Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

1986. december 15. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Czine Gáspár újságíró válaszol Jelen sorok írója szeren­cséseknek 'tartotta a hozzá küldött kérdések között azo- ikat, amelyekből általános ér­deklődést vélt kicsengeni. El­lenben címtévesztetteknek azokat, amelyek megfogal­mazói összetévesztették őt egy nagyhatalmú égi úrral — de legalábbis a problémáik megoldására hivatott szerv-' vei. Sajnos, nem áll módom­ban egyéni ügyekben intéz­kedni, magánsérfelmeket or­vosolni. Egy inkognitcját megőrizni kívánó bájos hangú hölgy e kérdéssel lepett meg: Miért nem írunk jobb újságot? (ö ugyan­is — mint beszámolt róla — csak nagy ritkán talál olyan cikket, melyben örömét leli, így kény­telen az apróhirdetéseket bön­gészgetni.) Szó mi szó, néhány apró­hirdetés többet mond olykor, mint egy egész újságoldal. Azért nem árt .néha mást is átfutni — hátha gyakrabban követünk el jó írásokat, mint ahogy első ránézésre észrevehető. Közel százezer példányos lapunk minden ol­vasójának egyébként nehéz naponta kedvérevalót írni. „Bűnügyi rovatuk gyakori fő­szereplői a fiatalkorúak — írta levelében a mátészalkai H. La­jos. — Voltaképpen kik számí­tanak fiatalkorúnak, és meny­nyiben más a megítélésük, mint a felnőtt bűnözőknek?” A kimerítő választ postán küldöm el. E helyütt — ter­jedelmi oikokból — csak a leglényegesebbekről: fiatal­korú az, aki a bűncselekmé­nye elkövetésekor 14. életé­vét betöltötte, de a 18.-at még nem. A bűnelkövetők e korosztályával szemben al­kalmazott büntetések és in­tézkedések elsődleges célja, hogy helyes irányba fejlőd­jenek, ezért rájuk vonatko­zó büntetőjogi szabályok sok tekintetben enyhébbek, mint a felnőtteket érintők. Sok Linda-filmet láthatott az a negyedikes gimnazista lány, aki az iránt tudakozódott, lehet­ne-e rendőrnyomozó Nyíregyhá­zán? Fájdalom, nem — tudtam meg Petró Magdolna őr­nagytól, a Szabolcs-SZatmár megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályának ve­zetőjétől. Megyénkben nincs női nyomozó, és nem is ter­vezik alkalmazásukat. (Kü­lönben állami felsőfokú vég­zettség szükségeltetik ehhez a pályához.) A rendőri egyen­ruhához vonzódó érettségi­zett lányok járőröknek je­lentkezhetnek. Mibe kerül ma egy válás? — hívott fel két jóbaráH, akik egy üveg pezsgőt tettek fel vála­szomra. zetője szerint 1987. III. ne­gyedévének végéig befejező­dik a hálózat kiépítése, ezt követően sor kerülhet a te­lefonállomások felszerelésé­re. Tervez-e változtatást a Sza­bolcs Volán a megyeszékhely és Tiszavasvári közötti buszforga­lomban? — kérdezte a tiszavas- váriak nevében Z. K., hozzáté­ve: némely járat nagyon zsú­folt! Danku Andor, a vállalat személyforgalmi igazgatója ekként felelt: — A közeljö­vőben nem terveznek fej­lesztéseket a .környékbeli helyközi járatok .tekinteté­ben, hiszen Nyíregyháza tö­megközlekedésének javítása köti le erőiket. A meglévő fe­szültségeken rásegítő jára­tokkal próbálnak majd eny­híteni. Balogh Béla nyíregyházi olva­sónk arról számolt be: Dísznek szerelték fel az öz utcán a vi­lágítótesteket, a környékbeliek nem élvezhetik a közvilágítás áldásait — merthogy a lámpák a sötétbe burkolóznak, ha leszáll az éj. Már nem sokáig — nyug­tathatom meg Deák Zoltán, a TITÄSZ Vállalat nyíregyhá­zi kirendeltségének vezetője nevében —, bármelyik pilla­natban kigyulladhatnak a fények — az év utolsó nap­jáig. Az a szóbeszéd járja, hogy Nyíregyházára látogat a Z'Zi Labor együttes és a Veresegy­házi Asszonykórus — így O. Ani­ta. — Igaz-e a hír? Igen — érdeklődtem utá­na —, december 19-én este hét órakor a városi stadion játéktermében valóban ta­lálkozhatnak az együttessel rajongóik. A koncert külön érdekessége lesz — mondta el Kerekréti Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára —, hogy a belépőjegyek hát oldalán található majd a Nyíregyházán