Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. november 6. Voksokban kifejeződő elé­gedetlenség, vagy szinte fi­gyelmen kívül hagyható, he­lyi kérdések körül összpon­tosuló választási csatározás? Szembefordulás az elnök po­litikájával, vagy a Fehér Ház ténykedésére semmilyen be­folyással nem járó, elhanya­golható „botlás”? A szakér­tők véleménye enyhén szólva megoszlik az amerikai idő­közi választások értékelésé­ben. Az előző, nyilvánvalóan sarkított kérdések is jelzik: akadnak, akik a kormányon levő párt törvényszerű visz- szaesésének tartják, mások viszont a Reagan-adminiszt- ráció tevékenységét elutasító népszavazásnak tekintik a kedden rendezett országos voksolást. Igaz, ez utóbbi felfogást maga Reagan elnök támasz­totta alá, amikor az elmúlt napokban tett, sok tíz ezer kilométeres kampánykörútja során jó néhány ízben saját politikája feletti népszava­zásnak minősítette a válasz­tást, amelyben a képviselő­házat, a szenátus harmadát, és a kormányzói posztok egy részét újították meg. A je­lek szerint az elnök azon ' törekvése, hogy személyes támogatásával segítse man­dátumhoz a Republikánus Párt jelöltjeit, nem volt túl sikeres — s ebből a megfi­gyelők azért bizonyosan hosszabb távú tanulságokat is igyekeznek majd levonni. Az igazi tét ugyanjs nyil­vánvalóan az előttünk1 álló, a következő elnökválasztásig hátra levő két esztendő, az a dilemma, hogyan tud majd Reagan a demokrata többségű képviselőház mel­lett együttműködni egy. im­már szintén demokrata túl­súlyra szert telt szenátussal. Hiszen elvileg a törvényho­zás hatékony ellenlábasa le­het a Fehér Ház lépeseinek. Persze nem feledhetjük, hogy az Egyesült Államok­ban az igazi politikai front­vonalak általában nem a két nagy párt között húzódnak meg. Az elnöki szóvivő min­denesetre sietett kijelenteni, hogy „Reagan nem kívánja politikai bénultságban tölteni a következő két évet". Ha túlzott hatalmi átren­deződés, éles politikai harc nem is várható az időközi mérleg demokrata oldalra való billenés után, annyi azért bizonyos, hogy a kor­mányzó republikánusok kilá­tásai 1988-ra egy fokkal ne­hezedtek. Messzemenő kö­vetkeztetéseket azonban már csak a részvétel alacsony szintje miatt sem lenne ta­nácsos levonni: a szavazá­son ugyanis a választópolgá­rok alig egyharmada vett részt... Szegő Gábor Közlemény a KGST 42. ülésszakáról 1986. november 3. és 5. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában Bu­karestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának 42. üléssza­kát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagországok kül­döttségei. A magyar kül­döttséget Lázár György mi­niszterelnök vezette. Az ülés­szak munkájában részt vett a JSZSZK küldöttsége. Meg­figyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köz­társaság, Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Nicaraguái Köztársaság cs a Szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak megtárgyalta a VB beszámolóját a KGST- tagországok felső szintű gaz­dasági értekezlete határoza­tainak teljesítése terén, a Tanács 40. és 42. ülésszaka között végzett tevékenységé­ről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szin­tű gazdasági értekezlete ha­tározatainak és ezt követő megállapodásaiknak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szervező és irányító tevékenysége, az or­szágok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tatalé- kok mozgósítása, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés lehetőségei­nek kihasználása nagy ha­tással volt gazdasági poten­ciáljuk növekedésére, egysé­gük és összeformttságuk erő­sítésére. A KGST-tagorszá­gok jelentős sikereket értek el az előző tervidőszakban. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka termelékenységének emelke­dése, ennek révén biztosí­tották az iparban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. A jelenlegi ötéves tervidő­szakra szóló népgazdasági tervek koordinációja ered­ményeinek vizsgálatakor megállapították, hogy az elő­segítette az országok lehető­ségeinek jobb kihasználását és kölcsönös együttműködé­sük erősítését az egyes orszá­gok és a KGST-tagországok összessége gazdaságának di­namikus és harmonikus nö­vekedése céljából. A terv- koordináció során az együtt­működés fejlesztéséről elért megállapodások valóra vál­tása elő fogja segíteni a KGST-tagországuk, gazdasága hatékonyságának fokozását. A tervkoordináció során nagy figyelmet fordítottak a felső szintű gazdasági érte­kezlet határozatainak teljesí­tésére, a KGST-tagországok közötti szilárd, hosszú távú gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolatok kialakí­tására. Az országok aláírták vagy előkészítették a gazda­sági és műszaki-tudományns együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosszú távú prog­ramjait. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együtt­működési feladat a termelési szakosítás és kooperáció to­vábbi elmélyítése olyan kor­szerű együttműködési formák fejlesztése alapján, mint a KGST-tagországok gazdál­kodó szervezetei közötti köz­vetlen kapcsolatok a tudo­mány és a termelés területén, az érdekelt államok által ön­álló gazdasági elszámolású közös vállalatok, egyesülések, tervező irodák, tudományos szervezetek és egyéb nemzet­közi kollektívák létrehozása. Az ülésszak nagy jelentősé­get tulajonított a KGST- tagországok atomenergetikai együttműködése további fej­lesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtő- művek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányoz­ta az atomerőművi kapacitá­sok üzembe helyezésének nö­velését, az atomerőmüvek be­rendezéseinek nemzetközi kooperáción alapuló biztosí­tását. Komplex intézkedések kidolgozását irányozták elő, amelyek megfelelnek az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rend­jének létrehozásával kapcso­latban a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség által jó­váhagyott programnak. A KGST ülésszaka az egy­ség, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megér­tés légkörében zajlott le. ★ Lázár György a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán hazaérkezett Bukarest­ből, ahol küldöttség élén a KGST 42. ülésszakán vett részt. Várkonyi Péter beszéde a bécsi utótalálkozón fokozott kompromtisszum- készségre, s nem utolsó sor­ban kitartó türelemre van szükség — hangoztatta nagy érdeklődéssel fogadott beszé­dében Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Az Amazonas hatméteres, hegyes orrú krokodiljait már kipusztították az orvvadá­szok, s ez a sors vár a nyu­gat-brazíliai Mato Grosso ál­lam mocsárvidékén élő, ki­sebb termetű sakaré-kajmá- nokra is, ha nem védik meg őket a hatóságok. Az 1970-es évek elejéig a vadászok szabad prédája volt ez az állatfaj. A mocsárvi­dék központjában, Corumba városában működő bőrfeldol­gozó üzem kizárólag a saka- ré-kajmánok bőrének cser­zésével foglalkozott. Nagy mennyiségben dolgoztak fel kajmánbőrt az ország más vidékein is. így Manausban, Belémben es Nova Iguacu- ban. Az utóbbi másfél évti­zedben tilos ugyan a kaj­mánvadászat, mégis több millió példányt ejtettek el ebben a: időszakban is. A hatóságok ugyanis képtele­nek érvényt szerezni a tila­lomnak. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőségekben és a lá­pon bajos a járőrözés. A tör­vény végrehajtásával megbí­zott Brazil Környezetvédelmi Hivatal anyagi eszközei nem elégségesek a rendszeres el­lenőrzés lebonyolításához. Az orvvadászat nem kicsiny bűnbandák műve; makacs fennmaradása és tömeges jellege a környező lakosság szociális gondjaiban gyöke­rezik. A megélhetés legfon­tosabb forrása ezen a vidé­ken a mező- és erdőgazda­ság. A földterületek döntő többségét elfoglaló nagybir­tokok azonban a lakosság je­lentős részét egyáltalán nem tudják foglalkoztatni. Az ál­lástalanok egyetlen megél­hetési forrása a kajmánbői értékesítése. A mezőgazdasá­gi bérmunkásokat rosszul fi­zetik, így „másodállásként" számukra is vonzó az orvva­dászat, hiszen két éjszakai portyán megkereshetnek any­Spanyolország Hogyan tovább a NATO-ban? Spanyolországnak a NATO katonai szervezetében való részvételéről kezdett tanács­kozást az Észak-Atlanti Szö­vetség brüsszeli központjában Michael Bell NATO-főtitkár- helyettes és Jaime Ojeda és kellemetlenül érintette a NATO-t, mert csökkentette Spanyolország nemzetközi tekintélyét és rossz fényt ve­tett az Atlanti Szövetségre is. A spanyol kormány a már­ciusi népszavazás előtt köte­(Folytatás az 1. oldalról) Várkonyi Péter szólt ar­ról, hogy Magyarország az összeurópai együttműködést külpolitikájának szerves ré­szévé avatta: több ízben, legutóbb idén. hivatalos for­mában is javaslatot tett számos európai országnak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés ke­retébe való beépítésére, két­oldalú találkozókon pedig arra törekedett, hogy azok segítsék a rendelkezések végrehajtását, a kelet-nyu­gati együttműködést. „Magyar részről a találko­zón aktívan, kezdeményező- en, az előrelépést biztosító gyakorlati intézkedések ér­dekében kívánunk tevékeny­kedni — folytatta. — Figyel­münket nem kerülik majd el a záróokmány azon területei sem, ahol eddig viszonylag kevés történt a Helsinkiben elhatározottak megvalósulá­sáért. Készek vagyunk vala­mennyi kérdés nyílt, építő vizsgálatára, egyetlen téma megvitatása elől sem zárkó­zunk el. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a ta­lálkozó ne váljon a kon­frontáció színterévé és ké­szek vagyunk a pozitív szel­lemű együttműködésre, a kö­zös kezdeményezésekre vala­mennyi partnerünkkel”. Várkonyi Péter méltatta a a résztvevők túlnyomó több­sége által egyértelműen hasz­nosnak és sikeresnek minősí­tett budapesti kulturális fó­rum jelentőségét, kiemelve az ott részt vett alkotó személyiségek szerepét, a mintegy 250 javaslatot, amelyek gazdag alapot je­lentenek a továbblépés­hez. — A fórumot mi ki­indulópontnak tekintjük, és számos országgal tanácskozá­sokat kezdtünk az ott beter­jesztett, legéletképesebbnek, elfogadására legesélyesebb­nek tartott javaslatok meg­valósítása érdekében. A ja­vaslatok valóra váltásához nagyobb következetességre, nagykövet, Spanyolország ál­landó NATO-képviselője. NATO-hoz közelálló diplo­mata- és sajtókörök vélemé­nye szerint a tanácskozás ar­ra is