Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

MA Egész évben ünnep (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Ülést tartott a Minisztertan ícs A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén megvitatta az 1987 évi népgazdasági tervjavaslatot és a végrehajtással össze S# függő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg megtárgyalta ? a hitélipodütikai irányelvekét . A kormány jóváhagyta az 1987. évi állami költségve • T tésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy azt t az Országgyűlés elé terjeszti. . A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a nemze ti pankcVk létesítésének és fenntartásának tapasztalatairól és módosított egyes természetvédelemről szóló rendelkezé- * se két. Tsz-ből az iparnak Az MSZMP Központi Bizottságának határozata ——I—|B||| MII »mil IIIH—M—Him I 1—■Mill'll Wl HW a gazdasági munkc megjavításának feladatairól, az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központ' Bizottság november 19—20-í ülésén áttekintette a népgaz­daság helyzetét a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasz­talatait és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A kallóséin jeni Üj Élet Termelőszövetkezet műanyagüze- mében 400 ezer csévét készítenek a posztógyárak ré­szére. (jl) Segítség a biotechnológiától A tudomány új eredményei a mezőgazdaságban A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági prog­ram népünk egyetértésével találkozott Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszerve­zetek. a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain és más felelős társadalmi fóru­mokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munka- programját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célok­kal és feladatokkal összhang­ban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet A kongresszusi határoza­tok végrehajtása megkezdő­dött. Tovább fejlődött a szo­cialista demokrácia, a társa­dalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szé­lesedett a társadalmi részvé­tel a döntések előkészítésé­ben. Folytatódott a gazdaság- irányítási rendszer korszerű­sítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási for­mákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folya­matban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóvá­hagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő köz­ponti gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szén­bányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magasépítőipar helyzetének rendezéséről. El­készültek a vállalatok kö­zéptávú tervei. Számos nagy­üzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonysá­gát, figyelemre méltó kezde­ményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsí­tésében, a létszámgazdálko­dásban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyen­súlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokoza­tosan élénkülő gazdasági fej­lődés programja legyen, ala­pozza meg - a nemzeti jöve­delem növekedését, a műsza­ki haladást, á lakosság élet- színvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülmé­nyeinek javulását. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985— 1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem ki- elégítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötele­zettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jö­vedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A népgazdaság nem meg­felelő teljesítményében sze­repük van a számunkra ked­vezőtlen nemzetközi körül­ményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős ex­portcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús és húské­szítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolajszárma­zékok világpiaci árai 35—50 százalékkal csökkentek. Ne­hézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az el­maradásban a rajtunk kívül álló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézmény- rendszer nem biztosította kel­lő mértékben a külső és a belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkí­téséhez szükséges új forrá­sok feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangol­ni a népgazdasági és a vál­lalati érdekeket. Fontos ex­port- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarai­nak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesz­tése nem valósul-t meg követ­kezetesen. Az irányítás fo­gyatékosságaiért, a végrehaj­tás és" az ellenőrzés követke­zetlenségeiért felelősség ter­heli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kor­mányt. A határozatok végrehajtá­sának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társa­dalmi szerveknél sem. A vál­lalati és intézményi kollek­tívákban nem vált még ál­talánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az el­térések azonos adottságú vál­lalatok, szövetkezetek telje­sítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a haté­konyság növelésével, a költ­ségek csökkentésével, a mun­kaerő jobb kihasználásával, hanem költségvetési támoga­tással, indokolatlan áremelé­sekkel akarja növelni bevé­teleit. A hatékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az Irányításban, sem a végre­hajtásban nem érvényesítik az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teljesítmények­kel arányosan alakuljanak, ellenkezőleg, gyakori az el­néző magatartás a kötele­zettségeiket nem teljesítők­kel szemben. Eltűrik, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a tör­vényes előírásokat, az állam- polgári és a munkafegyel­met. Az ország népgazdaságá­nak gondjai, a rendkívül las­sú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen-foglal­koztatják és nyugtalanítják közvéleményünket,_az általá­nos követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képvise­lő, becsületesen dolgozó em­bereket. A Központi Bizottság el­engedhetetlen és sürgős fel­adatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjá­ban álló akadályok eltávolí­tását, az irányítás