december 20- án megrendezendő megyei KlSZ-módszervásár program­ja, melyre minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. Idézem a július 1-én ha­tályba lépett új illetéktör­vény idevágó passzusát: „A házassági bontóper illetéke 2500 forint, ebből — ha bé­kítési kísérletnek helye van — 500 forintot a keresetlevé­len, 2 ezer forintot — a bí­róság felhívására — a tár­gyalási jegyzőkönyvön vagy 'külön beadványon illetékbé­lyeggel kell megfizetni.” Takács János, Nyíregyháza, Szarvas utca 56. szám alatti la­kos szóvá tette, hogy bár nem szavazta meg a területfejleszté­si hozzájárulást, kivetették rá. Ez nagy tehertétel neki — pa­naszolta —, mert feleségével együtt kis nyugdíjból élnek. Mi ilyenkor a teendő? — továbbítottam a kérdést a 'városi tanács pénzügyi osz­tályának. Szálkái Pálné elő­adó elmondta, hogy mód van a tehó alóli mentesítésre. Kéttagú család esetében, ha 2500 forint alatt van .az egy főre jutó jövedelem, külön kérelemre eltekintenek a fi­zetéstől. 2500 és 2800 forint közé eső jövedelemnél pedig méltányosságbál lehet mente­sítésért folyamodni. Mikorra várható a telefon be­kötése örökösföldön? — szeret­né megtudni Oláh Júzsefné, a Sarló utcából. Juszku Sándor, a posta me­gyei távközlési üzemének ve­Márton Antalné Nyíregyházá­ról, az Árpád utcából sérelme­zi, hogy bár a közterület-fenn­tartó vállalat felhívással fordult a lakossághoz: a házak előtt gyűjtsék össze a lehullott fale­veleket! Ez egy hete megtör­tént, de a levélkupacokért nem ment senki. Mert még nem értek oda — világosított fel Róka Im­re, a vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese. — Egyébként is azt ígérték, december 20- ig szedik össze az avart. Megálmodói szerint beváltot­ta-e a hozzáfűzött reményeket az Ifitanya? — kérdezte Kovács István. A válaszért Dancsné Sző­ke Judithoz, a KISZ megyei bizottságának titkárához for­dultam. Elmondta: a meg­nyitás óta eltelt rövid idő­szak tapasztalata szerint az Ifitanya teljesíti fő felada­tát, az ifjúság kulturált szó­rakoztatását. További sikere érdekéiben néhány év múl­va sor kerülhet a belső át­alakításra, melynek tervei már készen vannak. Előttem még fél tucat le­vél. Bennük panaszos mon­datok, kétségbeesett kérdé­sek. Nézem őket — rossz érzéssel, tehetetlenül. Csak azt ígérhetem, hogy lehető­ségeim szerint megpróbálok segíteni. Ha mással nem, legalább jó tanáccsal. Kongresszusról hazafelé A termelőszövetkezetek ötödik kongresszusá­nak szabolcsi küldöt­tei négy órával meghosz- szabbítoüták a szombaton késő délután befejeződött tanácskozást. Történt pedig mindez a hazafelé tartó vonat fülkéiben. Az első percek a gratulációkkal tel­tek el, köszöntötték a TOT elnökségébe, bizottságaiba választott társaikat, lklódi Lászlót, a vajai Rákóczi Tsz elnökét, aki az elnökség tag­ja lett, Kovács Gézát, a szabolcsbákai Búzakalász Tsz elnökét, akit ismét a TOT Ifjúsági és Sportbizott­sága elnökének választottak.. E bizottság tagjai sorába delegálták Bán Györgyöt, a itiszadobi Táncsics Tsz el­nökét. Az ellenőrző bizott­ságba választották Erdei Bélát, a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz elnökét, a nő- bizottság tagja lett Görög Istvánná, a nyíregyházi Vö­rös Csillag Tsz párttitkára, a társadalompolitikai bi­zottság tagja Gere Lászió­né, a pátrohai Zöld Mező Tsz növénytermesztője, és a gazdaságpolitikai bizott­ság tagja, Arbok Imre, a beregdaróci Barátság Tsz elnöke. Tovább tartott Mezei Lászlónénak, a csengeri Lenin Tsz nyugdíjas kül­döttének ünneplése, aki a kongresszuson fergeteges tapsot kapott szívből jövő meleg szavaiért, ahogyan a szatmári parasztasszonyok ma sem könnyű helyzetéről szólt. „Tudvalevő dolog — mondta többek között —, hogy nálunk a hatvanas években történt átszerve­zéskor a gyermekszaporulat az országos átlag háromszo­rosát tette ki. Ebből követ­kezett, hogy akik ezt a