Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. december 20. Kelet-Magyarország 3 Javítható a jövedelemtermelő képesség Kedvezőbb lehetőségek mezőgazdaságunknak Miközben a termőterület nem változik, a termőalapok alig bővülnek, a termelés követelményei növekednek. Országos irányszám a mezőgazdasági ágazatnál, hogy az ideihez mérten 1987-ben 4-5 százalékos legyen a fejlődés. A növénytermesztés dinamikusabb, az állattenyésztés mérsékeltebb termelésnövelését várják. Hozzáadva ehhez a megyei elképzeléseiket, reális, hogy itt mérsékeltebb termelésnöveléssel lehet számolni, hiszen teljesítményeink növekedése 1986-ban meghaladta az országos átlagot. Ettől függetlenül növénytermesztésben és állattenyésztésben szükség van a többlettermelésre, a jövedelemtermelő képesség fokozására, és jó lenne, ha a növekedés dinamikája nem csökkenne. Állománycsere, támogatással A követelmények ismeretében a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban most sok szó esik a lehetőségekről. Nincs vita akörül, hogy üzemi érdek a termelés fejlesztése, a termő- alapok bővítése, de ezeknek mikéntje már sok szakembert gondolkodásra és vélemény- mondásra késztet. Az egyik gazdaságban a szakirányító közölte: nem csak felfrissítik, de növelik is a juhállományt. Más helyütt a tsz vezetősége kidolgozta és elfogadta azt a tervet, miszerint 500 hektárral nagyobb területen végeznek talajjavító meszezést. Van példa arra is, hogy a műtrágya-felhasználást, költségben azonos szinten, de hatóanyagban jelentősen növelik. Mire alapoznak az üzemek? Erre egy mondattal is lehetne válaszolni: a már most nagyon is érzékelhető élénkülésnek alapja és mozgatórugója a korábbiaktól jóval kedvezőbb szabályozás. Hogy mi van emögött, azt a szakemberek részeiben és együttesen is jól ismerik. Állattenyésztésen belül a juhászat fejlesztését sok helyütt most azért szorgalmazzák, mert jelentős állami támogatással történhet az állománycsere, a tenyészállat-vásárlás. Másutt, ahol szarvasmarhával, sertéssel, vágóbaromfi-tartással foglalkoznak, a termelésfejlesztést a január 1-gyel életbe lépő felvásárlásiár-növe- kedés, másrészt a technológiai korszerűsítés nagyobb mértékű támogatása ösztönzi. Nem maradtak hatástalanul a növénytermesztés fejlesztését jó irányba terelő állami intézkedések sem. Mert a műtrágyaárak átlagosan 11 százalékkal csökkennek, üzemi érdek, hogy azonos költséggel, az eddigiektől jóval ;öbb hatóanyaggal termesszék a gaboinaf éléket, a takarmány- és ipari növényeket, zöldséget, gyümölcsöt. A több hatóanyag nagyobb termést jelent és nem lehet hibás az olyan számítás, hogy így is javítható a jövedelemtermelő képesség. Emellett a talajjavításhoz felhasznált mész után a hatóanyag tonnánkénti 500 forintos térítés olyan lehetőség, amelynek elmulasztása bármelyik szabolcsi üzemben több mint könnyelműség. Savanyú talajaink feljavítása meszezéssel nem :sak a holnapi növénytermesztésre, de az azt követő ívek termésére is jó hatással lesz. íevesebb adó, vízdíj Mint mindig, most is vannak megkülönböztetett növényi kultúrák, amelyeknek :ermelésfejlesztése az általánostól is fontosabb. El topább is a gabonaprogram, ;zen belül területnövelésre és intenzív termesztésre ösztönöz kukoricánál a jövede- lemadó-kedvezmény, amely hektáronként most ezer forint lesz. Ebbe a körbe tartozik a tárolókapacitás bővítésének támogatása úgy is, hogy a gabonatárolók utáni felhalmozási adót 15 százalékról egységesen 8 százalékra