Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

986. november 12. Kelet-Magyarország 3 Tudományos alap szabolcsi kutatónak Ez év januárjában a Mi­nisztertanács Tudománypoli­tikai Bizottsága a színvona­las alapkutatások fokozott támogatására Országos Tudo­mányos Kutatási Alapot lé­tesített. Az első témapályá- zaitra szóló nyilvános felhí­vás tavaly decemberben je­lent meg az országos napi­lapokban és a tárcaközlö­nyökben. A pályázatok be­nyújtási határideje ez év feb­ruár 28-a volt. A pályázati felhívás szerint a döntés jú­lius 15-re született meg. A pályázatok elbírálását és rangsorolását az Akadémia tudományos testületéi, alkal­mi zsűrik és felkért hazai szakértők végezték. A be­nyújtott csaknem 2 ezer pá- lyázátból mintegy 770 része­sült támogatásban, összesen 1,5 milliárd forintban. Ezt kiegészítette további beruhá­zási célra és számítástech­nikai eszközök beszerzésére fordítható összeg is. Szabolcs-Szatmár megyéből Balogh Árpád, a tanárképző főiskola tanszékvezetője — aki korábban amerikai kuta­tóintézetben töltött másfél évet — elnyerte az Országos Tudományos Kutatási Alap. támogatását. „A molekuláris nitrogén hasznosulás mecha­nizmusának vizsgálata a lég­köri nitrogént nem fixáló nö­vényekben” című kutatási té­májával. Egy 300 tonna teherbírású uszály fenéklemez cseréjén dolgoznak a szakemberek a ti- szalöki hajójavítóban. A Balatonon közlekedő uszály felújítására 2 millió forintot fordí­tanak. (Elek Emil felvétele) ' \ * Munkásművelődés a Tungsramban Színházjegy a lakatosnak JÉG YZETLA POK ÉRDEKELTSÉGEK V ízművek igazgatójá­val beszélgetvén a minap szó esett ar­ról, hogy fontos a vállalát nyereségérdekeltség szerinti gazdálkodása, de legalább olyan fontos, hogy a vízva- gyon a megfelelő védelem­ben részesüljön, oktalanul ne fogyjon, minősége jó ma­radjon. Szinte e beszélgetés­sel egy időben egy erdőmér­nök azt fejtegette, hogy lé­nyeges a nyereségérdekelt­ségű gazdálkodás, de még fontosabb a vagyonérde- keltség, vagyis az, hogy mi­közben eredményes a gaz­dálkodás, nőjön, gyarapod­jék az erdővagyon. Rímel e két megállapításra az is, amit a falurádiótól a mi­niszteri tájékoztatóig, han­goztatnak: fontos a földe­ken az eredményes, nyere­séget hozó termelés, de a földvagyon sem elhanyagol­ható, hiszen ha ezt nem védjük és nem gondozzuk, kizsigerelődik, s aztán még is bossszúlja magát. Ezt az elvet akár a gaz­dálkodás minden területére ki lehet terjeszteni. Kétség­telen, ez messze több, mint napi relációkban gondol­kodni. A vagyonérdekeltség mindig feltételezi a hosz- szabb távú előrelátást. Kell hozzá az is, hogy elkerüljük a rablógazdálkodást, a her­dálást, hogy rendelkezzünk azzal a képességgel, amely számba veszi a jövőt. Ügy tűnik, hogy elkerülhetetlen az, hogy a nyereségérde­keltség mellé odategyük a vagyonérdekeltség fogalmát is. Akár nyersanyag, akár termelőeszköz — minden­képpen vagyon, mely szé­pen, lassan elkopik, ha nem figyelünk rá. Tény, nehéz a viszonylag pénztelen világ­ban azzal foglalkozni, hogy egy időben legyen nyeresé­get hozó a termelés és ugyanakkor gyarapodjék a vagyon. Minden szabályo­zásnak oda kellene hatni, hogy ez a tendencia erősöd­jék. Megtermelt nyereségeink esetén preferálni kell min­den kezdeményezést, amely arra irányul, hogy megvéd­je, gyarapítsa azt a vagyont, amely az újratermeléshez elengedhetetlen. Rendkívül örvendetes volt nyíregyhá­zi szakemberektől hallani, milyen felelősséggel gondol­kodnak e témáról, és saját területükön tesznek is en­nek érdekében. Jó felhívni a figyelmet erre, hiszen a korszerű gazdálkodás érde­keltségi viszonyai bonyolul­tak. A jövővel nem számoló értelmetlen nyereséghajszo­lás kárt okozhat, megfoszt a holnapi siker reményé­től. Furcsa kérdéseket tartalmazó kérdőívet kaptak néhány héttel ezelőtt a Tungsram RT kisvárdai gyárának dolgozói. Felnőnek a gyerekek... A férfiú a bolt pénztá­ránál lezser eleganciával közölte: hatvan Üveg vod­ka. Vagyis három karton! Hangjában volt némi büszkeség, hiszen ő nem akárki, egyszerre hatvan üveggel vesz. A pénztá­rosnő, aki sokat megélt, s tudja, 