Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. december 2. Hiába rendelik, nem kapnak? HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI PORCELÁNOK. Évente 12 millió porcelánedény hagyja el az Alföldi Porcelángyár hódmezővásárhelyi üzemét. Ez mintegy kétszázötven fajta terméket jelent, amit szorgos kezek alakítanak a nyers masszából használható, esztétikus edénnyé. A képen: Erdős Erzsébet Berill salátástálat matricáz. (MTI fotó: Stekovies János felvétele) Bajban is kitartottak mellette Baleset után — esküvő Újbóli talpra állás. Röviden így foglalható össze a követ­kező történet, melynek főszereplője Garai István, a Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat betanított villanymotor­tekercselője. Az eredeti szakmája (nyomdai) magasnyomó gépmester, később dohányfeldolgozó szakmunkás oklevelet szerzett. A cimborájával 1984. ok­tóber 27-én reggel Rozsrét- szőlőből motorral útra kel­tek. Garai István pótutas volt, s a dohánygyárba igye­kezett. Nyíregyházán a 4-es főútvonalon lévő felül járón egy személyautó szabálytala­nul előzte meg őket, ami mi­att az autó hátuljának üt­köztek, majd felborultak. Garai István bal lába több helyen eltört. A motor veze­tője is megsérült. Garai Istvánt Nyíregyhá­zán, majd több fővárosi kór­házban kezelték, próbálták a lábát megmenteni. Már alig volt eszméleténél. Az egyik napon arra lett figyelmes, hogy vagy nyolc orvos áll az ágya körűi, s valaki azt mondja neki: vagy amputál­ják a lábát, vagy az életét két napig tudják garantálni. 1985. január 12-én a lábát combközéptől levágták. — Nagyon le voltam törve — emlékezik Garai István. — El sem tudtam 'képzelni: egy lábbal hogyan fogok él­ni. Az orvos nyugtatott: le­het olyan végtagot csinálni, mellyel tudok mozogni. Egy­Gyerekek asztalára M i kerül a legkiseb­bek asztalára? Er,re kerestek vá­laszt a népi ellenőrök, akik a gyermekélelmezés helyzetéről készítettek vizsgálatot Vásárosna­ményban és a városkör­nyéki települések iskolái­ban, óvodáiban. Az 1982- es alapvizsgálat alkalmá­val jó néhány hiányosság­ra fény derült, melyek többségében intézkedtek is az illetékesek. Ezt ta­pasztalták az idei, októbe­ri utóvizsgálatok során. Az ellenőrök ezúttal na­gyobb hiányosságokat nem állapítottak meg. így fe­lelősségre vonásra sem volt szükség. Megnyugta­tó, hogy a gyermekek mennyiségben és minő­ségben a normának meg­felelő adagokat kapnak. Gond viszont, hogy né­hol szegényes a konyha felszereltsége. Erre hívták fel a figyelmet a jándi is­kolában és óvodában. Garai István munka közben. szer jött egy dohánygyári lá­togatóm. Közölte: „Kitartás, megvan a helyed, olyan mun­kát fognak adni, amit el tudsz végezni.” E hír sokat jelentett számomra. De a szüleim támogatásán kívül a legtöbbet az, hogy Piroska kitartott mellettem. Ugyanis vele a baleset előtt ismer­kedtem meg. Együtt jártunk. Piroska azt mondta: ha jó voltam a baleset előtt, ak­kor miért szakítsunk utána? István öt budapesti kór­házban, összesen vagy fél évet töltött. Végül az Orszá­gos Rehabilitációs Intézetbe került, ahol számos, nála is súlyosabban sérült emberrel találkozott, akik mégis túl­tették magukat balesetükön és beilleszkedtek az életbe. — Ez nagy erőt adott ah­hoz, hogy elhiggyem: talpra fogok állni — folytatja. — Megcsinálták a művégtagot és kezdtem tanulni járni. Először két mankóval, utána két bottal, majd eggyel. Most már bot nélkül is aránylag biztonságosan köz­lekedjek. Sohasem szabad fel­adni. Garai István és Piroska 1985 decemberében megtar­tották az esküvőt. Pista szü­leinél laktak. Ekkor felvető­dött: házat kellene építeni. Pista szüleinek telkét meg­felezték és hozzáláttak az építéshez. Már az új házban laknak. — A vállalat sokat segí­tett — emlékezik István. — A két KISZ-alapszervezet kommunista műszakot tar­tott, melynek 28 ezer forin­tos bevételét felajánlották számomra. Ez nagy segítség volt ahhoz, hogy egy Trabant Hycomat gépkocsit vehessek. A November 7. szocialista brigád pedig a lakásépítés­ben támogatott. Az új mun­kám, a villamos motor-teker­cselés kimondottan tetszik. Garai István ugyanúgy él, mint más. A saját akaratere­je és a mások támogatása talpra segítette. Jó lenne, ha ez valamennyi hasonló hely­zetben lévő emberrel így tör­ténne. Cselényi György Tejtermékek milliókért Több is lelhetne... A tejipari híradásokból gyakran értesülünk arról: hazánkban csaknem száz­féle sajtot gyártanak. En­nek ellenére a legnagyobb ABC-áruházakban is több­nyire kicsi a kínálat, nem beszélve a kistelepüléseken lévő boltokról. — A Szabolcs megyei Tej­ipari Vállalat sem sajtból, sem az úgynevezett ízesített tejtermékekből nem tudja ki­elégíteni az igényeket — ál­lítja Dankó Andrásné, a Szabolcs-Sza tímár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szakelőadója. — A boltok hiába rendelik meg időben, nem kapnak elegen­dőt. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat a megyében 120 boltban árusít tejtermé­keket. 1986. első háromnegye­dében összesen 79 millió fo­rint értékű tejet és tejtermé­ket adott el. A választékbő­vítés és a folyamatos ellátás érdekében saját gépkocsijai­val hetente kétszer Szolnok megyéből (az ottani tejipari vállalat igen kedvelt termé­kei közül) kunsági tejfölt, tú­rót és ízesített cikkeket hoz. Ez a tejtermékek forgalmá­nak mintegy 4 százalékát te­szi ki. Véleményünk szerint jobb kínálat esetén a forga­lom talán 30 százalékkal is növekedne. — Az ipar a sajtok zömé­ből eleget gyárt, de a boltok egy része későn és keveset rendel — mondja Egyed Gyula, a tejipari vállalat ke­reskedelmi vezetője. — A ke­reskedők nem élnek eléggé azzal .a lehetőséggel, illetve előnnyel, hogy a sajtok több­ségének nyáron minimum 2 hét, télen pedig egy hónap a szavatossági ideje. Ezért egy­szerre keveset rendelnek. A másik gond: a tejipari vál­lalat, valamint a kereskedel­mi cégek közötti szerződés előírja, hogy a boltok vala­mennyi sajt, valamint egyes ízesített termékek (például az ízesített joghurtok, a kefir, a minivaj, a pudingok, a hab- joghurt és a zservé) esetében a megrendelést az áru ki- ’ vént érkezési ideje előtt egy héttel adják le. Erre szük­ség van, ugyanis a sajtok 90 százalékát dunántúli üze­m mekből kell beszereznünk. A boltok a hónap elején ren­geteg árut, ia végén pedig alig kérnek. Sok boltos ké­ri, hogy a termékek az üzlet nyitásakor érkezzenek meg. Ezek után összegezzük a mai helyzetet: az első dolog, időben, kellő mennyiségű és választékú árut rendelni. Nyíregyházán, a tejipari vál­lalatnál nagyobb raktárra lenne szükség. (Ez az év vé­gére meglesz.) Ahhoz, hogy a boltokba nyitás előtt meg­érkezzen az áru (ne szemé­lyesen kelljen átadni) — zár­ható helyet kellene biztosíta­ni, ahová a tejipari dolgozók a sajtokat és mást elhelyez­hetik. Tehát a jövőben az egy­más Igényeinek és érdekei­nek jobb szeim előtt tartásá­val a sajt- és egyéb tejter­mékellátás remélhetően ja­vulni fog. (cs.) Tusakodás B iztos, ami biztos — állítja magáról az „egyik" cég, ame­lyiket most reklámetikai okból nem nevezek meg. És azért sem, mert talál­tam valamit, ami még en­nél is biztosabb. A céllö- völdésnél — vak tyúk is talál szemet — eltalál­tam a kiválasztott tárgyat tartó hurkapálcát. Cso­dák, csodája, még sem esett le. Két hurkapálca tartotta ugyanis. Mivel a matematika a céllövéshez hasonlóan nem erős olda­lam, nem kezdtem hozzá kiszámítani, hány nullá­val kell leírni azt az esélyt, ami ahhoz adott, hogy azzal a puskával a másik hurkapálcát