik legelemibb feltétel, a tornacipő, városunk boltjai­ban hiánycikknek számít. El­tekintve persze attól az — ál­talánosnak nem mondható — esettől, ha az illető megfele­lően „nagy lábon él”, vagyis 43-as ill. nagyobb járószerve van, vagy meg tudja fizetni a különféle márkás edzőcipő­ket. Továbbra is szorít tehát a cipő, az új évben sem kezdett mindenki új életet — a torna­cipőket forgalmazók bizonyo­san nem. (bede) Üzemi könyvtárak Bábtól a zöldségig-„Nyúltenyésztéssel foglalko­zom, szeretnék ezzel kapcsolatos könyvet olvasni!” ,,A legújabb kötött modelleket szeretném megnézni!” „Szükségem lenne néhány fogyókúrás receptre!” Számtalan ilyen és ehhez ha­sonló kérésnek tettek eleget ta­valy is az üzemi, vállalati szak- szervezeti könyvtárak. A hálózat % könyvtárában az elmúlt 1—2 év tapasztalata azt mutatja, hogy megnőtt az igény az ismeretter­jesztő irodalom iránt. Egyre ke­resettebbek a kertgondozással, barkácsolással kapcsolatos köny­vek: a magánerőből építkezők, a kisállattenyésztéssel foglalko­zók, a családi költségvetést sza­bás-varrással, kötéssel egyen­súlyban tartó nők folyamatosan nagyobb mértékben kölcsönöz­nek praktikus, közvetlenül hasz­nosítható könyveket. Szakszervezeti könyvtáraink feladata, hogy állományalakítá- eukkal, tájékoztató munkájukkal — nem feledkezve meg a színvo­nalas szépirodalom propagandá­járól — megfeleljenek az egyre növekvő igényeknek, (e. i.) Gombászok A megye gombászainak ta­lálkozóján az Országos Miko­lógiái Társaság elnöke, Vet­ter János kandidátus tart nagy érdeklődésre számító megnyitó előadást február 9- én 18 órától a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Köz­pontban. Az előadásra a mű­velődési ház gombászklubjá- nak kezdeményezésére került sor, de patronálja az MTESZ, a TIT, a helyi felsőoktatási intézmények, az egészségügyi és a tanácsi szervek is. Az előadás célja a gomfoászat iránti érdeklődés felkeltése, valamint az érdeklődőik ösz- szetoborzása egy majdani he­lyi mikológus szakcsoport lét­rehozása érdekében. (r. 1.) Dühvei és késsel...

Next

/
Thumbnails
Contents