Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

Faházépítök az NSZK-ban Négy vásárosnaményi sze­relő járt az elmúlt három hó­napban az NSZK-ban. Az. ÉRDÉRT Vállalat faforgács­lapgyárának munkásai Lü- beckben, Hamburgban és Plineben szerelték össze a vállalat által gyártott fahá­zakat. Az ÉRDÉRT ugyanis megállapodást kötött az Ul- lenholster céggel korszerű fa­házak gyártására és a hely­színen történő kivitelezésére. Gergely Pál főművezető irá­nyításával a vásárosnaményi gyáregység dolgozói két komplett faházat építettek fel és négynél végezték el a befejező munkálatokat. Az eredményes külföldi munka után a naményi szerelők a napokban érkeztek haza. ÚJSÁGÍRÓ­AKTÍVA Az MSZMP Központi Bi­zottságának agitációs és pro­pagandaosztálya szerdán Bu­dapesten országos újságíró­aktívát rendezett a Központi Bizottság 1986. november 19 —20-i ülése határozatából adódó tájékoztatáspolitikai feladatokról. Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára tartott elő­adást. Az aktíván részt vett Lakatos Ernő, a KB osztály- vezetője is. Környezetkímélő Talajok gyógyszere Talajregeneráló szer kísér­leti gyártását kezdték meg a Badacsonyi Állami! Gazda­ságban. Az új termék a le­romlott talajok gyógyszere lesz, helyreállítja ugyanis a mikroorganizmusok szüksé­ges egyensúlyát, ezáltal nagy mértékben növeli a műtrá­gyák hasznosulását is. ötéves kutató munka gyümölcse érett be a balatonparti gaz­daságban, ahol 1981-ben ala­kult meg a biotechnológiai kutató csoport. Munkájúk so­rán a talajban föllelhető mikroorganizmusokból mint­egy kilencvenfajtárt izoláltak — különítettek el —, ezek hatását sokoldalúan meg­vizsgálták. Döntő szempont volt, hogy velük a talaj élet­erejét úgy növeljék, hogy a környezetet a legkisebb mér­tékben se szennyezzék. A célnak 80 faj meg is felelt, ezekből állították össze az ol­tóanyagot, amely azután mezőgazdasági hulladékokba juttatva fejti ki hatását. A laboratóriumi, üvegházi kipróbálás eredményeit kö­vető kísérleti gyártás során mintegy 25 ezer tonna talaj- regeneráló anyag készül. Ez bőségesen elegendő nagyüze­mi méretű vizsgáztatáshoz is, amiben kulcsszerepet vál­lalt a Kertészeti Egyetem. HÚSZEZER NŐI RUHÁT varrnak bérmunkában ausztriai megrendelésre a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyárában. Képünk a kézimunka kikészítésről kcs/tilt (Elek Emil felvétele) „EIÚSZÍ“ milliók C sak a köd szitál. Az esős őszöknek, ha­vas teleknek csupán az emléke él. Jó hallani a rádióból, hogy Hajdúban öntöznek. Most, a tél elején öntözik a vetést. Meghök­kentő, ugyanakkor nagyon is érthető az öntözőberen­dezések üzemeltetése. Ve­tettünk, de a mag kis ré­sze még ki sem kelt, nagy területeken foltos a kelés, másutt a tél elébe néző ál­lomány gyenge és erőtlen. Az öntözés kétségtelenül sokat segített, haszna van, itt, Szabolcs-Szatmárban is elkelne a hasonló dolog. Viszont kevés az öntözésre berendezett terület. így az­tán ha meg is nyitnák he­lyenként a csapot, észre sem venné azt a több mint százezer hektár őszi kalá­szos. Öntözni nem öntözünk, de beszélgetünk róla. A régen tartó szárazság okán sok minden szóba kerül. Főként. a keletkezett kár. Pontos adat nincs, becsült érték, hogy az utóbbi esztendők­ben évente milliárdos nagy­ságrendű