Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. november 12. Á múzeum háziasszonya Egymilliárd a szatyorban Nincs is talán olyan helység, amelynek lakói maradék­talanul elégedettek lehetnének a kereskedelmi ellátással. Tiszavasváriban is akad még bőven javítanivaló, de azt hoz­zá kell tenni, hogy az utóbbi időkben sokat változott — jó irányba — a helyzet. Kicsi lányként, az iskolá­ban szerette meg a történel­met, de hát aikkor még más idők jártaik: a megélhetés gondjai, a gyermeknevelés más irányba vezérelték öz­vegy Munkácsi Petemé sor­sát. A téaszben dolgozott so­káig, aztán — amikor egye­dül maradt — takarítani járt el a napközibe, az orvosi ren­delőbe. Akkor még nem sejt­hette, hogy a régmúlt korok iránt érzett vonzalma újjá­éledhet, sőt éppen ez ad majd kenyeret a kezébe. Aztán az eltelt tizenhét esztendő alatt Bözsi néni neve összeforrt a tiszavasvári múzeummal. Minden tárgy személyes is­merőse, szinte mindről tud valami érdekes történetet. Hogy az a nagy üst az udva­ron akkor került elő. amikor Bűdön alapozták az iskolát. 1848-ban iitt főzték benne a salétromot, a szabadsághar­cos katonáknak legyen muní­ciójuk a küzdelmekhez. Az a fékete tányér meg a falon, , 1761-ben készült. („Emlék­szék, mikor nagyanyámmal kijártunk a piactérre. Ott árulták az edényeket a tótok. Minek mennyi volt az ára. Az egyik egyszer töltve, a másik kétszer töltve ter­ménnyel, a harmadikért egy fél véka tengerit kértek.”) A bejárat melletti nagy emléktábláról is tud egy tör­ténetet Bözsi néni: — Vasvári Pál négyszáz emberével veszett oda Jósika- falvánál, ott volt ez a tábla. Ügy olvastam, hogy egy an­gol író írta a szöveget, és Közterület- _ felügyelő Közterület-felügyelőt al­kalmazott a városi tanács gazdasági ellátó szervezete. Feladat — többek között — a település köztisztasági helyzetének javítása, például az engedély nélküli szemét- lerakások megakadályozása, ellenőrzi a közterületen áru­sítókat, és fontos tevékeny­ségének eredményessége ér­dekében helyszíni bírságolási joggal is rendelkezik, és sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezhet. Amióta a közterület- felügyelő megkezdte működé­sét, egyre-másra tűnik el a korábban kihordott szemét az utcákról, a lakók jobban ügyelnek arra, hogy tiszta le­gyen a telkük előtti járda és árok, kevesebben parkolnak tiltott helyen. Negyven lakás Negyven lakás készül abban az épületben, amelynek alapozá­sát a közelmúltban kezdték meg a SZÁÉV dolgozói. A lakások egy része tanácsi, a többi pedig OTP-s lesz, a földszintén pedig helyet kap a takarékszövetkezet irodája is. Az o. ■ alt összeállította: PAPP DÉNES Vörösmarty Mihály fordítot­ta magyarra. Hogy került Ti- szavasváriba? Hát, a büdi emberek mindig élelmesek voltak. 1926-ban egyikük lá­dát csinált belőle, úgy küld­te haza... De ugyanígy elmeséli a lá­togatóknak azt is, hogy kel­ták, szkíták, s még mi min­denféle nép lakta ezt a vidé­ket régen. Hogy az a láda, amelyiknek csak a vasa ere­deti, Lukács Dénes 48-as ez­redes tulajdona volt, s állí­tólag ebben szállították a ko­ronát Debrecenből Aradra — Nem is folytatom az érdekes­ségek felsorolását, helyette inkább azt ajánlom, aki sze­reti ismerni a múltat, keres­se fel a vasvári múzeumot, Bözsi néni szívesen mesél minden vendégének. Talán nem túlzás megkoc­káztatni, hogy az élvezetes tárlatvezetés is hozzájárult a múzeum növekvő népsze­rűségéhez. (Tavaly például közel tizenháromezer látoga­tó járt itt!) Ketten fogadják az érdeklődőket Kuik Julian­nával, s még nemigen akadt, aki elégedetlenül távozott volna. ★ Hosszú évek kiváló mun­káját ismerte el a művelődé­si miniszter azzal, hogy a múzeumi hónap alkalmából kitüntetésben részesítette Munkácsi Péternét. A magánkereskedők is egy­re inkább kedvet kaptak üz­letek nyitására (az Alkaloi­da-lakótelepen a város még kedvezményes telekkel is tá­mogatja törekvésüket), ellá­tatlan területeken épültek új egységek, a központi ABC — bár, mint minden ez is sok kritikát kap a helybeliektől —, igen sok átutazót megál­lásra késztet, új üzletek fo­gadják a vásárlókat. Élelmlexert 16 helyről Kiemelt kérdés a lakosság ellátása, ezért is tárgyalta meg a közelmúltban a váro­si tanács azt a beszámolót, amit az áfész készített a ke­reskedelem és az áruellátás helyzetéről, különös figyel­met fordítva a kenyérre, a tej- és húskészítményekre. A város ellátásának döntő részéért felelős áfész tevé­kenysége intenzíven fejlődött az előző tervidőszak eszten­deiben — állapította meg a beszámoló. Az árbevétel ma már megközelíti az egymilli­árd forintot. Közel hetven- milliót fordítottak új beruhá­zásokra és rekonstrukcióra is jutott húszmillió forint. Az alapellátás — néhány hiány­cikket kivéve — folyamatos­nak mondható, tartós fo­gyasztási cikkekből és tüzelő­anyagokból azonban az utób­bi két évben nem volt meg­felelő a kínálat. Az élelmiszer-ellátást ti­zenhat különféle üzlet bizto­sítja, megfelelő szinten. Ki­emelt feladatként kezeli az áfész a hűtőkapacitás bőví­tését. A Tiszatej rakamazi üzemének szállításaival biz­tonságosabb lett az ellátás tejből és tejtermékekből, leg­alábbis, ami a mennyiséget illeti. Gondot okoz viszont, hogy hetente csak egyszer szállít sajtféleségeket a tej­ipari vállalat. Felemás képet mutat a kenyér- és péksütemény-ellá­tás. A tiszavasvári üzem ter­mékei rendszerint igen jó minőségűek, a tiszalöki ke­nyérgyáréval azonban soro­zatosan előfordulnak gondok. Töltelékáru osak kedden? Nem megfelelő a választék (különösen a hét elején és szombati napokon) húsáruk­ból. Ennek az az alapvető oka, hogy a húsipari vállalat sem mennyiségben, sem vá­lasztékban nem tudja az igé­nyeket kielégíteni. Az áfész saját húsüzeme pedig — a hétvégi leállás után — csak kedden tud először töltelék­árut szállítani. A tartós fogyasztási cikkek piacával kapcsolatban meg­állapítható, hogy a korábbi évekhez képest jelentősen, közel negyedével megnőtt a forgalom. Továbbra is hiány­cikk azonban az olcsó (feke­te-fehér és színes) televízió, és sokan keresik hiába a Simson motorkerékpárt is. A bútorkínálat valamelyest ja­vult, a lakberendezési ter­mékekben azonban nem kö­vetkezett be a várt minőségi javulás. Nagy eredményként könyvelhető el, hogy — bár az egész országban jelentkez­tek ilyen gondok — tüzelés- technikai eszközökből, radiá­torokból, gáz- és vegyestüze­lésű kazánokból folyamatos ellátást sikerült biztosítani. A ruházati termékek egyes fajtáiból, valamint a lábbe­likből azonban nem megfe­lelő a kínálat. ÚJ húsüxttm A közeljövőben az áfész terveiben szerepel — többek között — néhány üzlet új helyre, jobb körülmények kö­zé helyezése, a Halászcsárda környékén pedig egy korsze­rű, száznegyven négyzetmé­teres élelmiszerboltot szeret­nének építeni. Üj húsüzem létesítése is szerepel a ter­vekben, vagy legalábbis a je­lenleginek a bővítése min­denképpen. A városi tanács elfogadta az áfész beszámolóját, s fel­adatként határozta meg, hogy | a tervezett beruházásokat, az egységek cseréjét a jövő év első felében hajtsák végre. Felhívta a testület a szövet­kezet figyelmét az elképzelé- j sek magas színvonalú meg­valósítására, arra, hogy bő- j vítsék a beszerzési források : körét, szélesítsék a kínálatot, s fokozott figyelmet fordítsa­nak a továbbiakban is a fo­gyasztók érdekeinek védel­mére, a kereskedelmi munka színvonalára. Kávé — öt cukorral? Szárnyra kapott egy híreszte­lés, aminek ha csak a fele igaz is, már akkor is megérdemelné a közfigyelmet. Jó ideje terjed­nek kósza hírek, hogy néhány tiszavasvári polgárt megihletett a Kétf fény egyik, nem túlságo- san régi adása. Sokan emlékez­nek még a kamionsofőrök, a taxisok és a szép (?) lányok gyümölcsöző együttműködésére. Az országutak külföldi vándora nem kényszerült egyedül tölteni az éjszakákat, a lányok szórakoz- va kerestek kemény valutát, és a közvetítő jzerepet játszó taxisok­nak is csurran-cseppent valami. Talán nincs olyan városlakó, aki ne hallott volna arról, hogy a Sörpatika is hasonló üz­letek lebonyolításához nyújt al­kalmat. A J61 értesültek a la­punkban (más verzió szerint az fiszak-Magyarországban) megje­lent, a neveket is felsoroló cikk­ről is tényként beszélnek, no meg, hogy a rendőrség nyomoz már az ügyben . . . A csámcsogásra vágyókat ki | kell ábrándítsuk: Tiszavasvári­ban semmi hasonló dologra nem derült fény, nyomozást sem foly- tattak ilyen ügyben, és