Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
1986. december 27. Kelet-Magyarország 3 Fertőzésmentes szaporítóanyagok I lénykibocsátó dohány Beszélgetés a biotechnológia előnyeiről A biotechnológia jelentőségéről, jövőjéről és a kutatási eredmények mezőgazdasági alkalmazásáról rendeztek tanácskozást a közelmúltban Nyíregyházán, a Zöldért Vállalatnál. Az utóbbi években a Meriklon Gazdasági Társaság nagy lépéseket tett a biotechnológiai kutatási eredmények hazai mező- gazdasági hasznosításáért. A legkorszerűbb biotechnológiai módszerekkel kórokozómentes burgonya, zöldség, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagokkal tudja ellátni a mező- gazdasági üzemeket. nyíregyházi látogatásom alkalmával a szalbolcsi szakembereket tájékoztattam a kutatásokról, valamint a gyakorlatban széleskörűen alkalmazható eredményekről. Többek között nagy terméshoza- mú, kór okozómén tes burgonya, álma és más gyümölcs, zöldség, illetve dísznövény szaporítóanyagokkal rendelkezünk. Nem titkolt szándékunk a holland burgonyasza- porító-anyagok hazai piacról való kiszorítása, mert azoktól a magyar fajták jobbak. 1987 nyarára, őszére már elfogadunk megrendeléséket. A témáról dr. Föglein Ferenccel, a Meriklon Gazdasági Társaság igazgatójával beszélgettünk. — Ha a biotechnológiai kutatásokat, illetve az eredmények alkalmazását egy robogó gyorsvonathoz hasonlítjuk, akkor Magyarország helye körülbelül hányadik kocsiban van? — Ha nagyon sietünk, akkor a robogó vonatra még felkapaszkodhatunk. A világban szinte nap mint nap elkápráztató biotechnológiai eredmények születnek. Például a közelmúltban az USA kutatóinak egy rovar fénykibocsátásért felelős génjét dohányba sikerült beültetniük. Ezáltal a dohány fénykibocsátóvá vált, vagyis a kutatóknak a rovargén növényben való működését sikerült elérniük. Magyarország lehetőségei sok tekintetben korlátozottak, de ha a kutatók és a gyakorlati (bár a kettő között nincs merev határ) szakemberek összefognak, akkor reális esélyünk van arra, hogy nemzetközileg is rangos eredményeket produkáljunk. — Nyíregyházi útjának mi volt a konkrét célja? — Kecsegtető, az együttműködést előmozdító tárgyalásokat folytattunk a Sza- bolcs-Szatmár megyei Zöldért Vállalattal is. A mostani — Az önök által kínált szaporítóanyagokat a hazai piac hogyan fogadja? — Érdekes, hogy Anglia, Finnország és Dánia rendelt tőlünk szaporítóanyagokat, sőt azoknak ott sikere van, a hazai piac viszont nem fogadja őket. Pedig a mi általunk kínáltak kellően kikísérletezett technológiák, illetve fertőzésmentes szaporítóanyagok. Gond, hogy a hazai mezőgazdasági üzemek számos vezetője úgy véli: nekem termelnem kell, nem érek rá kísérletezgetni, új dolgokkal foglalkozni. Ez helytelen szemlélet. Nyugaton a mezőgazdászok szinte ostromolják a kutatókat, hogy találjanak ki valami újat, hogy azt még átmeneti kockázat, vagy ráfizetés árán is alkalmazhassák. Meggyőződésem: csak az új eredményekkel lehetünk igazán versenyképesek. Ezt mutatja a bábolnai és más élenjáró gazdtságok, valamint iparvállalatok tevékenysége is. Szabolcsban a burgonya- termesztésben a tímári tsz mutatott jó együttműködési készséget. — Mely kutatások kecsegtetnek még nagy eredményekkel? — A talajból — nagy tömegben szaporítható, a rovarokat elpusztító fonálférgeket sikerült izolálnunk. Ezekhez a burgonyabogár elleni védekezésben fűzünk nagy reményeket. Cselényi György | ~ Áldozat a kistelepülésekért | Januártói falújított fődarabok Autóbontás milliókért Szokni kell az újat Amikor az egér végigszaladt a betonpadló repedéseinek egyikében, csak a nagyon ijedős várandós anyák sikkantottak egyet. A többiek rá se hederíüettek a kis, szürke jószágra, hiszen a „család” hozzátartozott a győröcskei boilthoz. Tán még leltárba is vették őket. Ha pedig beköszöntött a ködös, esős november, az áruszállítók szidták a magasságost, hiszen térdig süllyedtek a sárban, miközben megpróbálták a boltba juttatni a tejet, a kenyeret. Most? A bolt előtti tér szépen lebetonozva, belül fekete-fehér mozaiklapok borítják az aljzatot. Mindent kapni lehet Pokol Andrásné tizenhét éve szolgálja már a győröcskei vásárlókat, de sosem volt még olyan elégedett talán, mint ebben az évben. — A városi ember fel sem tudja fogni, mit jelent nekünk ez a kis üzlet — mutat körül birodalmában. — Ügy higgyék el, mióta felújították a boltunkat, itt mindent, de az égvilágon mindent kapni lehet. Bármennyire is kicsi ez a bolt, s parányka a falu, azért Pakolná sosem unatkozik. Sosincs egyedül. Még azok is be-bekukkantanak hozzá, akiknek eszük ágában sincs vásárolni. De itt olyan jólel lehet beszélgetni. Most is vagyunk vagy nyolcán, egy idős nénike a kávédarólóval bajlódik. — Hogy működik ez az isten áldása lányaim . . .? — Hiába, szokni kell az újat. Bizony, kezdetben néha még maga Pokolné is zavarban volt: kétszeresére nőtt a bolt, új raktárakat kaptak, polcokat, hűtőpultot, elég volt eligazodni a sok portéka között. Kurrens cikkekért a vasutasvárosba... — Nem kell mindenért Záhonyba vagy Kisvárdára szaladni — mondják többen is, köztük Danes Bertalanné, aki annak idején, mikor idejött Tuzsérról férjhez, azt hitte, két hónapig se bírja. De aztán ... Jöttek a gyerekek, s láttam, ilyen csepp faluban is lehet élni. Ha gondoskodnak rólunk. Záhony környékén tucatnyi kis település bevásárlóközpontját korszerűsítették az A felújított győröcskei élelmiszerbolt. elmúlt években. Több mint két és fél millió forintot fordítottak e célra. Szükség is volt a felújításokra, hiszen ha mindenütt nem is volt jellemző a győröcskei helyzet, azért a legtöbb Záhony melletti község ellátása bizony sok kívánnivalót hagyott maga után. Igaz, a székhely- községben szép számú, jól felszerelt szaküzlet várja a vásárlókat, ám igazuk volt azoknak, akik morogtak, hogy túlságosan gyakran kell beruccanniuk egy-egy keresettebb portékáért a „vasutas- városba”. Szűrös érdekeltséggel — Huszonkétezer ember ellátásáért felel a szövetkezetünk — mondja a záhonyi áfész elnöke, Vadász József —, a tizenkét község közül hét tartozik az úgynevezett kistelepülések kategóriájába. Az az igazság, mi is nagyon jól jártunk a központi szervek által meghirdetett, a kistelepülések üzlethálózatát érintő rekonstrukciós programmal, hiszen a majd hárommilliós költségeknek felét a központi szervek fedezték. A szövetkezet örült, mert a különben is halaszthatatlan munkálatok jóval kevesebbe kerültek, mint valójában, a Kálonga-tanyán, vagy a Tiszamogyoróson élők pedig sok-sok forintot takaríthatnak meg, hogy nem kell vonatra, buszra szállniuk. — A hároméves programot gyakorlatilag befejeztük, egyebek mellett Benk, Tisza- szentmárton, Zsurk is új, vagy felújított létesítménynyel gazdagodott — folytatja az áfész elnöke. — Természetesen nemcsak az épületek szépültek meg, de új berendezést, hűtőgépeket is kaptak, így a kínálatot is sikerült bővítenünk. Az áfész