Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. november 13. Kutatók a megyéért A közelmúltban fontos megbeszélést tartott megyénkben a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Debreceni Akadémiai Bizottságának elnöksége a megye párt-, tanácsi, tudo­mányos életének vezetőivel. A három megye tudomá­nyos tevékenységét koordi­náló Debreceni Akadémiai Bizottság a megyével kiala­kított sokrétű kapcsolatok­ról adott tájékoztatót és felvázolták a következő évek legfontosabb együtt­működési területeit. Az akadémiai bizottság munkájában Szabolcs-Szat- márból 132 kutató vesz részt, köztük huszonhat szabolcsi kandidátus dolgozik külön­böző kutatási feladatokon. Számos pályázat, tudomá­nyos konferencia jelzi, hogy az akadémiai bizottság — melynek kilenc szak-, és öt­ven munkabizottsága van Hajdú-Biharból, Szolnok, Szaboics-Szatmár megyéből — nem elszigetelten kíván működni, hanem a lehető­ségek szerint egyenlő arány­ban, és a területileg meglé­vő kutatási bázisokra épül­ve igyekszik erősíteni a tu­dományos kutatások haté­konyságét. Nem véletlenül hangoz­tatták azonban a megyei vezetők, csakúgy, mint a DAB képviselői, hogy nö­velni kell a szükségletekre alapozott kutatási tevékeny­séget. Ehhez azonban pon­tosan megfogalmazott fel­adatok kellenek, mind a há­rom megyében kidolgozva a gazdasági, társadalmi, kul­turális fejlődésben fontos tudományos kutatási téma­köröket. Az" akadémiai bizottság képviselője azonban azt is hangsúlyozta, nem csupán ilyen feladatók várnak a tu­dományos élet munkásaira, hanem mindinkább részt kell venniük a tudomány- szervező munkában is. Arra gondolt ezúttal az akadé­miai bizottság alelnöke. Szabó Gábor, hogy nem mindig és csak az élvonal­beli tudományos eredmé­nyek alkalmazása a legfon­tosabb feladat. Ez igen lé­nyeges, de az sem lebecsü­lendő, hogy a már ismert — egyetemi, főiskolai tanköny­vekben, szakkönyvekben meglévő — szakmai, tudo­mányos követelmények sze­rint haladjon a munka a termelőüzemekben, intéz­ményekben. Azaz, a tudo­mányok művelői nemcsak a saját — vagy csoportos — kutatói tevékenységük ré­vén hozhatnak érdemi hasz­not a társadalom számára, hanem azzal is; segítik, nép­szerűsítik. ajánló, tanács­adó tevékenységgel „mened­zselik” a gazdasági egysé­geket. A környezetvédelemtől a sportbiológiáig szá­mos közös kutatási munkában vesznek részt a megyében lévő szakembe­rek és a DAB munka- és szakbizottságaiban tevé­kenykedő kutatók. A me­gyének van több évre szóló tudományos kutatási prog­ramja, pályázati rendje, melyek igen fontosak és eredményeket hoztak. De a tudományok ismert követel­ményeinek népszerűsítése, alkalmazása is ugyanilyen lényeges. P. G. Szorosabb kapcsolatok, ój lehetőségek Beszélgetés Balázs Gézáné Past magyal tanácselnök- hely ett as sa! — Ha nagyon pragmatikus akarnék lenni, azt kérdez­ném: mi a haszon két me­gye kölcsönös bemutatkozá­sából egymásnál? De inkább úgy fogalmazok: miért tart­ják fontosnak ezt? — Az első formában föl­tett kérdésre is könnyű a vá­lasz: hasznos és jó dolog, ha az országnak két, egymástól viszonylag távol fekvő