Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. január 17. SZÁMÍTÓGÉP AZ ÜZEMBEN. Az állatforgalmi és húsipari vállalat nyíregyházi húsüze­mének újonnan létesített irányítástechnikai műhelyében gondozzák, javítják a program- vezérelt elektronikus gépeket. Képünkön: Szentpéteri József egy mikroszámítógépet ja­vít a korszerűen felszerelt műhelyben. (Császár Csaba felvétele) A T. ügyfél megjáratfaftása Kiszolgáltatva a szolgáltatónak Csengerben a szerviznél — váratlanul A szokásos munkaterv alapján végeztek vizsgálatot a kereskedelmi felügyelők az ősszel a szervizekben és a ke­reskedelemben, hogy ismét megnézzék: hogyan intézik a minőségi kifogásokat. Eljutottak Csengerbe is, a Csengeri Vegyesipari Szövetkezet rádió- és televíziószervizébe, ahol egy Sokol rádiót, egy hajszárítót és három magnetofont ta­láltak, amelyek egy hónapot jóval meghaladó ideje vártak javításra. ismerik. Azt a gyakorlatot vezették be, hogy rövidebb javítási időt írtak be, így csökken a jótállás ideje, meg aztán a 30 nap is kevesebb­nek tűnik. O. Erzsébet még 1986. má­jus 13-án vitte be magneto­fonját javításra. P. Endréné is május 27-én lett ügyfele a szerviznek, V. Gyuláné július 29-től várt hajszárítójára, s ezt az állapotot november 25- én fedte fel a felügyelőség vizsgálata. Öt miniszter is hiába kötelez? Aki nem tudná, 1969-ben rendelkezett úgy öt miniszter — a belkereskedelmi, a kül­kereskedelmi, a nehézipari, a kohó- és gépipari, valamint a könnyűipari tárca vezetői —, hogy ha a jótállási idő alatt a tartós fogyasztási cik­kek javítási ideje a 30 napot meghaladja, akkor csereké­szüléket, ha a 60 napot is meghaladja, akkor pedig a vásárló kérésére csereutal­ványt kell adni, vagyis a vá­sárló új készülékhez juthat a rossz, esetleg javíthatatlan készüléke helyett. Amikor az ellenőrzést vég­ző felügyelő megkérdezte a szerviz dolgozóit, hogyan is értelmezik ők a jogszabályt, azt mondták: azért nem ad­tak csereutalványt, mert a vásárlók nem kértek. Mivel a vásárlók nem voltak ott, a szerviz dolgozómák ezt az állítását nem lehetett el­lenőrizni. Miután azonban eb­ben a szervízüzemben koráb­ban is voltak már arra tapasz­talatok; hogy a vásárló kérése ellenére sem adtak csereutal­ványt, a felügyelőségen úgy határoztak, hogy valamennyi vásárlónak levelet írnak, s így érdeklődik meg: valóban nem kértek-e csereutalványt, ami szinte hihetetlen. Nemsokára négy válasz ér­kezett vissza. Egyikben P. Endréné azt írta: mindig az­zal küldték el, hogy még nem érkezett meg' az alkat­rész. Augusztusig türelmesen várt, ám akkor kívülállók felvilágosították, hogy egy hónap után kölcsönkészülék, még egy hónap után csere­utalvány jár. A szervízüzem­ben elutasították, azt mond­ták: előbb megrendelik, majd ha a központi raktár vissza­igazolja, akkor cserélhetik ki. Amikor megkapta a keres­kedelmi felügyelőség levelét, innen idézem: „Ügy gondol­tam, szépen rendezzük el, cseréljék ki, én nem írok meg önöknek semmit. Mikor megmutattam a levelet a szerviz vezetőjének, ő hatá­rozottan és indulatosan kije­lentette: most már azért sem cseréli ki, hanem felküldi a KERMI-hez kivizsgáltatni, hogy mitől romlott el.” O. Erzsébet is kérte a cse­reutalványt, a másik két ké­szülék tulajdonosa azt irta, hogy ők is hónapokon ke­resztül jártak a szervizbe, de nem világosították fel jogaik­ról, ezért nem tudták, hogy kérhetik a javításra váró ké­szülék cseréjét. Ilyen előzmények után a kereskedelmi felügyelőség le­velet írt a szövetkezet elnö­kének, hogy a szervizüzem vezetője, Horváth László nem tartja meg a jogszabályokban • előírtakat. E levéllel együtt — amely december 16-án született —, írtak egy mási­kat is, amelyben a Csengeri Nagyközségi Tanácsnál sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyeztek a szervízüzem veze­tője ellen. Nem érheti károsodás Talán azt is jó