Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. december 15. Zene, ének, versek Cigányest a Művészpódiumon „Apukám azt mondta: jó -lesz, ha felmegyek utána Pestre, ott fogok dolgozni az építőipariban” — vallja gitárral] az ölében Var­ga Ferenc, a detm-ecseni cigány fiatal ember. Kiderül, hogy négy­ezer forint felett keres, jól érzi magát. ia zene, st társaság az, amelyik odacsábította a nyolc­gyerekes osálád hetedük tagját.' Zene, ének, versek tarkították a Müvészpódium cigány estjénél műsorát. Am legalább annyira elgondolkodtatok voltaik a be­szélgetések, amikor a szereplők a maguk életéről, a cigányság sor,»kérdéseiről szóltok. (Bár a műsorvezető niélha oikvetetlen'kedő közbe szólásai ezúttal is megtör­ték a gondolatok áradását.) Tenni egy népcsopontért, egy etnikai közösségiért — valahogy így foglalható össze mindnyájuk programja. Daróczi Agnes, az előadóművész fogalmazásában: ,,Ha sikerült vadaimat becsem­pészni az eredeti cigáwykuKúrá­ból, akkor n>e.m volt hiábavaló a munkánk.” Kialakulóban van egy cigány értelmiség, a pódiumon szót ka­pott két fiatal pedagógus is. a bakonyi Balogh József és a ber- keszi Lázár Péter. Mindkettőjük közös sorsa az állaimfi gondozás, az ebből a közegből való felemel­kedés vágya, hogy az iskolában, az intézetben értő éts féltő sze­retettel segítsék azokat, akiknek hasonló sors jutott. Múltja nélkül egyetlen népnek sincs jövője — fejtették ki a történelmi igazságot, amit Orsós Jakab, a méltán híres fafaragó toldott meg a maga példájával: „Egy cél van. tegyek valamit az emberekért, a cigányokért.” Varga Ferenc Évszázados elmaradást, más fajta gondolkodást, erkölcsi ké­pet hoztak magukkal a cigányok, akik úgy szeretnének ,beillesz­kedni ebbe a társadalomba, hog megmentsék kulturális1 örök­ségüket, a táncot, a dalokat, me­séket és bagyomá nyakait. Rögös út, melyen, járnak azok. akik tenni akarnak a cigányokért, hi­szen különböző elképzelésekkel. Lázár Péter másfajta megközelítésben mun­kálkodnak, megküzd ve a küls«r előítéletekkel éppúgy, mint övé­ik közönyével, értetlenség éved. A cigányest csepp volt a tenger­ben, kiáltás, hogy vannak, akik akarnák, akik tesznek. (lányi) Egyedülálló gégeoperációk Visszaadták a hangját Gáljá­nak, egy tizennégy éves kislány­nak, aki tizenhárom évvel ez­előtt gégegyulladás következté­ben vesztette el azt. Az operációt az I. Ruszakov Moszkvai Klinika Gyermekkórházában hajtották végre. Itt sikeresen operálják az érdaganatokat, * a veleszületett vagy szerzett sebhely sztenoziso- kat, papillómákat, hrangszálcso- mókat, azaz a gégemegbetegedé­seket. A .gége nehezen hozzáférhető nemcsak az operáció szempont­jából, de a vizsgálat szempont­jából is, különösen csecsemőknél és egészen kicsi gyermekeknél. Ugyanakkor a sebészeti beavat­kozásra általában szükség van. mivel a gége patológiai elválto­zásai hangsérüléshez, légzési problémákhoz. sőt esetenként még halálhoz is vezethetnek. Közel húsz évvel ezelőtt a gé­gészetben egy új irányzat alakult ki, amelyet napjainkban mikro- laringoszkópiai és endolaringeális mikrosebészet néven ismernek. Ez a gége közvetlen (gégetükör nélküli) vizsgálata altatással és operációs mikroszkóp alkalmazá­sával. Az