Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

1986. november 18. Kelet-Magyarország 3 SZOVJET MEGRENDELÉSRE GYÁRT 72 ezer pár férfi mokasszint a Nyíregyházi Cipő­ipari Szövetkezet. Képünkön: készül a lábbeli a cipőalja szalagon. (Császár Csaba (elvé­tele) Vajai kísérlet—kezdeti lépésekkel Hármas házasság haszonnal Kétszáz Községben, városban kísérleteznek az or­szágban az iskola és a művelődési ház „összeházasí­tásával”. A kísérlet nem öncélú, annak kikutatását lenne hivatott segíteni, hogyan lehetne egységes szem­lélettel szervezni, irányítani az iskolai és a közműve­lődési munkát, (elhasználni az eddig külön lévő in­tézmények tárgyi, személyi, szellemi energiáit a mű­veltebb emberfők érdekében. Megyénkben két helyen, Apagyon és Vaján indultak el az eddig járatlan úton. „Ítélkezés'1 a tanácsokon Tünet és hatás Mérleg A z aszály ellenére nap­raforgóból, rizsből, szójából rekordtermés van, burgonyából, fűszerpap­rikából az utóbbi évek átla­gának megfelelő hozamot ta­karítottak be az idén — tud­tuk meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium múlit hét végén tartott sajtó- tájékoztatóján. A továbbiak­ban az itt elhangzottakból idézünk. A kukorica terméseredmé­nye nagyon jó, valamivel a 80-as évek átlaga fölött vár­ható. A cukorrépaátlagok az aszály és a száraz talaj miatti betakarítási vesztesé­gek következtében elmarad­nak a tervezettől, de a hazai cukorellátást nem fenyegeti veszély. Az alma minősége a korábbi éveknél lényegesen jobb, a termés megközelíti a tervezettet, ám az exportszál­lítások technikai feltételei az idén' sem javultak, (hírről Szabolcs-Szatmár megyének van a legtöbb tapasztalata.) A szőlő mennyisége közepes, minősége jó. A zöldségellá- tás egész éven át megfelelő­nek volt mondható, a para­dicsom-, a gyökérzöldség-, a sárgarépakiesések azonban a tartósítóipart kedvezőtle­nül érintették,— A takarmánynövények ter­méshozama alatta marad a tervezettnek. A hiányok pót­lására 110 ezer tonna nyers répaszeletét irányítottak a kritikus térségekbe — így Szabolcs-Szatmárba is. (Me­gyénk egyébként némi szé- natöblettel rendelkezik.) Kalászosokból 1 millió 600 ezer hektáron vetettek az üzemek, ami 30 ezer hektár­ral több a népgazdasági elő­irányzatnál. (Egyesek szerint a szűkebb pátriában több őszi vetésű gabona került a földbe, mint ami optimális volt.) A vetőmag időben, megfelelő minőségben és összetételben rendelkezésre állt, és tavasszal sem lesz belőle hiány. Környezetvé­delmi, hatékonysági szem­pontból jelentős, hogy 1986- ban 15 százalékra nőtt a ha­tóanyag-felhasználáson belül a folyékony műtrágyák ará­nya. Rövid idő alatt a seritéslét- szám 8 százalékkal nőtt, ami mindenekelőtt a kistermelők­nek köszönhető. A szarvas- marha- és juhállomány ugyanakkor kisebb a korábr binál. A kedvezményes üsző­kihelyezési akció keretében az idén 30 ezer üszőt, a ház­táji sertésállomány gyara­pítására, javítására pedig 100 ezer vemhes kocát és közel 3 ezer kant helyeztek ki. Ami a jövedelmezőséget illeti: a sertés-, a marha-, a juh-, a baromfihús termelési költsé­gei — ha a rendkívül magas ártámogatásokat is figyelem­be vesszük — alacsonyabbak a dániai, franciaországi, egyesült államokbelieknél. A z üzemek az idén vár­hatóan 1 milliárd fo­rinttal több eszközt vásárolnak, mint 1985-ben. A kombájnok darabszáma az elmúlt három évben 15 szá,- zalékkal csökkent, ugyanak­kor áteresztő képességük egy esztendő alatt 6 százalékkal nőtt. Tehergépkocsiból is több van az üzemeknél, mint tavaly volt. Országosan a traktorpark 60 százaléka, a gabonakombájnok 70 száza­léka hét .