csökkentik. Nem csak a gabonaprogramban, de a növénytermesztés egészében nagy a jelentősége annak a döntésnek, mely szerint az öntözési költségek mérséklése érdekében az üzemek mentesülnek az állandó vízdíj 80 százalékának megfizetése alól. Bár lenne több öntözésre berendezett terület Szabolcsban, úgy ez a lehetőség sok hasznot hajítana. Régi gondja megyénknek a gyümölcstermesztés, a kiöregedett, korszerűtlen ültetvények felújítása, pótlása. Tanúi és átélői voltunk annak a lehangoló időszaknak, amikor nagy arányokban történt a fák kivágása, és pótlásra alig-alig került sor. Az ma már nem vitatott, téli almára szükség van, szükség lesz, a fajtaváltás is követelmény, az üzemek jó irányú döntését azonban tőkeszegénység és az aránylag kismértékű állami támogatás akadályozta. Most az alma- ültetvények minőségi összetételének javítására, egyes korszerű almafajták telepítéséhez a 20 százalékkal szemben 40 százalékos támogatást kaphatnak a gazdaságok. Ez a kedvezmény üzemeinket jövő évi termelésükben azzal segíti, hogy az almafaültetés egyéb fejlesztésektől kevesebb pénzt von el. Nagyobb lesz a haszna a kertbővítésnek, korszerűsítésnek 5—8 év múlva, akkor, ha a fák termőre fordulnak. Gyümölcsfa-telepítésre tehát a jövőnk érdekében van nagy szükség. Ne késsenek sehol! A kedvező, a mezőgazdaságot közelről érintő közgazda- sági szabályozó módosításoknak hosszú a sora. Nem maradt ki ebből a kiegészítő tevékenység sem, de gondoltak az élelmiszeripari szakágazatok termelői árkorrekciójára is, valamint a beruházási hitelek kedvezőbb elbírálására. Javul, illetve módosul a fagazdaság helyzete és megítélése, ha az alapanyag-termelés és -feldolgozás egymásra épülve szorosan kapcsolódik. Maholnap új év lesz, elérkezik a szabályozók érvényességének és alkalmazásának ideje. Aki viszont csak akkor határoz, készít programot ,az új év feladatairól, amikor már leköszönt az óév, meglehet, késésben marad. Az üzemek többségében a tervek jóváhagyásra már készen állnak. Volt idő, az idejekorán megjelent szabályozók ismeretében dönteni, úgy határozni a teendőkről, hogy azok a helyi erőforrásokkal, lehetőségekkel összhangban szolgálják a termelésfejlesztést. Az országosan megkívánt és a megyeileg is jónak tartott termelésnövekedéshez most a, korábbiaktól kedvezőbbek a feltételek. Aki él ezekkel a lehetőségekkel, jó ügyet szolgál, önmagának és üzemének teremt nemcsak egy évre, hosszú távra is szilárd alapokat. Seres Ernő A nyírparasznyai vegyesipari üzem ebben az évben 2000 darab kézitáskát készít a Skála megrendelésére. Emellett — alkalmazkodva a piaci igényekhez — tornazsákokat, bevásárlószatyrot gyártanak. (Jávor L. felv.) A néphatalom megvédése után, társadalmunk újjászületésének 30 éve alatt Sasaboles-Saatmárban la gyökeresen megváltozott az élet. Mire Jutottunk 30 év alatt, milyen újabb gondjaink vannak? Erre válaszol sorozattunk. Városok és térségek A LAKOSSÁG életszínvonalának, életkörülményeinek javulását főként a lakáskörülményeiben bekövetkezett változások mutatják. 1960-ban a megye lakásállományának héttizede egyszobás volt, mintegy felük rendelkezett csak villannyal és mindössze 2—2 százalékukban volt vízvezeték, illetve palackgáz. A hatvanas évek elején számos központi intézkedés történt a lakáshelyzet javítására. A tizenöt éves lakásépítési program elsősorban a mennyiségi hiány megszüntetésére összpontosította az erőket, de már a lakásállomány minőségi javításáról is intézkedett. 