Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. november 19. Teljesítik tőkés exportvállalásukat a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet dolgozói: több mint 20 ezer darab tollas kabátot gyártottak. Ügy tervezik, hogy november végéig minden exportkötelezett&égüknek eleget tesznek, (elek) Sok gondot okozott a korábbi években a város vezetőinek a tanácsi kezelésben lévő mezőgazdasági földek hasznosítása. 1980- tól azonban fordult a kocka. Ez időtől kezdve ugyanis megnőtt a városlakók gazdálkodási kedve. A közigazgatásilag a városhoz tartozó 69 katasztrá- lis holdnyi mezőgazdasági terület így igen hamar gazdára talált. Miíid kevesebb lett a parlagon maradt terület, s mind nagyobb a rendszeres művelés alatt álló. A fentieket bizonyítja, hogy rövid idő alatt 140 haszonbérleti szerződés született a tanácsnál. A haszonbérlők többsége csak „mellesleg” gazdálkodik. Főfoglalkozásban ipari vagy szellemi tevékenységet folytat, a földművelésből származó jövedelem keresetkiegészítés, a család jobb megélhetését szolgálja. Számuk növekedését az is segíti, hogy akik három évnél régebben parlagon heverő föld művelésére vállalkoztak, öt évig nem kell haszonbért fizetniük. Az 1985-ben megtartott határszemlén, a zárt kertekMagánügyben, munkaidőben Ügyfélfogadás ügyfél nélkül Központi intézkedések, gazdasági adatok bizonyítják: a a munkaidő jobb kihasználása napjaink egyik legsürgetőbb feladata. Annak jártunk utána, mit tettek a fenti cél érdekében a Nyírbátori Városi Tanácson. Dr. Nagy László vb-titkár készséggel magyarázza: — 1985 októberétől vezettük be a meghosszabbított ügyfélfogadást. Hétfőn, szerdán és pénteken este 7-ig meghatározott ügycsoportok szerint fogadtuk az ügyfeleket, miközben az ügyfélszolgálati irodánk minden munkanapon teljes munkaidőben a lakosság rendelkezésére állt, szombatonként pedig ügyeletet tartott. Egyedül nem megy A tanács nem csak új rendelkezést hozott. Gondoskodott annak széles körű ismertetéséről is. Minden munkáltatónak elküldték az új ügy- félfogadási rendről szóló tájékoztatót. ezzel is jelezve, együttműködésre hívják őket. S hogy milyenek voltak a tapasztalatok? Nos, igen vegyesek. Ennek is köszönhető, hogy a tanács illetékesei egy idő után napirendre tűzték a dolgot. — 1986. május 1-től újabb módosításokat vezettünk be — mondja dr. Nagy László. — Előzőleg megkérdeztük a munkáltatók véleményét is, hiszen azt tapasztaltuk, hogy igen kevés a javulás. Ügy láttuk, a tanács nem képes egyedül megoldani a problémát. Ezért a munkáltatók segítségét kértük. A hivatal mindig jó ürügy a távolmaradásra. S ki az, aki inkább a szabad idejében intézi ügyes-bajos dolgait, ha Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA megteheti főmunkaidőben is? A tanács pedig nem sokat tehet ilyen helyzetben. Ha nincs ügyfél, nincs ügyintézés sem, ha este 7-ig várnak rájuk a tanácsi hivatalnokok. Az sem használt a dolognak, hogy a többi hivatal és intézmény az esti órákban zárva tartott. — Ügy láttuk, városi ösz- szefogás nélkül nem érhetünk el eredményeket. A tanács önmagában nem képes a helyzet megoldására. Arra kértük tehát az intézményeket, hivatalokat, csatlakozzanak hozzánk. Az OTP, a takarékszövetkezet, az Állami Biztosító, rendőrség, bíróság, ügyészség a hét bizonyos napjain hosszabbított hivatali időben fogadja az ügyfeleket. Így már több eredményre számíthatunk, hiszen az általunk megkezdett ügyeket az egyéb hivatalokban is folytathatják a városlakók. Befizethetik az illetéket, fogadja őket a posta, az OTP... Kinek az érdeke? A tanácson statisztikát vezetnek az esti órák forgalmáról. A számok tanúsága szeriint május 1. és október 15. között hetvenkilenc ügyfél érkezett meghosszabbított ügyfélfogadási időben. Közülük 28-at a tanácsi dolgozók idéztek a hivatalba. A gyakorlat ugyanis az, hogy az idézéseken két időpont is szerepel, amelyek közül az egyik mindig a nyújtott ügy- félfogadási időre szól. A spontán érkezők száma elenyésző. Nem csoda hát, ha esténként nem az ügyfelek, hanem az ügyintézők vannak többségben. Márpedig ez gazdaságtalan. Fűteni, világítani akkor is kell, ha senki nem nyitja be a hivatal ajtaját. Jellemző a kialakult helyzetre, hogy a közeli napokban 17 városi munkahelyet kerestek meg levélben a tanács illetékesei. Arra kértek választ, változott-e a munkaidőben kilépők száma a meghosszabbított hivatali órák bevezetése óta, milyennek ítélik meg a gazdasági vezetők és dolgozók a tanácsi ügyintézést, a véleményük szerint miért üresek hétfőnként estig tartó fogadóórák? Mindössze nyolc munkahely válaszolt. A többieket úgy látszik hidegen hagyta a dolog. Hogyan tovább? — A tanács illetékesei a továbblépés útját keresik. Ügy tudom, nem tekintik véglegesnek a jelenlegi helyzetet. Milyen intézkedéseket terveznek a továbbiakban? — Mindenekelőtt azt szeretnénk, hogy a tanácson csökkenjen a személyes megjelenés. Olyan ügyekben, amelyek az ügyfél jelenléte nélkül is elintézhetők, ne kelljen hozzánk bejönni. Elképzelhetőnek tartanánk azt is, hogy a dolgozók állam- igazgatási ügyeit az üzem jogásza is elintézhesse. Az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványokat elvihetnénk az üzemekbe, hogy űrlapokért, kérdőívekért ne kelljen várakozni. Az ügyeket intéző szervek, hivatalok 'keresik a megoldás útját, önmagukban azonban nem képesek javítani a kialakult helyzeten. A munkaidő védelmét maguk a munkáltatók tudják a legeredményesebben megvédeni. De úgy tűnik, az eredményekre vámunk kell még egy kicsit. ben 40 magántulajdonban lévő telket találtak műveletlenül az ellenőrző brigád tagjai. Miután a tanács felszólította a tulajdonosokat, közülük 25-en rövidesen megkezdték kertjeik művelését, 15 gazda azonban továbbra is tétlen maradt. Ezeket a területeket megfelelő intézkedések megtétele után állami tulajdonba vette a földhivatal. Az idei adatok tanúsága szerint tovább nőtt a gazdálkodók munkakedve, s ezáltal csökkent az elhagyott földterület. Azokat a földeket, amelyeket végképp elhagytak gazdáik, folyamatosan bérbeadták azoknak, akik jövedelmüket ezen a módon kívánták kiegészíteni. Nemcsak a határban, időnként a város belterületén is akad műveletlen, gazda nélküli terület. Nem sokáig ronthatják azonban a városképet, mivel a végleges hasznosításig ezeket is bérbeadja a tanács. A mezőgazdasági földek védelmét több intézkedés is szolgálja. Közöttük az, amelynek értelmében csak a legritkább esetben vonható ki a forgalomból olyan földterület, amelyet még hasznosítani tud a mezőgazdaság. A város területén közel 30 hold föld jutott ilyen sorsra az utóbbi években, elsősorban városépítési, ipartelepítési célokat