Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
2 Keiet-Magyarország 1986. október 9. MUNKÁSMŰVELŐDÉS Kinek az „inge”? VAX EGY KÖZMONDÁSUNK: Akinek nem inge, ne vegye magára. Azaz: amihez valakinek nincs köze, az azzal ne foglalkozzék. Tudatosan, vagy tudat alatt e közmondás is motiváló ok lehetett a népművelők körében, amikor a megyei „munkásművelődési hetek” rendezvénysorozatát kitalálták. Mert föltették a kérdéseket: kinek az „inge” tehát a munkásművelődés? Kinek az érdeke? Kinek van köze hozzá? És miközben a válaszok megfogalmazódtak, kiderült, hogy erre a rendezvénysorozatra minden elképzelést felülmúlóan szükség van. Érdeke a munkásnak a művelődés? Ami a szakmai műveltséget illeti, ahhoz, hogy a munkáját becsületesen el tudja végezni, feltétlen érdeke. De ha továbbmegyünk, a politikai és az általános műveltség irányába, egyre inkább fogyatkozik a rendszeresen olvasó, művelődő munkások száma. Köztudott: munkásosztályunk tagjai nem arról nevezetesek, hogy folyamatos ostrom alá vennék a művelődési házakat, sőt, a legújabb szociológiai felmérések azt mutatják; egyre nő azoknak a munkásoknak az aránya, akik semmiféle művelődési formában nem vesznek részt, sőt, könyvet se vesznek a kezükbe. Hogy miért? Az okok között leggyakrabban az idő hiánya szerepel, elviszi a szabadidőt a pluszmunka. Átrajzolódik a munkásság művelődési térképe, és a művelődési . házak népművelői aggódva veszik tudomásul az új helyzetet: a segéd- és a betanított munkások után „elvész” a művelődés számára a kvalifikált szakmunkások egy bizonyos, sajnos gyorsan gyarapodó rétege. Érdeke-e a dolgozót foglalkoztató vállalat vezetőségének, egyszemélyi vezetőjének a munkások művelődése? Pár évvel ezelőtt még lehetett olyan igazgatókkal találkozni, akik fennen hangoztatták: a gyárból nem csinálunk iskolát, művelődési házat, itt termelni kell. Fokozódó gazdasági nehézségeink szomorú fényeinek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy az ilyen típusú vezetők szemléletet váltsanak, és belássák: azoknak volt igazuk, akik támogatták a munkahelyi művelődés helyi formáit. Mert igazolódott: jobban termelni csak a problémákra érzékeny, nyitott, megújulásra kész, az értelmes feladatokat értő és támogató munkásokkal lehet, márpedig ilyeneket éppen a műveltebbek között lehet találni. Napjainkban egyre többet hallani gazdaság és kultúra kapcsolatáról, és szükséges is, hogy e két fogalom az eddigieknél is jobban összekapcsolódjon. ENNEK SZÉP PÉLDÁJA Szabolcs-Szatmárban a munkásművelődési hetek programja, amelyet immár nyolcadik alkalommal rendeznek meg. Az üzemi kulturális események sorozata és sikere egyben válasz arra a kérdésre: miért érdeke a művelődési háznak, az ott dolgozó népművelőknek a munkások művelődése? Mert nem akarnak lemondani a munkásokról, és ha ők nem jönnek, akkor mennek a népművelők, viszik ki az üzemekbe az értékes, igényes kulturális programokat. Ezzel a vállalkozással jelzi a közművelődés, hogy nem lehet beletörődni az így kialakult állapotokba, abba, hogy a munkásság jelentős része tartóson távolmaradjon -a kultúrától, amely az utókor szemében majd könnyen minősülhet történelmi mulasztásnak. E rendezvények célja segíteni politikai, gazdasági céljaink megvalósítását a kultúra sajátos eszközeivel. örvendetes, hogy egyre több üzem vesz részt az évről évre ismétlődő, másfél hónapon át tartó programban. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei és a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. művelődési osztályai a könyvtár és a művelődési ház felhívásához idén 25 termelőüzem csatlakozott. Hagyományosak már ilyenkor a különféle egészségügyi, jogi és más közérdekű témájú előadások, a kül-, bel- várospolitikai tájékoztatók, ankétok. Népszerűek a „sajtótájékoztatók”, idén a Magyarország, a Heti Világgazdaság, a tévé Ablak című műsora és a helyi tévé lesz több helyen az üzemek vendége. A művészeti élet területéről az eddig bevált legsikeresebb formák az író—olvasó, illetve a művész —közönség találkozók és az üzemi vándorkiállítások. VÁLTOZATOS TAPASZTALATOKAT hozott az eddigi hét esztendő. Sajnos, vannak még olyan üzemek, ahol ez hét szűk esztendőnek bizonyult, mert a népművelőknek nem sikerült megkörnyékezniük az üzem illetékeseit, és nem kértek a felkínált programokból. Néhány nagyüzemünk példamutató módon él ezzel a lehetőséggel, és kapva kap az alkalmon, mert az üzemi közművelődési felelős esetleg nehezebben tudná ugyanazt a rendezvényt megszervezni, amit a művelődési ház tálcán kínál. Baraksó Erzsébet A város egyik legkedveltebb ebédelőhelye a nyíregyházi Korona étterem, ahol naponta 1200 ebédet szolgálnak ki. (Farkas Zoltán felvétele) Lefoglalt készülékek, elkobzott alkohol Évről évre növekszik a megyében a szeszes italok forgalma — állapította meg legutóbbi ülésén a megyei alkoholizmus elleni bizottság. Tíz év alatt több, mint negyedével több sört, bort, pálinkát adtak el, mutatja az 1975-ös és a múlt évet összehasonlító számsor. A vártnál is nagyobb mértékben növekedett a tömény italok iránti kereslet, és valamelyest több sört ittunk — de csökkenőben a borfogyasztás. A lakosság vásárIfálasz cikkünkre Nem volt „lyukas“ a terv A Keiet-Magyarország „Lyukas volt a terv” cím alatt a vállalatunkat hibás tervszolgáltatásért elmarasztalta. Az ügyet kivizsgálva megállapítottuk, hogy az általunk kiadott műszaki terv a meglévő kéményeket — azok használatát illetően — változatlanul hagyta, mivel a tetőtéri lakások fűtéséhez új kémények betervezésére került sor. A meglévő kémények a tervezés időszakában panaszmentesen és rendeltetésszerűen működtek, így azok felújítását, korszerűsítését — az IKSZV-vel egyetértésben — nem irányoztuk elő. A tetőtér beépítése során jelentkező kéménypanaszok a kémények padlástéri bontása és továbbépítése során álltak elő az újságcikkben is közölt téglatörmelék és egyéb anyagok kürtőbe jutása miatt. Mindezek megszüntetése érdekében a kivitelező által foganatosított kéménytisztítás, illetve az anyagbeszerzési problémákra és az új szabvány-előírásokra is figyelemmel lévő korszerűsítés, tehát „körültekintőbb” tervezési munka esetében sem volt előrelátható és elkerülhetetlen feladat. Kérjük, hogy mindezekről a Keiet-Magyarország legközelebbi számában a szerkesztőség a lakosságot „Lyukas volt az információ” címen — tájékoztatni szíveskedjen. A cikkre ugyancsak visszautalva megjegyezzük, hogy ezen korrekció „körültekintőbb” újságírói munka esetén elkerülhető lett volna. Márton István igazgató NYlRTERV (Megjegyzésünk: a válasz utolsó, malicíózus megjegyzésével együtt sem világos, hogy a dőlt betűkkel szedett mondatot pontosan miképp is értsük — pedig úgy tűnik, ez lenne a lényeg. Ha nem is körültekintőbb, de legalább világosabb fogalmazással talán olvasóink is elégedettebbek lennének ...) lásainak egy év alatt több, mint hat százalékát teszi ki az alkoholra fordított ösz- Szeg — fejenként évente 2350 forintot költenek erre (az egy lakosra jutó átlagot számolták ki — tehát a csecsemőktől az aggastyánokig mindenki henne van...). A vendéglátás italforgalma csökkent, több a boltokból származó vásárlás — ez egyértelműen annak köszönhető, hogy kilenc óráig nincs szeszes ital a vendéglőkben, kocsmákban. Nincs benne viszont az adatban a saját termésből főzetett és a zugfőzéssel előállított pálinka. A megyében egyébként 107 szeszfőzde van, ezek közül 22 magánfőzde. Ezek jelentik a legtöbb gondot a vám- és pénzügyőrségnek, mivel sokan a gyors meggazdagodás reményében visszaéléseket követnek el. A zugfőzés is sok fejfájást okoz (néha a szó szoros értelmében, hiszen az így készült ital káros az egészségre ...), 1985-ben a pénzügyőrök 13 pálinkafőző készüléket foglaltak le, ez