tudni — mert erre hivatkozott a szer- vízvezető —, hogy a KERMI- be csak a frissen átvett készü­lékeket lehet elküldeni, leg­feljebb a nyolcnapos vállalá­si időn belül, ha olyan gyanú támad, hogy a hibát nem ren­deltetésszerű használat okoz­ta, vagy például valamilyen mechanikai hatás érte. Négy hónap után azonban már semmiképp nem küldhetik ilyen vizsgálatra, ennyi idő pontosan elég ahhoz, hogy a tárolás alatt a készülék ko­molyabb sérülést szenvedjen. A vásárlókat károsodás nem érheti, erről gondosko­dik majd a megyei tanács. De jó volna, ha a községi ta­nács és vegyesipari szövet­kezet kellően hatni tudna — ha kell, a szigorú fegyelme­zés erejével — Horváth Lászlóra: az elkövetkező idő­ben egyetlen vásárlóval se járathassa a bolondját. Balogh József CELLADAM lélek és remények M illiók ültek remény­kedve csütörtökön este a képernyő előtt, hogy a Hírháttér egyébként is népszerű mű­sorából ezúttal tájéko­zódjanak: belátható kö­zelségbe került-e a rák gyógyítása, mi az igazság a Celladam nevű, egy ma­gyar kutatócsoport által előállított ellenszer körül. Nem csupán a televízió előzetes bejelentkezése fo­kozta a várakozást, hanem sok korábbi publikáció, majd pedig az Országgyű­lésen elhangzott államtit­kári válasz, melyet most a Hírháttér műsorában is felidéztek. Óriási a tét — ez érző­dött az egész műsor alatt, amikor minden szónak, minden rezdülésnek külön jelentősége' tulajdoníthat­tunk. Kid.rült: egyesek — köztük jól felkészült orvo­sok is — esküsznek a Cel­ladam gyógyító hatására, arra,' hogy ezzel leküzdhe­tő az emberi élet jelenlegi első számú közellensége. Mások — szintén neves, tudományos minősítéssel méltán rendelkező szakem­berek — ha nem is az el­lenkezőjét állítják ennek, de amíg a nagy reményke­dést, a várakozást cáfolha­tatlan tények nem támaszt­ják alá, addig nekik köte­lességük a kételkedés, — az ember, az emberiség védel­mében. A Kovács Ádám vezette kutatócsoport egyik jelenlévő orvosa megnyerő szerénységgel beszélt eddi­gi küzdelmükről, s mások­kal ellentétben egyáltalán nem állította, hogy itt va­lamiféle magas szinten egyesek féltékenységből áll­nák útját a Celladam tér­hódításának: ugyanakkor arról is őszintén szólt, hogy a végső döntést kimondó tudományos bizottság elé csak később tudják letenni a gyógyszer törzskönyvezé­séhez szükséges cáfolhatat­lan bizonyítékokat, az ed­digi kísérletek eredményeit, magas szintű tudományos leírást. Mester Ákos műsorveze­tő szavait szeretném most folytatni: függetlenül attól, hogy ez valóban hatásos gyógyszer-e vagy sem, vagy csupán továbbfejleszthető elképzelés, netán teljesen téves megközelítés, ezért haszontalan, — az egész bonyolult téma megközelí­tése is szimpatikus volt a nézőmilliók szemében. Sem a feltalálók, sem az egész­ségügyi ágazat illetékes ve­zetői nem vagdalkoztak, hanem éreztették: minden hasonló törekvést segítő szándékkal igyekeznek fel­karolni, s így van ez a Cel­ladam esetében is. (Sor ke­rült például a miniszter és a kutatócsoport vezetőjének találkozójára, ahol meg­egyeztek a további lépések­ben.) N ém kiáltják ki tehát kúruzslásnak a Cei- ladammal történő gyógyítást, miként megala­pozatlan, felelőtlen remé­nyeket sem engednek fűzni hozzá, amíg teljes nem lesz a bizonyosság. Ez az újfaj­ta gondolkodásmód nem csak a gyógyszerkutatásban, •de életünk más területén is kívánatos volna, általa ha­marabb küzdhetnénk le égető gondjainkat. A. S. Élelem az entök-mezfik lakájnak Emberre vár a vad is Az elmúlt évtizedben egy­szer sem volt még olyan ne­héz helyzetben megyénk vad­állománya, mint napjaink­ban. A sok helyütt majd de­rékig érő hó „becsukta” a 1 ermészet kamrájának ajta­ját, befedte az élelemforrá­sokat, a vad az ember segít­ségére szorult. Megyénk negyven, terület­tel rendelkező vadásztársasá­gában mindenütt nagy erővel Ment, mendegélt... Feltételezték, e