szolgálva. így épülhetett meg a Fáy-lakóte- lep, alakúnak ki a Kisbogáti és Debrecent úton lévő családi házas telkek, lett új szeméttelep s iparvágány is a városban. A zártkertek iránt ma is egyre nő az igény. Ennek is köszönhető, hogy mind kevesebb az elhanyagolt, műveletlen terület, s mind nagyobb azoknak a száma, akik saját termesztésű zöldséget, gyümölcsöt tehetnek asztalukra. Távhívás, művelődési ház, ügyelet Megkérdeztük az illetékest... Mikor lesz a városban a hétvégeken kisiparosi ügyelet? Vach Ervin, a KIOSZ helyi titkára: — Konkrét határozat született arról, hogy a közeljövőben a gépjárműjavító szakmákban az autószerelők és karosszériások körében beindul a hétvégi ügyelet. A Károlyi utca 7. szám alatt lévő szolgáltatóházban olvasható majd: ki, hol, mikor tart hétvégi ügyeletet. Készül, rövidesen helyére kerül az a tábla is, amelyen a városban dolgozó szolgáltató kisiparosok név- és címjegyzéke szerepel. — Mikor lesz a városnak művelődési központja? Pásztor István osztályvezető: — A hosszú távú, elfogadott. településfejlesztési koncepció szerint a következő ötéves tervidőszakban. Már országos tervpályázatot írt ki a tanács, az Építési és Városfejlesztési Minisztériummal, a Művelődési Minisztériummal és a megyei tanácscsal közösen a program kidolgozására — Miért nincs a gyógyszertáron a patikákat jelölő megkülönböztető jelzés, amely az eligazodásban nyújtana segítséget? Kocsis Imre, a gyógyszertár vezetője: — A gyógyszertári központ már elkészíttette a gyógyszertárakat szimbolizáló kígyóemblémát, melyet azonban a hideg időre való tekintettel már csak a tavaszi hónapokban tehetnek végleges helyére. — Mikor lesz crossbar telefonközpont? Kulcsárné I Talán Márta osztályvezető- helyettes: — A központ 1000 vonal kapacitású lesz, amelynek telepítésére már ebben az évben sor kerül. A városi vonalak átkötését a jövő év első felében fokozatosan végzik. Ezzel javul a telefonálás minősége, mert a városon belül tárcsázással lehet majd telefonálni. Ha a nyíregyházi fogadóállomás kiépül — várhatóan 1988-ban —, mi akkor tudunk majd bekapcsolódni az országos távhívásba. Sajnos a telefonok száma csak minimálisan nőhet. „...a lakosság szolgálatában" Iparosmérleg „A cipőm, ha kilyukad, megjavítja a cipész ...” — szól a közismert slágerszöveg. A városi szolgáltatást elemezve azonban hamarosan kiderül: csak javítaná, mert bár lyukas cipő egyre több akad. a javítást végző kisiparosok száma mind kevesebb. Nyírbátorban 209 kisiparos dolgozik. Legtöbben, összesen 108-an az úgynevezett általános ipari szakmákban tevékenykednek. A 14 építőipari szakmában 51-en dolgoznak. őket a fuvarozók követik. Közülük elsősorban a teherszállítással foglalkoznak sokan. A 31 szállító kisiparos rövidesen újabb társakat tudhat majd maga mellett, PEDAGÓGUSOK : Illetményföld és iktatás Az iskolák, és az ott tanító pedagógusok nemcsak munkájukkal nevelnek. Életük is sokak számára mutat példát. Ezért sem mindegy tehát, hogyan élnek, milyen körülmények között dolgoznak. Nyírbátorban és vonzás- körzetében összesen 1011 pedagógus álláshelyet tartanak nyilván. Tizenöt óvoda, 24 általános iskola, két speciális alapfokú és három középiskola ad munkát számukra. A katedrák mögé azonban csak 90 százalékuk áll reggelente, mivel az állások 10,8 százaléka ez idő szerint