Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. november 12. Á múzeum háziasszonya Egymilliárd a szatyorban Nincs is talán olyan helység, amelynek lakói maradéktalanul elégedettek lehetnének a kereskedelmi ellátással. Tiszavasváriban is akad még bőven javítanivaló, de azt hozzá kell tenni, hogy az utóbbi időkben sokat változott — jó irányba — a helyzet. Kicsi lányként, az iskolában szerette meg a történelmet, de hát aikkor még más idők jártaik: a megélhetés gondjai, a gyermeknevelés más irányba vezérelték özvegy Munkácsi Petemé sorsát. A téaszben dolgozott sokáig, aztán — amikor egyedül maradt — takarítani járt el a napközibe, az orvosi rendelőbe. Akkor még nem sejthette, hogy a régmúlt korok iránt érzett vonzalma újjáéledhet, sőt éppen ez ad majd kenyeret a kezébe. Aztán az eltelt tizenhét esztendő alatt Bözsi néni neve összeforrt a tiszavasvári múzeummal. Minden tárgy személyes ismerőse, szinte mindről tud valami érdekes történetet. Hogy az a nagy üst az udvaron akkor került elő. amikor Bűdön alapozták az iskolát. 1848-ban iitt főzték benne a salétromot, a szabadságharcos katonáknak legyen muníciójuk a küzdelmekhez. Az a fékete tányér meg a falon, , 1761-ben készült. („Emlékszék, mikor nagyanyámmal kijártunk a piactérre. Ott árulták az edényeket a tótok. Minek mennyi volt az ára. Az egyik egyszer töltve, a másik kétszer töltve terménnyel, a harmadikért egy fél véka tengerit kértek.”) A bejárat melletti nagy emléktábláról is tud egy történetet Bözsi néni: — Vasvári Pál négyszáz emberével veszett oda Jósika- falvánál, ott volt ez a tábla. Ügy olvastam, hogy egy angol író írta a szöveget, és Közterület- _ felügyelő Közterület-felügyelőt alkalmazott a városi tanács gazdasági ellátó szervezete. Feladat — többek között — a település köztisztasági helyzetének javítása, például az engedély nélküli szemét- lerakások megakadályozása, ellenőrzi a közterületen árusítókat, és fontos tevékenységének eredményessége érdekében helyszíni bírságolási joggal is rendelkezik, és szabálysértési eljárást kezdeményezhet. Amióta a közterület- felügyelő megkezdte működését, egyre-másra tűnik el a korábban kihordott szemét az utcákról, a lakók jobban ügyelnek arra, hogy tiszta legyen a telkük előtti járda és árok, kevesebben parkolnak tiltott helyen. Negyven lakás Negyven lakás készül abban az épületben, amelynek alapozását a közelmúltban kezdték meg a SZÁÉV dolgozói. A lakások egy része tanácsi, a többi pedig OTP-s lesz, a földszintén pedig helyet kap a takarékszövetkezet irodája is. Az o. ■ alt összeállította: PAPP DÉNES Vörösmarty Mihály fordította magyarra. Hogy került Ti- szavasváriba? Hát, a büdi emberek mindig élelmesek voltak. 1926-ban egyikük ládát csinált belőle, úgy küldte haza... De ugyanígy elmeséli a látogatóknak azt is, hogy kelták, szkíták, s még mi mindenféle nép lakta ezt a vidéket régen. Hogy az a láda, amelyiknek csak a vasa eredeti, Lukács Dénes 48-as ezredes tulajdona volt, s állítólag ebben szállították a koronát Debrecenből Aradra — Nem is folytatom az érdekességek felsorolását, helyette inkább azt ajánlom, aki szereti ismerni a múltat, keresse fel a vasvári múzeumot, Bözsi néni szívesen mesél minden vendégének. Talán nem túlzás megkockáztatni, hogy az élvezetes tárlatvezetés is hozzájárult a múzeum növekvő népszerűségéhez. (Tavaly például közel tizenháromezer látogató járt itt!) Ketten fogadják az érdeklődőket Kuik Juliannával, s még nemigen akadt, aki elégedetlenül távozott volna. ★ Hosszú évek kiváló munkáját ismerte el a művelődési miniszter azzal, hogy a múzeumi hónap alkalmából kitüntetésben részesítette Munkácsi Péternét. A magánkereskedők is egyre inkább kedvet kaptak üzletek nyitására (az Alkaloida-lakótelepen a város még kedvezményes telekkel is támogatja törekvésüket), ellátatlan területeken épültek új egységek, a központi ABC — bár, mint minden ez is sok kritikát kap a helybeliektől —, igen sok átutazót megállásra késztet, új üzletek fogadják a vásárlókat. Élelmlexert 16 helyről Kiemelt kérdés a lakosság ellátása, ezért is tárgyalta meg a közelmúltban