is le­lőjem. Ellenben most már okával megnéztem a töb­bi céltárgyat, és mit tesz a sors, számos „féllábú” babát láttam. Nem lövöl­döztem tovább, mert be­legondoltam, hogy kell a pénz: csak egy helyen van cascóm. (és) Fomtos társadalmi érdek fű­ződik ahhoz, hogy a hivatalos ■minőségiben ténykedő személyek ■munkájá't senki ne akadályozza. >a rábízott feladatoik elvégzése közben semmilyen bárttódásuk rie essen. Ezért részesíti jogrend­szerünk fakozott védelemben a hivatalos személyeket. Vannak azomban, akiket ez nem tart vissza 'attól, hogy erőszakosan lépjenek fel vdliük szemben. Ez év július 7-én a késő dél­utáni órákban Tisza vasváriban verekedés volt. melynek megaka­dályozására a helyi körzeti meg­bízott rendőri segítséget \ként a Nyíregyházi Városi Rendőrkapi­tány Ságtól. Este kilenc óra kö­rül URH-gé.pkocsival a helyszín­re érkezett három rendőr — egy zászlós, egy törzsőrmester és egy tizedes. Röviddel ezután a helyi körzeti megbízott is megje­lent. Vele ment egy mentő is, mely a verekedés egy súlyos sérültjét szállította el. Ezt követően vala­mennyien bementek a megsérült férfi lakásába, s amikor kijöttek látták, hogy egy férfi ül a rend­őrautóban és kapcsolgatja a reflektort. A 24 éves Makula Gyulát kiszállították a kocsiból, mire ő trágár kifejezések gar­madáját zúdította a rend őreire, akik közül az egyik gumibottal vett elégtételt a sértésekért. A rendőrök egy vas villát fog- Jaltak le bűnjelként, amelyet a Egy harcias család gépkocsi csomagtartójába tettek, ajtaját ezért nem lehetett telje­sen bezárni. Már éppen indulni akarták, mikor Makula csapkod­ni kezdte az ajtót. Erire a törzs- őrmester kiszállt megmondani neki, hogy nem lehet bezárni, mikor azonban vissza akart ülni. Makula megragadta a karját, és sem többszöri felszólításra, sem gumibotütésre nem engedte el. Kitartását csak könnygázspré törte meg — így sikerült betusz- kolni a kocsi hátsó ülésére, és megbilinosélini. Ekkor jelenít meg édesanyja, Makula Anna. kinyitotta a kocsi ■ajtaját, és megpróbálta kirángat­ni Makulát, majd miután ez nem sikerült, a motorháztetőre ve­tette magát. A rendőrök ismét kiszálltak, és próbálták eltávolí­tani a 39 éves <nőt. Ez azonban nem volt könnyű feladat, mert ekkorra 150-200 bámészkodó gyűlt össze, vályo-gdarabokkal, kövek­kel kezdték dobálni őket, Maku­la Anna pedig egy karót vett fel. A hajigálók között volt Maku­la Károly is, aki felszólítás el­lenére sem hagyta abba a dobá­lási. Mikor már az egyik vályogda­rab bezúzta az autó szélvédő üvegét, s az egyik rendőr is megsérült, a körzeti megbízott parancsára négy riasztólövést adtak le. minek hatására a tá­madók meghátráltak. A fiát anyatigriiskénit védelme­ző Makula Anna és gyereked ügyét a Nyíregyházi Városi Bíró­ság tárgyalta. Makula Arunát két évi, Gyu-lát két év hat hónapi, Károlyt pedig 10 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte és különböző időtartamokra mandarin yiukat eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Az ítélet nem jogerős. Szolgáltatás, bolt, csendháborítás Számos közérdekű kérdés hangzott el a közelmúltban megtartott nyíregyházi párt­fórumokon. Alábbi összeállí­tásunkat e kérdésekből és a városi tanács illetékeseinek válaszaiból állítottuk össze. Lehetőség van arra, hogy záróra előtt a tejet és a kenye­ret csökkentett áron értékesít­sék, ám a gyakorlatban ezt még nem tapasztalták; azt vi­szont igen, hogy az előző napi árut reggel teljes áron adják — hangzott el a Taurus pb-fó­rumán. Valóban minden élelmi­szerüzletben lehetőség van a csökkentett áron történő értékesítésre, azonban ez nem szükségszerű, mert csak olyankor élnek a lehetőség­gel, amikor a szavatossági időn belül nem várható a készlet eladása. Az a