Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
AZ 5-ÖS ISKOLA ELŐDJE A varas közéletének része volt LÁTOGATÓBAN Dr. Czöyek Lászlónál A Nyíregyházi Polgári Leányiskola történetének első 50 éve Nyíregyháza képviselőtestülete felismerte a leámyne- velés fontosságéit, s 1879-ben elhatározta, hogy 2 osztályú felső leánynépiskodáit létesít. E haitáiriozat alap jáin nyílt meg 1880. október 5-ón a felső leányiskola Poroszlay Adél igazgatósága alatt, egyelőre egy osztállyal, 28 tanulóval, itekimtettel az akkori .kedvezőtlen pénzügyi viszonyokra. Új otthon a Luther u. 9-ben Mivel a II. osztály felállítását államsegélytől tették függővé, s a segély elmaradt, így a város áldozatkészsége tette lehetővé, hogy az 1882—83. iskolaévben a második osztály államsegély nélkül is beindulhatott. Ta- o utóinak átlagos létszáma ekkoriban 50 körül járt, tanárai — egy-kettő kivételével — minit óraadók az evangélikus főgimnázium tanáraiból kerültek ki. Az a mozgalom, melynek -eredménye lett, hogy az intézet Felső-dejáiny-népislkoilá- bód Polgári Leányiskolává ailiakuíLt át, már az 1889—90. évben elindult. Az (iskolaszék behatóan foglalkozott az átalakítás 'kérdésével, így már 1890-ben javaslatot (terjesztett a városi képviselőtestület elé, mély azt élvben el is fogadta, -gyakorlati kivitelét pedig a sokfélé nagyon is igénybe vett városi pénztár kedvezőbb helyzetétől tette függővé. 1894. szeptember 9-én megnyílt a 3 osztályos Polgári Leányiskola, a következő tanévben pedig újabb egy osztállyal gyarapodott, így lett télljes négy osztályossá. Ekkor költözött új otthonába, a millennium emlékére a régi helyen (Luther utca 9. szám) épített nagyobb s díszesebb épületbe, ahol egyidejűleg működött a nőipariskola is. , Gyarapodó tantestület A fejlődés ugyancsak hatalmas lendületet vett. A következő tanévben a 4 osztályba már 159 itanuló iratkozott be. Ez a szám azután folytonosan nőtt, míg 1924—25- ben, a négyosztályos polgári iskola meglétének 30. évében el nem érte legfelső határát, a 482-t. Ettől (kezdve a nagy létszám — részben a vidéken megnyílt polgári .iskolák, részben pedig a városban létesült 'református leányiskola tehermentesítése révén — csökkent, azonban még az 1930—31. tanévben is 307 tanulója volt az intézetnek. A világháború, s az ezt követő idők alatt, mikor az épület (előbb hadi kórházul, majd a kassai 'katonai parancsnokság székhazául, végül román csapatok kaszárnyájául (szolgált, az iskola kénytelen volt ide-oda vándorolni és az evangélikus, valamint római (katolikus iskolák helyiségeiben működni úgy, ahogy lehetett. A román csapatok kivonulása után megszűnt a hontalanság, az lintézet négy párhuzamos osztálya visszakapta saját hajlékát, s aenne ünnepelte meg az 1929—30. tanéviben fennállásának 50 éves jubileumát. 50 esztendő alatt az oktató személyzet körében is sok változás ment végbe. A kezdeti években csak agy-két saját (tanára volt az iskolának, inkább óraadók tanítottak benne. Az 1900-as évektől állandósult a tantestület, s 1930—31-toen már nincs óraadója az intézetnék. Az iskola szellleménék folytonosságát biztosította az a Szerencsés körülmény, hogy az igazgatód tisztségben 35 év folyamán csak egyszer, 1913- ban volt változás, mikor az 1895-itől ígaagatóskodó Gáspár Gézáné Bölcsházi Vilmától Adorján Ferencné Stura- vics Emma vette ált az intézet vezetését. Adományok és alapítványok Az iskola felszerelése az idők folyamán gyarapodást mutatott. Az egyes száktárgyak körébe (tartozó szemlél- tatőiasizfcözök teljes számban mendelkezésre 'álltaik. Az ■ifjúsági -és tanári ikönyvtár tötbb ezer kötetes volt. Sajnos 'a világháborúit követő román megszállás a szertárakat, a könyvtárakat tönkretette, ezek után csak lassan, nagy nehézségek árán tudták pótolni a hiányosságokat: a tornaterem, a fizika- és rajzs2ertárak felszerelését, a (tanárikat. Nyíregyháza város iskolaszéke a növendékekkel szemben állandó -jótékonyságot gyakorolt azzal, hogy a szegény sorsú tanulókat (tandíj- kedvezményben részesítette. Évente átlagosan a tanulók 15—20 %-a részesült ebben. Különböző alapítványok születtek szinte minden évben, neves személyiségek látták el adománnyal az iskolát. Halasi János ügyvéd pl. éveken át 100 koronás jutalmat adott a könyvtár fenntartására. A helybeli bankok a legutolsó evőkig pénzbeli adományokat küldték, az itteni könyvkereskedők pedig rendszeresen könyveket adtaik év végi jutalmazásra. A növendékek maguk is gyakorolták a jótékonyságot. A világháború alatt kézimunkákkal, sebesült katonák részére élelmiszer gyűjtésével, ünnepélyek rendezésével, pénzbeli adományok gyűjtésével igyekeztek jót tennli. Alapítványokat is tettek, hiadikölicsöobe fektetve azokat. A háború után a menekülők (gyermekeinek karácsonyi (ünnepeket rendeztek, megajándékozták, és megvendégelték őket. Önképzőkör, Vöröskereszt és sportegylet 1894-től különböző ifjúsági egyesületek működtek az intézményben. Ez évben alakult meg dr. Vietórisz József óraadó főgimnáziumi tanár elnöklete ailaitt az önképzőkör „az élőszóval és írásban való előadásbedi ügyesség megszerzése, s a magánszorgalom alkalmas értékesítése céljából.” Ugyancsak 1894-ben alakult meg a dalkör Zsák' Endre evang. kántor vezetéséivel. Működött még 1923- tól ifjúsági Vöröskereszt, 1924-itől pedig (ifjúsági sportegylet (is. A nyíregyházi Polgári Leányiskola tehát fennállásának első 50 évében a város egyik legtekintélyesebb tanintézetévé lett, hozzátartozott a város közéletéhez, szellemi arculatához. Zámbó Ildikó Korabeli kép az iskoláról. Ma már utódja, az 5-ös iskola is más városrészben működik. Ezt az épületet lebontották. Helyén ma a Zrínyi I. utcai sávház, illetve a Kiskörút e szakasza található. Saját életelvét is felvésette apja fejfájára: „Semmit önmagáért, mindent másokért”. Ezt vallja ma is dr. Czövek László. — Én nem megpróbáltam, de e gondolatok szellemiségében élek, cselekszem egész életemben — vallja csendes, meghitt, Nyíregyháza Korányi-közi otthonában az az ember, aki másfél évtizedig igazgató-helyettes főáílatorvosként irányította Szabolcs-Szat- már állategészségügyi életét. Kutatásainak, módszereinek, eljárásainak eredményeit nem disszertációk sora őrzi, hanem az utána következő állatorvosi nemzedékek és az eredmények. Gyakorlati kutató volt. Nem kótyavetyélte el, nem szórta szét tudásának magjait, hanem elosztotta a szellemi aranytallérokat mindazok között, akik e táj felemelkedése érdekében, valamit tenni akartak. Igaz, hogy a „mindent másokért” való elv érvényesítése olykor összetűzéseket, ütközéseket is okozott. ö vállalta. Mert mindennél