me­gyéje jobban megismeri egy­mást; mert igaz, hogy kis or­szág vagyunk — mégis-na­gyobbak a távolságok néha a kelleténél. Fontosnak pedig azért tartjuk, mert úgy vél­jük, hogy ha a Pest megyé­ben és Szabolcs-Szatmárban élők bepillanthatnak egymás életébe, az talán a kapcsola­tok későbbi szorosabbá válá-' sát is segíti — új érintkezési pontok felkutatásával, új le­hetőségek létrehozásával. Mi most ide elsősorban kulturá­lis életünkből hoztunk ízelí­tőt, de nem feledkeztünk meg arról se, hogy gazdasági munkánkat is bemutassuk. — Elképzelhető tehát, hogy egyes vállalatok, üzemek a későbbiekben önállóan is kapcsolatot teremtsenek? '— Természetesen. Ugyan­így hasznos lenne, ha kultu­rális területen is létrejönné­nek ilyen kapcsolatok — ez mindkét megye művészeti életének előnyére válhat. A mi megyénkben több, mint kétszáz képző- és iparművész alkot — egymás munkáinak megismerése minden bizony­nyal új ösztönzést adhat a művészeknek. Az elkövetke­ző évek során szeretnénk, ha nem • merülne feledésbe a két megye között létrejött kontaktus, és időről időre új­ra találkozhatnánk. A kultu­rális életben ez mindenképp fontos, hiszen az új és új-al­kotások bemutatása kölcsö­nösen hasznos lenne. — Járt már e látogatása előtt Szabolcs-Szatmárban? — Sajnos, nem — s őszin­tén mondom, hogy sajnos. Nagyon tetszik Nyíregyháza, és sok szépet hallottam a megye más vidékeiről is. Ta­valy szabadságunk idején a Zempléni-hegyekben jártunk, s terveztük, hogy fölkeressük ezt a vidéket is — ám, idő hiányában ez nem valósult ■meg. Remélem, egyszer erre is sor kerül — várakozással nézek elébe. Mert igaz, ami igaz: az itt élők bizonyára jobban ismerik a mi me­gyénk látnivalóit, mint a Pest megyeiek a Felső-Tisza vidékét. Bízom azonban ab­ban: a kapcsolatok szorosab­bá válásával egyre több me­gyénkben ember keresi majd fel az Önök gyönyörű vidé­két. , T. GY. Ösztöndíjjal Szabolcs-Szatmárban Hiányszakmákban magasabb bérrel Kamatmentes kölcsön Kamatmentes kölcsönnel segíti az építkezőket a Domb- rádi Nagyközségi Közös Ta­nács. A körülmények mérle­gelése után a 48 jelentkező közül végül 22-en kapnak 50—100 ezer forint hitelt, aminek törlesztését három év után kezdik meg. Az összeget tíz év alatt kell visszafizet­ni. Elsősorban fiatal háza­sok részesülnek a támogatás­ban, amelynek segítségével családi házat építhetnek a községben. A frissen végzett diplomá­sok már javában dolgoznak első munkahelyükön. Amint Tóth Jánosnétól, a megyei tanács személyzeti csoportvezetőjétől megtud­tuk, ebben az évben összesen 38 pályakezdő — orvos, fog­orvos, gyógyszerész, egészség- ügyi főiskolát végzett — állt munkába Szaboics-Szatmár megyében. Közülük huszon­egyen társadalmi ösztöndíj­jal kerültek hozzánk. Az ösztöndíjrendszer nél­kül bizony jóval nehezebb lenne a megyébe egészség- ügyi dolgozókat csábítani. Ezért is van jelentősége an­nak a döntésnek, amely a Olcsó gumi, maszekoknak megyei tanácson 1984-ben született. Eszerint, megyei pénzügyi alap teremt lehető­séget arra, hogy az addigi­nál több ösztöndíjszerződést, minél magasabb összegben köthessenek azokkal