operációt is speciális mikroeszközök készletével vég­zik, amelyet David Csireskin moszkvai sebész hozott létre, mérnökökkel vállvetve. Ezzel nemcsak az vált lehetővé, hogy időben és gyakorlatilag hiba nél­kül diagnosztizáljanak, hanem az is, hogy a gége felmetszése nélkül hajtsák végre a sebészi beavatkozást. Jelenleg ezt a mód­szert sikerrel alkalmazzák Moszkvában, Leningrádban, Ki- jevben, Tbilisziben és a Szovjet­unió más városaiban is. Babilon: a bábeli zűrza­var, az elnyomás, a parázna- ság jelképe' a Bibliában. E város bűnei miatt sújt le a végítélet a Jelenések köny­ve szerint. Irak népe és ve­zetői azonban nem osztják a bibliai próféták véleményét — szerintük a babiloni fog­ság kissé elfogulttá tette őket. Számukig az ősi város a nemzeti büszkeség, a dicső történelmi múlt egyik leg­főbb forrása. Ezért döntöt­tek úgy Bagdadban, hogy egykori szépségében újjáépí­tik a várost, anyagi eszközö­ket nem kímélve. (Nem hi­vatalos közlés szerint csak eddig 20 millió dollárt emész­tett fel a terv.) Babilon alig egyórás kocsi- útra fekszik Bagdadtól, a Tigris és az Eufrátesz buja földjén. Olyan ma itt a han­gulat, mintha megállt volna az idő, az egykori legendák élőbbek, mint valaha. Az új építkezések nyomán megje­lentek azok a csodálatos épít­mények, amelyeket száza­dunk emberei legfeljebb amerikai szuperprodukciós filmeken láthattak. Feltá­madt ..Babilon oroszlánja”, a hatalmas kőszörny, újra kék színekben pompázik a szere­lem istennőjének, Istárnak szentelt kapu, amelyet bar­na és sárga színű állatok dí­szítenek. Áll már újra Mar- duk napisten égbe nyúló temploma is. A babiloni civilizáció az ie. 18. századra nyúlik vissza, amikor Hammurabi király 3000 soros törvénykönyvet adott ■ a városnak. A tör­vénykönyveket fekete szté­lékre írták. (Ezek jelenleg a párizsi Louvre ékei, miután 1901-ben francia régészek fedezték fel őket.) Hammu­rabi törvényeit a mai iraki történetírás haladónak tekin­ti, mert számos pontjában a legmodernebb elveket vall­ja: intézkedik a nők védel­méről és elismeri a válást. Hammurabi városából csu­pán néhány kő maradt. Az újabb virágzást Nabu- kodonozor (ie. 605—562) ural­kodása jelentette, aki meg­hódította Jeruzsálemet, és a „■termékeny félholdnak" ne­vezett Mezopotámia nagy ré­sze felett uralkodott. Ö al­kotta meg a hagyomány sze­rint azokat a függőkerteket, amelyek az ókor hét csodája egyikének számítottak. Ma már azonban sem e kertek, sem a híres Bábel-torony. ahol az emberek nyelve ösz- szezavarodott, nem létezik. (A soknyelvűséget ma a vi­lág minden tájáról érkezett helyreállító szakemberek képviselik.) A várost ie. 539- ben végleg feldúlták a per­zsák, miután az Eufrátesz gáttal elzárásával kiéheztet­ték Babilont. A tervek szerint új turis­taközponttal is vonzani kí­vánják a külföldieket Babi­lonba, amelyben éttermektől színházakig minden megta­lálható lesz. A legnagyobb szálloda stílszerűen egy 100 méter magas, teraszos épít­mény lesz. Enyhébb tél, Folytatjuk tallózásunkat a he­lyi újságokban. Ezúttal Szabolcs vármegye Hivatalos Lapjából ástunk elő néhány érdekességet. IRODASZEREK A KÖZIGAZ­GATÁSNAK. A hivatalos lap 1906. november 15-i számában árlejtési hirdetmény jelent meg