Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-13 / 267. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. november 13. Kutatók a megyéért A közelmúltban fontos megbeszélést tartott megyénkben a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának elnöksége a megye párt-, tanácsi, tudományos életének vezetőivel. A három megye tudományos tevékenységét koordináló Debreceni Akadémiai Bizottság a megyével kialakított sokrétű kapcsolatokról adott tájékoztatót és felvázolták a következő évek legfontosabb együttműködési területeit. Az akadémiai bizottság munkájában Szabolcs-Szat- márból 132 kutató vesz részt, köztük huszonhat szabolcsi kandidátus dolgozik különböző kutatási feladatokon. Számos pályázat, tudományos konferencia jelzi, hogy az akadémiai bizottság — melynek kilenc szak-, és ötven munkabizottsága van Hajdú-Biharból, Szolnok, Szaboics-Szatmár megyéből — nem elszigetelten kíván működni, hanem a lehetőségek szerint egyenlő arányban, és a területileg meglévő kutatási bázisokra épülve igyekszik erősíteni a tudományos kutatások hatékonyságét. Nem véletlenül hangoztatták azonban a megyei vezetők, csakúgy, mint a DAB képviselői, hogy növelni kell a szükségletekre alapozott kutatási tevékenységet. Ehhez azonban pontosan megfogalmazott feladatok kellenek, mind a három megyében kidolgozva a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésben fontos tudományos kutatási témaköröket. Az" akadémiai bizottság képviselője azonban azt is hangsúlyozta, nem csupán ilyen feladatók várnak a tudományos élet munkásaira, hanem mindinkább részt kell venniük a tudomány- szervező munkában is. Arra gondolt ezúttal az akadémiai bizottság alelnöke. Szabó Gábor, hogy nem mindig és csak az élvonalbeli tudományos eredmények alkalmazása a legfontosabb feladat. Ez igen lényeges, de az sem lebecsülendő, hogy a már ismert — egyetemi, főiskolai tankönyvekben, szakkönyvekben meglévő — szakmai, tudományos követelmények szerint haladjon a munka a termelőüzemekben, intézményekben. Azaz, a tudományok művelői nemcsak a saját — vagy csoportos — kutatói tevékenységük révén hozhatnak érdemi hasznot a társadalom számára, hanem azzal is; segítik, népszerűsítik. ajánló, tanácsadó tevékenységgel „menedzselik” a gazdasági egységeket. A környezetvédelemtől a sportbiológiáig számos közös kutatási munkában vesznek részt a megyében lévő szakemberek és a DAB munka- és szakbizottságaiban tevékenykedő kutatók. A megyének van több évre szóló tudományos kutatási programja, pályázati rendje, melyek igen fontosak és eredményeket hoztak. De a tudományok ismert követelményeinek népszerűsítése, alkalmazása is ugyanilyen lényeges. P. G. Szorosabb kapcsolatok, ój lehetőségek Beszélgetés Balázs Gézáné Past magyal tanácselnök- hely ett as sa! — Ha nagyon pragmatikus akarnék lenni, azt kérdezném: mi a haszon két megye kölcsönös bemutatkozásából egymásnál? De inkább úgy fogalmazok: miért tartják fontosnak ezt? — Az első formában föltett kérdésre is könnyű a válasz: hasznos és jó dolog, ha az országnak két, egymástól viszonylag távol fekvő megyéje jobban megismeri egymást; mert igaz, hogy kis ország vagyunk — mégis-nagyobbak a távolságok néha a kelleténél. Fontosnak pedig azért tartjuk, mert úgy véljük, hogy ha a Pest megyében és Szabolcs-Szatmárban élők bepillanthatnak egymás életébe, az talán a kapcsolatok későbbi szorosabbá válá-' sát is segíti — új érintkezési pontok felkutatásával, új lehetőségek létrehozásával. Mi most ide elsősorban kulturális életünkből hoztunk ízelítőt, de nem feledkeztünk meg arról se, hogy gazdasági munkánkat is bemutassuk. — Elképzelhető tehát, hogy egyes vállalatok, üzemek a későbbiekben önállóan is kapcsolatot teremtsenek? '— Természetesen. Ugyanígy hasznos lenne, ha kulturális területen is létrejönnének ilyen kapcsolatok — ez mindkét megye