Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
1987. január 3. © Mondhatnánk: nem esik útba. Mármint a magyar turistának, aki világot látni indul, s ha átruccan a szomszédos Csehszlovákiába, akkor hála a kitűnő autópályának Pozsonytól meg sem áll Prágáig, a fővárosig. Onnan pedig csalogatja az NDK déli része, az Óriás-hegység szép tájai. Karlovy Vary nevezetességei, miközben elszalad Dél-Csehország mellett. Ez a hegyes-dombos, halastavakkal és völgyzáró gátakkal tarkított táj. a nemzeti folyó, a Moldva szülőhelye mindössze hetede az országnak, azonban műemléki látnivalóit tekintve sokkal rangosabb helyet követel magának. Vágjunk neki mi is a történelmi hangulatú városkák, romantikus várak sorát kínáló túrának. Ha Brno után letérünk az autópályáról, alig másfél órát kell mennünk, hogy négyöt évszázadot csöppenjünk vissza a múltba. Bár még Morvaországhoz Számítják, de egy hatezer lakosú kisváros, Tele felvillantja, milyen szépségek várnak ránk. A főút mellett eddig is rendezett falvakon,. kisvárosokon kanyarogtunk keresztül. itt azonban már nem jutunk be a városközpontba. Jó érzékkel kitiltották a forgalmat — mint a többi város történelmi magjában is tették — hogy gyalogosan lépjünk be valamelyik városkapun, s álmél- kodjunk el a késő reneszánsz teljes összhangján. A hosszan elnyúlt főtért ugyanis ötvennyolc lábasház szegélyezi, árkádjai alatt esőben is végigmehetünk szárazon. Ahogy Tele ma is kisváros. ugyanúgy nem vetette fel a pompa, a gazdagság a korábbi századokban sem. Egy tűzvésznek „köszönheti", hogy az 1500- as évek elején szinte egységesen épült újjá. S a csalóka építészet mímelte, hogy minden nagyobbnak, gazdagabbnak látszik, mint valójában. Ugyanis a házak szinte kivétel nélkül egyemeletesek, ám a térre Barangolás nézve magas oromfalat húztak, még ablakot is tettek rá. csakhogy nagyobbnak tűnjön az épület. S hogy megmaradjon a hangulat, a tér egyik sarkában vándorló mestert is találtunk. Ek- hós szekér helyett ugyan egv kis buszt alakított át, amelyben ott az esernvöja- vító műhely, s függöny mögött a szoba és konyha két négyzetméteren. (A vándormester árai — mint kiderült — szintén vándoroltak — felfelé.) Dél-Csehország természetes központja a Moldva kanyarulataival övezett Ceské Budéjovice. Az alapító II. Ottokár cseh király 1265- ben kimérette Közép-Euró- pa mindmáig legmutató- sabb és legtagasabb főterét, amelynek minden oldala 133 méter hosszú. Ne sajnálja a fáradtságot, aki „egyben" A Moldva fölött magasodik Krumlov vára... Rozm berk vára maga a középkor. Hluboká várát tízezrek keresik fel évente. zak szegélyezik, s mint egykor, most is üzletek sora található az árkádok alatt. Érdemes betérni, mert hiába hetvenezres városban járunk, mégis családiasabb a vásárlás, a kiszolgálás, mint másutt, miközben bő az áruválaszték. (Csak mellesleg megjegyzendő: ne higgye az utazó, hogy a fővárosban, Prágában lehet legjobban vásárolni, mert a magyar tempónak már szokatlan, hogy alig van önkiszolgálás, vagy éppen már a kosárért is sorba kell állni, hogy a boltba jusson az ember.) Ceské Budéjovice környékén — főleg a Moldva mellékén — várak tucatját találja a látogató. A műemlékvédelem dicséretére legyen mondva, hogy általában jól karbantartott, vagy éppen a felújításnál tartó becses nemzeti emlékeket lát. vára, amely a prágai királyi vár, a Hradzsin után az ország második legnagyobb vára. Stílusok váltakoznak, ahogy, egyik udvarról a másikra haladunk. Közben a hajdan félelmetes várárokba most sem ajánlatos leereszkedni. A mélyben egy medvepár tanyázik, két lábra állva kuncsorognak a turistáktól egy kis édességet, játéknak pedig egy alumínium söröshordót görgetnek. Bár a várat az 1200-as évek elején ,a Vit- kovic csalad emelte, majd a cseh történelemben nagy# szerepet játszó Rosenberg- dinasztia bővítette tovább, hogy aztán újabb tulajdonosok után ismét a Schwarzen béig hercegekkel találkozzunk. Nem tudni, a német urak milyen emberek voltak, azonban az ősöket felvonultató képtárakban úrnő, mígnem -meglát az udvaron egy fekete spánielt — olvarázsoltan szakasztott a mása. Ahogy délre haladunk, mintha az