a kiesés. Igaz, ná­lunk felemás a helyzet, hi­szen árvíz, belvíz is pusztít, miközben tombol az aszály. De van az elemi csapások között egy lényeges kü­lönbség. A víz pusztítása szórványos és elhatárolha­tó jelenség, az aszály ellen­ben általános, az egész me­gyét érinti. Egyébként öntözni ott is kellene, jó lenne, ahol tél végép, tavasszal sok a víz, fölöslegesen hull a csapa­dék. Van erre példa külföl­dön, de az országban is elég. Miért nem öntözünk? A kérdés jobb megértése vé­gett álljon itt a megye ter­melőszövetkezeteinek kül­döttközgyűlésére készült be­számolóból néhány mondat: „Nem történt lényeges elő­relépés (az elmúlt ötéves tervben) az öntözés terüle­tén. Még az öntöző kapaci­tással rendelkező üzemek sem élnek a lehetőséggel. Az öntözéssel összefüggő döntéseket kedvezőtlenül befolyásolták a szabályozók és a költségek negatív ha­tásai." Szó, ami szó, drá­gák voltak a berendezések, a vízdíjak és a szűkös fej­lesztési keretekből sok he­lyütt még az öntözéstől is fontosabb technikára, tech­nológiára is alig tellett. Az általános képhez azonban az is hozzátartozik, hogy időközben voltak engedmé­nyek a vízdíjban, eszközbe­szerzésben, de üzemeink ez­zel a lehetőséggel sem él­tek túlzottan. Most az következnék, hogy az öntözés fontosságá­ról, előnyeiről essék szó. Szükségszerű és halasztha­tatlan dolgaink lennének ezzel kapcsolatban, de vá­laszként az is elhangozhat: tanácsot könnyű adni, ab­ból egyébként is rengeteg van, a fejlesztéshez viszont pénz kellene. Ne legyen te­hát tanács, csak gondolat- ébresztő: ha a csapadéksze­gény nyár és ősz után a hó is kevés lesz, 1987-ben to­vább növekednek gondja­ink és veszteségeink. Lla az aszály miatt || évente elúszó milli- árdok néhány szá­zalékát öntözésre, az öntö­zés feltételeinek bővítésére fordítanánk, úgy, ha nem is nagyot, de lépnénk elő­re. Meg kell ezt tenni, hi­szen minden öt évből ket­tő vagy három aszálykáros, és ha nem is így lenne, az öntözésnek mindenkor hasz­na van. Most, amikor a gazdaságok már a követke­ző év termelésén, a terme­lés fejlesztésén munkálkod­nak, ahol van rá mód és lehetőség, az öntözést se hagyják ki a számításból. Seres Ernő XLI1I. évfolyam. 285. szám ÁRA; 1,80 FORINT 1986. december L, csütörtök A leleplezett vesztegetés (2. oldal) Vétett-e Végh Antal ? (8. oldal) Az ajaki Búzakalász Tsz-ben a bét végére befejezik MM hektár területen az őszi mélyszántást. (Farkas Zoltán felvétele) Szálloda Csernovciban Szabolcsiak épilették Javuló körülmények az Iskolákban Több új tanterem Ha nem is jelentősen, de az idén is javultak megyénkben az oktatás feltételei. Az idei tanévben 33-mal bővült me­gyénkben a tantermek szá­ma, hét iskolában tanulhat­nak a gyerekek kényelme­sebb, komfortosabb körülmé­nyek között. Új nyolctanter- mes iskola épült Nagykálló- ban és egy négytantermes Nyírturán. Sok községben a szűknek bizonyult régi isko­lát toldották ki új tantermek­kel. Tiszavasváriban. Nyír­kárászon, Ópályiban. Nyír- császáriban, Sóstóhegyen tör­tént ily módon iskolabővítés. Néhány helyen elkészült a mozgást igénylő gyermekek számára a régen várt torna­terem is. A vidékről bejáró diákok­nak két kollégiumot is átad­tak. A pénzügyi szakközép- iskola diákjai a Városmajor utcai új 200 