évnél fiatalabb. Igaz, a kedvezőtlen adottsá­gú gazdaságokban (ebből Szabolcsban van elég) ez az arány lényegesen kedvezőt­lenebb. 1987-ben az ideinél magasabb, összesen 16 milli­árd forint gépbeszerzéssel számolunk, a választék bő­vülni fog. (sztancs) Nemrég a vajai tapasztala­tokat összegezték a megyei tanács művelődési osztályá­nak kihelyezett megbeszélé­sén. Ezt megelőzően jártunk a községben, hogy bepillant­sunk az öt éve tartó kísérlet másutt is hasznosítható ta­pasztalataiba. Bevalljuk, bi­zonyos kételyekkel léptünk az általános művelődési köz­pont cégtáblával ellátott épületbe, amely az új szer­vezésű, egyesített intézményt jelöli. Tárgyilagosan — Még a kezdeti lépése­ket tettük meg — kezdte óvatosan tárgyilagos, mér­téktartó ismertetését az in­tézmény igazgatója, Dani Endre. Ezzel azt is tudtunk­ra adta, ne várjunk látvá­nyos, kézzel fogható eredmé­nyeket, ilyenek nincsenek a tarsolyukban. Minden évben egy-egy kis lépést sikerült tenniük. A fejekben volt leg­fontosabb a változás, hogy a nevelők, a népművelők — a község értelmisége és nem értelmisége — sejtse, értse, nem a „meleg víz” feltalálá­sáról van itt szó, hanem a szellemi, anyagi erők, eszkö­zök ésszerűbb összefogásá­ról, mozgatásáról, felhaszná­lásáról. Legfőképpen pedig a felnövekvő . nemzedék mű­veltsége igényszintje sok-sok munkával járó megalapozá­sáról ... Az intézmény tehát magá­ban foglalja az általános is­kolát, a művelődési házat, a községi közművelődési és is­kolai könyvtárat. Az egysé­ges gazdálkodási, szervezett keret, tartalmi irányítás az alapja, újszerűsége az intéz­ménynek. Bevezetését alapos helyi vizsgálódás előzte meg — folytatta az igazgató. A debreceni egyetem és a nyír­egyházi tanárképző főiskola tanárainak és hallgatóinak részvételével felmérték a va­jai emberek érdeklődési kö­rét, annak irányát, mélysé­gét. A község lakóinak mint­egy 30 százalékát érintette a 37 kérdést magában foglaló elemző munka, amely sok támpontot adott .a további művelődési, szórakozási prog­ramok, közösségek szervezé­séhez. De jártak más me­gyékben is a vajai nevelők, népművelők, hogy tapaszta­latokat gyűjtsenek az indu­láshoz. — Nem tagadjuk, a köz­ségben elsősorban a prakti­kus ismeretek iránt van na­gyobb érdeklődés. Kertba­rátklubunk fejezi ki talán a legjobban ezt az igényt, de fontosnak tartjuk az étkezé­si, öltözködési, egészségvédel­mi ismeretek, szokások, az úgynevezett mindennapi kul­túra formálását is. Nem tit­koljuk, még az is a terveink között szerepel, hogy beren­dezünk egy mindenki által megközelíthető barkácsmű- helyt, ahol a szülő és a gyer­mek akár együtt is elkészít­het bizonyos, célszerű, lakás­ban használható eszközöket. Illetve csekély díjazás elle­nében szerszámokat, eszkö­zöket is rendelkezésére bo­csátunk az érdeklődőknek. Á praktikus ismeretekért Megtudjuk, hogy az új in­tézmény éves költségvetése nem lett több, sem keve- < sebb, mint amikor külön-kü- | lön tevékenykedtek. Az isk > la tartalmi munkája érthető­en nem változott, .a tantervi || követelmények adottak. De 11 változott a pedagógusok ko zeledése, szemlélete az órán. p vagy inkább azon túl nyi jt ható általános műveltség do> gában. Eleinte volt egy ■. s idegenkedés attól, hogy „ö-/ szeolvad” az iskola és a mű velődési ház, könyvtár. Nem J| mindenki értette, hogy tv mindkét „félnek” pluszt hoz- || hat. Azzal, hogy a népműi t lök tagjai a tantestületi ko zösségnek, egyikük tanít is. I| nem valamilyen idegenek je lenlétét törvényesítették az || iskolai munkában. Azt is té­nyekkel cáfolja az igazgató, |1 hogy az