Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1986. november 27. Sokfajta szolgáltatás Különleges birodalom Megtartani nehezebb, mint megszerezni — nemcsak arra vonatkozik ez a felismerés, akit szeretünk, hanem a könyvek barátaira, az olvasóikra is. Felgyorsult korunkban felmérések igazolják, kevesebb időnk jut a könyvekre, az olvasásra, mint a korábbi években. Jobban válogatunk, szelektálunk, rangsorolunk a könyvek között. A könyvtárakban töltött időnk egy részében nem is annyira a kívánt olvasmányainkat beszéljük meg, „rendeljük” meg a könyvtárosoktól, hanem folyóiratokat, újságokat, ritkaságokat böngészgetünk, vagy éppen szakmai munkánkhoz keresünk forrásanyagokat. De azért ma sem szűnt meg a könyvtár sajátos varázsa, hangulata, tiszteletet és otthonosságot árasztó légköre, melyet nem csak a belső környezet sugall, hanem a könyvtárosok közvetlensége, tapintatos kalauzolása a könyvek különleges birodalmában. Ez a birodalom szinte határtalan a megyeszékhelyen is; ennek egyik legfontosabb színtere a Móricz Zsigmondról elnevezett megyei és városi könyvtár. Határtalan, mert több mint 340 ezer kötet könyv, 10 ezer időszaki kiadvány, 6800 hangzó, 350 mikro- dofcumentum, számos diafilm, kotta, videokazetta várja az olvasókat. Több mint 600 féle folyóirat jár ide rendszeresen, s ebből 30 féleséget 80 példányban kölcsönöz is a könyvtár. Kérjen könyvet Párizsból, Madridból Nincsenek nyelvi — sőt valóságos — határok sem, hisz számos idegen nyelvű könyv, folyóirat válik hozzáférhetővé a könyvtárban. S ha olyan művet kér az olvasó, amely valami okból nincs még a könyvtárban, máris működésbe lép a könyvtárközi kölcsönző szolgálat. Bármely hazai, sőt külföldi könyvtár kapuja is megnyílik a nyíregyházi olvasó előtt. Megkapja a kért könyvet akár a washingtoni, tokiói, párizsi, madridi, moszkvai neves könyvtárakból. Igaz — a kölcsönösség alapján — a nyíregyházi Móricz Zsigmond könyvtár is megküldi könyveit a világ szinte minden pontjára, ahonnan a kérés érkezik ... Néhány kérdés: annyira kényelmesek lennénk, hogy még a könyvtárba se szívesen megyünk? Mi történik azokkal, Mák betegek, ágyhoz kötöttek, vagy éppen elveszítették a látásukat? A kényelem valóban nagy úr, ezt lehetetlen észre nem venni, de a könyvtár adatai azt is bizonyítják: létezik egy törzsolvasótábor, amely nem lett hűtlen a könyvtárhoz. Húszezren felül van az állandó beiratkozott olvasók száma, de ettől lényegesen többet látogatják a könyvtárakat. Olyanok is jócskán akadnak, akik telefonon tartják a kapcsolatot, érdeklődnek, hisz a könyvtár a meglévő és a várható olvasói igényeket figyelembe véve sokrétű szolgáltatást nyújt. Csak a rend kedvéért szedjük sorra: könyv- és folyóirat-kölcsönzést, hanglemez- és kotta-, poszter- és hamgoskönyvkölcsönzést, helyben olvasást, adatszolgáltatást, könyvelőjegyzést, könyvtárközi kölcsönzést, tájékoztatást, irodalom- kutatást, témafigyelést, gyorsmásolást, zenehallgatást. A szolgáltatások zöme ingyenes. A könyvtár a hét 6 napján 51 órás nyitvatartási időben áll az olvasók rendelkezésére. Szakrészlegei és különgyűjteményei a speciális témák iránti érdeklődést szolgálják. A kü- löngyűj tömények: helyismereti, zenei részleg, a szervezési-vezetéstudományi gyűjtemény, a tudományos-kutató munka műhelyei is — anyagukat részletes, külön katalógusok tárják fel. Hangoskönyvtár gyengénlátóknak A könyvtár egy különleges szolgáltatása a vakok és gyengénlátók számára szervezett hanigoskönyvtár. Három évvel ezelőtt indult az új szolgáltatás, az állomány 77 féle műiből állt, 2—2 példányban, 60 perces kazettás magnetofonszalagokon. A hangosikömyv- itár munkatársa elmondta: 27 férfi, és 15 nő veszi igénybe rendszeresen a könyvtár e szolgáltatásait. Ez nem nagy szám ahhoz képest, hogy a megyében csaknem 2 ezer tagja van a vakok és gyengénlátók szövetségének. A