gyer­mekáldást vállalták, azokra sokkal jobban ránehezedett a háztartási és a családi gond, sokan nem is lettek . termelőszövetkezeti tagok. A családtól elvont idejük­ben legfeljebb a családfő tagkömyvére dolgoztak. Akik viszont a család mel­lett tsz-tagok lettek, azok jó része is már csaík kevés évet tudott dolgozni, az élet viharekéje idő előtt ki­szántotta belőlük a fizikai teljesítő képességet. így is alakult a nyugdíjuk, vagy járadékuk, többségüknek a legalacsonyabb szinten, vagy férjük után részesül­nek özvegyi nyugdíjban, és ne szóljak ennek összegéről. Mind ezeket a velünk élő gondokat azért kívántam el­mondani, hogy együttes fi­gyelmünk ráirányuljon izeknek az embereknek az életére és gondjaira. Külö­nös jelensége az életnek, hogy e kisnyugdíjas, idős emberek túlnyomó többsége nem panaszkodik, tudomá­sul veszi helyzetét.” Többen vallatták Mészá- ro Jánost, a kállósemjéni Új Élet Tsz elnökét, aki szólásra jelentkezett, de idő hiányában erre nem ke­rült sor. Kérdezték: mit mondott volna a nevükben ? „Örömmel és megelégedés­sel szóltam volna a kor­tyán ynak arról a program­járól, amely az elmaradott térségek felzárkóztatására született. Hiszen a tervezett program központi része az agrárfejlesztés. Szóltam vol­na megyénk azon gondjai­ról, amelyek az elmúlt év­tizedben alakultak ki a mi tájtermelésű növényeink ér­tékesítése terén, gondolok az almára, burgonyára és a dohányra. Szóltam volna arról a lehetőségről, amely a szövetkezeti demokrácia jó működtetésében rejlik.” Mások, mint Bán György összegző véleményt mond­tak a kongresszusról. „Két dologban várunk konkrét segítséget. Egyik a szabá­lyozók kiigazítása, a másik az eladósodott téeszek hite­lének rendezése. Minden többi rajtunk múlik.” Csík László, a nagykállói Nyír­ség Tsz elnöke a sok hiva­tali ellenőrzés csökkentését várja. Azt, hogy szabadabb kezet adjanak a tsz vezetői­nek engedjék őket dolgoz­ni. Nagyobb mozgást várnak a bérgazdálkodásban is, sokszor a büntető adók mi­att több milliós értékű mun­kák maradnak elvégezetle- nül. Az idősebbek, akik már több kongresszust megjár­tak. az előzőkkel hasonlít- gatták a mostanit. Vadon Gusztáv, a nyírmeggyesi Pe­tőfi Tsz elnöke mór három kongresszus munkájában részt vett. „Korábban az eredmények felsorolása volt a felszólalások alapja, ak­kor a megszilárdítás, a fel­lendülés éveiben volt is mi­ről számot adni. Eredmé­nyek most is vannak, még­is a gondok boncolgatása, az együttgondolkodás volt a jellemző. " Ahogy közeledtünk Nyír­egyházához, egyre többen törölgették a párás vonat­ablakot. Saccolgatták, mennyi hó takarja a gyen­ge vetéseket, mert a jó ha­tározat megvalósításában, majd az eredményekben egy jó vastag hótakaró so­kat jelentene... Csikós Balázs Szabilcsiak dicsérete u remben a szinkrontolmács­berendezést, valamint a tűz­védelmi jelzőrendszert. — Bizony, éppen a tűzol­tókkal volt a legtöbb bajunk — említi utólag Bíró László főépítésvezető és helyettese Halászi Ferenc. — Ugyanis menet közben szigorodtak az előírások, a határidő sürge­tett, nehéz volt mindennek megfelelni. A kész szállodában hat­száz ember dolgozik, ennyi szakácsnak, felszolgálónak, tr.karítónak, portásnak és még ki tudja, milyen beosz­tásúnak feladata ugyaneny- nyi ember kényelméért fe­lelni. Az utolsó napok ne­kik sem tűntek szórakozás­nak. Ahhoz, hogy olajozot­tan induljon a gépezet, na­ponta ötször is elpróbálták a díszterítést, a vendégfogadást, hol a férfiak szolgálták ki a nőket, b»1 ~. nők a férfia­kat. Jelkép is... Vakító fehér épülettömb, mint egy nyíló lepkeszárny. A maga 13 emeletével kiem elkedik a kissé távolabbi négy- emeletes házak sorából. Fent színes neonreklám, amely ci­rill betűkkel hirdeti: itt található a Hotel Cseremos. — Büszkék lehetünk rá. Első ránézésre olyan luxus- szálloda, amelyet bármelyik város szívesen elfogadna — fogja meg a látvány Karikás