Szabolcs vármegye központi és járási hivatalai részére az 1907. évben szükséges irodaszerek szál­lítására. A vállalkozni óhajtók­nak 500 korona bánompénz leté­telét igazoló adóhivatali 1 koro­nás okmánybélyeggel ellátott nyugtával kellett ajánlataikat benyújtani. Feltétel volt, hogy az irodaszerek kizárólag hazai gyártmányúak legyenek. Többi A tél küszöbén járunk, már itt az influenza új ví­rusa. Ez az időszak fiatal és idős ember egészségét egy­aránt próbára teszi. A napfényt, a mozgást, a vitaminhiányt pótolni kell. A nyíregyházi városi fürdő szolgáltatásait hétvégeken közel ezerötszázan veszik igénybe. A fürdőzés, az úszás mellett lehet szaunáz- ni, a napfényt mestersége­sen pótolni, kondicionáló sportgyakorlatokat végez­ni. .Pihenés közben igénybe vehetik a napokban meg­nyílt kozmetikát,' a fodrá­szatot, amely vasárnap is nyitva tart. Elek Emil Boríték helyett OTP Betétszámlával egyszerűbb — En nem kapok fizetést itt a gyárban — mondja nagy komo­lyan Hamvas Sándorné, a nyír­egyházi papírgyár igazgatási osz­tályán. Aztán nevetve hozzáfűzi: — Azért persze nem ingyen dolgozom, nehogy így értse. A fizetésem teljes egészében az OTP-nél nyitott átutalási betét­számlára kerül. Mégpedig oly módon, hogy a pénztárban nem kapom kézhez, hanem a gyárból egyenest a számlára utalják át. így egyszerűbb A papírgyárban — és még 111 vállalatnál, üzemben, intézmény­ben — gyakorlattá vált a mód­szer: aki átutalási számlát’ nyit, megteheti, hogy fizetését vagy annak tetszőleges részét nem ké­ri ki, hanem számlájára küldeti. — Tudja, ez részben kényel­messég is — mondja Hamvasné. — így sokkal egyszerűbb a do­log. így is, úgy is be kellene fi­zetni a pénzt a havonta kötelező költségekre: OTP-lakásvásárlási hitel, a ház közös költségei, új­ság, tévé-rádió számla, villany. No meg a nemrég felvett szemé­lyi kölcsön, s az áruvásárlási hi­tel részletei . . . Nem kis summa ez egy hónapban, praktikusnak találtuk az átutalási betétszám­lát. Ami a fizetésemből megma­rad, az amolyan tartaléknak szá­mít a betétszámlán — még ka­matozik is. Nem tudom, más ho­gyan van ezzel, de az a tapaszta­latunk: ha otthon yan a pénz, a tartalék, akkor könnyebben hoz­zányúl az ember . . . Bármikor kivehető A papírgyárból havonta több. mint másfél száz ezer forintot utalnak át ily módon az OTP- nek. Mint Gyulai Józsefné bér­csoportvezető mondja: — Két és fél éve vezettük be az OTP-vel kötött megállapodás alapján ezt a lehetőséget, és szé­pen gyarapodik azok száma, akik igénybe veszik. Annak idején öt ember jelentkezett előszörre, ma már több, mint hatvan dolgozónk fizetéséből utalunk át. Tízen van­nak egyébként, akik a teljes fi­zetésüket átutaltatják. — Az is előny, hogy a fennma­radó pénzből az OTP-fióknál bármikor kivehet az ember, ha szükséges — csak egy aláírásba kerül, s amit még nem említet­tem — beszél Hamvasné — elke­rülhető a sorbanállás a hó ele­jén. Mert akinek átutalási szám­lája van, még az is kénytelen sorbaállni azzal az egy csek­kel . . . Arról nem is beszélve, hogy mennyire nemszeretem él­mény, ha az újságkézbesítő va­sárnap kora reggel csenget az előfizetési díjért . . . Falun is lehet Az átutalási betétszámla egyre népszerűbb a megye