1963-tól bevezették a korszerű blokkos építési módszert, majd 1971-től a házgyári paneles eljárást. Az 1970. évi árvíz több tíz ezer embert érintett közvetve vagy közvetlenül, az országos ösz- szefogás szép példájaként még abban az évben mintegy 4 ezer lakás épült fel. A hatvanas évek elejétől napjainkig több mint 100 ezer új lakás épült a megyében. Mindezzel összefüggésben az országban Szaboles-Szatmár rendelkezik a legfiatalabb lakásállománnyal. Javult a lakások szobaszám szerinti összetétele. Ma a lakásállományunk már csak egyötöde egyszobás és mintegy harmada három- és több szobás, ez utóbbi valamivel nagyobb, mint az országos átlag. A megyében mindig magas volt a sajáterős építés aránya. A közművesítés megkésetten indult fejlődésnek, néhány településtől eltekintve a hetvenes évekig kellett várni a közművesítési program kibontakozására. A tizenöt év alatt megtett út imponáló, a települések héttizedében már közüzemi vízellátás van, a megye lakosságának több mint négyötöde egészséges vízvezeték-rendszerből származó vizet fogyaszthat. A lakások hattizede fürdőszobával, négyötöde gázzal van ellátva és egy- harmadát bekapcsolták a rendszeres szemétszállításba is. A vízvezeték-hálózat hossza meghaladja a 2500 kilométert, a csatornahálózaté pedig a mintegy 600 kilométert. A következő években feltétlenül kívánatos, hogy a közüzemi csatornahálózat építése a jelenleginél nagyobb ütemben folytatódjék, mert a házicsatorna a környezetet igen nagy mértékben szennyezi. A HATVANAS ÉVEK MÁSODIK FELÉTŐL a megye iparosodásával egyidejűleg a településhálózat is elindult a korszerűsödés útján. A legdöntőbb változás az volt, hogy kialakult a megye t j agy két hete, hogy y felfedeztem a kenyeret. Addig is ettem persze, de ilyet valamikor gyerekkoromban, amikor még anyám sütötte. Éppen ezért örültem, amikor megláttam a város közepén kitárt ajtajú kis teherautót, a csábító Házi kenyér feliratot, a húsz centi vagy annál magasabb kerek kenyeret, amelyet a kenyérszelő kés sem ér át egyszerre, s amely még a negyedik vagy ötödik napon is épp olyan finom, mintha most sütötték vol- _na. Míg ettem, azon töprengtem: csak tudnám, honnan tudja a liszt, hogy most maszek kemencében sül, s neki olyan szép magasra kell nőni, s hogy hiába, nem a holnapi dátum van rajta, 72 óra múltán is puhának és ízletesnek kell maradni. E lromlott a televízióm. Nem úgy, hogy főműsorban mindig Vitrayt mutatta, hanem a színnel volt baj. Még a Híradót rendre kibírta, utána azonban feketévé vált a világ, a kép pedig szép lassan elindult lefelé. A főszereplőnek én felül a lábát láttam, néha olyan érzésem támadt, mintha a főhős saját nyakában ült volna. Néhány napi türelem után szerelőt hívtam. Nézte, tekergette, én néztem, várakoztam, aztán bejelentette: kevés a jel, majd elment. Elmeséltem esetemet egy barátomnak, akit egyáltalán nem lepett meg, hogy nem javította meg a szerelő a készülékemet. Persze hogy kevés volt a jel, ha jelét sem mutattam, hogy borravalót akarok adni. Balogh József városhálózata. Mátészalkát 1969-ben, majd egy év múlva Kisvárdát is várossá nyilvánították. Mindössze három óvet kellett várni a negyedik település, Nyírbátor városi jogának elnyerésére. 