boltjainak túlnyomó többsége ma már az új üzemelési formák valamelyikében működik, a bővülő választék így a szoros érdekeltségű boltosok érdeme is. S ez a forma a tárgyi feltételek megteremtésével úgy tűnik. hosszabb távon is biztosítja a maroknyi településeken élők alapvető áruféleségekkel történő magas szintű ellátását is. Balogh Géza Kicsi gólya f ekete István, a természetet annyira ismerő és szerető író, csodálatos történetet írt a gólyákról. Arról, ahogyan ők látják a portát, a jalut, és megelevenedik a falu. Az ember és e szép madarak viszonya már-már személyes viszony. Embert minősít. Ópályiban, Lőrincz Lász- lóék portáján számít a gólyapár. örülnek, ha hazajönnek, mert az tavasz, utánuk sóhajtanak, amikor elmennek, mert az az ősz, a tél. Megjöttek idén is a gólyák, kitakarították a fészket, kiköltöttek három tojást. Felnőtt a három kicsi gólya, megtanult repülni, és elindultak. Történt az idén .őszön, Lőrinczék riadalmára egyik reggel ott szomorkodott az egyik kis gólya a szülői fészekben. Gyengébb volt, nem bírta a szárnya, így hát hazajött. Lőrinczék etet- gették, és kétségbeesetten kérték a tanácsot, a telefontudakozót és felsorolni is sok kit, megtudni, ki segít a kis gólyán? Végül eljöttek a szerkesztőségbe, hogy segítsünk, hiszen ők nincsenek otthon egész nap. Már vágtak a kis „kelének” csirkét, már vettek neki halat, de a madárnak igazibb otthon kellene. Segítettünk, de a történetet azért leírtam, egy kedves madárról, és jószívvel az emberekről. Az ópályi, Árpád utca 65. szám alatt lakó családról. És ha a kis gólya felnő a madár- menhelyen, akkor biztosan hazatalál majd. Öpályiba. (b.) Meztelen igazság Mindenkit „vígan" lekörözött Kombájnnal az élen Vígh Sándor elbeszéléséből tudom, tíz éve már hogy nyűvi hasznos dologban a gépét. Búzában, kukoricában övé a határ, Aratni nagyon szeret. Ha beérik a gabonaféle, akkor ő hajnalok hajnalán kél és öreg estével fekszik. És nincs abban restellni való, ha valaki egy lelketlen jószágra, a kombájnra mint hűséges társra gondol. — Vele keresem a kenyerem. Legalábbis addig, amíg tart az aratás. Igaz nem ezt akartam. Amikor választanom kellett, villamossági szakközépiskolába jelentkeztem, nem vettek fel. Öz- don tanultam szakmát. Gépjármű-villamossági szerelő vagyok. Ezzel a végzettséggel jöttem haza Ibrányba és vállaltam munkát a Rákóczi Termelőszövetkezetben. — Hogyan lett kombáj- nos? — Mint más. Aki szerelő egy műhelyben, annak vállalnia kell a kinti munkáikat is. Az meg természetes, hogy az kombájnoljon, aki javította a gépet, így aztán ha jó munkát végzett, saját maga látja a hasznát. Az esetleges rossz munkának is ő a szenvedője. Az ibrányi határban most 800 hektárnyi volt a törésre váró kukorica. Hárman kombájnolták. Három közül könnyű az élre törni, de ha a versenyben 157-en rajtolnak, úgy a dobogós hely elérésének esélye csökken. Vígh Sándor a maga 10 éves kombájnos múltjával, 30 éves korával most sok jó szakembert lekörözött. Természetes, hogy örül, örül az elsőségnek, a pénzjutalomnak és oklevélnek, de 1986- ban volt ettől nagyobb öröme is. — Kislányunk született. Ez már a második. A Tímea már négyéves, a kicsi a Renáta hathónapos. A két gyermek nekem mindennél többet ér. A karácsony is így szép. A karácsonyfa alatt eggyel most több az ajándék. A nagylány hajasbabát, építőkockát, Renáta csörgőt kapott. — Van miért és kikért dolgozni. Őszintén: szereti maga a munkáját? — Szeretem. Azt, amit