Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

X Kelet-Magyarország 1986. december 4. Füstölgés a körházban D ohányosak a meg­mondhatói: maguk is tisztában van­nak azzal, milyen káro­kat okoz a szervezetükben a nikotin, a kátrány. Hogy aztán miért nem szoknak le róla mégsem? Nehéz kérdés. Aki soha nem vált megrögzött do­hányossá, annak nem le­het megmagyarázni, a másik táborban lévőknek pedig éppen elég keserű­séget okoz egy-egy re­ménnyel kecsegtető, még­is kudarcba torkolló le­szokási kísérlet. Lassan úgy fest a dolog, két nagy táborra oszlik a felnőtt nemzedék — dohányosok­ra és lantinikotinisitákra. A harc imár-már kibékít­hetetlen. Utóbbiak joggal panaszkodnak, hogy el kell viselniük mások füst­jét, a cigarettázók, pipá­zók viszont azt nem értik, mi jogon tilthatják ki őket innen-onraan. Sarkítva valahogyan így fest a dolog (termé­szetesen jócskán akadnak átmenetek), s ez alól nem kivétel a kórházi élet sem. Legutóbb egy nem­dohányzó exbeteg panasz­kodott, hogy kisebb fokú agyrázkódással .kezelték, s nem elég a lassú gyógyu­lás, még a füst is fájdí- totta a fejét. A kórterem­ben ugyanis orvos- és nő­vérmentes időszakokban vígan pöfékeltek betegtár­sai. Kérte a főorvost, ten­né át olyanok közé, akik maguk is utálják a füs­töt. Furcsa választ kapott. Ha teljesítenék a kíván­ságát, azzal elismernék, hogy szabad a kórházban dohányozni, holott ez meg van tiltva . . . Most légy okos, Domokos! Nemigen vitatható, hogy betegünknek igaza van, mint ahogyan az orvos­nak is. Ráadásul — ma­gam is közéjük tartozván — el tudom képzelni, mi­lyen kínt jelenthet egy dohányosnak, ha nem gyújthat rá. Még azt is megkockáztatom, hogy (tteszem azt) egy csonttö­réssel kezelt, s emiatt amúgy is rossz lelkiálla­potban lévő dohányzó em­bernek a gyógyulását is hátráltatja, ha időnként nem füstölhet el egy ci­garettát. (Ö még —• éppen a betegsége miatt — a vécébe sem tud magától kimenni, hogy ott sluk- ikoljon néhányat.) T ipikus patthelyzet, amelyik senkinek sem jó. (Más kér­dés, hogy némileg na­gyobb fokú megértés nem ártott volna a példaként citált esetben. Ha a do­hányos betegek jobban te­kintettel lettek volna fej- fájásos társukra, ő sem panaszkodott volna.) Hogy milyen megoldást tudnék javasolni? Hát ez az! Semmilyen okos ötletem .nincsen. Csak abban re­ménykedem, az egészség- ügyi szakemberek böl- csebbek nálam, s megta­lálják a kiutat ebből a senkiinek sem jó helyzet­ből. Mert a struccpolitika csak nagyon ritkán hoz eredményt. Papp Dénes Légyexport 4 kenyai exportcik­kek listáján nem­rég új tétel jelent meg. Havonta egyszer kü­lönös rakományt tartal­mazó konténerek tűnnek fel a repülőtéren: a ke­nyaiak legyeket exportál­nak külföldre. A nem mindennapi árut 23 or­szágba szállítják. A hor- | gászok szívesen vásárolják csaléteknek a kenyai le­gyet, amit különleges te- I lepen tenyésztenek. A megszépült, újjáalakított nyírbátori Báthori István Mú­zeum lovagterme. (Elek Emil felvétele) Ünnepi húsellátás Kocsonya karácsonyra, malac szilveszterre Kocsonyahús, füstölt tarja, bőrös virsli és malac egé­szíti ki a szokásos tőkehús- kínálatot karácsony és szil­veszter előtt. A húsipari vál­lalat karácsony előtt három nappal