év első felében pedig ötöt — összesen a másfél év alatt 250 hektoliter pálinkát koboztak el. Sajnos — hangzik a pénzügyőrség jelentése — a helyi tanács, a lakosság nem sok segítséget nyújt a zug- főzők leleplezésében, holott nagyobb társadalmi összefogással eredményesebb lehetne a felderítő-megelőző munka. Az is gond, hogy a „lebukott” pálinkafőzőkre a tanácsok sokszor csak nevetségesen alacsony összegű szabálysértési bírságokat szabnak ki — ennek nincs kellő visszatartó ereje. A fentebb leírtakkal ellentétben örvendetes, hogy nőtt a megyében az üdítőitalfogyasztás is! 1985-ben már csaknem negyven liter üdítőt ittak megyénk lakosai fejenként — ez négyszer any- nyi, mint tíz évvel azelőtt. Téma a helytörténetírás Levéltári szakemberek megbeszélése Nyíregyházán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete és a megyei levéltár a „Nyírségi Ősz ’86 keretében október 10-én és 11-én ankétot rendez a Nyíregyházi Levéltárban a Szabolcs- Szatmár megyei helytörténetírás I—VI. kötetéről. Pénteken a megyei levéltár kiadványai a levéltári szakiroda- lomban témakört vitatják meg, melynek előadója dr. Müller Vera, az Űj Magyar Központi Levéltár módszertani osztályának vezetője. Hét hozzászólás hangzik el a megyei közgyűjtemények helytörténetírásban betöltött szerepéről,' a helytörténeti kiadványok jelentőségéről a történelemkutatásban, a levéltári műhelymunka lehetőségeiről, a levéltárak szakmai feladatairól. A pénteki vitát dr. Rácz István egyetemi tanár vezeti. Szombaton folytatódnak a hozzászólások, amelyekben szó lesz a megyei statisztikai kiadványok helyzetéről és távlati terveiről, a közlemények fel- használásának lehetőségeiről. Művelődési ház Márokpapinak Régi elképzelés valósult meg a közigazgatásilag Be- regsurányhoz tartozó Márok- papiban. Eddig ugyanis az erőfeszítések ellenére — nem volt művelődési háza a határ menti kis községnek. Kovács Bertalan, a beregsurá- nyi művelődési ház igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy 1,3 millió forintos költséggel elkészült a má- rokpapi művelődési ház, amelynek műszaki átadása is megtörtént. Az avatásra október 12-én, vasárnap kerül sor jó idő esetén a művelődési ház udvarán, rossz időben pedig az új épületben. Délután 3 órakor azután amatőregyüttesek lépnek a porondra, majd filmvetítés és vidám disco -zárja a művelődési ház avatóünnepségét. Családfilm- és videopályázat Érdekes pályázatot hirdetett meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Amatőrfilm és Video Szövetség és a fővárosi Pataky István Művelődési Központ. Még számos országos szerv, intézmény szerepel a családfilm- és videopályázat meghirdetői között, melynek célja: bemutatkozási fórumot teremteni a családi filmezés művelői számára. A pályázattal népszerűsíteni szeretnék a családi élet harmóniáját, az egészséges, józan életmódot, az emberi kapcsolatokat bemutató amatőrfilmet és- videót. A pályázatra megyénkből is várnak jelentkezőket. Nevezhető minden olyan 20 perc időtartamot meg nem haladó, bármely műfajú amatőrfilm és video, amely eddig versenyen, pályázaton nem vett részt. A pályaművek beküldési határideje október 25, beküldési cím: Pataky István Művelődési Központ (B.-pest 1105), a pályamunkák nyilvános vetítésére és a zsűrizésére november 1—2-én kerül sor. Nevezési lapokat a népfront megyei szervezeteinél, az amatőrfilm- és videó- szövetségnél, illetve a Pataky István Művelődési Központban kérhetnek az érdeklődők. „LEÁNY” A NYÍRSÉGBŐL A Népszava szeptember 16-i számában tudósítást közöl a Minőségi Cipőgyár Aurora Leányvállalatáról, amelyet az év elején a nyírbátori és csengeri üzem közösen alakított meg. A két egység 1985-ben együttesen 2 millió pár cipőt gyártott. Most építenek Nyírbátorban egy kétezer négyzetméteres új üzemcsarnokot. Elkészülte után a leányvállalat fél millió pár cipővel tudja növelni éves