művészeti életének előnyére válhat. A mi megyénkben több, mint kétszáz képző- és iparművész alkot — egymás munkáinak megismerése minden bizonynyal új ösztönzést adhat a művészeknek. Az elkövetkező évek során szeretnénk, ha nem • merülne feledésbe a két megye között létrejött kontaktus, és időről időre újra találkozhatnánk. A kulturális életben ez mindenképp fontos, hiszen az új és új-alkotások bemutatása kölcsönösen hasznos lenne. — Járt már e látogatása előtt Szabolcs-Szatmárban? — Sajnos, nem — s őszintén mondom, hogy sajnos. Nagyon tetszik Nyíregyháza, és sok szépet hallottam a megye más vidékeiről is. Tavaly szabadságunk idején a Zempléni-hegyekben jártunk, s terveztük, hogy fölkeressük ezt a vidéket is — ám, idő hiányában ez nem valósult ■meg. Remélem, egyszer erre is sor kerül — várakozással nézek elébe. Mert igaz, ami igaz: az itt élők bizonyára jobban ismerik a mi megyénk látnivalóit, mint a Pest megyeiek a Felső-Tisza vidékét. Bízom azonban abban: a kapcsolatok szorosabbá válásával egyre több megyénkben ember keresi majd fel az Önök gyönyörű vidékét. , T. GY. Ösztöndíjjal Szabolcs-Szatmárban Hiányszakmákban magasabb bérrel Kamatmentes kölcsön Kamatmentes kölcsönnel segíti az építkezőket a Domb- rádi Nagyközségi Közös Tanács. A körülmények mérlegelése után a 48 jelentkező közül végül 22-en kapnak 50—100 ezer forint hitelt, aminek törlesztését három év után kezdik meg. Az összeget tíz év alatt kell visszafizetni. Elsősorban fiatal házasok részesülnek a támogatásban, amelynek segítségével családi házat építhetnek a községben. A frissen végzett diplomások már javában dolgoznak első munkahelyükön. Amint Tóth Jánosnétól, a megyei tanács személyzeti csoportvezetőjétől megtudtuk, ebben az évben összesen 38 pályakezdő — orvos, fogorvos, gyógyszerész, egészség- ügyi főiskolát végzett — állt munkába Szaboics-Szatmár megyében. Közülük huszonegyen társadalmi ösztöndíjjal kerültek hozzánk. Az ösztöndíjrendszer nélkül bizony jóval nehezebb lenne a megyébe egészség- ügyi dolgozókat csábítani. Ezért is van jelentősége annak a döntésnek, amely a Olcsó gumi, maszekoknak megyei tanácson 1984-ben született. Eszerint, megyei pénzügyi alap teremt lehetőséget arra, hogy az addiginál több ösztöndíjszerződést, minél magasabb összegben köthessenek azokkal a fiatalokkal, akik vállalják, hogy diplomaszerzés után Szabolcs-Szatmárban vállalnak munkát. Az évente köthető szerződések száma mindig annyi, ahány hallgató az előző évben végzett. Ennek értelmében 1986—87-ben 23 hallgatóval kötöttek szerződést. Az új szerződések eredményeként 16 általános orvossal, 4 fogorvossal, 1 gyógyszerészszel és két védőnővel leszünk gazdagabbak néhány esztendő múlva. Az orvostudományi egyetemen és az egészségügyi főiskolákon jelenleg a hat évfolyamon összesen 91 Szabolcs megyei ösztöndíjas hallgató folytatja tanulmányait. Közülük 58-an központi pénzalapból, 33-an megyei pénzügyi forrásokból kapják ösztöndíjukat. S hogy mi az ösztöndíjszerződések haszna? Egyik az, hogy segítségével az egészségügyi állások betöltése tervezetten megvalósítható. Másik haszna ’84 óta élvezhető. A megyei támogatás bevezetésével ugyanis jelentős fordulatot vett az ösztöndíj- rendszer azelőtt időnként kanyargós útja. A korábbi években a társadalmi ösztöndíjasok zöme a nyíregyházi kórházban helyezkedett el. Ez a helyzet sok probléma okozója volt, hiszen a vidéki kórházakban jóval nagyobb az orvoshiány. 1984-ben például a 35 pályakezdőből mindössze hatot tudtak vidéki kórházakba irányítani. Az ösztönzésre tehát mindenképpen szükség volt. Ezért is döntött úgy a megye egészségügyi vezetése, hogy 84-től elsősorban a hiányszakmákra köt ösztöndíjszerződést. Ezzel is segítve, hogy mind több röntgenes, laboros, altatóorvos legyen a megye kórházaiban. E döntés haszna már idén mutatkozik. A frissen szerződöttek közül lien vidéki kórházakban kezdik majd a munkát. Hat orvos Kisvárdán, kettő Mátészalkán, s egy védőnő Nyír- lugoson. A végzett orvosoknak minden esetben megfelelő lakást is garantálnak. Az utóbbi években már nem is hirdetnek számukra állást lakás nélkül. A frissen kötött szerződéseknél már a hiányszakmák megszüntetésére is gondoltak az illetékesek. Azoknak, akik vállalják, hogy végzés után e területeken helyezkednek el, eleve magasabb havi ösztöndíjat adnak, amelyet az utolsó, végzős évben tovább emelnek. A hiányszakmákban a pályakezdők bére is magasabb a szokásosnál, amelyhez esetenként még munkahelyi pótlékot is kiutal a tanács. Kovács Éva LÉLEGZŐ FALAK Az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művei pilis- vörösvári üzemegysége egy újabb falburkoló anyagot mutatott be. Az osztrák receptúra alapján már a nyáron megkezdték az úgynevezett Terrasan gyártását. Ez a vakolat különleges tulajdonságokkal rendelkezik: taszítja a nedvességet, lélegezteti a falakat, ugyanakkor nagyon jó hőszigetelő, a leglényegesebb viszont, hogy megszünteti a salétrom okozta kivirágzásokat. A magyar gyártmányú Terrasant az őrmező Építő és Szolgáltató Leányvállalat már néhány hete használja, egyelőre kísérleti jelleggel. Elsőként a Várnegyedben a Budapesti Műszaki JSgyetem régi kollégiumának egy részét vakolták be vele. (Pest Megyei Hírlap) EGZOTIKUS ÍZEK A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalata, a Bács- szőlősi Állami Gazdaság bővítette termékskáláját, öt új, egzotikus gyümölcsökkel ízesített üdítőitalt hozott forgalomba. Ezek a Kiwi, a Guave, az Ananász, a Limette és a Maracuja. A szükséges ízesítő alapanyagot importálják. Az idei 30 millió palack helyett jövőre már 50 millió palack üdítőitalt töltenek meg. (Petőfi Népe) „FILIGRAN” TETŐSZERKEZET A családiház-építés egyik legigényesebb és egyben költséges munkája a tetőszerkezet kialaki- tása. Az ácsmesterség értője itt mutathatja meg igazán, hogyan tud bánni a drága gerendaanyaggal, hogyan tud osztályos anyagból is osztályon felüli minőségű tetőt fabrikálni. Ezt a gondot látszik háttérbe szorítani a „Filigran”, mely a fémből készülő tető fantázianeve. A Dunai Vasműben ugyanis magyar szabadalom alapján kifejlesztették a szupervékony falvastagságú fém tetőszerkezet gyártását, családi házak építéséhez. (Fejér Megyei Hírlap) UTCASEPRŐ GÉP Elkészítették az első hazai tervezésű út- és Járdatisztító gépet a Barcsi Unitech Szövetkezetben. Az NDK gyártmányú Multicar alvázra épített szerkezetnek két, íiidrcHnotorral hajtott forgókeféje van, amelyekkel a fordulé- Jcony, könnyen irányítható kis jármű a városok járdáit, az úttesteket tisztítja. A barcsi szövetkezetben januárban kezdenek hozzá az első sorozat gyártásához. (Somogyi Néplap) ÁLLATMENTŐ AUTŐK Állatmentő autók gyártását kezdte meg a szegedi „Autófer” Autójavító és Fémipari Vállalat. A speciális járművel beteg lovak, szarvasmarhák szállíthatók a gazdasagokból akár több száz kilométerre lévő állatkórházba. A teljesen zárt, de szellőzőberendezéssel ellátott kocsiszekrényt az állategészségügyi követelményeknek megfelelően alakították ki. A nagy súlyú állatok berakását, illetve a rakodótérbe történő behajtását hidraulikus emelőszerkezettel ellátott rampa, vagyis feljáró könnyíti meg. (Csongrád Megyei Hírlap) HATVANEZER ÉVNÉL IDŐSEBB CSONTOK Értékes régészeti leletek kerültek napvilágra Tolna megyében, a Duna medrében. Ezúttal három különlegesen régi állatfaj maradványára bukkant a MAHA- JOSZ 123. számú kotróhajójának legénysége a folyó Dunaföldvár és Bölcske között, a Göböl járásnak nevezett rész közelében. A terület nem ismeretiért az őstörténet kutatói előtt, hiszen az évszázad első évtizedeiben az itteni löszrétegből hoztak felszínre 20 ezer évesre datált mamutmaradványokat. A vizsgálat szerint a