a fiata­lokkal, akik vállalják, hogy diplomaszerzés után Sza­bolcs-Szatmárban vállalnak munkát. Az évente köthető szerző­dések száma mindig annyi, ahány hallgató az előző év­ben végzett. Ennek értelmé­ben 1986—87-ben 23 hallga­tóval kötöttek szerződést. Az új szerződések eredménye­ként 16 általános orvossal, 4 fogorvossal, 1 gyógyszerész­szel és két védőnővel le­szünk gazdagabbak néhány esztendő múlva. Az orvostudományi egye­temen és az egészségügyi fő­iskolákon jelenleg a hat év­folyamon összesen 91 Sza­bolcs megyei ösztöndíjas hallgató folytatja tanulmá­nyait. Közülük 58-an közpon­ti pénzalapból, 33-an megyei pénzügyi forrásokból kapják ösztöndíjukat. S hogy mi az ösztöndíjszer­ződések haszna? Egyik az, hogy segítségével az egész­ségügyi állások betöltése ter­vezetten megvalósítható. Má­sik haszna ’84 óta élvezhető. A megyei támogatás beveze­tésével ugyanis jelentős for­dulatot vett az ösztöndíj- rendszer azelőtt időnként ka­nyargós útja. A korábbi években a társadalmi ösztön­díjasok zöme a nyíregyházi kórházban helyezkedett el. Ez a helyzet sok probléma okozója volt, hiszen a vidéki kórházakban jóval nagyobb az orvoshiány. 1984-ben pél­dául a 35 pályakezdőből mindössze hatot tudtak vidé­ki kórházakba irányítani. Az ösztönzésre tehát mindenkép­pen szükség volt. Ezért is döntött úgy a megye egész­ségügyi vezetése, hogy 84-től elsősorban a hiányszakmák­ra köt ösztöndíjszerződést. Ezzel is segítve, hogy mind több röntgenes, laboros, alta­tóorvos legyen a megye kór­házaiban. E döntés haszna már idén mutatkozik. A frissen szerződöttek közül li­en vidéki kórházakban kez­dik majd a munkát. Hat or­vos Kisvárdán, kettő Máté­szalkán, s egy védőnő Nyír- lugoson. A végzett orvosoknak min­den esetben megfelelő lakást is garantálnak. Az utóbbi években már nem is hirdet­nek számukra állást lakás nélkül. A frissen kötött szer­ződéseknél már a hiányszak­mák megszüntetésére is gon­doltak az illetékesek. Azok­nak, akik vállalják, hogy végzés után e területeken helyezkednek el, eleve ma­gasabb havi ösztöndíjat ad­nak, amelyet az utolsó, vég­zős évben tovább emelnek. A hiányszakmákban a pá­lyakezdők bére is magasabb a szokásosnál, amelyhez ese­tenként még munkahelyi pót­lékot is kiutal a tanács. Kovács Éva LÉLEGZŐ FALAK Az Országos Érc- és Ásvány­bányák Dunántúli Művei pilis- vörösvári üzemegysége egy újabb falburkoló anyagot mutatott be. Az osztrák receptúra alapján már a nyáron megkezdték az úgynevezett Terrasan gyártását. Ez a vakolat különleges tulaj­donságokkal rendelkezik: taszít­ja a nedvességet, lélegezteti a falakat, ugyanakkor nagyon jó hőszigetelő, a leglényegesebb vi­szont, hogy megszünteti a salét­rom okozta kivirágzásokat. A magyar gyártmányú Terrasant az őrmező Építő és Szolgáltató Le­ányvállalat már néhány hete használja, egyelőre kísérleti jel­leggel. Elsőként a Várnegyedben a Budapesti Műszaki JSgyetem régi kollégiumának egy részét vakolták be vele. (Pest Megyei Hírlap) EGZOTIKUS ÍZEK A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalata, a Bács- szőlősi Állami Gazdaság bővítet­te termékskáláját, öt