termelését, így .a nyírségiek a termelés nagyságát tekintve túltesznek az anyavállalaton. Jelenleg az Auróránál li800-an dolgoznak. Az új üzem termelésbe állítása után újabb 600 munkást tudnak majd felvenni. A nyírbátoriak bíznak benne, hogy a kezdeti nehézségek ellenére az Auróra márka gyorsan 'keresetté válik. Már dolgozik a nyírbátori tervező gárda. Igyekeznek lépést tartani a legújabb divatirányzatokkal. SZÉLÁRNYÉK — PÉNZARNYÉK A Szövetkezetek című hetilap szeptemberi száma az idegen- forgalomra fordítható pénzbefektetésről közöl cikket: „az Észak- Tiszántúl, a Nyírségben, a Be- regben és a Szatmárijait is meghálálná, igaz, jóval később a befektetést. Arról nem is szólva, hogy a nagyobb - turizmus kiszolgálása munkalehetőséget adna. s valamelyest megkötné az elvándorlókat. A nyugati országok érdeklődésének csírái — a gondok ellenére — fellelhetők. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az egyik neves müncheni utazási iroda néhány éve kelt levele „president Szakács József, fehérgyarmati áfész” címére, amelyben felajánlja: nemzetközi prospektusban hirdetné a Tisza- hát kitűnő vadászterületeit, nevezetességeit — természetesen nem ingyen ...” VÁLLALTAK A ' KOCKÁZATOT A Népszabadság szepter 18-i számában a nyíregv konzervgyárról jelent mei port. amely feldolgozási sz1 ró! ad összefoglaló téjákozt Nyíregyházán az idei táv jóval nagyobb mennyiségű ség és gyümölcs termelésére töttek szerződést, mint amc nyit képesek feldolgozni. E. már jó előre felvették a kapc latot más konzervgyárak!! hogy az esetleges felesleget adják nekik. Ez volt a terv. És kookázatváilalókat most is segítette az élet. segítette a szerencse. zöldségből tervezetten felül jutnak az ici nyersanyaghoz, s már az is bizonyos, hogy gyümölcsből is képesek beszerezni a szükséges mennyiséget. Hírt ad a cikk arról is. hogy „összesen. 70 ezer tonna konzervet értékesítenek az idén külföldi piacokon, csaknem 10 ezer tonnával többet, mint az ■előző esztendőben. Ennek tetemes hányadát, több mint 40 ezer tonnát már kiszállítottak. A gyár tőkés exportjának értéke idén elérheti a 8,3 millió dpllárt, szocialista exportjának az értéke pedig meghaladja majd a 32 millió rubelt. FELFEDEZŐ ÜTŐN A HAGYOMÁNYŐRZŐKKEL A Turista Magazin szeptemberi száma a 9. Hagyományőrző Találkozón részt vett úttörők történelmi kirándulásáról számol be. A beszámolóban „kevés szó esett a baráti találkozókról, a csillogó szemű, tudásra szomjazó és tudást sugárzó úttörőkről, az Iránytű szerkesztőségének kitűnő szervezőmunkájáról.. . de azt hiszem, enélkül is érezhető volt a szellem, a hagyományőrzés. mely áthatotta, emlékezetessé tette ezt a találkozót. és bizonyára előkészítette a még nagyszerűbb, 10. jubileumi találkozást ..." — írja a cikkíró. Niszkács Miklós. SZÍNHÁZI KIADVÁNYOK A FiLm Színház Muzsika idei 40. száma méltatja a Móricz Zsigmond Színház és a megyei .és városi könyvtár kiadásában megjelent műsorfüzetet és kritikai szemelvénygyűjteményt. Annak idején a színház minden eddiginél vaskosabb műsorfüzetet adott ki Ratkó József: Segítsd a királyt! című előadásain a közönség kezébe ..................jó ötlet, h-ogy egy színház publikálja eLőször azt a szöveget, amelynek bemutatását felvállalja. Ezzel még folyóirat- vagy könyvkiadói kapacitást is szabaddá tesz — esetenként más. •bemutatóra, illetve vállalkozóra még 'nem akadt daraiboik számára.” A Ratkó-dráma nyári szabadtéri fe-lújítására könyvalakban megjelent az előadásról írott tanulmányok, kritikák bőséges szamelvényanyaga. „ . . . ha arra gondolunk, hogy annak, aki a jövőben a Ratkó-dráma iránt érdeklődik — megérdemelné, hogy sokan legyenek ilyenek — nem kell fellapoznia az ősbemutatóról írottak miatti a folyóiratok ikollekcióit. mert ebiben a kis kötetben egy helyütt találja,” akkor ennek a rendhagyó kis kötetnek nagy a haszna és használhatósága.