legfőbb oka az, hogy a hangos- könyvek lejátszásához kazettás magnó szükséges, s ezzel bizony nem rt ad .lkezik mindenki. Nem sokat segít a gondon az sem, hogy az orsós magnetofonnal rendelkezőknek hozott szalagra — melyet saját költségén kell megvennie — ingyen átjátszanak bármit a hangoskönyvtár, illetve a zenemű-. Olvasószoba a megyei kórház könyvtárában. tár állományából. Sem az nem ad teljes megoldást, hogy helyben hallgatási lehetőség is van. Az igazi segítség az lenne — aminek persze a könyvtár részéről anyagi okai vannak — ha a könyvtár magmóké- szüléket is kölcsönözhetne az érdeklődők-^ nek. A megyei és városi könyvtárról'' még annyit, a lakónegyedekben fiók- és letéti könyvtárák is segítik az ott lakók ellátását. Tovább kalauzolva olvasónkat, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola — úgynevezett korlátozottan nyilvános — könyvtárába kopogtatunk be. Itt csaknem 180 ezer kötet könyv és majd tízezer ideiglenes megőrzésű dokumentum várja az olvasókat. Tegyük hozzá nyomban: elsősorban a főiskola nappali és levelezés hallgatóit, hisz az ő könyv-, kötelező- és ajánlottirodalom- és jegyzetellátásukat szolgálja a könyvtár, amelyről a legfontosabb adatok sok mindent elárulnak. A beiratkozott olvasói létszám 3 ezer fölött van, a könyvtár látogatóinak száma meghaladja az évi 80 ezret, ehhez jön még több, mint 30 ezer olvasótermi látogató, és 22 ezer folyóiratolvasó. Az adatok azt jelzik, hogy a könyvtár használóinak köre stabilizálódott. A könyvtárhasználat intenzitása is fejlődést mutat, hisz a kölcsönzött kötetek szánna évente meghaladja a 36—37 ezret. Több mint 500 féle előfizetetett periodika található 1100 példányban a főiskolai könyvtárban. A két új idegen nyelvi tanszék belépésével 50-ről 60-ra emelkedett a külföldi — elsősorban nyugati — folyóiratok száma. A könyvtárközi kölcsönzés itt is bevált szolgáltatási forma, eredetiben vagy másolatban a könyvtárközi kölcsönzés révén összesen 112 dokumentumot hozattak az olvasóknak bel- és külföldről, s ugyanakkor 130 dokumentumot küldtek meg saját állományukból más könyvtáraknak. Átrendeződnek az igények Itt is gond azonban a helyhiány — a raktározás. Az utóbbi időszakban a könyvtár raktárából mintegy 6500 kötet könyvet, jegyzetet, oktatási segédanyagot selejteztek ki, fizilkai elhasználódás és tartalmi elavulás címén, továbbá 3500 fölös példány köte- I tét foglaltak felajánlási jegyzékbe más könyvtárak, elsősorban pedagógusképző intézmények könyvtárai számára. Külön világ a l«myv táraké — mégis nagyon is közel állnak hozzánk. így van a főiskolai könyvtár esetében is, amely nem általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár, ám az ott található könyvek, folyóiratok, jegyzetek, különböző dokumentumok is elérhetők az „átlag”-olvasó számára. Ehhez a könyvtár vezetőinek engedélye szükséges, aminek nincs különösebb akadálya. Elsősorban a helyiben olvasásra, jegyzetelésre alkalmas művek, tananyagok, kutatási források jelentik a segítséget. A megyeszékhely számos könyvtára közül sajátos helyet foglal el a Jósa András Múzeum szakkönyvtára, a levéltár dokumentációs állománya, a különböző tudományos egyesületeik könyvtárai, gyűjteményei, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, az SZMT megyei könyvtára, a kísérleti intézet, a Jósa András megyei kórház és rendelőintézet könyvtára, hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Ez utóhbi, a Gerle! Orvosi Szakkönyvtár 20 ezer kötetet számlál, amely jelentős állomány, s évente 40 ezer forinttal bővítik a kincsestárat. Az utóbbi időszakban megfelelő elhelyezést kapott az orvosi szakkönyvtár a régi igazgatási épületben. A könyvtár a művelődési bizottsággal számos író—olvasó találkozót, kerekasztal- beszélgetóst, általános és szakmai műveltséget gyarapító rendezvényt is szervéz. Hogy a könyvtárak