új, egzo­tikus gyümölcsökkel ízesített üdítőitalt hozott forgalomba. Ezek a Kiwi, a Guave, az Ana­nász, a Limette és a Maracuja. A szükséges ízesítő alapanyagot importálják. Az idei 30 millió palack helyett jövőre már 50 millió palack üdítőitalt töltenek meg. (Petőfi Népe) „FILIGRAN” TETŐSZERKEZET A családiház-építés egyik leg­igényesebb és egyben költséges munkája a tetőszerkezet kialaki- tása. Az ácsmesterség értője itt mutathatja meg igazán, hogyan tud bánni a drága gerendaanyag­gal, hogyan tud osztályos anyag­ból is osztályon felüli minőségű tetőt fabrikálni. Ezt a gondot látszik háttérbe szorítani a „Fi­ligran”, mely a fémből készülő tető fantázianeve. A Dunai Vas­műben ugyanis magyar szabada­lom alapján kifejlesztették a szu­pervékony falvastagságú fém te­tőszerkezet gyártását, családi há­zak építéséhez. (Fejér Megyei Hírlap) UTCASEPRŐ GÉP Elkészítették az első hazai ter­vezésű út- és Járdatisztító gépet a Barcsi Unitech Szövetkezetben. Az NDK gyártmányú Multicar alvázra épített szerkezetnek két, íiidrcHnotorral hajtott forgókefé­je van, amelyekkel a fordulé- Jcony, könnyen irányítható kis jármű a városok járdáit, az út­testeket tisztítja. A barcsi szö­vetkezetben januárban kezdenek hozzá az első sorozat gyártásá­hoz. (Somogyi Néplap) ÁLLATMENTŐ AUTŐK Állatmentő autók gyártását kezdte meg a szegedi „Autófer” Autójavító és Fémipari Vállalat. A speciális járművel beteg lo­vak, szarvasmarhák szállíthatók a gazdasagokból akár több száz kilométerre lévő állatkórházba. A teljesen zárt, de szellőzőbe­rendezéssel ellátott kocsiszek­rényt az állategészségügyi köve­telményeknek megfelelően alakí­tották ki. A nagy súlyú állatok berakását, illetve a rakodótérbe történő behajtását hidraulikus emelőszerkezettel ellátott rampa, vagyis feljáró könnyíti meg. (Csongrád Megyei Hírlap) HATVANEZER ÉVNÉL IDŐSEBB CSONTOK Értékes régészeti leletek kerül­tek napvilágra Tolna megyében, a Duna medrében. Ezúttal három különlegesen régi állatfaj ma­radványára bukkant a MAHA- JOSZ 123. számú kotróhajójának legénysége a folyó Dunaföldvár és Bölcske között, a Göböl já­rásnak nevezett rész közelében. A terület nem ismeretiért az ős­történet kutatói előtt, hiszen az évszázad első évtizedeiben az it­teni löszrétegből hoztak felszín­re 20 ezer évesre datált mamut­maradványokat. A vizsgálat sze­rint a Duna-meder mélyebb ka- vlcsrétegéből hatvanezer évnél idősebb ősbölénykoponya és oombcsont, óriás-gimkoponya és mamuteombcsont töredék került most napvilágra. (Tolna Megyei Népújság) Szolgáltatósor Nyírcsászáriban. Cipész, fodrász, ruhakészítő, patyolatfelvevő, tejbegyűjtő és tárusító kis üzleteket építettek Nyírcsászáriban. (Elek Emil felvétele) Később Jóni Károly már házalt is a lopott holmival: így sikerült vevőt találnia — Rebák István személyében — négy újabb gumiabroncsra, melyekért 4500 forintot kért. Az ügy további két szerep­lőjének a baktalórántházi Kozma Józsefnek és iá nyír- kércsi Kozma Jánosnak még további kilenc gumiabron­csot „szerzett” 10 800 forint­ért. A nyomozás során kiderült, hogy Jóni összesen 34 darab gumiabroncsot