hivatalból csinálok igen, kapálni nem szeretek. Sajnos néha kapálni is kell, hiába mondom, hogy helyette is koimbájnolnék. Vígh Sándornak sikeres volt az év. Rajta kívül még tizennégyen kaptak oklevelet és jutalmat, kombájno- sok. Ök voltak a kukoricabetakarítási verseny győztesei. Mondhatnám másként is. Nemcsak tizennégyen győztek, de sok ezren. Jó volt idén a kukoricatermés, jól dolgoztak a szántó-vetők. Ez sem rossz ajándék. Seres Ernő H igyjék el, nem vagyok prűd. Azt se tudom mit jelent, de már torkig vagyok a sok meztelenségtől. A mozi, a tv, a video, a reklámok, tele vannak pucérsággal. Kérem én is letolom a nadrágomat néha, de mindent a maga helyén és idejében. Például, ha nyasgem... így év vége felé a meztelen hölgyek tetőznek. Elkészültek az új naptárak, poszterek és megindult a cserebere. A régiek kikerülnek a mellékhelyiségekbe, nyaralóba, műhelybe, garázsba, öltözőszekrény belső lapjára, — az újak a szemlegelőre. Nem vagyok prűd. Tisztában vagyok azzal, hogy a békés női emlők felidézése kellemesebb, mint egy háborús emlék. Mégis, hol itt a mérték? Hol az igazság? A meztelen igazság. És vajon ami meztelen, az mindig igazság? Én inkább azt gyanítom, hogyha valamit meztelen hölgyekkel köríte- nek, ott valami hamisság rejtezik. A 80 éves nagymama fejkendős képeivel nem volna eladható. Még Jancsó Miklós magyaros menyecs- ke-csujogatója se volna olyan kelendő nyugaton, ha marhahússal lenne tálalva. A Közös Piac korlátozná bevitelét. A reklámnaptárokon a szolgáltató cégek, hanyag munkájukat szeretnék feledtetni hanyag öltözetű hölgyekkel; a kereskedő vállalatok hiánycikkeiket összkomfortos szexbombákkal, akiknek mindenük megvan. A naptárak hölgyei az idő múlását szeretnék feledtetni velünk a fiatalság szépségeivel. Véletlenül sincs olyan, amelyik januárban egy bakfis aktját kínálná, és decemberben egy éltes matróna agg tatját. A poszterekben szétterülő bájakban, miként a havasi tájakban az illúziót vesszük meg; mintha ott lennénk, mintha itt lenne. Csak ki kell nyújtani a kezünket és elérjük, — a lakótelepi madártávlat és az elhízott anyu helyett. Kérem én nem vagyok prűd, — engem is anya szült — meztelen, de mára mintha devalválódott volna a meztelenség. A strandon a meztelen hölgyek láttán már a nap is deleidre áll. És szaporodnak a nudista kolóniák is. De egy nudista már szkafanderben szeretkezik, mert a változatosság csak így gyönyörködtet. Persze még mindig jobb egy pucér, mint kettő. Pláne, ha külön neműek. Az már pornó. Az már övön alul üti az illemet. S zóval nem vagyok prűd, tudom, hogy az antik szobrok az emberi test szépségét is dicsérik. És aki nem jár múzeumba, annak is kell valami. A hírlapárus címlapjain megkapja. Egymásra fenekednek a reklámfenekek. De mindez engem már hidegen hagy. Sajnos már nem hajlik a derekam a nők ringó járása után sem. Olyan vagyok, mint Benczúr Gyula, téren álló szobra. Hiába áll mögöttem a Vénusz, sohase láthatom. Kulcsár Attila telep. Gépkocsikhoz raktárról felújított fődarabokat forgalmaznak, és a legrissebb, hogy december elsejétől az autómentésbe is bekapcsolódtak. Ez utóbbi sem rossz üzletág. Két hét alatt tizenöten kérték a napkori autómentők segítségét. Nem rossz gondolat a napkori Kossuth Tsz szakembereitől, hogy 1985. január elsejével autóbontó telepet létesítettek. Tették ezt főként a még használható alkatrészek megmentéséért. Most új szolgáltatásokkal jelentkezik a napkori bontó-
