Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
XLIII. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. november 26., szerda Ülést tartott a megyei pártbizottság Szervezettebb, fegyelmezettebb munkával Szabó István látogatása Nyírtasson juthatunk új fejlődési pályára A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szabó István, a Politikai Bizottság tagja Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága — Varga Gyula első titkár elnökletével — kibővített ülést tartott november 25-én. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai, a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok titkárai, a termelést képviselő üzemek párt- és gazdasági vezetői. Az ülés munkájában részt vett és felszólalt Szabó István, a párt Politikai Bizottságának tagja. A testületet Varga Gyula első titkár tájékoztatta a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i üléséről. Ezt követően — Gyuricsku Kálmán megyei titkár előterjesztésében a testület megtárgyalta a megyei pártbizottság gazdaság- politikai tevékenységét és feladatait a Központi Bizottság 1986. novemberi határozata alapján. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait megyénk lakossága elfogadta, s azok szellemében alakították 'ki a gazdálkodó egységek, intézmények saját tennivalóikat. A konkrét végrehajtási módot megjelölő gazdaságpolitikai határozatok irányt mutattak többek között a terület- és településfejlesztés bosszú távú koncepciójára, az ipar intenzív fejlesztésére, a gyáregységi önelszámolás bővítésére. Ennek ellenére a pártértekezlet által meghatározott gazdaságpolitikai célok időarányosan csak részben valósultak meg. Az elvártnál alacsonyabb gazdasági teljesítményekben szerepet játszik a külső tényezők mellett saját munkánk gyengesége is. A vállalatok, szövetkezetek egy részénél még mindig uralkodik a mennyiségi szemlélet. Jelentős az üzemek között az indokolatlan differenciálódás, a káder- és személyzeti munka hiányosságai miatt előfordul az eredménytelenség, a hibák másra hárítása. Tapasztalat, hogy az üzemi, intézményi pártszervezetek nem mindig emelkednek felül a helyi érdekeken. A gazdasági élet területén — összhangban a Központi Bizottság november 19—20-i értékelésével — megyénkben is tapasztalhatók bizonyos, hosszabb távon ható kedvező gazdasági folyamatok. A mezőgazdasági üzemek egyre szélesebb körében terjed a korszerű érdekeltségi rendszer alkalmazása. A gyáregységek egy részénél megkezdődött az önálló elszámoláson alapuló hatékonyabb gazdálkodás. A termelés és szolgáltatás egyre több területén jelenik meg kiemelt kategóriaként a minőség. A megye gazdaságának 1986. évi várható teljesítménye elmarad a tervezettől. Az iparban a termelés növekedése az országos tendenciákhoz hasonló, változatlan áron, mintegy 2 százalék körül alakul. A. foglalkoztatottak száma nem változott. Az építőiparban a teljesítménynövekedés nem minden esetben járt a jövedelemzőség javulásával. A mezőgazdasági üzemek terméshozamai lényegesen meghaladták a múlt évi gyengébb eredményeket, bár az aszály miatt kalászosokból terméscsökkenés következett be, míg kukoricából főleg a szatmár-beregi területen rekorderedmény várható. A jó közepes almatermés biztosítéka az exportkötelezettség teljesítésének. Az állattenyésztésben az állomány csökkenése mérséklődött. A kiegészítő tevékenység továbbra is dinamikusan fejlődött, ösz- szességóben a nagyobb árbevétel ellenére a termelőszövetkezetek jövedelme a múlt évi színvonalon lesz. A szállításban lényeges változás -nem történt, az őszi csúcsban jelentkező feszültségek kedvezőtlenül hatnak a termékértékesítésre. A lakosság ellátása az alapvető fontosságú közszükségleti cikkekből összességében megfelelő volt. Kedvezően valósult meg a tanácsok egységes pénzalappal történő gazdálkodása. A megyei pártbizottság azonosult a Központi Bizottság november 20-i határozatával, megállapította, hogy a XIII. kongresszus, a megyei pártértekezlet és a VII. ötéves terv céljai valamennyi gazdálkodó egységben színvonalas, szervezett, takarékos és fegyelmezett munkával megvalósíthatók. Érvényesíteni kell a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a műszaki-gazdasági és pénzügyi egyensúly javítását, a gazdasági szerkezetváltást, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életszínvonal stabilitását és az életkörülmények javítását. A helyileg megoldandó feladatok között kiemelt szerepet kap a jövedelemtermelő képesség növelését megalapozó vállalati stratégiák kialakítása, a vállalatvezetés színvonalának javítása, a vállalkozói készség fokozása, a piacorientált munka meghono.- sítása, a munka-, a technológiai és szállítási fegyelem megszilárdítása, a kooperációs készség javítása, valamint a belső irányítás, szervezeti, elszámolási és érdekeltségi rendszer korszerűsítése. A megye gazdálkodó szerveinek 1987. évi fő céljait a pártbizottság a következőkben határozta meg: Az ipari termelésben lehetséges és szükséges, hogy az országostól nagyobb mértékben bővüljön a termelés, elsősorban a tőkés export emelkedjék; a mezőgazdasági termelésben az országosnál mérsékeltebb termelésnöveléssel lehet számolni, azonban nagyobb mértékben szükséges egyes üzemek gazdasági elmaradottságának felszámolása, a jövedelemtermelő képesség növelése. Az áruellátásban és forgalmazásban az országosnál nagyobb mérvű fejlesztéssel kell számolni. A tanácsi gazdálkodásban az alapellátás színvonalának megtartása jelentős erőfeszítéssel biztosítható. Az irányító pártszervek és -alapszervezetek kiemelt feladata, hogy a megjelölt célok megvalósítását a politikai irányító és ellenőrző munka keretében kiemelten segítsék, A szóbeli kiegészítés is megerősítette, hogy megyénk gazdasági életére kedvező hatású lehet a Szovjetunió Kár- pátontúli területével való szélesebb körű gazdasági együttműködés. A gazdaságpolitikai program végrehajtása megköveteli, hogy a politikai munka továbbra is a fő kérdésekre koncentráljon. A hatékony- sági és jövedelmezőségi követelményekkel összhangban kell növelni termékeink műszaki színvonalát, a KB-ha- tározatnak megfelelően fel kell készülni a valós piaci követelmények szerinti munkára, a versenyhelyzetekre. Külön figyelmet érdemes fordítani a megye gazdaságilag elmaradott térségeire, a fejlesztésükre hozott kormány- határozat megvalósítására. A pártbizottság határozata a vitára alapozva is megerősítette, hogy jobban kell építeni a dolgozók szaktudására, az alkotókészség kibontakoztatására, a megfelelő szakemberek munkába állítására. A napi feladatok középpontjában a határozatok következetes végrehajtásának, a konkrét cselekvésnek kell állnia. Ebben számítanak a megye párttagságának példamutatására, az állampolgári és munkafegyelem megszilárdítására, hogy fellépnek az igénytelenség, a szervezetlenség és kulturálatlanság minden megnyilvánulásával szemben. A jövő évi bértömegszabályozás létszámcsökkentő hatása megyénkben azt jelenti, hogy az erőteljesebb üzemi érdekeltség mellett fel kell készülni az ésszerű munkaerő-átcsoportosításokra is, az intenzív fejlesztési programon belül vállalni kell a helyi konfliktusokat, törekedni kell mindenütt a hatékony foglalkoztatásra. Pártszervezeteink feladata, hogy határozottan lépjenek fel a kishitűség, az önbizalom hiánya ellen, támogassák a kezdeményező vezetőket, erősítsék azokat, akik a feladatok megoldásáért tenni akarnak. Érjék el, hogy a korábban elkövetett hibák feltárása után gyakorolt önkritika ösztönözzön azok kijavítására. A megyei pártbizottság a gazdasági építőmunka megjavításával kapcsolatos határozat végrehajtásának folyamatos ellenőrzését különösen jelentősnek tartja. Ennek megfelelően elvárja a kommunisták példamutatását, cselekvő magatartását. Hatékonyabbá kell tenni az agitációs és propagandamunkát, minden pártszervnek és -szervezetnek feladata, hogy még az év végéig intézkedési tervben rögzítse jövő évi feladatait, a végrehajtás ellenőrzésének módját. Az ötéves cselekvési programban megjelölt gazdaság- politikai kérdések megvitatását és időszerű feladatmegjelölését mind a megyei pártbizottság, mind a végrehajtó bizottság tovább folytatja. A végrehajtó bizottság februárban áttekinti a gazdaságpolitikai határozat megértetésének, a feladatokra való felkészülésnek tapasztalatait. Folytatódnak a gazdasági egységek vezetőinek beszámoltatásai. A végrehajtás segítésének konkrét módszereiről beszámoltatják a területi irányító pártszervek vezetőit, külön figyelmet fordítva a tartósan veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatok és szövetkezetek tevékenységére, az ott folyó politikai munkára. (Folytatás a 4. oldalon) Kedden délután Szabó István, a Politikai Bizottság tagja a megye vezetőinek társaságában Nyírtassra látogatott, ahol a térség termelőszövetkezeti elnökeivel, élelmiszeripari üzemeinek