Duna-meder mélyebb ka- vlcsrétegéből hatvanezer évnél idősebb ősbölénykoponya és oombcsont, óriás-gimkoponya és mamuteombcsont töredék került most napvilágra. (Tolna Megyei Népújság) Szolgáltatósor Nyírcsászáriban. Cipész, fodrász, ruhakészítő, patyolatfelvevő, tejbegyűjtő és tárusító kis üzleteket építettek Nyírcsászáriban. (Elek Emil felvétele) Később Jóni Károly már házalt is a lopott holmival: így sikerült vevőt találnia — Rebák István személyében — négy újabb gumiabroncsra, melyekért 4500 forintot kért. Az ügy további két szereplőjének a baktalórántházi Kozma Józsefnek és iá nyír- kércsi Kozma Jánosnak még további kilenc gumiabroncsot „szerzett” 10 800 forintért. A nyomozás során kiderült, hogy Jóni összesen 34 darab gumiabroncsot tulajdonított el 115 810 forint értékben. Ezért az elsőfokon eljáró Nyíregyházi Városi Bíróság 1 év négyhóniapi szabadság- vesztésre, és kétévi közügyektől való eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Vevői közül Pásztor Imrét, és Piapp Tibort orgazdaság és bűnpártolás, a többieket pedig orgazdaság miatt vonta felelősségre; Pásztor Imrét, valamint Rebák Istvánt öthónapi szabadságvesztésre, és közügyektől eltiltásra, valamint pénzmellékbüntetésre ítélte. A további hat zavarosban halászó magán- fuvarozót különböző összegű ■pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. Jóni Károly, Pásztor Imre valamint Rebák István ítélete még nem jogerős. voltából, aki falubelijének a rohodi Márky Istvánnak „adta le a drótot”, sőt el is vitte őt Jóni Károlyhoz, és ott ötezer forintért négy darab gumiköpenyt vásárolt számára. Februárban vagy márciusban — utólag már közelebbről meg nem határozható napon — Pásztor Imre kollégájának, Lőrinc Istvánnak, ófehértói magánfuvarozó kisiparosnak fecsegte el, hogyan lehet potom pénzért drága gépkocsi alkatrészhez jutni. S nemcsak hogy elmondta, de segített is szerezni neki. Elvitte Jóni Károly lakására, és négy darabot vett neki — természetesen az új érdeklődő 400(5 forintján. Jó boltnak is kell a reklám — gondolhatta Jóni, mert nem várta ölbe tett kézzel a kuncsaftokat, ő maga is kínálta a portékáját. Így Bige Istvánnak is felajánlotta, hogy szerez neki olcsó gumit. A fiatalember nem zárkózott el a kölcsönös előnyökkel kecsegtető üzlettől. Olyannyira nem, hogy édesapja teherautóján elvitte Jó- nit a bőségsaaruvá vált telephelyhez, megvárta míg kihoz onnan hat gumiabroncsot, s ott helyben leszurkolta az érte járó pénzt, ezúttal 6200 forintot. A baktalórántházi Jóni Károly segédmunkásként dolgozott a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépgyártó Vállalat 2-es számú gyáregységében Baktalórántházán. Múlt év szeptemberében észrevette, hogy a lakókocsik gyártásához, használt kerékgumiköpenyeket és -belsőket a gyáregységen belül úgy tárolják, hogy rossz állapotú, több helyen lyukas drótkerítéssel vannak körülvéve, s az éjjeliőr fülkéje is messze — mintegy 800 méterre — van. Elhatározta hát, hogy a kínálkozó lehetőséget nem hagyja kihasználatlanul — gumiköpenyeket .fog lopni, és azokat eladja magánfuvarozó kisiparosoknak. Ennek ellenére 1985-ben csupán egy köpenyt lopott el, csak ez év elején kezdte „nagyban űzni az ipart”, igaz, áron alul adta tovább a „száj rét”. Az első akcióból származó 2790 forint értékű gumit például 1000 forintért adta el a nyírj ákói Pásztor Imrének, aki ismerőseinek is elmondta, hogy milyen jó üzletet kötött. így került sor arra, hogy 1986 január végén Pásztor Imre, Papp Tibor és Bige' István elmentek Jóni Károly lakására, majd — az este leszálltával — valameny- myien a Mezőgép Vállalat gyáregységéhez kocsikáztak. Jóni Károly bemászott a kerítésen, kihozott öt darab gumiabroncsot, amelyeket Pásztor Imre és Papp Tibor azon nyomban meg is vásároltak 5000 forintért. Ennek az ügyletnek is hamar híre kelt. Papp Tibor jó-