gyakor­lat, mely szerint az előző napról maradt tejet, kenye­ret teljes áron adják, csak abban az esetben szabályta­lan, ha az szavatossági ha­táridőn túl történik (a fehér kenyér szavatossági ideje 72 óra, az alföldié 48 óra). ABC-áruház építését kérték a Himes városrészben lakók, mert a legközelebbi nagyobb élelmiszerüzlet, az Északi ABC nagyon távol esik tőlük. (A húsipari vállalat pártfórumán hangzott el.) A tanács jogosnak tartja a kérést és a településfejleszté­si alapból egymillió forintot juttatott az áfésznek, hogy abból egy 120 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltot nyisson. Időközben a Gém- Fecske—Fúrj utcák közötti területen meg is kezdődött az építkezés, a bolt megnyi­tása hamarosan várható. A Búza téren lakók pana­szolják, hogy a „Karfiol-bár” műsora zajos, a hangoskodó vendégek zavarják a környék lakóinak nyugalmát. Azt ja­vasolják, hogy rövidítsék meg a nyitvatartási időt — hang­zott el a bíróság pártrendezvé­nyén. A Búza téri Piac étterem bárjának 4.30-ig történő nyit­vatartási idejét az illetékesek nem tartják indokoltnak megrövidíteni. A nagyváros­nak szüksége van ilyen jel­legű vendéglátóhelyre, s ép­pen ez az egyik olyan épület, amely viszonylag' távol van a lakóházaktól. A műsor za­ja valóban hangos, ezért elő­írták, hogy a műsor ideje alatt a bár ablakait zárva kell tartani. A záróra után távozó vendégek hangosko­dását a vendéglátóhely dol­gozói nem tudják megakadá­lyozni, ezért a tanács illeté­kesei felkérték a rendőrkapi­tányságot, hogy éjszakai jár­őreik a záróra környékén gyakrabban ellenőrizzék a környéket. A megváltozott Építési Sza- bályzat lehetővé tenné az épí­tési tilalom megszüntetését a városkörnyéken, de ezzel az il­letékesek nem élnek — hang­zott el a MÉSZÖV pártrendez­vényén. Az építési tilalmak felol­dására az új általános ren­dezési terv figyelembevételé­vel a műszaki osztály 1987- ben felülvizsgálatot tart és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedéseket megteszik. Egyre nagyobb az igény a városban a szolgáltatások iránt, de elgondolkodtató pl., hogy egy vízvezetékhiba kijavítására hogyan kerítsen szakembert a városlakó. A telefonkönyvben sincs kigyűjtve az iparosok címjegyzéke, mint más váro­sokban és a tudakozó is ta­nácstalan — tették szóvá a MÉSZÖV fórumán. A kritika jogos. Legutóbb 1978-ban jelent meg tájékoz­tató a lakossági szolgáltató­helyekről. Ennek kiegészíté­sére 1987. I. félévében hason­ló kiadvány megjelentetésére kerül sor. Ezenkívül a város különböző pontjain a lakos­sági szolgáltatást végző kis­iparosok névjegyzékével még ez évben tájékoztató táblá­kat helyeznek ki. Piszkos a piac környéke. Az Árok és a Búza utca torkola­tánál, az Információtechnikai Vállalat előtt esős időben 20— 30 centiméteres víz áll. Miért és meddig? — kérdezték az Észa­ki körzeti pártvezetőség fóru­mán. A piacot és környezetét a Piac- és Vásárgazdálkodási Iroda tisztíttatja — tehát ott, ha a munkát jól elvégzik, rendnek kell lenni. Az Árok utca felújítása indokolt, a tanács korábban tervezte, de pénzhiány miatt csak 1987- ben kerül sor, mintegy ötmil­lió forintos költséggel. Az Árpád utcai lakók állan­dóan panaszkodnak a MÁV gu­rító hangosbemondójára, amely­ben sok esetben drasztikus ki­fejezéseket is használnak, kia­bálnak. Ez különösen éjjel zavarja a környéken lakók nyugalmát — tették szóvá a déli körzeti pártvezetőség rendezvényén. A MÁV körzeti üzemfő­nökség intézkedett, hogy a gurítódomb hangosbemondó­ján csak a munkára vonat­kozó és utasításokban előírt közleményeket adhatják, amelyek a biztonságos va- gongurításhoz szükségesek. A középvezetők figyelmét fel­hívták, hogy fokozottan el­lenőrizzék az előírtak meg­tartását.

Next

/
Thumbnails
Contents