iskola magába ol­vasztotta volna a művelődé­si házat, könyvtárat. A köz- művelődés irányítását nem az || egyik tanár, vagy igazgató helyettes, hanem az igazgató l§ végzi, aki jómaga is népmű­velési vénával megáldott al-1| kát. Ami talán mégis szinte kézzel fogható változás Va- '% ján, bár itt korábban is meg voltak ennek az alapjai, az a nyitottság. Nem különülnek el úgy az iskolai rendezvé­nyek, mint másutt és a mű­velődési rendezvények, kis közösségek létrehozásában, életben tartásában jobban alapoznak az iskolára. Nyi­tott kérdés maradt viszont ott jártunkkor: vajon a nagy közművelődési múlttal ren­delkező múzeum hogyan ma­radt ki az egyesített intéz­ményből, még akkor is, ha nem elszigetelten dolgozik az egymás szomszédságában lé­vő általános művelődési köz­pont és a vajai Vay Ádám Múzeum. Nem mindegy, hol Érdemes megismerkedni az országos kísérlet vajai ta­pasztalataival, de nem aján­latos, csupán azért, hogy több község vegyen részt a kísér­letben, előzmények, feltételek nélkül tovább szaporítani az egységes művelődési irányí­tással dolgozó helységek szá­mát. Lehet ugyanis, bizonyít­ja a tapasztalat, nem egysé­ges szervezeti keretben is eredményesen — és együtt dolgozni — míg a papíron véghez vitt, formális egyesí­tés önmagában nem hoz va­lóban egységes szellemű munkát, ami pedig pluszt, ér­tékeket jelentene az oktatás és a közművelődés számá­ra .. . Páll Géza MINTHA ÜTKERESZ- TEZÖDÉSHEZ ÉRNE az, akit felelősségre von ki- sebb-nagyobb szabálysér­tések miatt a tanácsi ható­ság. Vezethet útja egyene­sen, vagy kitérőkkel a bí­róságra, de az is elképzel­hető, hogy éppen itt jön rá, mégiscsak jobb, ha együtt halad a becsületes emberek tömegével. Arra aligha szá­míthatunk a közeljövőben, hogy munka nélkül marad­nak a szabálysértési ügy­intézők, előadók (pedig, de szép is lenne!), azt viszont jó volna elérni, hogy mind többen válasszák a második utat. Mert a szabálysértőkkel szemben alkalmazott szank­cióknak csak egyik oldala a többség értékeinek, nyu­galmának veszélyeztetőit megbüntetni. 1 Legalább ilyen fontos, hogy például a kellő időben alkalmazott, a célnak megfelelő mérté­kű bírság visszatartsa újabb, hasonló (esetleg sú­lyosabb) cselekmények el­követésétől, no és, hogy másokat is visszariasszon az ilyesmitől. Igen fontos és felelősségteljes tevékeny­ség tehát a szabálysértések elbírálása. Nem véletlen, hogy nagy gondot fordíta­nak . a jog ezen alkalma­zóinak a képzésére, tovább­képzésére. A Szabolcs-Szat­már Megyei Tanács a kö­zelmúltban három tanács­kozást is rendezett, ame­lyek mindegyikén ez a kér­dés került napirendre. A vb-titkárokkal vitatták meg a szabálysértési ügy­intézés tapasztalatait, az­tán pedig — két részletben — minden helyi tanács minden egyes ügyintézőjé­nek lehetőséget biztosítot­tak, hogy megismerkedjen a legfontosabb teendőkkel, feladatokkal, és segítséget kapjon a munkájához. Az összejöveteleken elhang­zott, hogy az összes sza­bálysértéseknek^ mintegy egyharmada tulajdon (na­gyobbrészt társadalmi tu­lajdon) ellen irányul, a büntetések a kiszabott bír­ságok összegének mintegy felét (ötmillió forintot) tesznek ki. Elgondolkodta­tó az is, hogy nálunk az összes tárgyalt ügynek az egyötöde az iskolai mu­lasztásokkal, a tankötele­zettségi előírások megsér­tésével függ össze. (Ez az arány négyszer akkora, mint az országos átlag!) SZAPORODNAK A FEL­JELENTÉSEK, de sajnos gyakori, hogy például a gazdálkodó szervek — kü­lönösen a mezőrendészeti szabálysértések felfedezé­sekor — jó részt csak fel- tételezésekre alapoznak, ilyenkor pedig nagyon ne­héz bármit