Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
hazahozatala vid időszaka alatt pU vészetünk oly magas melyhez hasonlót csak jet művészek hoztak intervenciós háború amikor a forradalom k adott szárnyat fantázia Bíró Mihály for meggyőződését az else háború póklábán had tóként eltöltött évek nr ték el. 1918-tól kezdve képességét a íorradalo gálatába állította. Plak; söprő indulati erejükk gas művészi kvalitása műfaj európai klasszik vei lettek. A Tanácsköztársaság után emigrálnia kellet tikai plaká't készítésér kevés módja nyílt. K delmi és kulturális pl; kai és grafikákkal meg egyre szűkösebb ke Művei az osztrák pia vészeiben is kimagasló képviselnek, hirdessen viatcikket, cipőt vagy i Klasszikus Modiano ci papírreklámja késői mi tének nagy erősségét, t: fiai tehetségét állítja a pozíció középpontjába, mai erejűek a húszas é bemutatott szovjet fiit készített egész Európát reklámjai. A sokoldalú, meggyőz ért mindig kiálló, teái művészt a fasizmus arc országra kergette, esalá később munkájától is fosztotta. Súlyos betege nyódott a II. világhábor gaitagában, a félszoba egy párizsi kórházban meg, de a szabad he 1948. október 6-án mái meghalni tudott. PINTÉR LAJOS: SAiN Milyen világ ez, micsoda világ, a kés élét próbálom: ujjam bögyét, na vá. Futva jön a kerten i anyám, kisfiam, kiáltja, mit csinálsz. A kertkapu, mint in* nyitva áll, befut egy csibe, hangja cérnaszál. Súlyos gondokkal, számos megoldatlan köl- és belpolitikai kérdéssel lépett hazánk XX. századi történelmébe. A századfordulón újjáéledő nemzeti ellenzéki mozgalom többek között II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai hamvainak hazahozatalát követelte. Az uralkodó, Ferenc József ehhez már 1904 őszén hozzájárult, hogy j a felajzott közvéleményt né- ; mileg lecsillapítsa. Mégis, mintegy két évet kellett vár- i ni, hogy a fejedelem és tár- > sai végleges nyughelyükre i kerülhessenek. A bujdosók ! közt volt Vay Ádám is ... Szabolcsi köznemesi család E sarja, 1656-ban született Vaján. 1684-ben a Thököly seregéhez rendelt tatár csapatok parancsnoka. Buda visszavívása után a császár híve, egy évvel később lf>87-ben a vármegye országgyűlési követe. Kuruc múltjáért 1688-ban a császár foglya. 1700- tól már Rákóczi környezetében látjuk viszont, 1701-ben őt is elfogták és egy évet raboskodott Bécsújhelyen. 1703. július 19-én vajai várkastélyában fogadta II. Rákóczi Ferencet. Ekkor állt ö és testvére, László a szabadság- I harc oldalára. Rákóczi udvari főkapitányává, tábornokká, s a I jászkunok főkapitányává nevezte ki. Tagja volt a fejedelem 1 udvari tanácsának és a szená- j tusnak is. A későbbiek során [ Munkács várának kapitánya és ! Békés vármegye főispánja. A I szabadságharc vége felé ismét I nála vendégeskedett Rákóczi Vaján. 1711. január 31-én Pálffy I dános császári tábornok itt pró- I balta rávenni — sikertelenül — a fejedelmet a fegyverletételre. ! Rákóczival együtt Vay Adám J sem fogadta el a szatmári béliét, ezért az 1715-ös országgyűlés rebellisekké nyilvánította és I megfosztotta őket vagyonuktól. I Ez lett a sorsa Bercsényi Miklós- i nak. Forgách Simonnak és Esz- 1 terházy Antalnál- ‘s, Vay Adam 1711-től a lengyelországi Danc- kában élt nagy nyomorban haláláig, 1719-ig. ★ Hamvait 1906 júniusában már hazaszállították. A porosz kormány által felajánlott díszes vasúti kocsiban i elhelyezett fekete érckoporsó I június 20-án érkezett a vajai állomásra. Itt felravatalozták I a koporsót, s Mikecz Dezső alispán a vármegye, Vay Mariska pedig a község nevében helyezett rá koszorút. Moi- I nár Mihály helybéli református lelkész imája után a vaRákóczi hamvainak hazahozatala és temetése után, 1906. november 15-én került sor Vaján a síremlék felavatására országos jelentőségű ünnepség keretében. Napsugaras, ragyogó szép őszá nap kedvezett az impozáns ünnepélynek. Nyíregyházáról a menetrend szerinti járat mellett még egy különvonat is szállította a nagyszámú résztvevőt Vajára, ahol a vonatok megérkezése után a következőképpen állt össze az ünnepi menet: az élen Lipthay Béla haladt a vármegye zászlajával, utána a várnagy vezetésével négy, a vármegye színébe öltözött harsonás és nyolc díszíiuszár. Őket követte gr. Vay Miklós, aki Vay,László kuruc briga- déros dandárjának zászlóját vitte, majd a Vay-utódok az országi a megye és a család címerével. Utánuk a koporsó díszőrsége, a családtagok a különféle testületek, a vármegyék és városok küldöttségei haladtak. A szépen feldíszített és felhomokozott Tulipán úton vonult a menet a családi sírboltig, ahol Görömbey Péter református esperes tartott ünnepi beszédet a koporsó felett. Ezután a koporsót ágyúlövések kíséretében a vármegye tisztviselői és a család tagjai vitték az emlékműhöz, s ott ismét ravatalra helyezték. Itt Tóth János közoktatásügyi államtitkár adta át a kormány nevében az emlékművet Szabolcsvár- megye közönségének. Mikecz Dezső alispán vette át a megye gondozásába Vay Ádám sírhelyét. A különböző testületek, küldöttségek és a család nevében mondott beszédek után Molnár Mihály vajai lelkész mondta el a záróimát. Ezután a nyíregyházi dalárda éneke közben a család tagjai levitték a koszorúkkal borított koporsót az emlékmű alatt készített sírboltba. A vármegye, a nyírbogdá- nyi és a nyírbátori választó- kerületek ezüst koszorúit a vármegyei- múzeumba helyezték el örök megőrzés végett. Az ünnepség végeztével a kastélyban a Vay család látta vendégül a küldöttségeket, akik a délután folyamán utaztak el a községből. Bene János A Munkásmozgalmi Múzeum teljes életművet felölelő kiálUtáisisal ünnepli a magyar politikai plakát európai rangú művészének, Bíró Mihály születésének századik évfordulóját. A művészi színvonalú politikai plakátot Magyarországon a szerveződő munkásmozga- I lom teremtette meg a század- fordulón, de önállóvá válása Bíró Mihály nevéhez fűződik. A jó plakát harsány trombita, mely a városi utca látvány- és ihanguLatzuhatagában megállásra készteti a járókelőt. A plakát nagy korszaka a századelő volt. A második világ- háborús évek óta az információ más eszközei és az életmódváltás kiszorította régi pozícióiból. Ezért egy-egy régi j piákéit a maga művészi előadásmódjával ma már nosz- i talgiát kelt a. nézőkben, és a I gyűjtők megbecsült értékei ! közé tartozik. Ennek az akkor Európa-szer- j te virágzó műfajnak kiváló | képviselője volt a sokoldalú ; Bíró Mihály. Kivételes tehet - j sége, forradalmi elkötelezett- | sége predesztinálta arra a fon- í tos szerepre, melyet a magyar plakát történetében játszott. Eredetileg szobrásznak in- i dúlt. 1904—1908 közöitt az j Iparművészeti Iskolában ké- \ szült művei már feltűnést keltettek. Megnyerte az előkelő korabeli lap, a Stúdió művészeti ösztöndíját is, s így két j évet töltött Angliába C. R. I Ashbee-nek a művészi kézműves munka szépségeit hirdető stúdiójában, ahol a szecessziós korstílus legmagasabb fortélyait sajátította el. Rerne- / kül rajzolt, briliáns dekora- ’ tív érzéke volt, ezért az ott tanultakat egész életében hasznosította. Érdeklődése hamar a plakátművészet felé fordult. 1912-ből származik három pályadíjnyertes állatkerti plakátja, amelyek azóta is a magyar plakátművészet klasszikusad közé számítanak kontúrrajzos, élettelen faágon ülő saskeselyűivel. Erőteljes, egyéni hangvétele már 1911-ben jelentkezett egy másik telitalálat, a Népszava egész világon 'ismert Kalapácsos emberével. Hatása — minit későbbi politikai plakátjaié is — páratlan volt. A Kalapácsos ember később a szociáldemokrata párt emblémája lett. Műveinek jeliképrendszere, stílusformái a tooir ideológiai és művészeti törekvéseiben gyökereznek. Előzményei a párizsi kommün, valamint az 1905—1907-es orosz forradalom grafikáiban lelhetők fel. Plakátjai tőmandaitos egyszerűségűek. Megkapó erejük a művész magával ragadó pártos szenvedélyében, ötleteinek frappánssá'gában, jelkép- toremtő képességében rejlenek. Kiváló érzéke volit a figyelemfelkeltés iránt. Plakátjai a forradalmi évek izzó tömegmozgalmainak viharos pátoszát idézik. Az ő monumentális proletáralakja döngette a Parlament védőbástyájának kapuját, vezette a munkásokat népgyűlé&re az általános, egyenlő, titkos választójog melletti tüntetésre, az ő harcosa festette vörösre az Or- szágházat, döntötte meg a császár trónját. A vesztett háború után az Osztrák—Magyar Monarchia megdöntésének és a proletárhatálom kivívásának szenvedélyes hangú trombitása. Vezetésével emelkedett a Magyar Tanácsköztársaság röjai gazdák vitték a koporsót a családi sírbolthoz, ahol Görömbey Péter és Révész Kálmán református esperesek mondtak emlékbeszédet Vay Ádám hamvai felett. A temetés másnapján már megindultak a tárgyalások arról is, hogy méltó emlékművet kell állítani a fejedelem udvari marsalljának. Az emlékmű elkészítésével a kormány Holló Barnabás szobrászművészt bízta meg, aki július elejére a terveket el is készítette. A síremlék terméskőből faragott obe- liszk, tetején kiterjesztett szárnyú turulmadárral. Elöl Vay Ádám domborművű arcképe, hátul a danckai emlék tábla lesz. A síremlék aljában egy haldokló kuruc végső erőfeszítéssel szorítja magához a zászlót, mellyel Vay Ádám hazájához való hűséges ragaszkodását akarta kifejezni a művész. Holló Barnabást bízták meg az emlékmű elkészítésével, az egyes részek bronzba öntésével. Úgy tervezték, hogy őszre elkészül, s akkor nagy ünnepséggel fogják a síremléket felavatni és alatta immár végső nyughelye lesz Vay Ádám hamvainak. Vay Ádám hamvainak A politikai plakál nagymestere Bóka Dezső: Fahiszéli ház — (A Zichy Galéria gyűjteményéből) KM HÉTVÉGI MELLÉKLET Bíró Mihály plakátjai