Györgyöt, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um főosztályvezetőjét. Az első látogatók, az első szállóvendégek a szabolcsi építők dicséretét zengik. Azokét, akik három évvel ezelőtt úgy érkeztek, hogy a pusztaságon előbb a maguk munkafeltételeit teremtik meg, aztán — ezzel párhuza­mosan — alapoztak, beto­noztak, emelték a falakat. Nagy iskola — Azért már vágyom ha-' za --— említi Varjast Miklós. egyike azon építőknek, akik az átadáskor kitüntetést kap­tak. Ö áz, aki mint nőtlen fia­talember talán egy nagy ka­landot is látott a vállalko­zásban, hogy otthonától fél­ezer kilométerre, Szovjet-Bu- kovina központjában, Cser- novciben munkát vállaljon. S két tucatnyi társával ő lett az, akik valóban otthont is talált, amennyiben megis­merkedett egy szép szőke ukrán kislánnyal, aki a pár­ja lett. — Most hazamegyünk Nyíregyházára, intézzük a formaságokat, hogy a felesé­gem is áttelepüljön — említi az építőipari szakközépisko­lában' végzett fiatalember, aki szerkezetszerelőként kez­dett, raktárosként fejezte be a külföldi munkát. A Hotel Cseremos építésé­re az ungvári minőségi mun­ka után kapott megbízást a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Hogy nem akármilyen feladatra vállal­koztak, azt legjobban Seres Antal igazgató jellemezte: — Verejtéket hullattak, fáztak a hidegben ezért az épületért, vállalták a nehéz­ségeket azok a munkások, akik itt dolgoztak. Itt egv nagy iskolát jártak ki. Vizs­gáztak szaktudásból, ember­ségből. Kábelek rengetege A biztatás — hogy az elké­szült mű láttán csak a szép­re emlékezzen mindenki, fe­ledje a rengeteg idegeske­dést, a váratlan gátló ténye­zőket, az esetleges összhang hiányát — már szinte feles­leges, mert azok, akik birto­kukba vették a szállodát, akik ott dolgoznak, fáradtsá­guk ellenére is büszkén néz­nek körül, a gazda szemé­vel mutatják meg, milyen szíves vendéglátásra rendez­kedtek be a várhatóan sok bel- és külföldi turista fo­gadására azon az idegenfor­galmi folyosón, amely a Szovjetuniót Romániával, Bulgáriával, Jugoszláviával, Görögországgal köti össze. — Mi is összekötöttünk több kilométer vezetéket, a falak között annyi halad, hogy akár hálóként össze­tartja az épületet — viccel Posch György, a nyíregyhá­zi Modul Elektrotechnikai Vállalat üzemvezetője. Vállalata nemcsak a tele­víziós kábelláncért felel, ha­nem a diszpécser telefonrend­szert is szerelte, a kétszáz személyes konferenciate­— A barátság jelképe is ez a szálloda a két ország kö­zött — említette Szabó János, a Magyar Népköztársaság kijevi konzulja ünnepi be­szédében. — Elégedettek vagyunk az építőkkel, magyar baráta­inknak további sikereket kí­vánunk — mondta V. Re- venko, a területi pártbizott­ság titkára. S megnyugvással töltötte el a fővállalkozó Industrial- exportot, hogy újra kérik a magyar építőket. Várják a szabolcsi munkásokat más szovjet építkezésekre, ahol hasonlóan nevet szerezhet­nek maguknak. Lányi Botond Export keletre, nyugatra Az idén NDK-megrendelés- re száz kőzúzalékszáritó be­rendezéshez szükséges alvá­zat készített a Közúti Gépel­látó Vállalat nyíregyházi te­lepe. A gépeket az útépíté­seknél használják. Az osztrák Voest Alpine cégnek 161 acélkeretet készí­tettek. Jelenleg a Veszprémi Szénbányák részére különbö­ző alkatrészeket (például tér­elzáró ajtókat) gyártanak, melyeket a szénbányák a készre szerelt pajzsokkal együtt Kínába exportálnak. Januárban juttatják el az NSZK-beli Lousenhausen vállalat számára előállított útépítogép-alkatrészeket. A telep az idei termelési terve. teljesítéséhez még 25 szóló telefonfülkét gyárt, me­lyeket a postának december 18-ig ad át. A vállalat jövő évi mun­kaellátottsága is. biztosított­nak látszik, annál is inkább, mert mind az NDK, mind az NSZK-beli partnerükkel több évre szóló megállapodásaik vannak. (csgy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents