Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
1986. november 18. Kelet-Magyarország 3 SZOVJET MEGRENDELÉSRE GYÁRT 72 ezer pár férfi mokasszint a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. Képünkön: készül a lábbeli a cipőalja szalagon. (Császár Csaba (elvétele) Vajai kísérlet—kezdeti lépésekkel Hármas házasság haszonnal Kétszáz Községben, városban kísérleteznek az országban az iskola és a művelődési ház „összeházasításával”. A kísérlet nem öncélú, annak kikutatását lenne hivatott segíteni, hogyan lehetne egységes szemlélettel szervezni, irányítani az iskolai és a közművelődési munkát, (elhasználni az eddig külön lévő intézmények tárgyi, személyi, szellemi energiáit a műveltebb emberfők érdekében. Megyénkben két helyen, Apagyon és Vaján indultak el az eddig járatlan úton. „Ítélkezés'1 a tanácsokon Tünet és hatás Mérleg A z aszály ellenére napraforgóból, rizsből, szójából rekordtermés van, burgonyából, fűszerpaprikából az utóbbi évek átlagának megfelelő hozamot takarítottak be az idén — tudtuk meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium múlit hét végén tartott sajtó- tájékoztatóján. A továbbiakban az itt elhangzottakból idézünk. A kukorica terméseredménye nagyon jó, valamivel a 80-as évek átlaga fölött várható. A cukorrépaátlagok az aszály és a száraz talaj miatti betakarítási veszteségek következtében elmaradnak a tervezettől, de a hazai cukorellátást nem fenyegeti veszély. Az alma minősége a korábbi éveknél lényegesen jobb, a termés megközelíti a tervezettet, ám az exportszállítások technikai feltételei az idén' sem javultak, (hírről Szabolcs-Szatmár megyének van a legtöbb tapasztalata.) A szőlő mennyisége közepes, minősége jó. A zöldségellá- tás egész éven át megfelelőnek volt mondható, a paradicsom-, a gyökérzöldség-, a sárgarépakiesések azonban a tartósítóipart kedvezőtlenül érintették,— A takarmánynövények terméshozama alatta marad a tervezettnek. A hiányok pótlására 110 ezer tonna nyers répaszeletét irányítottak a kritikus térségekbe — így Szabolcs-Szatmárba is. (Megyénk egyébként némi szé- natöblettel rendelkezik.) Kalászosokból 1 millió 600 ezer hektáron vetettek az üzemek, ami 30 ezer hektárral több a népgazdasági előirányzatnál. (Egyesek szerint a szűkebb pátriában több őszi vetésű gabona került a földbe, mint ami optimális volt.) A vetőmag időben, megfelelő minőségben és összetételben rendelkezésre állt, és tavasszal sem lesz belőle hiány. Környezetvédelmi, hatékonysági szempontból jelentős, hogy 1986- ban 15 százalékra nőtt a hatóanyag-felhasználáson belül a folyékony műtrágyák aránya. Rövid idő alatt a seritéslét- szám 8 százalékkal nőtt, ami mindenekelőtt a kistermelőknek köszönhető. A szarvas- marha- és juhállomány ugyanakkor kisebb a korábr binál. A kedvezményes üszőkihelyezési akció keretében az idén 30 ezer üszőt, a háztáji sertésállomány gyarapítására, javítására pedig 100 ezer vemhes kocát és közel 3 ezer kant helyeztek ki. Ami a jövedelmezőséget illeti: a sertés-, a marha-, a juh-, a baromfihús termelési költségei — ha a rendkívül magas ártámogatásokat is figyelembe vesszük — alacsonyabbak a dániai, franciaországi, egyesült államokbelieknél. A z üzemek az idén várhatóan 1 milliárd forinttal több eszközt vásárolnak, mint 1985-ben. A kombájnok darabszáma az elmúlt három évben 15 szá,- zalékkal csökkent, ugyanakkor áteresztő képességük egy esztendő alatt 6 százalékkal nőtt. Tehergépkocsiból is több van az üzemeknél, mint tavaly volt. Országosan a traktorpark 60 százaléka, a gabonakombájnok 70 százaléka hét .évnél fiatalabb. Igaz, a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban (ebből Szabolcsban van elég) ez az arány lényegesen kedvezőtlenebb. 1987-ben az ideinél magasabb, összesen 16 milliárd forint gépbeszerzéssel számolunk, a választék bővülni fog. (sztancs) Nemrég a vajai tapasztalatokat összegezték a megyei tanács művelődési osztályának kihelyezett megbeszélésén. Ezt megelőzően jártunk a községben, hogy bepillantsunk az öt éve tartó kísérlet másutt is hasznosítható tapasztalataiba. Bevalljuk, bizonyos kételyekkel léptünk az általános művelődési központ cégtáblával ellátott épületbe, amely az új szervezésű, egyesített intézményt jelöli. Tárgyilagosan — Még a kezdeti lépéseket tettük meg — kezdte óvatosan tárgyilagos, mértéktartó ismertetését az intézmény igazgatója, Dani Endre. Ezzel azt is tudtunkra adta, ne várjunk látványos, kézzel fogható eredményeket, ilyenek nincsenek a tarsolyukban. Minden évben egy-egy kis lépést sikerült tenniük. A fejekben volt legfontosabb a változás, hogy a nevelők, a népművelők — a község értelmisége és nem értelmisége — sejtse, értse, nem a „meleg víz” feltalálásáról van itt szó, hanem a szellemi, anyagi erők, eszközök ésszerűbb összefogásáról, mozgatásáról, felhasználásáról. Legfőképpen pedig a felnövekvő . nemzedék műveltsége igényszintje sok-sok munkával járó megalapozásáról ... Az intézmény tehát magában foglalja az általános iskolát, a művelődési házat, a községi közművelődési és iskolai könyvtárat. Az egységes gazdálkodási, szervezett keret, tartalmi irányítás az alapja, újszerűsége az intézménynek. Bevezetését alapos helyi vizsgálódás előzte meg — folytatta az igazgató. A debreceni egyetem és a nyíregyházi tanárképző főiskola tanárainak és hallgatóinak részvételével felmérték a vajai emberek érdeklődési körét, annak irányát, mélységét. A község lakóinak mintegy 30 százalékát érintette a 37 kérdést magában foglaló elemző munka, amely sok támpontot adott .a további művelődési, szórakozási programok, közösségek szervezéséhez. De jártak más megyékben is a vajai nevelők, népművelők, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek az induláshoz. — Nem tagadjuk, a községben elsősorban a praktikus ismeretek iránt van nagyobb érdeklődés. Kertbarátklubunk fejezi ki talán a legjobban ezt az igényt, de fontosnak tartjuk az étkezési, öltözködési, egészségvédelmi ismeretek, szokások, az úgynevezett mindennapi kultúra formálását is. Nem titkoljuk, még az is a terveink között szerepel, hogy berendezünk egy mindenki által megközelíthető barkácsmű- helyt, ahol a szülő és a gyermek akár együtt is elkészíthet bizonyos, célszerű, lakásban használható eszközöket. Illetve csekély díjazás ellenében szerszámokat, eszközöket is rendelkezésére bocsátunk az érdeklődőknek. Á praktikus ismeretekért Megtudjuk, hogy az új intézmény éves költségvetése nem lett több, sem keve- < sebb, mint amikor külön-kü- | lön tevékenykedtek. Az isk > la tartalmi munkája érthetően nem változott, .a tantervi || követelmények adottak. De 11 változott a pedagógusok ko zeledése, szemlélete az órán. p vagy inkább azon túl nyi jt ható általános műveltség do> gában. Eleinte volt egy ■. s idegenkedés attól, hogy „ö-/ szeolvad” az iskola és a mű velődési ház, könyvtár. Nem J| mindenki értette, hogy tv mindkét „félnek” pluszt hoz- || hat. Azzal, hogy a népműi t lök tagjai a tantestületi ko zösségnek, egyikük tanít is. I| nem valamilyen idegenek je lenlétét törvényesítették az || iskolai munkában. Azt is tényekkel cáfolja az igazgató, |1 hogy az iskola magába olvasztotta volna a művelődési házat, könyvtárat. A köz- művelődés irányítását nem az || egyik tanár, vagy igazgató helyettes, hanem az igazgató l§ végzi, aki jómaga is népművelési vénával megáldott al-1| kát. Ami talán mégis szinte kézzel fogható változás Va- '% ján, bár itt korábban is meg voltak ennek az alapjai, az a nyitottság. Nem különülnek el úgy az iskolai rendezvények, mint másutt és a művelődési rendezvények, kis közösségek létrehozásában, életben tartásában jobban alapoznak az iskolára. Nyitott kérdés maradt viszont ott jártunkkor: vajon a nagy közművelődési múlttal rendelkező múzeum hogyan maradt ki az egyesített intézményből, még akkor is, ha nem elszigetelten dolgozik az egymás szomszédságában lévő általános művelődési központ és a vajai Vay Ádám Múzeum. Nem mindegy, hol Érdemes megismerkedni az országos kísérlet vajai tapasztalataival, de nem ajánlatos, csupán azért, hogy több község vegyen részt a kísérletben, előzmények, feltételek nélkül tovább szaporítani az egységes művelődési irányítással dolgozó helységek számát. Lehet ugyanis, bizonyítja a tapasztalat, nem egységes szervezeti keretben is eredményesen — és együtt dolgozni — míg a papíron véghez vitt, formális egyesítés önmagában nem hoz valóban egységes szellemű munkát, ami pedig pluszt, értékeket jelentene az oktatás és a közművelődés számára .. . Páll Géza MINTHA ÜTKERESZ- TEZÖDÉSHEZ ÉRNE az, akit felelősségre von ki- sebb-nagyobb szabálysértések miatt a tanácsi hatóság. Vezethet útja egyenesen, vagy kitérőkkel a bíróságra, de az is elképzelhető, hogy éppen itt jön rá, mégiscsak jobb, ha együtt halad a becsületes emberek tömegével. Arra aligha számíthatunk a közeljövőben, hogy munka nélkül maradnak a szabálysértési ügyintézők, előadók (pedig, de szép is lenne!), azt viszont jó volna elérni, hogy mind többen válasszák a második utat. Mert a szabálysértőkkel szemben alkalmazott szankcióknak csak egyik oldala a többség értékeinek, nyugalmának veszélyeztetőit megbüntetni. 1 Legalább ilyen fontos, hogy például a kellő időben alkalmazott, a célnak megfelelő mértékű bírság visszatartsa újabb, hasonló (esetleg súlyosabb) cselekmények elkövetésétől, no és, hogy másokat is visszariasszon az ilyesmitől. Igen fontos és felelősségteljes tevékenység tehát a szabálysértések elbírálása. Nem véletlen, hogy nagy gondot fordítanak . a jog ezen alkalmazóinak a képzésére, továbbképzésére. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács a közelmúltban három tanácskozást is rendezett, amelyek mindegyikén ez a kérdés került napirendre. A vb-titkárokkal vitatták meg a szabálysértési ügyintézés tapasztalatait, aztán pedig — két részletben — minden helyi tanács minden egyes ügyintézőjének lehetőséget biztosítottak, hogy megismerkedjen a legfontosabb teendőkkel, feladatokkal, és segítséget kapjon a munkájához. Az összejöveteleken elhangzott, hogy az összes szabálysértéseknek^ mintegy egyharmada tulajdon (nagyobbrészt társadalmi tulajdon) ellen irányul, a büntetések a kiszabott bírságok összegének mintegy felét (ötmillió forintot) tesznek ki. Elgondolkodtató az is, hogy nálunk az összes tárgyalt ügynek az egyötöde az iskolai mulasztásokkal, a tankötelezettségi előírások megsértésével függ össze. (Ez az arány négyszer akkora, mint az országos átlag!) SZAPORODNAK A FELJELENTÉSEK, de sajnos gyakori, hogy például a gazdálkodó szervek — különösen a mezőrendészeti szabálysértések felfedezésekor — jó részt csak fel- tételezésekre