megtarthassák olvasóikat, állandóan kutatják az igények átrendeződését, irányát; tartalmát. Igyekeznek személyes kapcsolatot is tartani a könyvtár sok ezer látogatójával. S ez nem is olyan könnyű feladat... Légágy és napkollektor Hade in Nyíregyháza Ismerős a Sztori: hazánkfia boldogan mutogatja a „cuccot”, nyugati turistaútjának zsákmányát. Körülveszik, álmélkodnak, mígnem az egyik szeme rátéved a bevarrott címkére. A divatos holmi magyar termék, bérmunkában itthon gyártották. Nyíregyháza termékeivel is lehet hasonló módon találkozni, akár a tengerentúl is. Ha más nem, ez büszkeséggel töltheti el az ilyen termékeket előállító gyárban dolgozót. Példát bőven lehetne hozni. Ä ruházati szakmában a Vörös Október Férfiruhagyár öltönyei eljutottak az USA-ig, a Nyírség Ruházati Szövetkezet előtt sem ritka az NSZK-beli kamion, amely anyagot hoz, áruval rakottan indul vissza. A keresett cipők között szintén találni Nyíregyházán készültet. A gumigyár mezőgazdasági abroncsai számos ország traktorain találhatók, a kempingcikkek színes kavalkádja nem egy tengerparti nyaralóhelyen díszlik, mezőgazdasági gépek találnak gazdára külföldön, a húsipar, a konzervgyár híre jut el messzire. Egyszerű lenne megmondani a számók bűvöletében, olyan összehasonlítást tenni, amely a tíz, húsz évvel ezelőtti helyzetet veti össze a maival. Az önismerethez, a jogos büszkeséghez szükséges ez is, ám jó tudni, hogy nem pusztán elhatározás kérdése, hogyan alakul gyárainkban az export, hanem felismert gazdasági szükségszerűség is, mert látni kell, hogy a nemzetközi kereskedelemben csak így lehet megmaradni. A fejlődési mutatók egy szempontból biztatóak (bár az átlag sok mindent eltakar): eszerint mind nagyobb a város üzemeinek termelésében a szocialista és a tőkés export részaránya, a termelés üteménél nagyobb arányban bővül a külkereskedelmi forgalom. Ezt támasztják alá a legfrissebb statisztikai adatok is, hiszen csupán a nyíregyházi székhelyű vállalatok esetében a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának tájékoztatása szerint idén október végéig meg-* haladta kétmilliárd forintot a külföldre küldött áruk értéke. S ha hozzávesszük, hogy az országos nagyvállalatok gyáregységei hasonló nagyságrendben vannak jelen a város iparában, akkor máris kitűnik, hogy a teljes termelés harmadát adó export több helyen meghatározó mind a termelést, mind a jövedelmezőséget illetően. Legyünk reálisak: a tetszetős Made in Nyíregyháza felírást — ha lenne ilyen — nem minden termékre tennénk fel tiszta szívvel. Mert az ipar fejlettségéből adódóan vannak olyan exportra ikerülő gyártmányok is, amelyek már nem a legkorszerűbbet képviselik. Azonban érdemes figyelni az olyan tendenciákra, amikor az újat a legújabb követi, amikor világszínvonalú gyártás megvalósítására törekednek azok a szabolcsi, nyíregyházi mérnökök és munkások, akiknek apái még erről alig hallottak. A nehézipar tájékáról példaként említhetjük az alig húszéves múltra visszatekintő gumigyárat, ahol a kétmilliárdos termelésből az idén több mint egymilliárd forint értékű tőkés exportra megy. (Meg kell jegyeznünk, hogy ennek az egy gyárnak a teljesítése nem csak a város, hanem a megye exportjában is meghatározó.) A gumigyárban fokozatosan mind igényesebb termelést valósítanak meg. A mezőgazdasági abroncsoknál újabb és újabb méretekkel rukkoltak ki, hogy a vevők igényeinek eleget tegyenek. A Palma védjeggyel ellátott kempingtermékeknél pedig a „közönséges” matracok és ágybetétek helyett a hasonló gyártási technológiával előállítható, az egészségügyben használatos légágyak, a napkollektor és más igényes termékek gyártásának bevezetésén fáradoznak. A külkereskedelemben nem jelszó, hanem szorító valóság, hogy csakis a megrendelő igényeihez alkalmazkodva lehet évről évre eredményeket elérni. Vannak, akik keserű tapasztalatokat szereztek ezen a téren, másutt a kooperációs kapcsolatok sínylették meg, hogy a fokozódó minőségi követelményeknek nem tudtak elegeit tenni. Szintén lehetne példákat sorolni, a tanulság kedvéért azonban jobb, ha a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára nyíregyházi egységéről szólunk. Ugyanis az a gyár, amely korábban azzal küszködött, hogyan tegyen eleget a hatalmas rendelésnek, ahonnan a festőberendezéseket szinte teljes egészében a Szovjetunióba szállították, az év elején munkaellátottsági gondokkal küszködött Az elhúzódó szerződéskötésekben minden bizonnyal kimutatható az az elkényelmese- dett vállalati magatartás, amely a biztosnak látszó piac miatt keveset fordított a fejlesztésre, más vevők felkutatására. Könnyűipari üzemeink a megmondhatói, milyen erőfeszítések szükségeltetnek ahhoz, hogy megtartsák, növeljék exportjukat. Hol vagyunk már azoktól a kezdetektől, amikor kisebb minőségi igényeknek megfelelően lehetett gyártani! A VOR-ban például a mi- liméterek is számítanak a szabászatban, de ugyanezt mondhatnák el a Divat Ruházati Vállalatnál. A ruhaipari üzemekben a géppark fokozatosan megújult, átvették az új gyártási eljárásokat, csak így tudtak lépést tartani a divattal, a fokozódó igényekkel — miközben természetesen a gazdaságossági feltételeket is szem előtt kellett tartani. A cipőiparban hasonló tendenciát tapasztalni. A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet szovjet szállításai biztos kenyeret adnak, de mind itt, mind a más országokba irányuló exportnál -jóval nagyobb követelményeknek kell eleget tenni, mint korábban. A Szabolcs Cipőgyárból is az egymillió párás termelés nagyobbik fele exportra jut, s a növekvő színvonalat jelenti, hogy a szakma legjobbjai között számontartott nyugati vállalattal is tudnak kooperálni. A bűvös szó: világszínvonal. Nemrég adtunk hírt, ihogy a papírgyári rekonstrukció után ilyen szinten termelnek Nyíregyházán. Igaz, a csomagolóanyagok jelentős része csak közvetetten jelenik meg, más termékek tetszetős köntösében az exportban, de ez is kell a mai kereskedelemben. S a világszínvonal jut eszünkbe a Nyírség Konzervipari Vállalat esetében, ahol az aszeptikus üjem létrehozása már nem a jelent, hanem a jövőt mutatja a gyümölcsfeldolgozásban. Ennek is tudható be, hogy ez a vállalat az iparág legnagyobb tőkés exportálója, a tavalyi 7,3 millió dolláros termelést az előrejelzések szerint az idén 9 millió fölé emeli. Ugyanakkor — természetesen — eleget tesz szocialista exportra szóló szerződéseinek is, a Szovjetuniónak gyártott bébi- püréből olyan jól működik az aszeptikus üzem gépsora, hogy már napi kétszázezer dobozzal töltenek meg. Említhetjük a dohányfermentáló vállalat erőfeszítéseit is, hiszen az új fajták elterjesztése révén növelni tudja exportját. Az állatforgalmi és húsipari vállalat pedig biztos szállító, ahol az idén a kevesebb sertés miatt a marhahús exportját növelték. Ha exportról szólunk, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek a termékek elviszik hírünket a világba. Megmutatják azt a gyártási felkészülést, szaktudást, amit a nyíregyházi munkás elért. Ez vonatkozik az itthon sokszor szidott építőiparra is. Nyíregyházi építők is dolgoznak a Kaszpi-tenger mellett, a tengizi olajmező beruházásain. Sikeres volt a megyei építőipari vállalat ungvári bemutatkozása szállodával és lakóépülettel, s néhány nap múlva egy másik, színvonalas szállodát avatnak Szovjet-Bu- kovinában, Csemovciban. Az export egyben megméretés a világpiacon. Vezetők és munkások elmondják, hogy sokszor igen nagy erőfeszítések kellenek az elért pozíciók megtartásához is. Márpedig tudjuk, hogy inkább a növelésre, a nemzetközi munkamegosztásiban való még jobb bekapcsolódásra van szükség. Lányi Botond Páll Géza Egy tsz-műhely: exportra készülnek a nyírszőlőst laboratóriumi üvegek.