kezdi meg a nagyobb húsmennyiség kiszállítását az üzletekbe. Sertés tőkehúsból 60—70 tonna, marhából 10 tonna, kocsonyahúsból 5 ton­na és füstölt árukból (olda­las, tarja, darabolt comb, kötözött sonka) mindössze 4 tonna kerülhet a vásárlók kosarába. Szilveszterre és újévre bő­ségesebb választékot .kínál a húsipar. A megrendelések I A leleplezett vesztegetés Lehet 90 ezerrel kevesebb? A legalattomosabb, s egyben legnehezebben felderíthe­tő bűncselekmények egyike a vesztegetés. Érdeke a titok­ban tartása annak is, aki adja és annak is, aki kapja. Így aztán olykor évek is eltelnek, míg egy-egy vesztegetési ügy­re fény derül, pedig mindenki sejti, hogy — sajnos — több száz ilyen fordulhat elő évente megyénkben. Nemrég még­is sikerült tetten érni e bűncselekményfajtából kettőt is, persze ehhez az kellett, hogy akit meg akartak vesztegetni, az nem állt kötélnek. Az eset előzményéhez annyit kell tudni, hogy Katz György 39 éves nyíregyházi magánkereskedő nem külö­nösebben szerette a papír­munkát. Igazolta ezt azzal is, hogy amikor polgári jogi tár­saságot alakított egy másik kiskereskedővel, a papír­munkát egy nyugdíjas szak­emberre bízta. Nem sokat tö­rődött azzal, hogy miként végezték el helyette az admi­nisztrációt, sőt az is előfor­dult, hogy nem adott át bi­zonylatokat a könyveléssel megbízottnak, így aztán az nem is 'került bele a napló­főkönyvbe. Adómanőver Még ’83 nyarán történt, hogy a kesztölci tsz-fől vásá­rolt több minit 70 ezer forint értékű tapéta árát kétszer is kiadásként könyvelték el, s hanyagsága következtében nem számoltak el bevételként több mint 140 ezer forintot. Mint később kiderült, nem véletlen volt ez: a következő év január végén a polgári jogi társaság előző évi üzleti forgalmáról hamis adóbeval­lást készített, s ezt nyújtotta be az adóhatóságnak. Mint utólag kiderült 190 ezer fo­rint összegű többletjövedel­met titkolt el, az is kiderült, hogy az egyéni jövedelme az adóbevallásban feltüntetett 50 ezer forint helyett csak­nem 240 ezer volt, s eszerint az adóalapja nem 40 ezer, hanem 220 ezer forint lett volna. Ezzel a manőverrel 91 ezer forint adót „spórolt” meg. (Az adókedvezményt figyelembe véve 73 ezer fo­rintra mérséklődött a jöve­delemadó hiánya.) 1Ö84 első két hónapjában közületeknek is értékesített tapétát. Ezt a több mint 100 ezer forintos forgalmat nem künyveltette el megbízottjá­val, majd a néhány hónapig árubeszerzésre fordított 428 ezer forintot sem tüntette fel a naplófőkönyvbe. Ez azt je­lentette, hogy ezután adót sem fizetett, mert az árbevé­telt sem szerepeltette. Kiha­gyott egy közel 29 ezer forin­tos tételt is, pontosabban kétszer helyezte ezt az ösz- szeget kiadásba, s ezek a ma­nipulációk azt eredményez­ték, hogy amikor az adóbe­vallást készítette, az általa megjelölt 70 ezer forint jöve­delem helyett 178 ezret kel­lett volna. Akkor nem derít­hették volna ki utólag, hogy több mint 25 ezer forintra rú­gott az 1984-ban hamis adó­bevallás benyújtásával szán­dékosan eltitkolt jövedelem- adójának összege. Ajánlat a revizornak Mivel Katz eltitkolta, csak úgy derülhetett ki a dolog, hogy egy ellenőrzést kapott. Amikor megjelentek nála a revizorok és kiszámolták, mi­lyen