betöltetlen. Növeli a bajt, hogy közülük is jelentős számban vannak gyesen, gyeden, hiszen a pedagógusoknak majdnem 80 százaléka nő. Bizonyára ezeknek az adatoknak köszönhető, hogy Szabolcsban Nyírbátorban és 'környékén legmagasabb a képesítés nélkül tanító fiatalok száma, s igen sokan vannak olyanok, akik már egy ledolgozott élet után, nyugdíjas fejjel vállalják újra a tanítást. A pedagógusok életkörülményeit vizsgálva kiderül, hogy havi bérük nem mindig elegendő a kellő színvonalú megélhetéshez. Ezért is végeznek sokan kiegészítő tevékenységeket. Mint a felmérések tanúsítják, a pedagógusok 40 százaléka nem pusztán a tanításból él. Sajátságos képet mutat a lakáshelyzet. A városban és környékén élő pedagógusok 51,5 százaléka rendelkezik saját lakással. Szolgálati- lakásban, illetve férőhelyen 24,8 százalékúk, tanácsi bérlakásban 6,4 százalékuk lakik. A beszámolót követő vitában a megoldások lehetőségéről is szóltak. Mint kiderült, sokszor a meglévő adottságokat sem használják ki a települések vezetői a pedagógusok megbecsülésére, megtartására. Az illetmény- föld például még ma is adható lehetőség a falusi nevelők jövedelmének kiegészítésére. Mégsem élnek vele mindenütt. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítása, a meglévő lehetőségek jobb kihasználása a település valamennyi vezetőjének feladata. Arra kell törekedni, hogy ne csak megszerezze, hanem meg is tartsa a falu az értelmiséget. hiszen az 1983-ban megindult létszámnövekedés lendülete még manapság is tart. Érdekesség, hogy a teherautóval rendelkezők száma mostanra érte el a városban mindmáig nagy népszerűségnek örvendő szekérfuvarosok számát A személyi szolgáltatást végző kisiparosok munkájára igen nagy szükség van. Ezért is sajnálatos, hogy számuk mindössze kettővel — tgy kozmetikussal és egy fodrász- szál — gyarapodott az utóbbi időben. A gépjárművek, háztartási gépek, rádiók és televíziók javítása a kiemelt szolgáltatások közé tartozik. Hangsúlyos szerepük mégsem érződik kellőképpen, hiszen miközben a ,.hírhordozó készülékek” száma lendületesen növekszik, az őket javító kisiparosoké inkább csökken, mint gyarapszik. A hiányszakmák évek óta okoznak gondot. A városban az eddigiek mellé most újabb is csatlakozott. A gáz bevezetése már konkrét közelségben van. s nincs egyetlen gázvezetéket és készüléket javító kisiparos sem. Csak hírmondónak elég az egyetlen cserépkályhás, s a mostani építési láz mellett alig hihető, hogy mindössze egyetlen ács és burkoló kisiparos dolgozik a városban. Általános tapasztalat, hogy az utóbbi időben megváltozott a kisiparosok összetétele. Közel 40 százalékos a cserélődés. Ebben az évben a korábbi 51-ről 68-ra nőtt a mellékállásban, s 22-ről 28-ra a nyugdíj után is dolgozók száma. A jövőre nézve sem mindegy, lesz-e a jelenleginél több kisiparos. A terület gazdái az utánpótlás toborzására minden évben felkeresik az általános iskolákat. Nem használ az ügynek, hogy mostanában „túltermelés” van jogszabályokból. S miközben a kisiparos napi teendőit végzi, mind gyakrabban kell könyvelőnek, közgazdásznak is lennie. A KIOSZ városi szervezete tervezi, hogy e területen is támogatást nyújt tagjainak. Nem csak a jogszabályok értelmezésében segíti őket, hanem a szervezés, üzletkötés labirintusában is utat mutat. Zöldség, gyümölcs — saját kertből