személyes kol­légiumában rendezkedhettek be, Kisvárdán pedig a volt járási hivatalt alakították át a tanulók elszállásolására. Jövőre kétszer annyi tan­termet adnak majd át. mint az idén. Ha a tervek szerint készül el minden, ötvennyolc tanteremmel bővül megyénk­ben az iskolahálózat. Elké­szül a várva-várt egészség- ügyi szakközép- és szakisko­la Örökösföldön, amihez egy 200 férőhelyes kollégium is épül. Bővítik a pénzügyi szakközépiskolát is. A szabolcsi építők mi­nőségi munkájának újabb bizonyítéka a Szovjetunió­ban, a Kárpátok lábánál lévő Csernovciban szerdán ünnepélyesen üzembe he­lyezett nemzetközi szintű szálloda. A 612 ágyas Cseremos szállót Szovjet- Bukovina székhelyén a megnövekedett idegenfor­galom fogadására építették meg. A magyar építők korábbi jó híre, az ungvári Zakarpa- tyje szálloda megépítése után bízták rá a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatra az új létesítmény kivitelezését. Három évvél ezelőtt, 1983 augusztusában indult a mun­ka a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat elképzelé­sei alapján. A Nyíregyházán gyártott PEVA alagútzsalus elemek felhasználásával 13 emeletes szállodai részt emel­tek, az L-alakú tömb mel­lett egy három szintes le­pényrész található, amiben a közösségi és kiszolgáló helyi­ségek találhatók. Az L-alakú galériában a vendégeket ki­szolgáló helyiségeik között található az Inturiszt utazá­si iroda, bank, posta, gyógy­szertár, orvosi rendelő, köl­csönző, ajándékbolt, fodrá­szat, kozmetika. A nemzetközi igényeket ki­elégítendő a 276 kétágyas és negyven egyágyas szoba mel­lett tíz luxus lakosztályt is kialakítottak. Egy 350 embert fogadó étterem, 150 fős ban­kett-terem, kávéház, éjszakai bár, szauna, valamint 200 fős, szinkrontolmács-beren­dezéssel felszerelt konferen­ciaterem található a szállo­dában. A konyha 1500 adag készítésére képes. Az Industrialexport fővál­lalkozásában folyó beruhá­zásban a SZÁÉV több alvál­lalkozót és szállítót foglalkoz­tatott. Igv a cölöpalapozást a Közép-magyarországi Köz- ■ mű- és Mélyépítő Vállalat készítette, a zsaluelemeket a Fémmunkás Vállalat szállí­totta, amelyik az éloxált alu­mínium ablakokat is gyár­totta. A tv-antennák a nyír­egyházi Modultól származ­nak. Az építők valóságos barakk­várost létesítettek faházak- ből a helyszínien. Az átlagos létszám 220 körül volt. de a munkacsúcsok idején -négy­százan is serénykedtek a jó minőségű munka érdekében. Az építkezés méreteire jel­lemző, hogy 8400 tonna ce­mentet, 36 ezer köbméter ka­vicsot, 1700 tonna beton­acélt használtak fel, közel egymillió kisméretű téglát építettek be. A szerda délutáni ünnepé­lyes üzembehelyezésen a Tyehnosztrojekszport adta át a szovjet idegenforgalmi vál­lalatnak, az Inturisztnak a szállodát. A magyar vendé­gek között ott volt az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter képviseletében Ka­rikás György főosztályveze­tő, Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök, Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára. A kivitelezőt Seres Antal, a SZÁÉV igazgatója és Kocsis József, a szakszervezeti bi­zottság titkára képviselte. Az ünnepségen kitüntetéseket és okleveleket adtak át a beru­házásban kitűnt dolgozók­nak. L. B.

Next

/
Thumbnails
Contents