10 kosár közül ki­lencben valamiféle szesz is van, azonban elcsodál­kozott. Ilyen fogás ritkán akad. Egy összegben mit fog ez legombolni — mor­fondírozott, s kezdte ütni f a gépbe a tételeket. Vi­szonylag bonyolultan, | mert ez a külföldi gép ! nemigen szokott ahhoz, hogy valaki egy kocsmára valót vesz egyszerre. A végén a férfiú hetykén vette elő a pénztárcáját, s pengette le a 13 ezrest. Közben kommentált. Es­küvő lesz! Hiába, megnő­nek a gyerekek! Ez igaz. Megnőnek. De ha lagzin így kezdik az életet, ab­ban már nem vagyok biz­tos, hogy az ő gyerekeik is felnőnek egyszer ... Igaz is. Mit háborgók. Az ő tizenhárom ezrese bán­ta. Mondhatnám úgy is: fussa, (b) Mától látható Régi idők hangulata és szelleme fogadja a látogató­kat ma délutántól a nyíregy­ház:: megyei-városi könyvtár előadótermében rendezett könyvkiállításon. A könyvbarátok klubjának kezdeményezésére és támo­gatásával jött létre ez a di­cséretre méltó tárlat, amely a közgyűjtemények védett állo­mányának kincseiből ad íze­lítőt. A Móricz Zsigmond megyei-városi Könyvtár mel­lett a Kossuth gimnázium, a Jósa András Múzeum, a ta­nárképző főiskola és a vásá- rosnaményi könyvtár hozta Ilyen kérdésekre kellett válaszolni, mint például: jár-e színházba, moziba, sza­bad idejében mivel foglalko­zik szívesen, milyen gyakran olvas stb. A kérdőíveket a közművelődési bizottság ál­lította össze és dolgozta fel. Vajon milyen eredményt ho­zott a felmérés, és mire szol­gált az egész, erre kerestünk választ a gyár illetékeseinél, akik úgy látszik, valóban ten­ni szeretnének a munkásmű­velődésért. Rögtönzött kis kerekaszrtal- beszélgetésünket Szarvadi Antal, a gyár szb-titkára kezdi: Támogatják a tanulókat — Tizenegy évvel ezelőtt szinte a semmiből termett a homokon ez a gyár. Dolgo­zóink nagy része itt kezdett el először gyárban dolgozni, itt lett munkássá. A munkás­sá válás folyamata nem köny- nyű. A megfelelő munkamo­rál, a közösségi szellem, a csoportlojalitás, és az új dol­gok iránti fogékonyság kiala­kítása fontos tényezői ennek. A művelődés sokat segíthet ebben. Nyíregyházán el ide legféltettebb ritkasá­gait. A látogató bizonyára meg- illetődve áll majd meg me­gyénk nagy íróinak első ki­adású könyveinél, mint pél­dául Bessenyei 1779-es, Bécs- ben kiadott „Holmi”-ja vagy Kölcsey, Krúdy, Móricz egy- egy munkája. Rácsodálkozhat az érdeklődő a Képes Sza­bolcs című folyóirat néhány példányára, vagy a régi sza­bolcsi hírlapokra is. Á kiállítás ma délután 4 órakor nyílik, a látogatók no­vember ??-ig tekinthetik meg a szabol i könyvritkaságo­kat. Forgács Béla személyzeti osztályvezető veszi át a szót: — Üzemünkben elég ala­csony az iskolázottsági szint. A dolgozók két százaléka ren­delkezik felsőfokú végzett­séggel, 10 százaléka középfo­kúval, és osak 15—20 száza­lék a szakmunkások aránya. A dolgozóink nagy része csak nyolc általánost végzett, be­tanított munkás, ráadásul kétharmaduk bejáró, utazás­ra megy el a szabad idejük jó része. Természetes, ebbe nem nyugodhatunk bele, és minden eszközzel támogatjuk dolgozóink tanulási törekvé­seit. Így a gyáriak fele tanul, iskolában 5 százalékuk, a be­tanított munkások pedig kü­lönböző szakmai képzéseken vesznek részt. „Ha lenne rá idő..." Kondor Jenő közművelő­dési előadó csak néhány hó­napja dolgozik a gyárban. — Ahhoz, hogy színvonalasabb közművelődési munkát vé­gezhessünk, legelőször is tá­jékozódni kellett. Ezért ké­szítettük a felmérést. Szeret­tünk volna valamiféle képet kapni a dolgozók műveltsé­géről, érdeklődési köréről. Többek között 35 szocialista brigád 460 tágját is megkér­deztük. Ellentmondásos ké­pet kaptunk a felmérésből. Természetes, hogy ma már minden családban van tévé és rádió. Megtudtuk azt is, hogy a dolgozóink fele olvas, hg mást nem, a napi sajtót, vagy a hét1 végi színes újsá­got. Annak is örültünk, hogy a dolgozók 20 százaléka szí­vesen jár, vagy járna szín­házba és másféle előadások­ra. Sok viszont az ilyen vá­lasz : „Ha lenne rá idő.” „Sza­bad idő kevés van, sok a há­zimunka.” — Sajnos a mű­veltség értéke csökkenő ten­denciát mutat. A felmérés