adócsalásokat követett el, Katz azt mondta, hogy nem írja alá a jegyzőköny­vet, aztán odasúgta az egyik ellenőrnek, hogy „beszéljük meg a dolgot, ne állapítsa meg ezt a nagy adóhiányt, egyezzünk meg, és nem le­szek hálátlan.” Később kü- lön-külön próbálkoztak az ellenőrök azzal, hogy Katz- cal aláírassák a jegyzőköny­vet, de ő mindig csak aján­latát ismételgette, hogy egyezzenek meg. A revizor jelentette hivatali felettesé­nek a dolgot, így amikor Katz átadta a nagy összegű adóhiány mérséklésére szánt 15 ezer forintot, a rendőrség közbelépett, és lefoglalta a pénzt. Közben Katz más úton is próbálkozott a revizor meg- puhításával. Féllkereste isme­rősét, Vaskó Sándort, aki ko­rábban a városi tanács ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tályának vezetője volt, s kér­te, hogy segítsen neki. Katz nemcsak a levegőbe beszélt, hanem átadott 10 ezer forin­tot is, hogy próbálja meg­vesztegetni a revizort, Vaskó pedig vállalkozott rá, s roko­ni kapcsolatok révén meg is hívta a revizort. A beszélge­tés Katz adócsalására terelő­dött, Vaskó pedig felaján­lotta, hogy ha megszépítik a jegyzőkönyvet, akkor a re­vizor egy ötösre számíthat. Lafoglalt bankók A rendőrség természetesen a Vaskónál lévő 10 ezer fo­rintot is lefoglalta. A bíró­ság pedig Katz Györgyöt hi­vatali vesztegetésért és adó­csalásért 8 hónapi szabadság­vesztésre és 40 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Termé­szetesen elkobozták a vesz­tegetésre szánt 25 ezer forin­tot is. Vaskó Sándor hivatali vesztegetés miatt 42 ezer fo­rint pénzbüntetést kapott. A szabadságvesztés végrehajtá­sát két év próbaidőre fel­függesztették. Az ítélet jog­erős. (b. j.) teljesítésére 4—5 nap áll rendelkezésükre. Sertés tő­kehúsból száz tonna, marhá­ból 13—14 tonna, kocsonya­húsból ez alkalommal 40 ton­na és virsliből 30 torma ke­rül a pultokra. A közkedvelt bőrös virsli azonban csak csekély része lesz a kínálat­nak, hiszen mindössze egy tonnát töltenek a vállalatnál juhbélbe, a többi a megszo­kott műbeles virsli lesz. Az idén is süthetnek malacpe­csenyét a háziasszonyok, két­száz malacot hoz forgalom­ba a húsipari vállalat a me­gyeszékhelyen és a környé­ken. A Magyar Kodály Társa­ság Szabolcs-Szatmár me­gyei csoportja és a Váci Mi­hály Megyei és Városi Mű­velődési Központ Bartók Bé­la egyneműkari kóruskötete megjelenésének 50. évfordu­lója alkalmából december 5- én, pénteken este hét órai kezdettel a nyíregyházi Ko­rona-szálló nagytermében emlékhangversenyt rendez. A műsorban fellép a Nyíregy­házi 4. sz. Általános Iskola Cantemus Kórusa, a tanár­képző főiskola tanítói szaká­nak kórusa, a főiskola női kara, a Nyíregyházi leány­kar és a Szabolcsi szimfoni­kus zenekar. Megszépítenék Rekordidő alatt bővítették a nyíregyházi 3-as iskolát. A me­gyeszékhely központjában lévő, több épületben található, megle­hetősen elhanyagolt iskola jócs­kán megérett a felújításra, bő­vítésre. Igaz. nem az egész is­kolát csinosították, ám igen fon­tos volt a napokban befejezett 4 millió forintos munka. Két korszerűtlen tanteremből alakí­tottak ki tornatermet és toldot­ták hozzá fiú- és lányöltözőt. Korszerűsítették az ebédlőt, lé­tesítettek egy melegítőkonyhát. A régi