hivatott, hogy lezárja az egy hónappal ezelőtt spa­nyol belpolitikai botrányt kavart ügyet, amikor egy madridi hetilap megírta: a spanyol kormány titkos ok­mányban hozzájárult ahhoz, hogy a spanyol haderő a NATO katonai szervezetéhez tartozzék. Az eset a spanyol parlamentben vihart keltett lezettséget vállalt arra, hogy az ország kívül marad az egyesített katonai szerveze­ten. A mostani tárgyalások alapja: ellentétben Francia- országgal, amely annak ide­jén nemcsak a NATO egye­sített katonai parancsnoksá­gai hatásköréből vonta ki haderőit, hanem kivonult az összes többi katonai szerve­zetből is (atomtervező cso­port, hadügyi tervező bizott­ság, katonai bizottság), ame­lyekben a tagországok had­nyit, amennyit béresként egy hónapra kapnak. Brazil vad­védelmi szakemberek becs­lése szerint körülbelül 40 cruzadóért (ez hozzávetőle­gesen három amerikai dol­lár) veszik át a csempészek a kétméteresre nőtt, teljesen kifejlett állat bőrét az orv­vadászoktól. A kajmánbőröket szerve­zett csempészbandák vásá­rolják föl és szállítják re­pülőgépekkel külföldi — fő­leg paraguayi és bolíviai — cserzőüzemekbe. Ez az ille­gális kereskedelem fejlett infrastruktúrára támaszko­dik. A csempészbandák szük- ségfelszállóhelyek sokaságát építették ki gépeik számára a Mato Grosso mocsarai kö­zött. A Brazil Környezetvédelmi Hivatal két irányba próbál lépni a sakarékajmánok meg­mentése érdekében. Egyfelől megpróbál anyagi támogatást szerezni a Nemzetközi Vad­védelmi Alapítványtól a tila­lom betartatásához. Másfelől élénk progpagandát fejt ki kajmánfarmok létesítése ér­dekében. A hivatal munka­társai a sakaré-kajmán „há­ziasításától” remélik a meg­oldást: farmokon tenyésztett kajmánok bőrének eladását javasolják Mato Grosso la­kosainak. Felhívásaiknak ed­dig kevés foganatja volt, mert a kezdeti tapasztalatok szerint a kajmántenyésztés nem gazdaságos tevékenység. Különösen az indulás nehéz; öt évig nem térül vissza a befektetett munka és pénz. Ennyi idő telik el ugyanis az állat tojásból kibúvása és maximális testméretének (kb. 2 méter) elérése között. Félő, hogy földünk ismét szegényebb tesz egy fajjal, az életnek ismét hátrálnia kell egy lépésnyit a gazdasági kényszerűség előtt. ügyminiszterei és vezérkari főnökei vesznek részt, Spa­nyolország csak azt ellenzi, hogy haderőit az egyesített főparancsnokságok alá von­ják, de ugyanakkor részt kí­ván venni a NATO katonai tervezőmunkájában az emlí­tett vezető szervekben. A megbeszéléseken ezért most azt vizsgálják meg rész­letesen: hogyan oldják meg technikailag és milyen fel­tételekkel Spanyolország je­lenlétét a NATO valamennyi katonai szervében anélkül, hogy a spanyol hadsereget a közös parancsnokságok alá vonnák. A spanyol hadsereg együttműködését a NATO egyesített haderejével csak később tűznék napirendre — jegyzik meg a NATO-körök — annál is inkább, mivel eb­ben az együttműködésben Spanyolország különleges földrajzi-stratégiai fekvése miatt a spanyol hadseregrí amúgyis különleges feladai hárulna. 1986. november 6., csütörtök KOSSUTH RÁDIÓ 8,30: Dohnányi: A tenor. — 9,40: Népzene-feldolgozás. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Labi­rintus. — 10,50: Fúvósátiratok. — 11,00: Évszázadok mestermű­vei. — 11,35: Kun Béla vissza­emlékezései. 12,45: Intermik­rofon. — 13,00: Kórusainknak ajánljuk. — 13,30: Könyvszemle. — 13,40: Nők több szerepben. — 14,08: Magyar széppróza. — 14,25: Zenei Tükör. 