a városi tanács azt a beszámolót, amit az áfész készített a kereskedelem és az áruellátás helyzetéről, különös figyelmet fordítva a kenyérre, a tej- és húskészítményekre. A város ellátásának döntő részéért felelős áfész tevékenysége intenzíven fejlődött az előző tervidőszak esztendeiben — állapította meg a beszámoló. Az árbevétel ma már megközelíti az egymilliárd forintot. Közel hetven- milliót fordítottak új beruházásokra és rekonstrukcióra is jutott húszmillió forint. Az alapellátás — néhány hiánycikket kivéve — folyamatosnak mondható, tartós fogyasztási cikkekből és tüzelőanyagokból azonban az utóbbi két évben nem volt megfelelő a kínálat. Az élelmiszer-ellátást tizenhat különféle üzlet biztosítja, megfelelő szinten. Kiemelt feladatként kezeli az áfész a hűtőkapacitás bővítését. A Tiszatej rakamazi üzemének szállításaival biztonságosabb lett az ellátás tejből és tejtermékekből, legalábbis, ami a mennyiséget illeti. Gondot okoz viszont, hogy hetente csak egyszer szállít sajtféleségeket a tejipari vállalat. Felemás képet mutat a kenyér- és péksütemény-ellátás. A tiszavasvári üzem termékei rendszerint igen jó minőségűek, a tiszalöki kenyérgyáréval azonban sorozatosan előfordulnak gondok. Töltelékáru osak kedden? Nem megfelelő a választék (különösen a hét elején és szombati napokon) húsárukból. Ennek az az alapvető oka, hogy a húsipari vállalat sem mennyiségben, sem választékban nem tudja az igényeket kielégíteni. Az áfész saját húsüzeme pedig — a hétvégi leállás után — csak kedden tud először töltelékárut szállítani. A tartós fogyasztási cikkek piacával kapcsolatban megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen, közel negyedével megnőtt a forgalom. Továbbra is hiánycikk azonban az olcsó (fekete-fehér és színes) televízió, és sokan keresik hiába a Simson motorkerékpárt is. A bútorkínálat valamelyest javult, a lakberendezési termékekben azonban nem következett be a várt minőségi javulás. Nagy eredményként könyvelhető el, hogy — bár az egész országban jelentkeztek ilyen gondok — tüzelés- technikai eszközökből, radiátorokból, gáz- és vegyestüzelésű kazánokból folyamatos ellátást sikerült biztosítani. A ruházati termékek egyes fajtáiból, valamint a lábbelikből azonban nem megfelelő a kínálat. ÚJ húsüxttm A közeljövőben az áfész terveiben szerepel — többek között — néhány üzlet új helyre, jobb körülmények közé helyezése, a Halászcsárda környékén pedig egy korszerű, száznegyven négyzetméteres élelmiszerboltot szeretnének építeni. Üj húsüzem létesítése is szerepel a tervekben, vagy legalábbis a jelenleginek a bővítése mindenképpen. A városi tanács elfogadta az áfész beszámolóját, s feladatként határozta meg, hogy | a tervezett beruházásokat, az egységek cseréjét a jövő év első felében hajtsák végre. Felhívta a testület a szövetkezet figyelmét az elképzelé- j sek magas színvonalú megvalósítására, arra, hogy bő- j vítsék a beszerzési források : körét, szélesítsék a kínálatot, s fokozott figyelmet fordítsanak a továbbiakban is a fogyasztók érdekeinek védelmére, a kereskedelmi munka színvonalára. Kávé — öt cukorral? Szárnyra kapott egy híresztelés, aminek ha csak a fele igaz is, már akkor is megérdemelné a közfigyelmet. Jó ideje terjednek kósza hírek, hogy néhány tiszavasvári polgárt megihletett a Kétf fény egyik, nem túlságo- san régi adása. Sokan emlékeznek még a kamionsofőrök, a taxisok és a szép (?) lányok gyümölcsöző együttműködésére. Az országutak külföldi vándora nem kényszerült egyedül tölteni az éjszakákat, a lányok szórakoz- va kerestek kemény valutát, és a közvetítő jzerepet játszó taxisoknak is csurran-cseppent valami. Talán nincs olyan városlakó, aki ne hallott volna arról, hogy a Sörpatika is hasonló üzletek lebonyolításához nyújt alkalmat. A J61 értesültek a lapunkban (más verzió szerint az fiszak-Magyarországban) megjelent, a neveket is felsoroló cikkről is tényként beszélnek, no meg, hogy a rendőrség nyomoz már az ügyben . . . A csámcsogásra vágyókat ki | kell ábrándítsuk: Tiszavasváriban semmi hasonló dologra nem derült fény, nyomozást sem foly- tattak ilyen ügyben, és még ’ csak a sajtó sem foglalkozott vele. Mert, ha valakik biztosat tudnak, még az állítólagos jelszót („Kávé, öt cukorral!”) is ismerik, fel tudják sorolni az „árfolyamokat” stb. stb., akkor azoknak erkölcsi kötelességük tenne feljelenteni a feltételezett bűnösöket. Ha viszont nem történt ilyen, a közerkölcsöket sértő bűncselekmény, akkor éppen a mindentudók követtek el vétséget! Talán nem árt megismerkedni a Büntető Törvénykönyv 179. szakaszával, a rágalmazás tény- i állásával: „Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására al- halmas tényt állít, vagy hiresz- tel (...) vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, t vagy pénzbüntetéssel bünteten- [ elő.” (Súlyosabb esetben a büntetés akár két év szabadságvesz- [ i;és is lehet.) A pletyka fészkéhez eljutni persze szinte lehetetlen, s a rágalmazás maga is nehezen tét- tenérhető, így aztán a Btk. a hasonló esetekben nem sokat segít. De talán nem is törvény kell, hogy másokat oktalanul ne szennyezzünk be. Elég lenne egy csipetnyi jó érzés is! Új otthon gyermekeinknek Mutatós, szép épülettel gazdagodott a város. November 6-án felavatták szíj (negyven-, illetve ötvenszemélyes) bölcsődét és óvodát. Érdemes volt kiböjtölni az elhúzódó határidőket, mert a NYÍRTERV szakembereinek tervei alapján nemcsak esztétikus, hanem a célnak kiválóan megfelelő gyermekintézménybe költözhettek be a kicsinyek. A tizenöt- millió forintos beruházás felépítéséhez jelentős összeggel járult hozzá özv. Csordás And- rásné, akinek a nemes gesztusát őrző emléktáblát ezen a héten avatják fel. (Jávor László felvételei) A várostörténet lapjairól Á közigazgatás újjászervezése A tiszántúli hadműveletek részeként szabadult fel megyénk 1944 őszén. A szovjet és román csapatok az ellenség heves ellenállásával találkoztak, így csak október végén sikerült véglegesen felszabadítani Nyíregyházát, hogy azután előrenyomulva kijussanak a Tisza bal partjára. Büd- szentmihály november elsejére szabadult fel. A front elvonulása után elsődleges volt a közigazgatás megszervezése, a rend védelme. A hivatalok vezetői elmenekültek, így a helyben maradó, demokratikus érzelmű lakosok vették kezükbe az élet irányítását. Az államhatalom új szervei a felszabadított területeken a nemzeti bizottságok lettek. Az antifasiszta magyar demokratikus erőket tömörítő Függetlenségi Front 1944. december 2-án adta ki az újjáépítés jelszavát. A nemzeti bizottság Büdszentmihá- lyon ds létrejött, és az első időkben a legtöbb teendőt a megrendült közbiztonság helyreállítása jelentette. A tolvajlások annyira elszaporodtak, hogy 1945 elején a büdszentmihályi nemzeti bizottság statáriumot hirdetett. A bizottság tagjai ezt egyhangúlag megszavazták, de végrehajtani már nem tudták. A demokratikus rendőrség 1945 márciusában szerveződik. Előfordul, hogy nem megfelelő egyéniek is soraiba kerülnek. Így Büdszentmihályon a nemzetőrség parancsnokát azért kellett a rendőrségből eltávolítani, mert „lepénzelhető és állandó illuminált állapota miatt” veszélyes is volt. A legénység tagjai iránt előítélettel viseltetett, a közellátási veszélyeztetőkhöz, feketézőkhöz ellenben nem volt elég szigorú. A demokratikus légkör kialakítását akadályozták azok a reakciós tisztviselők is, akik a háború elmúltával visszaóvakodtak a községbe, és újra magukhoz ragadták a kezdeményezést. Ezek a „parasztnyúzók” hosszú ideig megakadályozták a demokrácia helyi érvényesítését. A büdszentmihályi községi elöljárókról írt leleplező riportot Gábor Andor 1948 januárjában. A falu vezetésében „jó részt ugyanazok a parasztnyúzók vannak benne, mint 1945 előtt... A szegényparasztok ily módon a legszívesebben feléje sem néznének a községházának. Éppen mikor ott voltunk, történt, hogy az egyik elöljáróról kiderült valami éjszakai tehénlopás. A községben nagy öröm követte ezt a felfedezést: „Tolvajoknak, csalóknak, hazugoknak nevezett minket, no most ő is megkapta!” — ilyen hangok hallatszottak ... De nem értem, hogy lehet ez egy olyan nagy községben, mint amilyen Büdszentmihály?” (rg) Javuló ellátás