alapoznak, ilyenkor pedig nagyon nehéz bármit is bizonyítani. Lenne persze megoldás. Ha a vagyonvédelmi feladatokat komolyabban vennék, akkor egyrészt kevesebb alkalom teremtődne a tol- vajlásokra, másrészt ismertté válhatna az elkövetők személye is. (Jó példa erre, hogy két éve, a Balkányi Állami Gazdaság egyik burgonyaföldjéről olyan sokat loptak, hogy szinte nem maradt rajta haszon. A tapasztalatokból okulva, idén megerősítették az őrzést, s elképzelésüket fényesen igazolja a sokkal jobb gazdasági eredmény.) A sok iskolai igazolatlan mulasztás nagy gondot jelent, de látni kell, hogy ez ellen nem elsősorban hatósági eszközökkel lehet felvenni a harcot — a tünet sokkal mélyebb okokra vezethető vissza. Igazi javulás akkor várható, ha a veszélyeztetett családokra jobban odafigyelünk, ha a hátteret sikerülne megváltoztatni. Ehhez viszont mindenképpen szükséges egy komplex szemléletű családgondozás, ahol a gyámügyekkel foglalkozók, a megalakulóban lévő családsegítő központok és minden érintett intézmény együttesen igyekszik megtalálni a megoldáshoz vezető utat, A SZABÁLYSÉRTÉSEKKEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK világosan látják, hogy saját tevékenységükön is akad javítanivaló. A különböző cselekmények pontos elhatárolása egymástól, a határidők betartása, a még jobban egyéniesített határozatok meghozatala — ezek mind feladatokat jelentenek. Összességében azonban elmondható, hogy — s ezt az ügyészség vizsgálatai is alátámasztják — megalapozottak, törvényesek a döntéseik. Kedvező a tapasztalat a helyszíni bírságolással kapcsolatban is (különösén a közterületfelügyelők ténykedése hat pozitív irányba). Hogy még hatásosabb legyen a szabályokat megsértőkkel szembeni fellépés, ahhoz járult hozzá a tapasztalatok ösz- szegzése, a további feladatok meghatározása is. Papp Dénes El. lonutis A jó pap holtig tanul A z ifjú mérnök, friss diplomával a zsebében, rohant az élet forgatagába. azaz, hogy egy üzem személyzeti osztályára. — Persze, nagy szükségünk van mérnökökre — mondta a személyzetis. — Töltse ki ezt a kérdőívetv hozzon két darab fényképet... Fizetés száz rubel, egy-két év múlva természetesen több is lehet, ha kijön a főnökséggel... Mérnökünk megköszönte és elment. Ahogy hazaért, fiókja legmélyére süllyesztette diplomáját, majd előkereste meg- sárgult nyolcosztályos bizonyítványát, s ismét rohant ugyanabba a forgatagba. — Persze, nagy szükségünk van lakatosokra. Kérdőív, két darab fénykép ... Kétszáz rubel, pár hónap múlva kétszázötven, ha kijössz a főnökséggel. Lakatosként dolgozik a mérnök, és elégedett. A főnökséggel kijön, a fényképe le se kerül a dicsö- séglábláról. Mondja neki egyszer a művezetője: — Jó munkás vag&, de be kell látnod, hogy a nyolc osztály ma már nem végzettség. Beiskolázunk az esti iskolába, a kilencedik osztályba . .. Ne félj, ne félj, segítünk majd. Elvégre élmunkás vagy, példát kell mutatnod a .többieknek. Munkatársai vettek neki egy iskolatáskát, az üzemi bizottság biztosította számára a tankönyveket, az igazgatóság pedig a kötelező és ajánlott irodalmat. E gyszóval, bará tunk a kilencedik osztály- f| ba jár. Kihívják a táblához, oldana meg egy feladatot. Ö 1 azonban elfelejtette az iskolai algebrát felfirkantja hát a maga módján, a felsőbb matematika képletei-1§ vei. Teleírja az egész I táblát — az eredmény |; azonban csak nem akar kijönni. Ellen- ff őrzi még egyszer, ke I? resi. kutatja, hol vé- | tette el. Közben csaknem a fél osztály súgja: — Szamár, nem jo helyre írtad az in tegrált...