tornateremből hoztak lét­re két tantermet, valamint újabb két tantermet épített a ki­vitelező kisiparos. Az 1986. júniu­sában elkezdett munkát a Nyír- ber közvetítésével igen gyorsan, november közepére átadta a ki­vitelező. Jubileum előtt az Omega Szilveszterre alkalmi zenészekkel bővül az együttes Huszonnégy év alatt 12 önálló zenei anyagot tartal­mazó nagylemezt készített a nagy múltra visszatekintő magyar rockegyüttes, — az Omega. A tizenkettedik a ta­vasszal jelent meg, s a nem éppen optimista A Föld ár­nyékos oldalán címet kapta. Mostanában válságban van a rookzene nálunk, szűkülnek a koncertezés lehetőségei, se- kélyeseddk a közízlés, egyre kevesebb rockzenész tud meg­élni a muzsikálásból. Hosz- szább kihagyás után az Ome­ga ilyen körülmények között tért vissza a koncertpódium­ra. A mostani előadássorozat egy hosszabb felkészülés el­ső állomása volt. Jövőre ün­nepli ugyanis az együttes fennállásának negyedszá­zados jubileumát. Az új mű­sor mellett új nagylemezzel, az együttes életét bemutató könyvvel és öt 'archívlemezes albummal is szeretne a ju­bileumi évben jelentkezni. Utóbbi a Trombitás Frédi és a Rettenetes Emberek, a 10 ezer lépés, az Éjszaka az or­szágúton, az Élő Omega és az Omega 5. című korai le­mezeket tartalmazza, korsze­rűsített hangtechnikával. Még az idei esztendő ese­ménye lesz az Omega háza táján, hogy az együttes sze­repel a televízió szilveszteri kívánságműsorában, amikor bemutatkoznak az alkalmi új zenészek is. Az amegások vállalták, hogy egy-egy diai erejéig bárki beszállhat hoz­zájuk zenélni, ha megfelel egy minimális feltételnek. KITOR-E a vulkánt A Népszabadság november 1»-1 számiban riportot közöl a kis­vár cl a! Vulkán Öntödei Vállalat­ról, amely alig két éve lett Is­mét ónálló. Kovács Zoltán igaz­gató nyilatkozatából megtudhat­juk: .. az önállóság első percétől foglalkoztat minket az a gondo­lat, hogy valami új dologgal próbálkozzunk ... Itt van pél­dául egy jó találmány, az ener­giatakarékos főzőlap, amire gyár­tót kerestek. Evek óta alkudo­zunk, hogy gyártsunk-e főzőla­pot. De a régi technológiával és csak öntvényként nem érte vol­na meg csinálni... Ehhez az öntvényhez elektromos olvasztó- kemence kell, ha pedig készter­méket akarunk csinálni akkor ráadásul üzemcsarnok is. A gyártól kétszáz méternyire már áll is ez az üzemcsarnok, ahol a kísérleti gyártás folyik. Bár gyártásról beszélni még talán túlzás. Nincs itt a kemence, a présgépek közűi is csak kettő árválkodik a helyiségben. Házi­lag barkácsolt masina hajtja a spirált, amelynek befűzését gya­korolják az asszonyok.” Az sem véletlen, hogy nem a gyártele­pen épült fel ez az üzem. Por, szennyeződés nem kerülhet a szigetelőmasszába, a dohányzás is tilos, éppen ezért. MEH-ECSKEK Az ötlet november 27-i száma beszámol „a székelyi úttörők pa­pír- és vasgyűjtéséről”. „Irdat­lan mennyiségű anyag gyűlt össze, a papírral mennyezetig megtelt egy osztályterem, a vas­nak pedig nem volt elegendő az iskola tágas udvara, igénybe kellett venni a tsz telepének egy sarkát is... A pedagógusok hí­vására megérkezett az első MÉH-teherautó... Az első el­számolásoknál elégedettek voltak a pedagógusok, csak az bosz- szantotta őket, hogy a megma­radt vasakért nem jöttek. Min­den szerdán hívták a kisvárdai MÉH-telepet — szünidőben is — az elszállításra mégsem sikerült rávenni őket. . . Szeptember vé­gén végre beállítottak a teher­autók, s hat szállítmány, 146 má­zsa vas elment velük. Csak ak­kor lepődtek meg a pedagógu­sok, amikor mindet egyforintos áron számlázta a MÉH. Megíté­lésük szerint ez legalább 8—10 ezer forinttal kevesebb, mint amennyi járna . . .