vezetőivel találkozott. A vendéget Técsy László, a helyi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd a megyei tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének, Gaál Ferencnek az előterjesztésében tájékoztató hangzott el Szabölcs-Szatmár mezőgazdaságának, élelmiszeriparának helyzetéről. Megyénk életében, a kedvezőtlen természeti és köz- gazdasági adottságok ellenére az agrárágazat szerepe meghatározó. A termelő ágazatok bruttó termelésének csaknem felét a mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemek állítják elő, itt talál munkát a megye dolgozóinak több mint harmada. Az ágazat termelési értéke az elmúlt tíz esztendőben megduplázódott, annak ellenére, hogy a földek minősége lényegesen gyengébb az országos átlagnál. Az üzemek egyre szélesebb körében kezd elterjedni a korszerű érdekeltségi rendszerek alkalmazása, szélesedik az üzemeik kapcsolata, a gazdaságok többségében kiemelt feladattá vált a kiegészítő tevékenység megszervezése, tovább javult a közös és a háztáji kapcsolata. Mindezek ellenére seregnyi gond nyomja a megye élelmiszer-gazdaságának vállát. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült olyan technikai-műszaki hátteret kialakítani, amely az elért termelés szinten tartását, a jövedelmezőség javítását tartósan biztoBensőséges ünnepségen adták át november 25-én a nyíregyházi Münnich Ferenc Középiskolai Kollégium nevelőközösségének és tanuló- ifjúságának a kiváló kollégiumi minősítéssel járó oklevelet és zászlót. Az ünnepségen Pataki József, a megyei tanács művelődési osztályvezetője tartott ünnepi beszédet, méltatta a tanulmányi munkában, a diákközösségekben végzett kimagasló teljesítményeket, amelynek alapjait a korábbi nevelőközösség a hagyományápolásban, környezetszépítésben végzett közös munkát rakta le. A Művelődési Minisztérium oklevelét Czakó István igazgató, a KISZ KB zászlaját Laskai Zoltán, a diáktanács titkára vette át Pataki Józseftől, illetve Le- hoczki Zsuzsától, a KISZ KB munkatársától. A Münnich Ferenc kollégium 1971—72-ben épült s a különböző iskolákból és kollégiumokból verbuvált taSzabó Istvánt Nyírtasson megyénk mezőgazdaságáról, élelmiszer-gazdaságáról tájékoztatják. síthatná. Termékeink, terményeink nagy része feldolgozatlan formában hagyja el megyénket, rosszabb esetben pedig a jellegzetes tájtermékeinkből jelentős készletek értékelődnek le. A Politikai Bizottság tagjának kérdésére a megye vezetői, szakemberei elmondták: több mint hetven sza- bolcs-szatmári termelőszövetkezet van nehéz pénzügyi helyzetben, mintegy harminc saját erőből képtelen rendezni tartozásait. A megye gazdaságaiban a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is elfogadható termésátlagok születtek, kukoricából pedig kimondottan szép hozamokat értek el. A legtöbb mezőgazdasági üzemben a termőfelület csökkenése ellenére a téli alma még mindig vezérágazatnak számít, sajnos jövedelmezőségéről már korántsem mondható ez el. Egyre kedvezőtlenebb a másik szabolcsi tájterméknek, a burgonyának a helyzete is, gyakorta kell a termelőnek értékesítési gondokkal megküzdenie. Az élelmiszeripari üzemeink példája igazolja, a jövő egyik járható útja: növelni a termelőszövetkezetek feldolgozó kapacitását; ezzel nemcsak a jövedelmezőséget emelhetik, de újabb munka- alkalmat is teremthetnek fal- vainkban. A megye önerőből azonban aligha képes mindezen feladatok megoldására, szükség van a központi segítségre is, melyre már elmondható több példa. nulók 1972 szeptember 1-én költöztek be a háromszemélyes szobákba. A 210 diák befogadására alkalmas kollégium az átadással egyidőben dr. Münnich Ferenc nevét vette fel, aki a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban is tanult 1902—1903-ban. Az eredeti tervek szerint a kollégium a megye tehetséges gyermekeinek lett volna az otthona. Az anyagi nehézségek és a szorító helyhiány a megyeszékhely bentlakásos intézményeiben, nem tette lehetővé ennek az elképzelésnek a valóra váltását. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Vásárhelyi Pál Szak- középiskola nagy összeggel járult hozzá az építéshez, s így elsősorban ennek az iskolának az igényeit kellett kielégíteni. E középiskola diákjai mellett azonban a megyeszékhely szinte valamennyi középiskolájából ott(Folytatás a 4. oldalon) Avatás Nyíregyházán Kiváló kollégium Vvf H. Gorbacsov Indiában (4. oldal) A K-M Fehérgyarmaton (2. oldal)