lakói kö­zött: az OTP-nél 11 ezer számla- tulajdonost tartanak nyilván, s ez a szám hónapról hónapra növek­szik. Az is szélesítette a lehető­ségeket, hogy a takarékszövetke­zeteknél is mód nyílt ilyen szám­la nyitására, tehát a falvakban élők is igénybe vehetik. (X) közt a következő mennyiséget kellett szállítani: Itatós papír 200 ív. — Fekete iron 400 drb. — Színes iron 300 drb. — Fehér spárga 30 klgr. — Szürke spárga 15 klgr. — Réztoll 170 doboz — Spanyol viaz 50 klgr. — Pecsétostya 60 doboz. — Varróselyem 40 orsó. — Tollszár 480 drb. — Fekete ténta 100 liter. — Carmin ténta 10 üveg. — Ché- mia ténta 180 üveg. — Dörzsgumi 80 drb . . . DfSZKERT A VÁRMEGYEHÁZ ELŐTT. „Tárgyalás alá vétetett a vármegye alispánjának előter­jesztése a vármegyeház homlok­zata előtt az épület és az utca vonalában felállított vasrács kö­zött levő begyepesített területnek díszkertté alakítása iránt. Az elő­terjesztésnek hely adatik, s mi­után a tervezett bokrokkal és tűlevelűekkel való beültetése úgy magának az épületnek, mint a vármegyeháztérnek valóban ékes­ségére fog szolgálni, az említett területnek kertté alakítása en­gedélyeztetik. az átalakításhoz szükséges 526 korona költségnek fedezése kimondatik.” / HÓFÚVÁSKOR KÖZMUNKA. Nyolcvan éve jelent meg az al­ispán rendelete, amely közli a törvényhatósági és törvényható­sági vámos közutakon hófúvás esetén előállható közlekedési akadályok elhárítása céljából az utak mentén fekvő községek közmunkaerejének beosztását, fme néhány beosztás: A Nyíregyháza—Nyírbaktai tvh úton 0,2 kmig Nyíregyháza, 2,0— 9,5 kmig Oros, 9,5—14 kmig Nap­kor, 14—20,2 kmig Apagy, a 20,2—23 kmig Levelek, 23,4—27,5 kmig Bessenyőd és 27,5—31 kmig Nyírbakta. A Kisvárda—Királyhelmeci tvh úton 0—2 kmig Kisvárda. 2—8 kmig Döghe, 8—9 kmig Versemart község lakosai. A Nyíregyháza—Balsa—Raka- mazi tvh úton a 0—6,8 km-ig Nyíregyháza és a kótaji szőlő­ben lakosok, 6,8—13,5 kmig Kó- taj község közereje és Búj köz­ség, 13,5—21,5 kmig Gáva és Bér­ezel község, valamint a szom­szédos tanyák közereje, 25.5—30 kmig Vencsellő, 30—43.3 kmig Balsa és Rakamaz. (ősz) száraz nyár Az üzemek, hőerőművek és a közlekedés hőleadása az elmúlt 15 év alatt az északi félteke le­vegőjének hőmérsékletét 0,3 Celsius-fokikal emelte. Szovjet tudósok szerint a századforduló­ra a felmelegedés eléri az 1,5 Celsius-fcxkot. 2050-re, az akkori és a mai évi középhőmérsékle­tek különbsége elérheti a 3—4 Celsius-fokot, ami óhatatlanul az éghajlat- és a vízkészletek egyensúlyának változásához ve­zet. A szovjet tudósok összeállítot­ták azt a térképet, amely a Föld éghajlatának közelgő vál­tozásait ábrázolja. 2000-ig a ten­gerparti országok éghajlata vi­szonylag stabil marad, azonban Eurázsia kontinentális területein a tél enyhébb, a nyár pedig szárazabb lesz. Érezhetően mele­gebb lesz az északi-sarki nyár, a szubtrópusi övezet pedig észa­kabbra tolódik. A következő év­század elején szélesebb körben indul meg a klimatikus átala­kulás. Több csapadék lesz az északi területeken és gyakorib­bak lesznek délen az aszályok. A még távolabbi jövőre a tu­dósok kedvezőbb klimatikus és vízviszonyokat jósolnak. 