két levél elegendő lesz Horváth Lászlónak, hogy ha sok hó­napos késéssel is, de pótolja mulasztását. A jó hír helyett azonban január 6-án beállí­tott a megyei tanácsra Ö. Er­zsébet. Elmondta, hogy az ünnepek előtt bement csere- utalványt kérni, de azt mond­ta a szervízvezető, nincs ott a titkárnője, nem tudja ki­állítani a csereutalványt, mert minden fiók zárva. Azt is mondta, hogy menjen vissza ünnep után. A csere- utalványt azonban ekkor sem kapta meg. A titkárnő közölte vele, hogy a főnök elment Debrecenbe, s nincs aki aláírja. Másnap újra el­ment, ekkor pedig azt mond­ta Horváth László, hogy el­küldte a lemezjátszót és a hangszórót a KERMI-hez. A történetnek itt tulajdon­képpen vége, bár az még ide tartozik, hogy a szerviz- üzemben végzett vizsgálat más szabálytalanságokat is felfedett. Jogszabály írja elő, hogy a javítási idővel a jót­állást meg kell hosszabbíta­ni, ám Csengerben ezt sem A tárgyalóteremből Mire költhető a valuta? Az egyéni turistaként utazóik a kijelölt utazási irodáktól kap­ják a valutát, amelyből az európai rubelelszámolá­sú országokba kiutazók sze­mélyenként évente 20 ezer forint éntékfben vásárolhat­nak utazási célra. Az európai tőkés országokba. Jugoszláviába és számos tengerenitüli országba háromévenként egyszer van valutavásárlás! tehetőség (leg­feljebb 14 napi tartózkodáshoz). A valuta vásárlásával általában nincsenek gondok, annál inkább az elköltésével. Néhány példa, sokan utaznak megyénkből Ausztriába és a Szovjetunióba. Az osztrák szom­szédainkhoz utazók nagy több­sége általában kiváltja a maximális valutát, amit egye­sek pár napos külföldi tar­tózkodás sarán mind elköltenek. A Szovjetunióba utazók egy ré­sze alig vásárol valutát, inkább különböző árukat visznek eladás céljából, és ebből kívánják meg­szerezni a külföldi fizetőeszközt. Az ilyen utazók magatartása sérti a tervszerű devizagazdálko­dást. A nyíregyházi B. Zoltán és fe­lesége 14 napos ausztriai turista- útra indultak. Hét napot töltöttek Ausztriáiban, majd hazajöttek, A külföldi tartózkodás költségeinek fedezésére nyújtott valutáit mind faQvasznátt&lr, és azon különbö­ző magnós rádiót, számítógépet, televíziót és egyéb műszaki cik­keiket vásárol lak. A bíróság a házaspárt 7800 forint pénzbünte­tésre ítélte és kötelezte, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak 32 700- forint elkob­zás alá eső értéket. K. Sándor és felesége nyírbá­tori lakosok is 14 napra vásá­roltak valutát ausztriai utazásuk­hoz. Mindössze 3 napot töltöttek Ausztriában, a pénzt azonban mind elköltötték, kötőgépet, számítógépet és egyebeket vásá­roltak rajta. A házaspár bünte­tése összesen 10 ezer forint, és 'nekik is elkobzás alá eső értéket kellett megfizetni 23 408 forint értékben. V. Béláné és fia ajaki lakosok a nyíregyházi IBUSZ által szer­vezett. turistaúbon vettek részt a Szovjetunióiban. Az ország terü­letéről Záhonyban léptek ki, majd a szovjet vámszervek ál­tal végzett ellenőrzés során úti- liolmijaikbó! különböző ruhafé- ieségek, pénztárcák, rágógumiik, ételízesítők kerültek elő 15 ezer forintot meghaladó értékben. A bíróság V. Bóllánést és flát 5300 forint pénzbüntetésre ítélte és a záhonyi vámtrévaíialnál bűnjel­ként kezeúit áruféleségeket elko­bozta. Az ítéletek jogerősek. Jó tudni azt is, hogy az ér­vényben lévő szabályok szerint (nyugati országoikbó. úrázáshoz) valuta-ellátásban: csak vzo*k ró- szesülhetnefo. .akik ú éven. be­lül deviza- vagy vf-;.r incseleK- méayt írem köttettek el, (m. f.) folyik a vadak mentése, ete­tése: napok óta nyolcvan hi­vatásos és több száz sportva­dász járja az erdőket, mező­ket. Viszik a szálas és abrak- takarmányt, a szemes ter­ményt, az almamantot teher­autón, zetoron, szánon, az önzetlen segítők között ott találjuk a legtöbb szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemet is. Amire régen volt példa, nincs is tálán olyan vadfaj, mely ne igényelné az emberi segítséget. A vastag hátakaró, a nagy hideg mellett a hó­paplant fedő jó ujjnyi vas­tag jégréteg Okozza a leg­több gondot. A nyúl, a fácán, a foigoly nem tudja feltörni ezt a jégplédet, hagy élelem­hez jussán, a csülikös viadnák, az őznek, a szarvasnak, a dámnak pedig összevagdossa a lábát, így azok könnyű prédái lehetnek a kóbor- kutyáknak, az orvvadászok- nak. A szárnyasvad, de szinte kivétel nélllkül minden madár különösen a este iöntöki, pén­tek hajnali ónvs eső miatt került knitikir. helyzetbe hiszen a rájuk hullott csapa déik pülanatokoo belül.tol lukra fagyott, r- (akadályoz ván őket a repi : ssben, a me nekülésiben. A károkat imég nem mérték fei-, de valószí­nű hogy a rap-dozók, a ró­kák, a nyeste a vadmaics- kák nem éhezi . e napokon. Az idő úgy az elmúlt órákban jellent ~ a megeny ­hült, a vadé', <. ik azonban most is folyan vcan pótol­ják a vadete állandóan fogyó készleté lágy érté : :: egyebek . lett majd Kilencezer őz több száz szarvasit, dá -c, . muflont .. öntenek me? -.„el a biztos éh. háláltál. (bgí Tsz után vállalaté a „Halász” Etterem­vásái* „Leszázalékolták” a Nyír­ség éttermet (a Halászcsár­dát) — írtuk nemrég lapunk­ban —, mert nem felelt meg az osztályba sorolás követel­ményeinek. Vártuk a folyta­tást, s az nem is sokáig ké­sett, bár nem egészen úgy folytatódott, ahogy Ilyenkor szokás. A Ságvári Tsz — ők vették meg a Halászcsárdát az Al­kotmány Halászati Tsz-től — meggondolta a dolgot és el­adta az épület bérleti jogát, mert nem sikerült olyanná tenni, amilyenné ők szeret­ték volna. Eredeti elképzelé­sük az volt, hogy a Borsodi Sörgyárral közösen egy Spa­ten sörözőt nyitnak, de mi­vel a borsodiak csak a sört adták volna, s az étterem ki­alakításához nem akartak hozzájárulni, dugába dőlt a terv. Az egykor jó nevű Halász- csárdát a KEMÉV Szálloda Vendéglátó és Szolgáltató Vállalat vette meg és termé­szetesen bezárta, hogy elvé­gezzen néhány lényeges át­alakítást. Álmennyezetet ké­szíttetnek, a nagy étterem­ben bokszokat alakítanak ki és megszűnik a pincében lévő kocsma is, helyette két kü­löntermet alakítanak, ahol természetesen étkezni lehet majd. Szeretnék, ha március 1-re megnyithatnák az újjávará­zsolt éttermet, amelynek a neve Nyírség Halász étte­rem lesz. A Nyírségi nevet azért adják neki, mert táj­jellegű ételeket kínálnak majd, a Halász nevet pedig mert azt szeretnék, ha a 20-30 évvel ezelőtti Halászcsárda emléke vonzaná a vendége­ket és természetesen azért is, mert a halételek gazdag vá­lasztékát szeretnék étlapjuk­ra tenni. Bár az átalakítási munkákat a KEMÉV végzi, a nyitás pontos idejére mégsem mernek mérget venrti, mert a berendezések egy része másutt készül, így elképzel­hető, hogy mégsem avatunk régi új éttermet Nyíregyhá­za közepén. Megnyílik viszont még február 1-én az étteremnek egy másik ajtaja, az, ahol ko­rábban a különterem volt, ám ez nem étterem lesz most, hanem utazási iroda, amelynek a neve KEMÉV TOURS lesz. Először csak beutaztatásokkal, tehát kül­földiek ideutaztatásával fog­lalkoznak és természetesen menetjegyek árusításával is. De amint megkapják rá az engedélyt, valutaváltásra is lehetőség nyílik és külföldre is utaztatnak majd magya­rokat. Addig, míg az enge­dély megérkezik, más uta­zási irodákkal közösen szer­veznek külföldi utakat, ame­lyek így sem kerülhetnek majd többe, mert nem az utazóktól kérnek többet, ha­nem a partner utazási irodá­val osztják meg a hasznot. * ÁGYAK AGÁR A HOR­DÁGYON. A Hortobágy «égben lakó Hajdú Albert határozta, hogy ismét el- K*j«szti a Hortobágyon az . vfíkat, amelyekkel hazánk •újságain, főleg a szatmári ■ » beregi részeken yaiiász- • de feljegyzés mosásit ar­te, hagy Mátyás király Vi- -íprádon. is tartott belőlük. MTI foto)

Next

/
Thumbnails
Contents