még ’ csak a sajtó sem foglalkozott vele. Mert, ha valakik biztosat tud­nak, még az állítólagos jelszót („Kávé, öt cukorral!”) is isme­rik, fel tudják sorolni az „ár­folyamokat” stb. stb., akkor azoknak erkölcsi kötelességük tenne feljelenteni a feltételezett bűnösöket. Ha viszont nem tör­tént ilyen, a közerkölcsöket sér­tő bűncselekmény, akkor éppen a mindentudók követtek el vét­séget! Talán nem árt megismerkedni a Büntető Törvénykönyv 179. szakaszával, a rágalmazás tény- i állásával: „Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására al- halmas tényt állít, vagy hiresz- tel (...) vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesz­téssel, javító-nevelő munkával, t vagy pénzbüntetéssel bünteten- [ elő.” (Súlyosabb esetben a bün­tetés akár két év szabadságvesz- [ i;és is lehet.) A pletyka fészkéhez eljutni persze szinte lehetetlen, s a rá­galmazás maga is nehezen tét- tenérhető, így aztán a Btk. a ha­sonló esetekben nem sokat se­gít. De talán nem is törvény kell, hogy másokat oktalanul ne szennyezzünk be. Elég lenne egy csipetnyi jó érzés is! Új otthon gyermekeinknek Mutatós, szép épülettel gazdagodott a város. November 6-án felavatták szíj (negyven-, il­letve ötvenszemélyes) bölcsődét és óvodát. Érdemes volt kiböjtölni az elhúzódó határ­időket, mert a NYÍRTERV szakembereinek tervei alapján nemcsak esztétikus, hanem a célnak kiválóan megfelelő gyermekintézménybe költözhettek be a kicsinyek. A tizenöt- millió forintos beruházás felépítéséhez jelentős összeggel járult hozzá özv. Csordás And- rásné, akinek a nemes gesztusát őrző emléktáblát ezen a héten avatják fel. (Jávor László felvételei) A várostörténet lapjairól Á közigazgatás újjászervezése A tiszántúli hadműveletek részeként szabadult fel me­gyénk 1944 őszén. A szovjet és román csapatok az ellenség heves ellenállásával találkoztak, így csak október végén sikerült véglegesen felszabadítani Nyíregyházát, hogy az­után előrenyomulva kijussanak a Tisza bal partjára. Büd- szentmihály november elsejére szabadult fel. A front elvonulása után elsődleges volt a közigazgatás megszervezése, a rend védelme. A hivatalok vezetői elme­nekültek, így a helyben maradó, demokratikus érzelmű la­kosok vették kezükbe az élet irányítását. Az államhatalom új szervei a felszabadított területeken a nemzeti bizottsá­gok lettek. Az antifasiszta magyar demokratikus erőket tö­mörítő Függetlenségi Front 1944. december 2-án adta ki az újjáépítés jelszavát. A nemzeti bizottság Büdszentmihá- lyon ds létrejött, és az első időkben a legtöbb teendőt a megrendült közbiztonság helyreállítása jelentette. A tolvajlások annyira elszaporodtak, hogy 1945 elején a büdszentmihályi nemzeti bizottság statáriumot hirdetett. A bizottság tagjai ezt egyhangúlag megszavazták, de végre­hajtani már nem tudták. A demokratikus rendőrség 1945 márciusában szervező­dik. Előfordul, hogy nem megfelelő egyéniek is soraiba ke­rülnek. Így Büdszentmihályon a nemzetőrség parancsno­kát azért kellett a rendőrségből eltávolítani, mert „lepén­zelhető és állandó illuminált állapota miatt” veszélyes is volt. A legénység tagjai iránt előítélettel viseltetett, a köz­ellátási veszélyeztetőkhöz, feketézőkhöz ellenben nem volt elég szigorú. A demokratikus légkör kialakítását akadályozták azok a reakciós tisztviselők is, akik a háború elmúltával vissza­óvakodtak a községbe, és újra magukhoz ragadták a kez­deményezést. Ezek a „parasztnyúzók” hosszú ideig meg­akadályozták a demokrácia helyi érvényesítését. A büd­szentmihályi községi elöljárókról írt leleplező riportot Gá­bor Andor 1948 januárjában. A falu vezetésében „jó részt ugyanazok a parasztnyúzók vannak benne, mint 1945 előtt... A szegényparasztok ily módon a legszívesebben feléje sem néznének a községházának. Éppen mikor ott voltunk, történt, hogy az egyik elöljáróról kiderült valami éjszakai tehénlopás. A községben nagy öröm követte ezt a felfedezést: „Tolvajoknak, csalóknak, hazugoknak nevezett minket, no most ő is megkapta!” — ilyen hangok hallat­szottak ... De nem értem, hogy lehet ez egy olyan nagy községben, mint amilyen Büdszentmihály?” (rg) Javuló ellátás

Next

/
Thumbnails
Contents