tulajdonított el 115 810 forint értékben. Ezért az elsőfokon eljáró Nyíregyházi Városi Bíróság 1 év négyhóniapi szabadság- vesztésre, és kétévi közügyek­től való eltiltás mellékbünte­tésre ítélte. Vevői közül Pásztor Im­rét, és Piapp Tibort orgazda­ság és bűnpártolás, a többie­ket pedig orgazdaság miatt vonta felelősségre; Pásztor Imrét, valamint Rebák Ist­vánt öthónapi szabadságvesz­tésre, és közügyektől eltiltás­ra, valamint pénzmellékbün­tetésre ítélte. A további hat zavarosban halászó magán- fuvarozót különböző összegű ■pénzbüntetéssel sújtotta a bí­róság. Jóni Károly, Pásztor Imre valamint Rebák István ítéle­te még nem jogerős. voltából, aki falubelijének a rohodi Márky Istvánnak „ad­ta le a drótot”, sőt el is vit­te őt Jóni Károlyhoz, és ott ötezer forintért négy darab gumiköpenyt vásárolt szá­mára. Februárban vagy március­ban — utólag már közelebb­ről meg nem határozható na­pon — Pásztor Imre kollégá­jának, Lőrinc Istvánnak, ófehértói magánfuvarozó kis­iparosnak fecsegte el, hogyan lehet potom pénzért drága gépkocsi alkatrészhez jutni. S nemcsak hogy elmondta, de segített is szerezni neki. El­vitte Jóni Károly lakására, és négy darabot vett neki — természetesen az új érdeklő­dő 400(5 forintján. Jó boltnak is kell a rek­lám — gondolhatta Jóni, mert nem várta ölbe tett kéz­zel a kuncsaftokat, ő maga is kínálta a portékáját. Így Bi­ge Istvánnak is felajánlotta, hogy szerez neki olcsó gu­mit. A fiatalember nem zár­kózott el a kölcsönös elő­nyökkel kecsegtető üzlettől. Olyannyira nem, hogy édes­apja teherautóján elvitte Jó- nit a bőségsaaruvá vált telep­helyhez, megvárta míg kihoz onnan hat gumiabroncsot, s ott helyben leszurkolta az ér­te járó pénzt, ezúttal 6200 fo­rintot. A baktalórántházi Jóni Károly segédmunkásként dol­gozott a Nyíregyházi Mező- gazdasági Gépgyártó Válla­lat 2-es számú gyáregységé­ben Baktalórántházán. Múlt év szeptemberében észrevet­te, hogy a lakókocsik gyár­tásához, használt kerékgumi­köpenyeket és -belsőket a gyáregységen belül úgy tá­rolják, hogy rossz állapotú, több helyen lyukas drótkerí­téssel vannak körülvéve, s az éjjeliőr fülkéje is messze — mintegy 800 méterre — van. Elhatározta hát, hogy a kínálkozó lehetőséget nem hagyja kihasználatlanul — gumiköpenyeket .fog lopni, és azokat eladja magánfuvarozó kisiparosoknak. Ennek ellenére 1985-ben csupán egy köpenyt lopott el, csak ez év elején kezdte „nagyban űzni az ipart”, igaz, áron alul adta tovább a „száj rét”. Az első akcióból származó 2790 forint értékű gumit például 1000 forintért adta el a nyírj ákói Pásztor Imrének, aki ismerőseinek is elmondta, hogy milyen jó üz­letet kötött. így került sor arra, hogy 1986 január végén Pásztor Imre, Papp Tibor és Bige' István elmentek Jóni Károly lakására, majd — az este leszálltával — valameny- myien a Mezőgép Vállalat gyáregységéhez kocsikáztak. Jóni Károly bemászott a ke­rítésen, kihozott öt darab gu­miabroncsot, amelyeket Pász­tor Imre és Papp Tibor azon nyomban meg is vásároltak 5000 forintért. Ennek az ügyletnek is ha­mar híre kelt. Papp Tibor jó-

Next

/
Thumbnails
Contents