időben is visszafelé lépnénk. A Moldva partján tovább a kajaktúrára indult diákok, felnőttek seregét látni, amint vígan csorognak le a gyors futású folyón. Mindössze 18 kilométert kell haladni egy újabb, szintén teljes épségben pompázó várhoz, Rozm- berk névadója a Rozmberk vagy német nevén Rosenberg családnak. Itt a múzeumnak berendezett várban már a középkor köszönt ránk. A berendezések a komor, vastag falaknak megfelelően a puritán középkor ridegségével mutatják be az akkori élet legA Moldva partján — most már a folyásiránnyal egyezően északra — még két várat érdemes megtekinteni. Mindkettő a hosszan elnyúló megint mesterséges tóvá duzzasztott nemzeti folyó felett magasodik. Az egyik Csehország egyik leghíresebb királyi vára, vagy ahogy fogalmaznak róla, a várak királynéja, Zvikov, amelyet a XIII. században épített a Premvsl család. A gótika szép emlékeit korhűen állították helyre, múzeumként ismerkedhetünk meg a vár történetével. Nyolc-tíz kilométerrel odébb pedig Őrlik vára „magasodik", bár a meg- duzzasztott folyó miatt már túl alacsonyan van a parthoz. A kilátást pedig a Tábort Plzennel összekötő úton leljük meg igazán, ahol egy 300 méteres viadukt ível át a folyón (tavon). hívogatva a megpi- henésre. Lányi Bolond Északnak alig tíz kilométeres kitérő Hluboká nad Vltavou, ahol a Moldva egyik kanyarulata fölött magasodik Hluboká vára. Az osztrák uralomból adódik, hogy gazdagságát, pompáját .a Schwarzenberg hercegi család teremtette meg, akik 1840 és 1870 között az angliai Windsor- kastély mintájára, romantikus gótikus stílusban építették át a várat, s hoztak létre egy olyan fényűző kastélyt, amelynek szobáiban járva a közelmúlt főúri pompáját látjuk magunk előtt. A berendezés, a bútorok ugyanis — a múzeumi bemutatás ellenére — eredeti összeállításban találhatók. A várhoz illő ősparkban is érdemes bo- lyongani egy órácskát, hiszen a világ minden tájáról idehozott faritkaságok teszik szebbé. Ha délre, a Moldva folyásával szemben indulunk meg — amely ezen a részen mindinkább hegyi foGótikus várudvar Zvikov várából. (I„. E. felvételei) akarja látni az egészet, s a tér északkeleti sarkán lévő dóm mellett mássza meg a város jelképét jelentő 72 méter magas Feketetorony 360 lépcsőjét, hogy fentről gyönyörködjön a régi formáját máig is megőrző belvárosban. A főteret itt is lábashályóvá változik — fél óra járásnyira Cesky Krum- lovban találjuk magunkat. Abban a városkában, amelyben — miután a Moldva két hatalmas kanyart ír le körűié — mindenből kettő található. Mármint egy-egy piactér, városháza és templom áll az alsó és felső városban, azonban mindezek felett egy magasodik: Krumlov — mivel a környékben talán nincs is olyan vár. város. amelyhez közük ne lett volna — a sokadik fekete hajú, szúrós fekete szemű, hosszúkás arcvonású hercegnő képe után nem az az ember képzete, hogy mintha valahol már látta volna, inkább azon meditál, kire hasonlít a csipkébe bújt Várak Dél-Csehországban feljebb csak képzeletben élő lovagi világát. Nem sokkal később a Moldva hirtelen nyugat felé fordul, hogy néhány kilométerrel odébb hatalmas tavat alkosson. A Lipnói tó erőművet táplál, a kirán- dűlők vízimádók paradi- * csórna. A 42 kilométer hosz- szú. számtalan beszögellés- sel rendelkező mesterséges tóban 300 millió köbméter vizet fogtak fel. a szocialista építés egyik büszkesége, amelyet 1959-ben fejeztek be. A tó partján kemping és faháztelep követi egymást, ennek ellenére arra kell számítani az idegennek, mintha a mi Balatonunk partján járna: csak a szerencse juttatja szálláshoz a nyári főidényben. Hagyjuk el a Moldvát, induljunk újra északnak (nemsokára ismét találkozunk a folyóval). Egv jó tanács: nem árt figyelni a terelőutakra. Megesik, hogv egy felüljáró építése miatt egy hegyet kell körbekerülni, majd húsz kilométerrel, hogy a túloldalon találjuk magunkat. de ha utat építenek, az is előfordul. hogy a szomszédos mező lesz a terelőút két kilométeren át, aminek kárát leginkább a viszonylag kis számú nyugati turista látja alacsonyan épített, s köny- nyen felakadó autójával. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