1978 végén város lett Fehérgyarmat és Vásárosnamény is, ez év elején pedig Tiszavasvá- ri. A városodás mellett jelentős mértékű városiasodás is bekövetkezett. Különösen Záhonyban, Csengerben, Nagy- kállóban, Rakamazon, Üjfe- hértón és más centrumtelepüléseken fejlődtek sokat az urbanizált életmód feltételei. A felsorolt öt nagyközséget a megyei tanács közvetlenül saját irányítása alá vonta, mert a távlati tervekben meghatározott szerepük és az ott működő intézmények, gazdálkodó szervek tevékenysége ezt szükségessé tették. A települések fejlődésében, arculatuk átformálódásában elsősorban az ipari termelőerők alakulásának volt szerepe. Az ipartelepítésekkel s a közlekedési feltételek javulásával munkaerő-vonzási körzetek alakultak ki. Legnagyobb a nyíregyházi, az e körzetbe tartozó települések száma 38. A városhoz legközelebbi településekkel agg- lomerálódási folyamat indult meg, ezekkel a gazdasági és társadalmi élet minden területén intenzív kapcsolat köti össze. Egyre erősödő Mátészalka és Kisvárda térellátó szerepe, országosan is egyedülálló az ide ingázók magas aránya. A megye déli részén erős Debrecen vonzó hatása, több településünk a szomszédos megyeszékhely munkaerő-vonzási körzetébe tartozik. AZ ELTELT HÁROM ÉVTIZEDBEN a külterületen élők helyzete is alapvetően megváltozott. A magányos tanyák nagy részét felszámolták, de a csoportos és faluméretű külterületeken javultak az életfeltételek, sőt ezek az ország legjobban ellátott külterületei közé tartoznak (lakás, víz, villany, gáz, út stb.). 1980-ban már csak 36 ezren, a népesség 6 százaléka élt külterületen. Napjaink egyik legaktuálisabb feladata a gazdaságilag elmaradt térségek fejlesztése. Közismert, hogy három tájegységünk (Észak-Szafoolcs- Tiszahát, Erdőhát-Szatmár, Délkelet-Nyírség) a többszörösen hátrányos helyzetű térCj lakások V ásárosnamény ban ségek közé tartoznak. A megye területének 42 százalékán, 125 településen 150 ezer ember él. Az elképzelések szerint a területfejlesztési alap, a tanácsi normatív fejlesztési lehetőség és ehhez elnyerhető megyei céltámogatás, a helyi források és más ágazati főihatósági támogatások fel- használásával az említett térségekben a VII. ötéves tervben mintegy 7,2 milliárd forintos fejlesztés valósítható meg. Elsősorban a térség gazdasági erejét kell növelni, de nem hanyagolható el a termelő infrastruktúra fejlesztése sem. A TÉRSÉG HÚZÓ ÁGAZATÁVÁ kell fejleszteni a mezőgazdaságot, de nagyon fontos a foglalkoztatásbővítő beruházások létrehozása is. A hozamok bővítéséhez javítani kell a kedvezőtlen természeti adottságokat, folytatni a térségi meliorációt, a talajjavítást, az ésszerű föld- hasznosítást, az állattartó térségekben a gyepfelújítást, egyéb területeken a gyü- rnölcsrekonstrukciót. A területfejlesztési alap felhasználására kiírt pályázaton feltétlenül előnyben kell részesíteni a határmenti fejlesztéseket, mégpedig úgy, hogy azok a mikrokörzet központjaiban valósuljanak meg. A tanácsi pénzalapok összege az eddigieknél nagyobb fejlesztésekre nem adnak lehetőséget. A lakosság anyagi erejének bevonására — az itt kialakult alacsony kereseti színvonal és a lakosság eladósodása (a megyében 100 forint lakossági betétre 144 forint hitel jut), az idős alacsony nyugdíjasok •magas aránya miatt — csak korlátozott mértékben kerülhet sor. EZEK A FORRÁSOK a jelenleg meglévő hiányok pótlására sem látszanak elegendőnek. Emellett az ipari, a mezőgazdasági források szűkössége seim teszi lehetővé a térség gazdasági bázisának -gyors ütemű, hatékony növelését. Legfontosabb az itt élők fegyelmezettebb munkája, de Szaboles-Szatmár megyében a központi támogatások, pénzf orrások — a jelenleg ismertnél — nagyobb összegére is szükség van.