is bizonyítani. Lenne persze megoldás. Ha a vagyonvédelmi feladato­kat komolyabban vennék, akkor egyrészt kevesebb alkalom teremtődne a tol- vajlásokra, másrészt ismert­té válhatna az elkövetők személye is. (Jó példa erre, hogy két éve, a Balkányi Állami Gazdaság egyik burgonyaföldjéről olyan sokat loptak, hogy szinte nem maradt rajta haszon. A tapasztalatokból okulva, idén megerősítették az őr­zést, s elképzelésüket fé­nyesen igazolja a sokkal jobb gazdasági eredmény.) A sok iskolai igazolatlan mulasztás nagy gondot je­lent, de látni kell, hogy ez ellen nem elsősorban hatósági eszközökkel lehet felvenni a harcot — a tünet sokkal mélyebb okok­ra vezethető vissza. Igazi javulás akkor várható, ha a veszélyeztetett családokra jobban odafigyelünk, ha a hátteret sikerülne meg­változtatni. Ehhez viszont mindenképpen szükséges egy komplex szemléletű családgondozás, ahol a gyámügyekkel foglalkozók, a megalakulóban lévő csa­ládsegítő központok és minden érintett intézmény együttesen igyekszik meg­találni a megoldáshoz ve­zető utat, A SZABÁLYSÉRTÉSEK­KEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK világosan látják, hogy saját tevé­kenységükön is akad javí­tanivaló. A különböző cse­lekmények pontos elhatá­rolása egymástól, a határ­idők betartása, a még job­ban egyéniesített határo­zatok meghozatala — ezek mind feladatokat jelente­nek. Összességében azon­ban elmondható, hogy — s ezt az ügyészség vizsgála­tai is alátámasztják — megalapozottak, törvénye­sek a döntéseik. Kedvező a tapasztalat a helyszíni bír­ságolással kapcsolatban is (különösén a közterület­felügyelők ténykedése hat pozitív irányba). Hogy még hatásosabb legyen a szabá­lyokat megsértőkkel szem­beni fellépés, ahhoz járult hozzá a tapasztalatok ösz- szegzése, a további felada­tok meghatározása is. Papp Dénes El. lonutis A jó pap holtig tanul A z ifjú mérnök, friss diplomá­val a zsebé­ben, rohant az élet forgatagába. azaz, hogy egy üzem sze­mélyzeti osztályára. — Persze, nagy szükségünk van mér­nökökre — mondta a személyzetis. — Tölt­se ki ezt a kérdőívetv hozzon két darab fényképet... Fizetés száz rubel, egy-két év múlva természete­sen több is lehet, ha kijön a főnökség­gel... Mérnökünk megkö­szönte és elment. Ahogy hazaért, fiók­ja legmélyére sül­lyesztette diplomáját, majd előkereste meg- sárgult nyolcosztályos bizonyítványát, s is­mét rohant ugyanab­ba a forgatagba. — Persze, nagy szükségünk van laka­tosokra. Kérdőív, két darab fénykép ... Kétszáz rubel, pár hónap múlva kétszáz­ötven, ha kijössz a főnökséggel. Lakatosként dolgo­zik a mérnök, és elé­gedett. A főnökség­gel kijön, a fényképe le se kerül a dicsö- séglábláról. Mondja neki egyszer a mű­vezetője: — Jó munkás vag&, de be kell látnod, hogy a nyolc osztály ma már nem végzett­ség. Beiskolázunk az esti iskolába, a ki­lencedik osztályba . .. Ne félj, ne félj, segí­tünk majd. Elvégre élmunkás vagy, pél­dát kell mutatnod a .többieknek. Munkatársai vettek neki egy iskolatás­kát, az üzemi bizott­ság biztosította szá­mára a tankönyve­ket, az igazgatóság pedig a kötelező és ajánlott irodalmat. E gyszóval, bará tunk a kilen­cedik osztály- f| ba jár. Kihívják a táblához, oldana meg egy feladatot. Ö 1 azonban elfelejtette az iskolai algebrát felfirkantja hát a ma­ga módján, a felsőbb matematika képletei-1§ vei. Teleírja az egész I táblát — az eredmény |; azonban csak nem akar kijönni. Ellen- ff őrzi még egyszer, ke I? resi. kutatja, hol vé- | tette el. Közben csak­nem a fél osztály súgja: — Szamár, nem jo helyre írtad az in tegrált...

Next

/
Thumbnails
Contents