15,00: Len­gyel antológiabemutató. 16,05: Révkalauz. — 17,00: Sárga ró­zsa. Regény. — 17,47: Operett­felvételek. — 19,15: Ünnepi kö­szöntő. — 19,30: Emlékezés. — 20,55: Népzene. — 21,40: Kicso­da ön? Szabó Árpád akadé­mikus. — 22,20: Tíz perc kül­politika. — 22,30: Hangszerek, hangszínek. — 23,12: Kamara­zene. PETŐFI RADIO 8,05: Tárogatómuzsika. — 8,20: A Szabó család. — 12,10: Film­zene. — 12,25: Néhány szó ze­ne közben. — 12,30: Mezők, falvak éneke. — 13,05: Nosztal­giahullám. — 14,00: A pódiu­mon: Joslf Kobzon. — 15,05: Néhány perc tudomány. — 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Köny- nyűzene. — 17,08: Dzsesszmu- zsika. — 17,30: Tanakodó. — 18,30: Slágerlista. — 19.05: Ope­rettkedvelőknek. — 20,03: Pop- tarisznya-dalok. — 21.08: ... Ez volt. . . Zenés nosztalgia. — 22,00: Filmslágerek. — 22,40: Népdalok. — 23,20: őszi meló­diák. nyíregyházi rádiö 17,00: Hírek. — 17,05: Joe Cocker énekel. — 17,20: Hang- raforgó. A tartalomból: Bánsz- ki István könyvkritikája. — Mi lesz a Tocó-völgyben? (Kol- láth Adrienne) — Hozom, vi­szem (Haskó József) — Tanító­tanár (Pálfi Balázs) — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Haskó Jó­zsef) MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: Isko­latévé. — 9,20: „Egy boldog nyár Budapesten . . .” Hang­verseny Kerekes János művei­ből. — 10,45: Utazások a világ legnagyobb kisvasútjain. — 15,45: Iskolatévé. — 16,40: Hí­rek. — 16,50: Ámor rabjai. An­gol tévéfilmsorozat. 1. rész. — 17,25: Az 1992. évi olimpiák vá­rosai. Barcelona és Albertville. — 17,45: Űj Reflektor Magazin. — 18,55: Tévétorna. — 19,00: Esti mese. — 19,15: Ünnepi kö­szöntő. — 19,30: Híradó. — 20,05: Leningrádi kaleidoszkóp. Szórakoztató magazin. — 21,05: A bét műtárgya. Émile Gallé díszüvegei. — 21,10: A férfi, aki szerette a nőket. Francia film. — 23,05: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,30: Történetek a kiskertek­ről. — 18,25: Kuckó. — 19,00: Rossini: Semiramis — nyitány. Vezényel: Carlo Maria Glulinl. — 19,15: Henry Moore grafikái. Angol film. — 20,05: Moliére. *Francia filmsorozat. — 21,10: Híradó 2. — 21,30: Telesport. Labdarúgó kupanap. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13,45: Sakkis­kola. — 14,15: Hírek. — 14,20: G. Szviridov: Patetikus orató­rium. — 14,55: Ünnepi est a nagy október 69. évfordulója tiszteletére. Ünnepi hangver­seny. A szünetben: Együttmű­ködés. — 18,15: Dokumentum­film. — 19,00: Híradó. — 20,00: Gyerünk, lányok. — 21,30: Vi­lághíradó. — 21,45: Európai tör­ténet — film. — 23,14: Hírek. — 23,19: Sz. Rotaru hangverse­nye. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: BOCSÁSS MEG MADÁRIJESZTÖ1 ELLENŐR­ZÉS AZ UTAKON. Béke mozi: de.: ARANYESÖ YUCCABAN. Du. A HARMO­NIKAS EMBER. Móricz mozi: A FEKETE VA­RÁZSLÓ AJÁNDÉKA. SZÖKÉS A HÁLÁL ELÖL. 6. csütörtök: FILMS ÜLI. LONDONI RANDEVÚ. (Fekete, fehér szinkronizált angol film.) Rendező: Alfréd Hitchcock. A GANZ MŰSZER MŰVEK tt Nyírbélteki Gyáregysége további fejlesztéséhez fiatal pályakezdő műszaki végzettségű — üzemmérnököket — mérnököket keres felvételre. Műszaki végzettségű házaspárok előnyben. Fizetés: megegyezés szerint. Érdeklődni: személyesen vagy írásban önéletrajzzal a gyáregység személyzeti vezetőjénél lehet. Felvétel esetén lakást biztosítunk. Cím: 4372 Nyírbéltek, Malom u. 1. Telefon: 12. (2126) ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents