Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
1986. november 6. Kelet-Magyarország 3 Értékek és műsorpolitika NEHÉZ LENNE IGAZSÁGOT TENNI, kinek mi jelent nagyobb értéket, miért megy el egy-egy rendezvényre, milyen könyvet olvas el, filmet, tévéjátékot, műsort néz meg, milyen fajtájú szórakoztató műsorok kötik le a figyelmét. A válasz sokféle, mint ahogyan sokféle a műveltség, érdeklődés, ízlés — melyet az életkor, a lakóhely, a családi helyzet is sokszor körülhatárol. De mit tudnak tenni e sokféle igény, érdeklődés kielégítése és formálása érdekében a művelődési intézmények, művelődési házak? Ez volt az egyik legfontosabb kérdés a közelmúltban tartott közművelődési évadnyitó megbeszélésen, csakúgy, mint a megyei közművelődési bizottság ülésén, ahol a művelődési házak műsorpolitikáját is megvitatták. Elhangzott a kiindulási alapot jelentő értékelés, amely szerint tudomásul kell venni, hogy a felgyorsult élettempó, a megélhetésért, pontosabban az elért életnívó megtartásáért vívott olykor önpusztító igyekezet nem kedvez az önművelődésnek, a kulturálódásnak. Felmérések bizonyítják, hogy mind többen a tévéből, rádióból, újságokból, folyóiratokból — olykor a könyvekből — merítik ismereteiket. S inkább a kikapcsolódást, a könnyed időtöltést jelentő formákat részesítik előnyben, sok a fáradt, pihenni vágyó ember. Ügy tűnik a szellemi izgalmat jelentő, gondolati műsorok, produkciók, könyvek, filmek csak egy kisebb réteget érdekelnek. Ugyancsak meggondolja mindenki, milyen kulturális rendezvényre érdemes elmenni, érdemes-e a szombat, vasárnap estét ezekre „feláldozni”. MINDEZEK A TAPASZTALATOK a közművelődési intézmények dolgozóit arra figyelmeztetik, minden eddiginél nagyobb szükség van a valós közönségigények megismerésére, a közvetítendő értékek gondosabb kiválasztására, az életritmusban, szabad idő eltöltésében érzékelhető váltás tanulmányozásra. Ha nem ezt teszik a népművelők, vakvágányra futhatnak a legnemesebb törekvések is, kongó művelődési termek, érdektelenség jelezhetik, hogy külön utakon jár a közönség és a köz- művelődési intézmény . . . Hogy ez mégse legyen így — vagy legalábbis ne váljék tartóssá — aligha mondunk újat, ha azt említjük: folyamatossá kell tenni a közművelődésben dolgozók vélemény- és tapasztalatcseréjét, továbbképzését, művelődési és művészpolitikai tájékozottságát. Ezek nélkül nem lehetséges eredményesen kiválasztani a helyileg leginkább szükségesnek és eredményesnek vélt műsorfajtákat, rendezvényeket, közösségi formákat. Ez persze önmagában még kevés lenne. A sokat emlegetett szemléletváltozásra is nagy szükség lenne, amely végleg szakítana a produkcióra, teljesítményre alapozott, „kipipálható’’ közművelődési tevékenységgel. A Művelődési Minisztérium főosztályvezetője is kifejtette véleményét az évadnyitó tanácskozáson ; hangoztatta, értékhordozó lehet akármilyen kis közösség — szakkör, klub stb. — amely nem tud és nem is akar felmutatni látványos szerepléseket, csupán összejönnek, beszélgetnek, véleményt c; éréinek, informálódnak, közösségi életet élnek az ebben közös érdeklődést és szimpátiát érző emberek. Ezeket az erkölcsi értékeket is becsülni és támogatni kell. Ehhez azonban az is hozzákívánkozik, hogy nem csupán a szemlélettel van itt baj, hanem azzal is, amíg egy-egy szakkört, amatőr együttest, klubot, bármilyen kisebb közösséget a fenntartó, menedzselő gazdasági és más szeryek csak úgy tudnak anyagilag támogatni, ha versenyeznek, teljesítményeket is felmutatnak, addig óhaj marad a már említett közösségi, emberi, erkölcsi értékek miatti életbentartás. A kulturális támogatási, szabályozási rendszeren úgy kellene finomítani, hogy ne kelljen szerepléshez kötni az adott anyagi és más természetű támogatást. MAS GONDOK-BAJOK is Árnyékoljak a minőségileg jobb, életformánknak, céljainknak megfelelő műsorpolitika hétköznapi gyakorlatát. A művelődési házak egy jó részében nincs szakképzett népművelő, aki elbírálhatná, milyen műsorokat iktasson az éves műsortervébe. A legtöbb helyen továbbra is a nagy nevek vonzása érvényesül, amelyet nem mindig követnek az értékek. Sok kis községből érkeznek a különböző országos és megyei kulturális szervekhez panaszok, kérések, hogy egy-egy menő — tévében látott — rockegyüttest szeretnének a községben látni, de erre nincs pénzük, segítsen valaki. Ezek az igények, akárhogyan is jogosnak érezzük megvalósításukat, nem reálisak, nem oldhatók meg. Segítséget kapnak viszont a jövőben a községi művelődési házak a megyei művelődési központtól, amely a pódiumműsorok koordinálásában, bizonyos fokú közvetítésében területi szerepet is vállal, közreműködik az értékesebb produkciók kiválasztásában és ajánlásában. TEHÄT a FELADAT KETTŐS, igyekezni kell olyan mindenkit érdeklő közéleti, politikai, kulturális, szórakoztató rendezvényeket, alkalmakat teremteni, amelyek széles érdeklődésre tarthatnak számot, de a korszerű közművelődés megkívánja a rétegigények kielégítését is, amely egy szűkebb körnek szól, de nem az „elitkultúra” terjesztése, vagy a sznobizmus jegyében, hanem a sajátos réteg-, életkori igények ismeretében formálja az ízlést. Páll Géza Tiszalöki vízierőmű Villamos áram fillérekből Kellemes munkahely — fogalmazódik meg a látogatóban. Mindenesetre a tiszalöki vízierőműben csend, rend, tisztaság, jó levegő. A Tisza karnyújtásnyira. Itt fogták 32 évvel ezelőtt munkára a folyót. — 1954-ben adták át az eL só létesítményt — mondja ötvös Pál telepvezető-helyettes, ami a duzzasztóműből és hajózsilipből, valamint az erőműegységből állt. Az első turbinát 1956-ban indították, aztán még kettőt. A teljes beruházás 1958-ra készült el. Fel új írások A turbinák a generátorokkal együtt összesen 12 megawatt teljesítményre képesek, ez harmada annak, ameny- nyit Nyíregyházán csúcsidőmén fogyasztanak. A vízi erőmű évente 55 ezer megawattóra villamos energiát termel. Ez viszont a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatósága évi villamosenergia-érté- kesítésének tizenketted része. A tiszalöki, a KGST-or- szágok egységes villamos- energia-ellátó rendszerének egyik alállomása, amely Kelet-Magyarország villamos- energia-ellátását segíti. Ti- szalökön egy kilowattóra villamos energiát 37 fillér költséggel állítanak elő. Ez jóval kisebb a szenet, olajat, vagy atomenergiát hasznosító erőművek fajlagos költségénél. A beruházási költségek viszont magasak, amelyek az olcsó üzemeléssel térülnek meg. Az erőmű működtetéséhez mindössze 64 ember kell. — A tiszalöki erőművi berendezéseknél az üzembe helyezésük után több mint 10 évvel kellett nagyjavítást végezni — mondja Ötvös Pál. — A tervezők az 50-es években sokkal nagyobb javítási igényre számítottak. Hasonló munkálatokra 1989-től keA tiszalöki vízerőmű egy részlete. Az erőmű villamos vezénylőterme. rítünk sort. A szakemberek jelenleg a turbinák szétszedésénél használatos gépházi híddaruk felújításán dolgoznak. A tiszalöki vízi erőmű villamos alállomásai 220, 120, 35 és 20 ezer volt feszültség- szinten üzemelnek. A 220 és a 120 ezer volt feszültségű hálózat az országos alapelosztó állomásokat, a 35 és 20 ezer voltos hálózat pedig a környék ipari üzemeit és a lakossági célú transzformátorállomásokat látja el villamos energiával, öt éve az Veszteség után kibontakozás Üzemváltás Rozsályban Ha valaki, akár két évvel ezelőtt is, a kenyérről kérdezősködött volna Rozsályban, akikor nagyon sok dühös emberrel találkozik. Megszűnt, pontosabban átalakult a helyi kis sütőüzem, változott a kenyér megszokott minősége. Akkor még Fehérgyarmatról szállítottak. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat számítása egyszerű. A sütőüzem veszteséges volt, fenntartani nem volt érdemes. Ki kellett találni valami újat. Ma a kisüzem diabetikus cukorkáikat gyárt, és S okévi vasúti őrködés után Dupont rádöbbent, hogy borzasztó keveset keres. Elhatározta hát, hogy váltókezelő lesz. Ehhez, persze, különvizsgát kellett tennie, óriási önfeláldozással magolta hát fél éven át a szabályzatot. A vizsgabiztos a következő kérdést tette fel neki: — Két gyorsvonat halad ugyanazon a sínpáron egymással szemben. Az ön állomása félúton van. Mit tesz ön ebben a helyzetben? — Átállítom a váltót, s ezzel az egyik szerelvényt átirányítom egy másik vágányra. — De mi van, ha ez télen történik, a váltó lefagy, és nem lehet átállítani? — Jelzéseket adok a zászlóval. — Tegyük fel, hogy sötét éjszaka van. — Meggyújtom a vörös lámpát. — S ha se petróleuma, se gyufája? — Akkor a sínekre rakok mindent, ami csak a kezem ügyébe kerül: papírt, rongyot, fát, és meggyújtom ... — De hát se gyufája, se öngyújtója! A delikvens gondolkodott egy pillanatig, majd ezt mondta: — Kihívom az asszonyt. — Az asszonyt? Mi szükség ott az asszonyra? — Hadd lásson ő is egy tisztességes vasúti szerencsétlenséget ... Antal Miklós fordítása a kenyeret a felújított csengeri sütőüzem szállítja Ro- zsályba. Ma már, ha kérdezem, akkor dicsérik az új csengeri üzem kenyerét. Mit tudhat egy kisüzem? A tanácsnak igaza volt, mert hiszen^ 19 asszonynak, lánynak teremtődött itt munkahely. A kisüzemben gyártott négyféle diabetikus cukorka viszont 1985 augusztusa óta márka lett. Négyfélét gyártanak belőle, négyféle ízben, naponta 550 kilót. A termékek 90—95 százaléKa Csehszlovákiában talál piacot. Érdemes összefoglalni, volt egy kisüzem, amit a Sütőipari Vállalat megszüntetett. Lett egy a réginél nagyobb üzem, ahol 19 asszony munkát talál, ahol 3500—3800 forintot kereshet. Lett egy külföldi partner, aki nem bánná, ha gépesítenének, modernizálnának ebben a kisüzemben, ment a diabetikus cukorkának megbízható piaca van. Papp András üzemvezető erről a modernizálásról álmodik. A közgazdasági igazság pedig az, hogy nem panaszkodni kell a veszteségek miatt, hanem ki kell találni, hogy mi lehet a gazdaságosan jó út. Párhuzamosan a vállalat csengeri felújításaival Rozsályban ebben a pillanatban jó a kenyér. És jó az, amit abban a kisüzemben cseh megrendelésre készítenek. (bartha) alállomási berendezéseket újították fel. A jövőben pedig az adatokat számítógéppel dolgozzák fel és tartják nyilván. Többletáram Ha a Tisza vízhozama lehetővé teszi, akkor a turbinákon másodpercenként 300 köbméter víz áramlik át. A jelenlegi vízhiányos időszakban a vízi erőművet nappal és éjszaka kis terheléssel működtetik, ekkor gyűlik a víz, mellyel az esti órákban, azaz a villamosenergia-fo- gyasztási csúcsidőszakban többletáram-termelést produkálnak. így import áramot takaríthatnak meg, ami az említett csúcsfogyasztáskor a legdrágább. Az erőmű villamos vezénylő termében Lakatos László szolgálatvezető kalauzol: — A műszerekről leolvasható, hogy az erőmű az adott pillanatban mennyi villamos energiát termel — magyarázza. — Például