1986. december 15., hétfő KOSSUTH RADIO 8.20: Hogy tetszik lenni? — 9.00: Kodály: Énekszó. Op. l. — 9,40: Ki kopog? — 10,35: Zelk Zoltán versei. — 10,45: ope­rettmúzeum. — 11,20: A KISZ Művészegyüttes egyetemi es központi énekkara énekel. — 11,35: Valami történt. — 12,45: Utak, ösvények ... — 13,05: Magyar előadóművészek albu­ma. — 14,30: Sokan voltunk.— 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Irodalmi évfordulónap­tár. — 15,30: Párkai István ve­zényel. — 16,05: Szépen szólj! — 16,30; Történelmi kalandok. — 17,00: Eco-mix. — 17,43: Meg­szakadt csönd. — 19,15: Ra- diónapló. — 20,30: Népdalok.— 21.00: Lemezek és levelek. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Légszomj. — 23,27 Char­les Münch vezényli a Bostoni Szimfonikus Zenekart es a Francia RTV Szimfonikus Ze­nekarát. PETŐFI RADIO 8,05: Népdalcsokor. — 12,10: A Harmónia Koncert-luvosze- nekar felvételeiből. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 13,05: Slágermúzeum. — 17,08: Új­donságainkból. — 17,30: Ötödik sebesség. — 18,30: Tipp-topp parádé. — 19,30: Sportvilag. — 20.05: Rockújság. — 21,05: Kör­nyezetünk hálójában. — 21,35: Régen és most. — 22,50: Aki hallja, adja át! — 23,20: A mai dzsessz. 3. MŰSOR 9,08: A Berlini Filharmonikus Zenekar játszik. — 10,10: VIII. századi operákból. — 16,35: A La Salle vonósnégyes játszik. — 14.05: A londoni Pro Cantione Antiqua együttes hangverse­nye. — 14,41: Gregor József operaáriákat énekel. — 15,23: Otto Klemperer vezényel. — 16,30: Rockstúdió. — 17,30: Ze­nekari operarészletek. — 18,14: Kodály: Énekszó. — 18,50: Egészségünkért! — 19,05: Fiata­loknak — kortárs zenerol. — 19,35: A nemzetközi Erzsébet királynő hegedűverseny gála­hangversenye. — 21,26: Cliff Ri­chard összes felvétele. — 22,06: Wagner: Trisztán és Izolda. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyi­tó. Hétfői információs maga­zin. — A tartalomból: Prog­ramajánlat. — Sportösszefog­laló. — Hallgatóink levéléire dr. Orosz Gyula válaszo-l. — Fészekrakás ’86. Riporter: Bá­lint István. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13,35: Iskolá­sok a hangversenyteremben. — 14,20':' Hírek. — 14,25: Anyák iskolája. — 14,55: Szóljatok harsonáik! — 15,25: Az agroipa- ri egyesülések jelene és jövő­je. — 15.55: Zenés műsor. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Problémák, útkeresések, meg- oldások. — 18,30: Koncertfilm. — 19,00: Híradó. — 19,40: Eszt­rádműsor. — 21,15: Világhír­adó. — 21,40: Cso-cso szán. — 23,35: Hírek. — 23,40: Cirkuszi szemle. SZLOVÁK TV 16.35: Szovjet dokumentum­film. — 16,55—17,45: Katonák műsora. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Kék fény. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az Eygletier család — tévéjáték, befejező rész. — 21,20: -Aktuális kérdé­sek. — 21.45: A vihar lélegzete — feliratos szovjet film. bef—r. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: MARY POP­PINS' I—II. Ea.: kezdete 16 és 18.30 órától. Béke mozi: De.: A SMA­RAGD ROMÁNCA. Zártkörű archív filmklub december 15-én. 16, 18 és 20 órától. Móricz mozi: HÁZIBULI. A CAPA. 15. hétfő: 15.00: PINOKKIO. Bérletszünet. 19.00: ÚRHAT­NÁM POLGÁR. Blaha—Paulai- bérlet. Nyolcvan éve írták Ténta, díszkert, hófúvás

Next

/
Thumbnails
Contents