mindenesetre körvonalazta, hogy mire volna igény, mi­lyen rendezvényeket, progra­mokat szervezzünk, A jövő évi terveket már erre a felmérésre alapozzuk. Nagyobb figyelmet fordítunk a jövőbén a szakszervezeti letéti könyvtárunkra, bizo­Megyénk könyvritkaságai Az egészség hónapja nyosan többen olvasnak majd, ha a munkahelyen köl­csönözhetők a legfrissebb ki­adványok. Különösen a szak­mai szakkönyvtárat szeret­nénk bővíteni, az ilyen köny­vek iránt egyre nagyobb igény mutatkozik. Végiggon­doljuk majd a színházi láto­gatások jobb lehetőségét is, örvendetes, hogy ilyen sokan járnának színházba. De nem­csak járnának, járnak is. Nyáron a várszínház előadá­saira közei 300-an mentek el. Több klubot is szeretnénk be­indítani, mert megtudtuk, hogy sokan kézimunkáznak, fotóznak, és az irodalom iránt is többen érdeklődnek. Öröm­mel nyugtáztuk, hogy a kü­lönböző vitaműsorok iránt is nagy az igény. Második gazdaság, bejárás Kulturális területen is ko­moly segítséget kap az üzem a központtól. Az amatőr mű­vészeti seregszemlére gyá­runkban is többen jelentkez­tek és ezért meg is rendez­ték az országos fotókiállítást. A második gazdaság, a be­járás nem kedvez manapság a kultúrának és a művelő­désnek. Pedig, mint a felmé­résből kitűnt, volna igény rá. De ha a közművelődési bi­zottságok máshol is jobban alkalmazkodnak a helyi igé­nyeikhez, a dolgozók érdek­lődési köréhez, bizonyára a rendezvényeket is többen lá­togatnák. Bodnár István A z egészség hónapja, így nevezzük a no­vembert. Igaz, mind­annyian tudjuk: egy hó­nap alatt vajmi kevéssé fog változni a magyar népesség egészségi helyzete, mégis re­ménykedünk abban, talán mégis megmozdul valami az agyakban. Aki ismeri azt a katasztrofális egészségügyi helyzetet, ami ma honol, előbb-utóbb kénytelen el­jutni oda, hogy saját életét revízió alá veszi. Alkohol, cigaretta, haj- szoltság, túltápláltság, moz­gáshiány — csupán néhány címszó. Csupa olyan dolog, ahol az ember saját elhatá­rozásából tesz rosszat ön­magának. Mert egyik sset sem olyan, hogy ne lenne módunk változtatni. Amiga baj nem kopogtat, vagy ép­pen nem tör ajtóstól a ház­ba, mind úgy vagyunk ve­le: bárkivel történhet baj, de velem? A novemberi hó­nap azt szeretné serkenteni, hogy mind többen gondol-; kódjának úgy: bárkivel megtörténhet, így velem is. És ez a pont talán a legfon­tosabb. Egészségügyünk egyelőre betegségügy. Nem képes ar­ra, hogy teljes erejét a megelőzésre koncentrálja. Ezért is fontos, hogy a kor­mány programjának megfe­lelően minden ember vállal­jon részt ahból a küzdelem­ből, amely a rizikófaktorok csökkentéséért folyik. Mind­annyiónk érdeke is ez. Hi­szen élni akarunk, s azt kívánjuk, hogy gyermeke­ink is egészséges emberként nőjenek fel. Alig érthető, hogy az ily’ legszemélye­sebb érdeket miért kell egy­általán magyarázni?! A kormány tervo, hogy egy egészséges társadalo­mért hív harcba — okos dolog. Kell hozzá egy sor intézkedés, drasztikus ren­delkezés. De ennél is fonto­sabb: kell az ember szán­déka és cselekvése. Nehe­zen mozdulunk. Vádoljuk a körülményeket, mentegető­zünk, magyarázkodunk, va­lahol másutt keressük a hi­bát. Ez kétségtelenül az egyszerűbb. És.a hamis. A most novemberben kezdő­dött lelkiismeret-ébresztge- tést nem szabad abbahagy­ni! Kell, hogy sokkoljuk egymást, hogy megmozdul­junk, hogy letegyük a poha­rat, a cigarettát, hogy meg­próbáljunk okosan élni, hogy szakítani merjünk haspókságunkkal. Minden otthon kezdődik. A családokban. Ez az a színtér, aihott már a legki­sebbek nevelésével is látvá­nyos eredményt érhetünk el. Példamutatással, szóval, okos érvvel. A közös, fron­tális küzdelmet nem odáz­hatjuk el. Értelmetlen éle­tünknek is megvannak a sokfejfás temetői. Sírjelün­ket magunknak ácsoljuk. Bürget Lajos A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz és a METRIMPEX Külke reskedelmi Vállalat nyírszőlősi üvegtechnikai üzem termékei 98 százalékban tőkés és szoe ialists exportra készülnek. A szocialista országok közül a legnagyobb ^rendelőjük a Szovjetunió.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents