Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

Kelet-Magyarország 1986. november 26, 2 Cipőfelsőrész a tsz-ből Munkalehetőség százhúsz nőnek Új bekötőút Megszűnik a zsúfoltság Állandó téma ma is a vá­Tíz évre szóló megállapo­dást kötött a nyírbátori ci­pőgyárral a fehérgyarmati Zalka Máté Tsz, a tervek sze­rint a női cipőkhöz készíte­nek majd felsőrészt a terme­lőszövetkezet tagjai. A kö­zelmúltban negyvenötén kezdték meg az ismerkedést a szakmával a cipőgyár csen­ged üzemének tanműhelyéi ben. A szövetkezet olasz és nyugatnémet gépeket ren­delt. s amint ezek megérkez­nek. a tunvogmatolcsi tele­pükön megkezdődhet a ter­melés. Most még naponta hozza- viszi a lányokat, asszonyo­kat a szövetkezet autóbusza. A gépek több mint 3 millió forintba kerülnek, a költsé­geket részben saját erőből, részben különböző fejleszté­si támogatások igénybevéte­lével sikerült fedezni. Ha az üzem beindul, 100—120 dol­gozó foglalkoztatására nyí­lik mód, akik a tervek sze­rint szovjet piac mellett tő­kés exportra is termelnek majd, a hazai igények ki­elégítésén túl. A cipőgyártók között al­kalmazottak és tsz-tagok egyaránt vannak. Keresetük­nél 20 forintos órabérrel szá­molnak, ide ez a teljesítmény­től függően még nagyobb is lehet. A termelőszövetkezet­ben az elmúlt két évben a ta­gok átlagkeresete közel 10 ezer forinttal emelkedett. A cipőüzemben foglalkoztatot­tak bére a szövetkezet más területein dolgozókéhoz ha­sonlóan alakul, s várhatóan folyamatos, egyre nívósabb munkát biztosít majd a dpl­Tovább szépül a város központja Lakások, üzletek Látványos építési munkák tanúi lesznek a közeljövőben a fehérgyarmatiak. A Móricz Zsigmond utca és a Petőfi Sándor utca sarkán, a régi gyógyszertár helyén ugyanis egy 150 négyzetméteres alap- területű takarékszövetkezet, egy hasonló nagyságú, az ÁFÉSZ üzemeltette cukrász­da. illetve félszáz négyzetmé­ternyi területen a Lakszöv irodája kap helyet. A város- központban lévő jövendő há­romszintes épület emeletein 30 lakás építését tervezik. Az elképzelések szerint 64—66 négyzetméter átlagos alapte- rületűek lesznek a szóban forgó lakások, s a négyzet­méterenkénti alapár mintegy 15 ezer forint körül várható. A tanácsi kiutalású OTP-s lakásokra a tanács illetékes munkatársai várják a jelent­kezőket. A terület szabaddá tételét követően 1987-ben kezdődik az építési munka, melyre versenytárgyaláson keresik a szakembereket. A tervek szerint központi fűtéssel látják majd el a la­kásokat és az irodahelyisége­ket; kihasználva a gyógyszer- tárat, illetve a gyógyszertári lakásokat is ellátó kazánok teljesítőgépességét. Ezzel a gyógyszertári lakások fenn­tartásának költségei is lénye­gesen csökkenhetnek. Az oldalt összeállította BALOGH GÉZA FÉL ÉVTIZED MÉRLEGE Ismerkedés a géppel, a bőrrel. (M. K. felv.) gozóknak. A máshol bevált gyakorlat szerint az üzem dolgozói szükség esetén segí­tenek majd a szövetkezet mezőgazdasági szezonmun­káiban is, különösen ősszel, a betakarítás során számíta­nak közreműködésére. roslakók és az ideérkezők között a fehérgyarmati város- központban nemrég kialakí­tott új forgalmi rend. Külö­nösen a nagy ABC előtti par­kírozás megszűntét . fájlalták az autósok. A városi taná­cson viszont már elmondták a jó hírt is, december elejé­re elkészül az új bekötőút, mely az ABC-vel szemben mindössze 45 méterre rövidí­ti a Krúdy, Szolnoki, illetve a Petőfi utca határolta parkí­rozóhoz vezető utat. A 3,5 méter széles, a Móricz Zsig­mond utcától a parkírozóba vezető egyirányú utcát a KÉV építi. A majd negyedmillió forintos munkával egyszerű­södik e fontos csomópont for­galma. A sávokat továbbra is záróvonal választja majd el. Akik a városközpontba Pe- nyige felől érkeznek, ugyan­csak elhelyezhetik gépkocsi­jaikat a régi tanácsháza és az ABC közötti parkírozóban. Ezzel várhatóan megszűnik a zsúfoltság, s eltűnnek a par­kírozó