** Kérdésükre azt a választ kapták, hogy sok volt a költség, mert magas csa­lánból kellett kimarkolni a va­sat. Ha májusban elszállítják, nincs csalán. Az azóta nőtt meg. Ott van még öt fuvarnyi vas. Azóta is. Pedig már a csalán is lefagyott. A TECHNIKA TANTÁRGY Ritkán irányul a pedagógiai szaksajtó érdeklődése megyénk­re. Most azonban A technika ta­nítása c. folyóirat 5. száma sza­bolcsi szerzőtől — Beregszászi Ferenc ny. vezető szakfelügyelő­től — közöl cikket a szakfelügye­leti munka módszereiről. „A tan­tárgyunk szakfelügyeletét me­gyénk területén 1974 óta két szakfelügyelő látta el az évek na­gyobb részében. Munkaközössé­geket négy szinten működtetünk. Az iskolai munkaközösséget egy iskolán belül vagy a tagiskolák­kal együtt a technika tantárgyat tanító nevelők alkotják. Csak kevés Iskolában működik. A me­gyei munkaközösség évi három alkalommal szervez közös foglal­kozást ... A továbbképzéseink­nek ezt a szintjét szeretik neve­lőink a legjobban. Tapasztala­tunk, hogy ezek a legeredmé­nyesebbek is. A kiskörzeti mun­kaközösségek foglalkozásait va­lójában nem tudjuk összefogni... Az időszerű problémák megbe­szélése továbbképzéseinken soha nem marad el. Nagyon eredmé­nyesen kapcsolódnak be munka- közösségünkbe az agrármérnök­tanárok ... A nevelők tovább­képzését segítettük levelezéssel Is.” TÁRPÁI TALPASOK A napjainkban Tarpára érkező látogató — akarva nem akarva a régi tarpai „talpasok” mai utódait keresi, hogy tőlük tuda­kolhassa meg: hogyan élt törté­nelmi hagyományaival Esze Ta­más népe és mire vitte, aho­gyan még ma Is ezzel a szóval emlegetik, a demokráciában — olvastuk a népfront novemberi számában megjelent terjedelmes riportban. A még élő szemtanúk közül minden megszólított járó­kelő Csürke Sándor nevét emlí­ti, akit 1960-ban választottak ta­nácselnöknek. „Amikor megvá­lasztottak — mondja — első dol­gom volt, hogy a befejezetlent befejezzem. A művelődési házra gondoltam, amit elődeim csak szire-szóra kezdtek el. Én meg nyilvánosan kijelentettem: egy éven belül’ felavatjuk a kultúra helyi várát.” Egy esztendő múl­va felépült a művelődési ház, amelyben „van 28 tagú népdal­körük, felnőtt citerazenekaruk, a gyerek-citerazenekarból egyszer­re három Is. Működik bábjáté­kos csoport, irodalmi színpad, mozgalmi dalkör. Legújabban számítógépklub alakult, filmklub­juk már néhány esztendős — minden nevezetesebb tarpai ese­mény „élőben” mozgóképben Is látható az érdeklődők számára. Évente 30—40 nagyobb rendezvé­nyük van, 150—160 klubfoglalko­zás, mintegy 6—7 ezer látogató... És ebben a számadatban nem szerepel az a 300 iskolásgyerek, akik több mint 10 éve bérletet váltanak az Országos Filharmó­nia gyermekek részére rendezett klasszikus zenei programjaira.” Együtt az Omega.

Next

/
Thumbnails
Contents