előbbvaló- nak tartja a tudományos és gyakorlati előrehaladást, és az őszinteséget. „Szabolcs-Szatmár megyében az Echinococcus granolosus (hólyagféreg) lárvális alakja az 1970-es évek közepéig tetemes károkat okozott. A fogyasztásra, állatorvosi ellenőrzés mellett vágóhídon levágott minden második sertés máját el kellett dobni” — olvasom egyik tudományos munkájában, amely hamarosan megjelenik német nyelven is az NSZK-ban, a Bayer cég kiadásában szerkesztett szakfolyóiratban. Hogyan, miért született e munkája? — A Magyar Parazitológusok Társasága hirdetett pályázatot az élősdiek által nagy kárt okozó betegségek leküzdéséről. Ezen első díjat nyertem — ad felvilágosítást. Valójában miért hasznosítják hát e tudományos munkát hazánkon túl is? Felmérte, hogy 1972-től kezdődően, évente átlagosan 55—60 tonna májat kellett megsemmisíteni Nyíregyházán. Az ebből keletkezett kár nagysága évente meghaladta az 1,5—1,8 millió forintot. A küzdelem sikere az lett, hogy míg 1973-ban a nyíregyházi vágóhídon levágott sertések májának 54,8 százaléka volt hólyagférgekkel fertőzött, addig 1983-ban már csak 0,9 (!) százaléka. És szinte hihetetlennek tűnik, hogyan, milyen módon, s milyen egyszerű eszközök segítségével érte el a sikert. — Kitartó következetességgel sikerült eredményt elérnünk. Első volt a következetes felvilágosító munka. Szóértés az emberekkel. Elsősorban az ebtartókkal kellett elfogadtatnunk, hogy kutyáikat a galandfé- reg ellen évente rendszeresen gyógykezeltessék. Ugyanakkor minden sertéstartónak a lelkére kellett beszélnünk, hogy sertésvágás után a hólyagféreg tartalmú májat azonnal el kell égetni, meg kell semmisíteni, mert ha ez a hólyagféreg bekerül a kutyába, ismét galandféreg fejlődik ki. S ha ennek a petéjével akár a sertés, akár az ember megfertőződik, a szervezetében hólyagféreg alakul ki — magyarázza. Nem csupán megszerezte a hatékony gyógyszert. Évente csaknem 100 ezer (!) kutyát is gyógykezeltek a veszettség elleni oltással egyidőben. — Erre nem véletlenül éppen mindig márciusban került sor. Ez a legalkalmasabb időszak arra, hogy a kutyákban kifejlődött galandférget eltávolíthassuk. Természetesen ennek az eljárásnak másik eredménye az lett, hogy míg a kutyáknak 1972-ben csupán alig valamivel több, mint 10 százalékát gyógykezeltük, addig 1983-ban már 90,6 százalékát. És ez a folyamat azóta is tart Szabolcs-Szatmárbán. E betegség leküzdésében a legjobb partnereink az általános iskolák pedagógusai és a tanulók voltak. 1972- ben a megye száz állatorvosa, pedagógusok hada tartott előadást a biológiai órákon e témáról. Bereg és Szatmár csaknem 30 községében még filmeket is vetítettek, örülök, mert úgy érzem értelme van a fáradozásunknak. Ha „csak” ennyit tett volna megyéjéért a tiszadadai születésű, csaknem 35 esztendei állatorvosi múlttal rendelkező kutató-gyakorló szakember, már akkor is illik és kötelessége is a következő nemzedéknek, hogy közelebbről megismerje e nyugtalan természetű, örökké tevékenykedő embert, s munkásságát. Magán állatorvosként Nagykállóban kezdett praktizálni. Egy év után járási állatorvos Baktalórántházán, majd öt esztendeig honvédségi állatorvos, ahol őrnagyi rangot kap. Leszerelése után Máriapócson, majd Balkányban körzeti állatorvos. Innen kerül az akkori állami gazdaságok megyei központjába Nyíregyházára főállatorvosnak, ahol párttitkárnak is megválasztják. És amikor felkérik, Szabolcs-Szatmár megye állategészségügyi „tárcájának” az élére kerül. Termékenynek minősíti azokat az éveket, amikor sok értetlenséggel szembeszegülve, szinte éjt nappallá téve, jórészt hobbinak tekintve kutató-gyakorlati munkáját egymás után éri el a sikereket. Elsőként e honban ő dolgozta ki és valósította meg az üzemben tartott minden állatfajra vonatkozó állatorvosi technológiát. Ö már akkor le merte írni, hogy az állatok megvédése érdekében mikor és miként járjanak el az állatorvosok. Ez akkoriban „forradalmi” intézkedésnek tűnt, de eredménye megnyugtató. Czövek Lászlót a kísérletezés, a kutatás azért izgatta, mert mindenképpen gyakorlati hasznát akarta látni. Szinte ontotta magából a jobbnál-jobb megoldásokat. A szopósmalacok vashiányán alapuló anémiájának megelőzésére végzett kutatásait a Debreceni Orvostudományi Egyetemmel közösen dolgozta ki. Hasznosítják a megye nagyüzemeiben. Kikísérletezte a kacsák fertőző máj- gyulladás elleni védelmének gyakorlatát. Tanulmányát közölte a Magyar Állatorvosok lapja. A tehénmeddőség megelőzésére kidolgozta a szénsavas tetránspray alkalmazását és a tű nélküli fecskendő használatát az állatgyógyászatban. Kidolgozta és üzemszerűvé tette a tehéntőgygyulladás elleni védekezést. Ez különösen azért jelentős, mert a megoldással egészségesebb, jobb tejhez juthat azóta a megye lakossága. Szabolcs nagy tehenészeteiben azóta is az ő módszere alapján védekeznek a baktériumos tőgygyulladások ellen. Sikeres küzdelmet folytatott a megye szarvasmarha-állományának brucella mentesítésében. Irányítása mellett több tsz-bén, állami gazdaságban vezették be módszereit. Sokoldalú szakember. A szaklapokban, a folyóiratokban azért publikálta kísérleteit, eredményeit, hogy hasznára legyen az állat- egészségügynek, a magyar mezőgazdaságnak, az állattenyésztésnek. A megyei agráregyesület (MAE) által kiírt energiatakarékos eljárás pályázatra Az almatörköly felhasználhatósága nedves állapotban állatok takarmányozására címmel készített munkájával első díjat nyert. Az almatörkölyt azóta is sikeresen hasznosítják a takarmányozásban. Felhasználásához a szarvasmarhák és a sertések részére receptúrát dolgozott ki. Ezt mindén tsz-nek, állami gazdaságnak és állatorvosnak megküldték akkoriban. Nemcsak a MAE-nek, de a Parazitológusok Társaságának is aktív tagja. Tudományos munkáját, tanácsait ma is igénylik, előadásait szívesen hallgatják. Dr. Czövek László hatvankét éves. 1983 január elsején ment nyugdíjba igazgatóhelyettes megyei főállatorvosként. Csupán kézfogással búcsúztatták. — Ennek ellenére nincs bennem keserűség. Túl őszinte, amolyan „akadékoskodó” embernek ismertek. Fent az ilyet nem jegyezték. Itthon, a szűkebb pátriámban igen. S ez a foltosabb a számomra — vallja. Nyughatatlan nyugdíjas. Üjabban a rendszerelmélet foglalkoztatja, hogyan lehetne alkalmazni az állatorvosi, az állategészségügyi munkában. Tartott már erről is feltűnést keltő előadást. Tanácsadóként dolgozik a tsz-szövetségben és a BOSCOOP-nál. Irányítja a nemrégiben kitüntetett MHSZ Zalka Máté klubot is. Farkas Kálmán KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. október 11.^^