járművek az üzlet elől, egyszóval kulturáltabbá válhat a közlekedés a város­ban. Jogosítvány az MHSZ közreműködésével Fél évtizede, hogy a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség anyagi, illetve a város és körzete üzemeinek társadal­mi segítségével megépült a fehérgyarmati MHSZ-bázis. Mint Molnár Lajostól, az MHSZ városi titkárától meg­tudtuk, az akkor kialakított kapcsolat ma is élő. Főleg honvédelmi klubok működ­nek az Erdőháton, de tevé­kenységük kiterjed a honvé­delmi nevelés szinte minden területére. A gyarmati bázis három függetlenített dolgozó­ja nem sokra menne a társa­dalmi aktívák nélkül. Sike­rült elérni, hogy ma már több mint másfél ezer tagjuk legyen, akik pontosan teljesí­tik önként vállalt kötelezett­ségeiket. A városban műkö­dő honvédelmi klub. a rádió­sok, modellezők, technikaba­rátok jó lehetőséget kínálnak a módszertani cserére, illet­ve a szakkörvezetők segítsé­gével a munka összefogásá­ra. irányítására. Az összetett honvédelmi versenyek, a MEDOSZ és a Zalka Kupa lövészversenyek, az úttörőgárdisták rendezvé­nyei, a szocialista brigádok honvédelmi vetélkedői, a kü­lönböző meghívásos vetélke­dők mind-mind jó alkalmat teremtenek arra, hogy a la­kosság megismerje a szövet­séget, annak életét. Hosszú ideje egyik legfon­tosabb feladatuk a területen élő sorköteles fiatalok általá­nos honvédelmi felkészítése, végső soron a haza fegyve­res szolgálatára történő fel­készítés. Kellő felvilágosítás, előze­tes felmérés alapján eddig sikerült a rádiós-távírász, il­letve az általános rádióskép­zésben kimagasló eredménye­ket elérni. Ide önkéntesen kerülnek a sorkötelesek leg­jobbjai, s a képzés költségeit az MHSZ fedezi. Hasonlóan a bázis költségvetésére épül a modellezőklub munkája, de a versenyeztetés is. Több iskolában működik alap- és modellező szakkör, illetve gépjármű technikaba- rát szakkör. Az úttörő korú­aknái ez a segédmotor-kerék­párral való ismerkedést, s vezetési engedély megszerzé­sét. míg a középfokú isko­láknál a „B” típusú tanfo­lyam szervezését, s egy­ben a gépkocsivezetői jogosít­vány megszerzésének lehető­ségét jelenti. Az elmúlt fél évtizedben évente közel két­százötvenen szerezhettek az MHSZ tanfolyamain „úrveze­tői" jogosítványt, többségük egyúttal motorkerékpár-veze­tésből is vizsgát tett. Az elmúlt öt esztendő iga­zolta, szükség volt a bázis megépítésére. Az úttörőktől az ifjúgárdistákon át a le­szerelt katonákig sokan láto­gatják az MHSZ szatmári rendezvényeit, gazdagodó technikai felszereléseik, szak­köreik tartalmas elfoglaltsá­got biztosítanak mindenki­nek. Nyári emlék az MHSZ-szervezte programok egyikéről. (Molnár Károly felv.) I lövőre se zárjaik szegényebb évet Számadás ’86-ról Noha néhány hét még hátra van szilveszterig, az emberek többsége már számot vet az idei eszten­dővel. Fehérgyarmati ol­dalunk is legközelebb már csak jövőre jelentkezik új­ból. ildomosnak tartottuk tehát megkérdezni néhány gyarmatitól: milyen évet tudhat maga mögött. A megkérdezettek mozgal­mas, nagy változásokat hozó esztendőt zártak. Egyetlen dolog maradt változatlan: ér­deklődésük a köz dolgai iránt, ami cseppet sem lany­hult, így aztán nemcsak val­lanak. de kérdeznek is egy­ben. Gulyás Ferencet, augusztus óta hiába keresnénk megszo­kott helyén, a művelődési központban, állást változta­tott. A Gyermek- és Ifjúság­védelmi Intézet hivatásos pártfogó-felügyelője lett, a volt gyarmati járás és Csen- ger a működési területe. Va­jon miért hagyta abba ered­ményes népművelői tevé­kenységét? Váltás — Harag nélkül, megőriz­ve a barátságot búcsúztam a régi kollégáktól — mondja a városi tanácson még félig lé­tező irodájában papírjait ren­dezgetve. — Ügy éreztem, e munkakörben talán még több hasznot hajthatok majd, hi­szen félresiklott életű fiata­lok sorsát egyengethetem, a társadalmi beilleszkedésüket segíthetem majd elő, mely igen