színvona­lának emelését, a munka megjavításához szükséges po­litikai és társadalmi, szerve­zeti és személyi feltételek megteremtését. I. A Központi Bizottság a XIII. kongresszus határoza­tában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok el­érését tartja a szocialista épí- tő munka legfontosabb fel­adatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más iarhato út. minta munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasz­nálásával a gazdasági fejlő­dés élénkítése. — Társadalmi életünk minden területén, az irányí­tásban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelmények­nek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka. — Javítani kell a vállala­tok és a dolgozók érdekeltsé­gét a teljesítmény növelésé­ben. — Véget keli vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint ameny- nyit megtermelünk. a A gazdasági fejlődés élénkítése megkövete­li a termelési szerkezet kor­szerűsítését, a műszaki hala­dás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az anyag- és energiatakarékos­ság fokozását, az exportké­pesség javítását. -Mindezt konkrét gyakorlati intézkedé­sekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállala­tok érdekeltségét a gazdasá­gos termelésben, a ráfordítá­sok csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csök­kentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezmé­nyekkel, alapjuttatással, ka­matvisszatérítéssel, kamat- kedvezménnyel és más al­kalmas eszközökkel kell tá­mogatni. Következetesen ösz­tönözni kell a jövedelmező export bővítését, az impor­tot helyettesítő megoldáso­kat. Az.exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályá­zati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiái korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgoz­ni a veszteségesen és az ala­csony hatékonysággal gaz­dálkodó egységek tevékeny­ségének gazdaságossá tételé­re, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gaz­daságtalan termelés meg­szüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen ter­mékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezet- váltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gaz­dasági ágazatokban kell fog­lalkoztatni. — A kutatásra és a mű­szaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, ha­tékonyabban kell felhasznál­ni. Az érdekeltség növelésé­vel elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyor­sabban hasznosuljanak a termelésben. A. műszaki fej­lesztést még inkább a nem­zetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági felada­taink megoldásában támasz­kodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagországokkal foly­tatott gazdasági együttmű­ködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibonta­koztatására, közös vállalko­zások és közös vállalatok lét­rehozására. A fejlett tőkés országok­kal, valamint a fejlődő or­szágokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereske­delmi és kooperációs kapcso­latok fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell -a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő mun­kát. Az export növelése meg­követeli, hogy a vállalatok, bővítsék és javítsák szolgál tatásaikat. O A Központi Bizottság; az 1987. évi terv és] költségvetés legfőbb követel-; ményeinek a gazdasági telje-, sítmény és hatékonyság nő-} velését, a külkereskedelmi és; a pénzügyi mérleg javítását. ] a gazdasági szerkezet változ­tatását, á műszáki fejlődés gyorsítását, az életkörülmé­nyek jobbítását tartja. Az! éves terv, a gazdasági szabá­lyozás és az irányítás ossz- j pontosítson a gazdasági nö­vekedés szelektív élénkítésé­re. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növe­lésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi fo­lyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát minde­nekelőtt a kiadások mérsék­lésével, széles körű takaré­kossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987_. évi népgazdasági terv a “nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növe­kedését irányozza elő. Az ipari ** termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg (Folytatás a 4. oldalon) A biotechnológia jelentő­ségéről, jövőjéről és a kuta­tási eredmények mezőgazda- sági alkalmazásáról rendez­tek tanácskozást november 21-én, pénteken Nyíregyhá­zán. Az utóbbi években a bio­technika mezőgazdasági hasz­nosítása forradalmasította a termelés és szaporítóanyag- előállítás korábbi rendszerét Nagy Sándorra, megyénk a Ima termesztésének egyik kiemelkedő személyiségére emlékeztek tegnap azon az emlékülésen, amelyet — töb­bek között — a HNF megyei kertbará.tszövetsege, a Váci Mihály Művelődési Központ és a HNF vajai községi bi­zottsága, valamint kertbarát- j klubja rendezett. Az esemé­és formáit. Ebben a Meriklon Gazdasági Társaság nemzet­közileg is elismert szerepet tölt be, s e programhoz a me­zőgazdasági nagyüzemek .szá­mára csatlakozási lehetősé­get szeretne biztosítani. Az > együttműködés keretében, el- f sősorban a korszerű burgo- nya-, zöldség-gyümölcs és *> dísznövénytermesztést és sza- • * porítóanyag-előállítást kíván­ják megvalósítani. nyen előadás hangzott e! , Nagy Sándor szellemi ha- ‘ gyatékáról, almatermeszté- ’ sünk időszerű kérdéseiről és a kistermelők integrálódásé- ‘ ról a vajai II Rákóczi Fe- t renc Termelőszövetkezet- - ben. Az emlékülés végén a kertbarátmozgalom kiemel­kedő aktivistáinak kitünteté­seket adtak át. A HÉT VÉGÉN RENDEZIK BUDAPESTEN a Magyar- Szovjet Baráti Társaság VIII. országos értekezletét. Pénte­ken elutazott a tanácskozásra a szabolcs-szatmári kül­döttség. Képünk az elutazás előtt készült a megyei kül­döttekről — Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Ekler György, a megyei pártbizottság titkára Budapesten csatlakozik a küldöttséghez. (Császár Csaba felvétele) Hagy Sándorra ©mlékeitek Kertbarátok tanácskozása Vaján XLI1I. évfolyam, 275. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. november 22, szombat 1

Next

/
Thumbnails
Contents