most, október 28-án, kedden 10 óra 3 perckor a villamos alállomás Nyíregyháza irányába 36 megawatt villamos teljesítményt szolgáltat. Csúcsidőszakban a mutató 60-ra is felszökik. A megyeszékhely villamosener- gia-szükségletének egy részét fedezzük. Automatikók védik A berendezéseket automa- tikák védik. Ha valami meghibásodik, hangjelzést adnak. Itt minden túlságosan modernnek tűnik. Partnereim megnyugtatnak: e műszerek nem 32 évesek. Azokat 1981-ben, a régiek helyére telepítették ide. A gépház vezénylőfülkéjében vagyunk. A turbinák moraja hallik. — Ebben a pillanatban vízhiány miatt a három turbina közül csak kettő működik. Kicsi a Tisza vízhozama — jegyzi meg Ferencz László vezető gépész. — Az is baj, ha sok a víz. Áradáskor nincs vízlépcső, leállnak a turbinák. De most több víz kellene. Cselényi György Drága vetés A MEGYEI MEZOGAZ- DASÄGI KORKÉPEKBEN a leggyakrabban úgy fogalmazunk, mintha Szabolcs-Szatmárbam — e nem túl nagy helyen — két távoli országrész lenne. Most, november elején — közel sem teljesen persze — minimálisra csökkent ez a különbség. Gondoljuk csak meg, a kisari Új Élet Termelőszövetkezet kombájnjai csaknem tíz tonnát adó kukoricában járnak. Ilyen teljesítményeket csak a debreceni löszhát nyúlványán, a tiszavasvári környéki gazdaságoktól szoktunk még eddig. Néhol pedig éppen fordított a helyzet, hiszen az aszály igencsak meggyötörte a nyírségi földeket. A vetések képe is egyenletesebb, mint más években. Különösen Szat- már és Bereg várhatja nyugodtabban a hópaplant téli nyugalomra térő őszi kalászos tábláira. A szem olyan magágyba került, amely nem járt messze attól, amire azt mondják: olyan, mint ahogyan a nagykönyvben megírták. Az aprómorzsás jó talajszerkezetnek azonban nagy ára van. Elégedetten fut ugyan végig a tekintet a csarodai, a tar- pai földek szép búzáin, azonban nem távoli még az emlék: nagyon sokba került mindez. A megduplázódott energiafelhasználásba, a sok eltört gépbe és eszközbe. Mégis: végre mindenütt időben elvetettünk. Milyen az ember ... Semmi sem elég neki. Gazdászok, akik ilyentájt még javában küszködnek a sárral, ma elégedetlenkednek. Ej, de jó lett volna, ha annyi gépünk lett volna, mint amennyi nem volt. Akkor nem kellett volna megkezdeni a vetést még szeptemberben, hanem elegendő lett volna csak októberben két hét. Mennyi feltételes mód. Igen, akkor nem kelt volna ki az első bőséges őszi harmattól a búzaszem, hogy a tartós szárazság meggyötörje, vagy akár el is pusztítsa. Mert bizony nagyon foltosak a vetések. SZERENCSÉRE NEM CSAK MORFONDÍRO- ZÁSSAL múlatják az időt akiknek az a feladatuk, hogy a jövő esztendei kenyerünkről gondoskodjanak. A tudomány és technika eszközeivel, melyek bevonultak a hétköznapok lehetőségei közé, még javítható a helyzet. A kivételesen kedvező talajállapot alkalmat nyit a gyomirtás őszi elvégzésére, a bizonytalan télvégi helyett, a tavaszi fejtrágyázás szakaszossá tételének megtervezésére, amivel gyorsabb és egyenletesebb lesz a bokrosodás és a szárbaszökkenés — végső soron magasabb a termés. Hogy a szép, és tegyük hozzá, nagyon fáradságos munka elnyerje jutalmát, és az egész megye termőterülete bőséges terméssel fizessen a gondoskodásért. ' Ésik Sándor ÜJ GÉPSOR A NYIRKÉmia vállalatnál. Nagy teljesítményű üdítőitalgyártó és -palackozó gépsort helyeznek üzembe a Nyírkémia Vállalatnál. Az NSZK-ból vásárolt új berendezés közel tízmillió forintba kerül, vele az eddiginél gyorsabban, lényegesen nagyobb mennyiségben gyártják majd az üdítőitalokat, s az sem utolsó szempont, hogy folyamatos, jó minőségben.