nehéz, ám egyben igen hálás feladatnak is ígérkezik. Döntésében szerepet ját­szott az is, hogy feleségét a nyár elején a városi tanács közművelődési felügyelőjévé nevezték ki, s mint mondja: egy családban elég egy nép­művelő. Két gyermeket ne­velnek, így aztán örülhetnek az év másik nagy újdonságá­nak, önálló OTP-lakásba köl­tözhettek a nyáron. — A mi lakásgondunk úgy tűnik hosszú távra megoldó­dott. De mi lesz azokkal a fi­atalokkal, akik most készül­nek a fészekrakáshoz? Lesz-e például elég falazóblokk? A téglagyárban tudniuk kell a választ. Bő kínálat Szeptember elseje óta új vezető áll a gyarmati tégla­gyár élén, Bardóczi Balázs. A tősgyökeres gyarmati szak­ember a debreceni vegyipari technikum illetve a pécsi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola elvégzése után jött ha­za szülővárosába, tizenegy éve dolgozik a gyárban, ahol szinte minden vezetőposzton megfordult már, így aztán tö­kéletesen ismeri az üzem éle­tét. — Ha van pénze, nyugod­tan belevághat bárki az épít­kezésbe, minden igényt ki tu­dunk elégíteni — feleli *.z iménti kérdésre. — Sőt. .. pillanatnyilag még fölösleges készleteink is vannak, ezeket- Borsodba szállítjuk, ott érté­kesítjük. A fiatal' szakember kétsze­resen is nehéz feladatra vál­lalkozott. Olyan sziket örö­költ. melynek gazdája nagy tekintélyre tett szert a kör­nyéken, aki a kritikus hely­zetben is kifogástalanul irá­nyította a gyárat. Az ő ered­ményeit nem lesz könnyű megismételni, ráadásul az üzemben végre kell hajtani egy nagyarányú termékváj- tást, hiszen az új hőtechni­kai szabvány minden koráb­binál magasabb követelmé­nyeket állít a kollektíva elé. — Az új termék, a hőta­karékos blokktégla már gyár­tásra kész, ám ehhez új tech­nológiára, komolyabb mérvű beruházásra van szükség. Ép­pen ezért kérdezem elődö­met, az anyavállalat új igaz­gatóját, számíthatunk-e a se­gítségre? Szép emlékek Garbóczi János még csak néhány hónapja költözött el Gyarmatról Miskolcra, de már sokadszor látogat visz- sza egykori sikereinek hely­színére, Az itt eltöltött éve­ket bizony nehéz feledni. — Nem is akarok felejteni — mondja mosolyogva —, hiszen én itt annak idején otthonra, s igaz barátokra leltem. A vállalat ugyan ne­héz helyzetben van, az év de­rekán még sok millióra rú­gott a veszteség, most úgy tűnik, hogy az eltűnik az esz­tendő végére. Természetesen a vállalat is mindent meg­tesz majd azért, hogy egyik legnagyobb gyárában, a gyar­matiban végre lehessen haj­tani a szükséges rekonstruk­ciót. Tudom, elterjedtek a környéken olyan hírek is, hogy ezzel jó néhány dolgo­zónk fölöslegessé válik majd, ám ígérhetem, mindenkinek lesz munkája ezután is. A Miskolc melletti Mályi- ban székelő vállalat igazgató­ja ugyan ma is figyelemmel kíséri egykori városának éle­tét, ám mindenről ő sem tud­hat. Ezért kérdezi a városi tanács vb-titkárát, dr. Preku Lajost arról, milyen évet zárt a település. Újdonságok — Fejlesztési elképzelése­ink zöme megvalósult, intéz­ményeink zavartalanul dol­gozhattak, pénzügyi bevételi terveinket teljesítettük — foglalja össze az év történé­seit a tanácstitkár. — Átad­tunk harminchét tanácsi bér­lakást, s harminckét OTP-ta- kást, ezzel tovább szépült a város központja. A terveknek megfelelően több mint száz építési telket alakítottunk ki főleg az Ady Endre utca kör­nyékén, s azokat elláttuk a szükséges közművekkel. Jó néhány utcában megépítettük a hiányzó vízelvezető csator­nákat, a lakosság közremű­ködésével pedig több utcában elkészült a várva várt járda. Ebben az évben lett gazda­gabb a város egy tejivóval, egy minden igényt kielégítő ételbárral, fodrászműhellyel, s hozzákezdhettünk az új, ti­zenkét tantermes általános iskola kivitelezéséhez. Eddig hát a válaszok sora, s kérdés helyett most kér­jünk: jövőre se zárjunk unal­masabb. szegényebb eszten­dőt, mint 1986-ban. '

Next

/
Thumbnails
Contents