Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

2 Kelet-Magyarorsiág 1986. október 4. Házgyári dilemmák mindhárom szerkezetnek a hővédelmi előírásoknak és ez mind a házgyáraknak, mind a kivitelezőknek komoly gon­dokat okoz. Bár a Hajdú me­gyei Állami Építőipari Válla­lat szakvéleménye szerint házgyári lakásaik megfelel­nek a szabványnak, mire Nyíregyházára érnek, valami baj mégis történik velük, itt ugyanis nem jók. Egekben járó árak Ezért született meg itt a döntés, hogy a beruházók­nak, a kivitelezőknek és a hatóságoknak jobban együtt kell működni, mert a ház­gyári lakásokban lakóknak ez az érdeke. Nemcsak az, hogy a szürke panelek szí­nesekké váljanak, nemcsak az, hogy a színezéssel járó áremelkedés ne növelje lé­nyegesen a már egyébként is egekben járó árakat, hanem azért is, hogy alkalmasak le­gyenek ezek az épületek kel­lemes otthon nyújtására és esztétikusak is legyenek. A födémszerkezetek közül a negatív rekordot az Irma tartja, amelyiknek már a konstrukciója is vitatható, de az utóbbi években lezajlott bírósági perek óta azt is ki lehet mondani, hogy a terve­zők és kivitelezők közös mu­lasztása is hozzájárul, hogy a beázott tetőkön fák nőnek, amelyek felszaggatják az egyébként is sokszor silány szerkezetet. Mulasztanak sok­szor a karbantartók is, hi­szen a lombkosarak eldugu­lása miatt áll sokszor víz a tetőn. Az állami lakások át­fedése elkezdődött és öt év alatt be is fejeződik, de az OTP. illetve lakásszövetkeze­ti lakások esetében lassab­ban halad a dolog, a társas­házaknál pedig nem mozdul semmi előre, pedig így tönk­remennek a lakások. A másik nagy gond a pe- nészesedés. Oka. hogy hőhi- dak találhatók a szerkezet­ben, vagyis, nemcsak az ele­mek összeillesztésénél szökik a meleg a rossz munka mi­att, hanem már a panelek készítésekor is előfordul, hogy egy-egy szigetelődarab leszakad, s mivel itt sem fe­gyelmezetlenebbek a dolgo­zók mint másutt, selejtes munkát adnak ki a kezükből. Hőfokok Mindezek ellenére is túl­zás lenne minden fázós napot és penészes falat a házgyári dolgozók és az építőipar nyakába varrni; a fűtés sem tökéletes. Átlagosan húsz fokra kell fűteni a lakáso­kat, de ez átlag, van tehát 18 és 22 fok is, előfordul — többnyire a fűtési rendszer hibái miatt — hogy a kilen­cedik emeleten 25, az elsőn pedig 17 fok van. Pedig min­den bizonnyal közelíthetne az egycsöves fűtési rendszer­ben is a két végpont hőmér­séklete egymáshoz. Mi lehet a megnyugtató megoldás? Szívem szerint azt mondanám: elfelejteni, hogy valaha is volt házgyári la­kás, ám a realitások talaján maradva: módot kell találni a házgyárnak a színes, a vál­tozatos és nem drága pane­lek gyártására, amelyek jó minőségűek is, amelyekből nem szökik a meleg ott, ahol akar. Szerepet kell vállalni ebben az ÉMI-nek is, még­hozzá a házgyárban, hiszen, ha utólag, már az elkészült házakban vizsgálják a minő­séget, azzal már aligha segí­tenek. A lakást, a tulajdo­nost ugyanis nem az teszi, tenné boldoggá, ha vissza­kapna a lakás árából néhány ezret, hanem ha nem illanna el a meleg, ha nem ázna be a tető, ha nem lenne pené­szes a fal. Balogh József Nyíregyházi városkép — ahOgyan csak kevesen láthatják. \ hőerőmű kéményének tete­jén készítette a felvételt Kovács György. Ugyanakkor nem született volna az országban annyi egyforma, a kabarétréfákban a hazatalálást is lehetetlenné tevő szürke lakótelep. Mellette, ellene Nyilvánvaló, hogy igaz volt, s igaz ma is a sok mel­lette szóló érv, különösen a gyors építés miatt, de igaz, sok ellene szóló érv is. Talán ennek köszönhető, hogy az utóbbi években csökkent a házgyári elemekből épített lakások száma. Persze köze van ehhez annak is, hogy ke­vesebb az állami lakásépí­tésre költhető pénz, saját pénzéért pedig senki nem épít házgyári elemekből sem sor-, sem családi házat. De van más oka is a ház­gyári lakások számbeli csök­kenésének. Többek között az utóbbi években jelzett és ta­pasztalt rengeteg panasz. Mostanára eljutottak a szak­emberek odáig, hogy meg­kérdőjelezik: egyáltalán meg­felelnek-e a házgyári elemek annak, amire szánták őket? Tulajdonképpen Szabolcs megyében egyszerű megadni néhány választ. A típus egy­értelműen nem, mert míg az ország más tájain a házgyá­rak alkalmazkodtak vala­mennyire a korszerűbb kö­vetelményekhez, az ide szál­lított debreceni panelek a ré­giek maradnak. Az első szigorítást — hő­technikai szempontból — 1982-ben kellett bevezetni, vagyis ekkortól kellett volna nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a meleg ne szök­hessen ki ajtón, ablakon át a házgyári lakásokból. Mint az Építőipari Minőségellenőrző Intézet megállapította: a házgyári lakások többsége már ennek a szabványnak sem felelt meg. És 1985-ben jött egy új szabvány, amely még szigorúbb feltételeket írt elő, amelynek még nehezebb feladat volt megfelelni. Mára kiderült, hogy nem is sike­rült maradéktalanul. Ugyancsak ÉMI-vizsgálat állapította meg, hogy a má­tészalkai házgyári lakásoknál a nyílászárók teljesen alkal­matlanok, képtelenek megfe­lelni feladatuknak, de előír­ták, hogy Örökösföldön is ki kell javítani a rossz nyílászá­rót. Persze a hővédelemnek nemcsak az ablakok és ajtók, az eszközei, hanem a falszer­kezet és a födémszerkezet is. Tulajdonképpen külön-külön és együtt is meg kell felelni Válaszol az Illetékes Fólia, szavatosság A Kelet-Magyarországban szeptember 15-én megjelent „Tejbe-vajba” című Írá­sunkra a Szabolcs megyei Tejipari Vállalattól, Bogár János üzemigazgatótól kap­tunk választ. Többek között a következőket írja: Az írásban foglaltakat ki­vizsgálták. A tejipari válla­lat nyíregyházi üzemében gyártott habtejszín zárásá­val kapcsolatban felvetett — a cikkben megírt — 'problé­ma abból adódik, hogy a zá­rásra használt műanyag fó­lia nagyon érzékeny. A töb­bi árucikkel, elsősorban éles tárgyakkal érintkezve köny- nyen megsérül, így a tejszín kifolyik a pohárból. A tej­szín zárásával kapcsolatban a vállalat intézkedett: a je­lenleg még raktáron lévó műanyag fólia felhasználása után többféle poharas ter­mék alufóliás zárást kap. Az, hogy habtejszín he­lyett tejföl került volna a pohárba, nem fordulhatott elő, mert a technológiai rendszer teljesen elkülöní­tett. Viszont a szávatosság lejárta után a nem kellő hő­mérsékleten tárolt tejszín megalszik és tejföl sűrűségű lesz. Az ebből adódó rekla­máció nem terheli az üze­mel, mivel a lejárt szavatos­ságú termékek forgalomba hozatalának megakadályozá­sa, illetve kiválogatása a ke­reskedelem feladata. Ettől függetlenül intézkedtek, hogy á tejszínes poharakat fokozottan ellenőrizzék ki­szállítás alatt. Őszi lehalászás. (MTI fotó: Kerekes Tamás felvétele) Elvész rr az Ősz? „Nem vagyok szabolcsi, de szeretem a megyéjüket, és ezért mindig figyelem­mel kísérem, mi történik ott. Már évek óta figye­lem a Nyírségi Ősz című rendezvénysorozatot, de az idén hiába kerestem Bu­dapesten róla prospektust. Sőt, amikor szeptember végén Nyíregyházán jár­tam, ott sem találtam olyan tájékoztató plakátot, transzparenst, amely a Nyírségi Ősz rendezvé­nyeire hívná fel a figyel­met. Csak a Cooptourist- nál kaptam egy füzetkét, abban is csak az ő ajánla­tukat találtam. Nem hi­szem, hogy ilyen szegény lenne a megye, hogy csak ennyit tud ajánlani az ide érkezőknek” — írja szer­kesztőségünknek címzett levelében Szalay Ilona Budapestről. Levelét most teljes egé­szében közreadjuk. Fella­poztuk ugyanis a Nyírsé­gi Ősz programjait eszté­tikusán ajánló füzetét, hogy megkeressük, kinek is továbbíthatnánk az el­gondolkodtató sorokat. De a prospektus előszavának szép ajánlószavai alatt csak ezt olvashattuk: „ ... várják az érdeklődőket a RENDEZŐ SZERVEK”. így aztán nem is tud­juk pontosan, ki feledke­zett meg a plakátokról, a műsorfüzetecske megfele­lő helyekre történő eljut­tatásáról. Nem tehetünk róla, ha egy közmondás jut az eszünkbe: sok bá­ba közt elvész a gyer­mek. (bodnár) Messziről hozzánk drága, gyorsan és sok lakás belőle, sivár, egyhangú, sokak sze­rint egyszerűen csúnya. Kérdezni sem kell, mi le­het ez, nyilván mindenki kitalálta: házgyári lakás, amely nélkül állítólag a 70- es években nem teljesíthet­te volna sem a megye, sem az ország lakásépítési ter­vét, nem elégíthettek volna ki különösen a városokban annyi jogos lakásigényt. Alkalmasság és esztétika A Budapesti Vonósok iianiversenye Az Országos Filharmónia első felnőtt bérleti hangver­senyén — október 1-én este a Váci Mihály művelődési ház nagytermében — a Bu­dapesti Vonósok kamaraze­nekarát láthattuk, hallhattuk. Az együttes egy évvel ezelőtt már szép sikert aratott váro­sunkban. Mostani szereplé­sük sem okozott csalódást. Műsorukon három Mozart- és egy Respighi-mű szere­pelt. Elsőként Mozart F-dúr Divertimentója hangzott el. Ez a 3 tételes fiatalkori Mo- zart-mű, még nem éri el tel­jességében a szerző későbbi műveinek szintjét. A harma­dik tételt éreztem igazán mo­zartinak, bár az első tétel kissé szürkébb előadása és hatása, lehet, hogy a tompa hangzásviszonyokkal is ma­gyarázható, melyhez a zene­karnak is hozzá kellett szok­ni, és a hangverseny későbbi számainál már nem hatottak zavaróan, A szünet előtt Mozart A- dúr hegedűversenye szólalt meg, Falvay Attila hegedű- művész közreműködésével. A szólista nehéz helyzetben volt, mert az előre meghirde­tett világjáró hegedűművész Ruha István helyett kellett fellépnie. Falvay Attila a fi­atal hegedűművész generá­ció igen tehetséges egyénisé­ge. Ügy hiszem játékával má­sokkal is feledtetni tudta az előzményeket. A versenymű egyenletesen magas színvona­lú megszólaltatásából is kü­lön kiemelkedett a Rondó té­tel színes, játékos, könnyed előadása. Szünet után Respig­hi: Antik táncok című soro­zatának 4 tétele csendült fel. Számomra, ezen méltányta­lanul mellőzött, eddig még Nyíregyházán nem hallott művek jelentették a hangver­seny igazi élményét. Befejezésként Mozart egyik legnépszerűbb remekműve a Kis éji zene került bemuta­tásra, méltó előadásban. A nagy számú lelkes közönség ünneplését az együttes a Ron­dó tétel megismétlésével kö­szönte meg. Október 1-én ünnepük az egész világon a zenei világ­napot. A hangverseny szeren­csésen csatlakozott ezen ese­ményhez. Máriássy István a Zeneműkiadó Vállalat főelő­adója bevezetőjében őszinte, meleg hangon szólt a zene egyetemes jellegéről, a béke gondolatáról és a modern vi­lágban betöltött szerepéről. Babka József A tárgyalóteremből Utazások — betörésekkel Nem más falvak megis­merésének vágya vezérelte a 17 éves pátrohai B. Berta­lant, amikor ez év február 26-án és március 9-én vo­natra szállt és kiruccant De- mecserbe, majd Apagyra. Pénzt és élelmet akart, nem levegőváltozást — azzal a szándékkal indult el, mind­két alkalommal, hogy „sze­rez” egyet s mást. Mikor az első „kirándulá­sa" célállomásán az éjszakai órákban leszállt a vonatról, magához vett néhány követ — azzal folytatta útját a köz­ség központja felé. Nem kel­lett sokáig fáradnia, hama­rosan ráakadt a Szabolcs- Szatmár megyei Tejipari Vál­lalat 10-es számú boltjára, amelyről feltételezte, hogy pénzt tárolnak bent, így hát a magával vitt kövekkel be­zúzta az ablakot és behatolt a kereskedelmi egységbe. Nyolcszáz forint váltópénzt, egy zsebrádiót, selyemruha anyagot, élelmiszereket, édes­ségeket, pörkölt kávét és rá­gógumit tulajdonított el. összesen 4300 forint értékben. A tekintélyes zsákmány felbuzdíthatta B. Bertalant mert mikor hazaérkezett Pát- rohára, az állomáson megint csak kövekkel „fegyverezte” fel magát, amelyekkel be­törte egy szerződéses formá­ban üzemeltetett élelmiszer­bolt kirakatát is. S „nem hi­ába": a rács felett bemászva több mint hatezer forint ér­tékű árura tett szert — sze­szes italt, dohányárut, édes­ségeket, élelmiszert, levelező­lapokat, sőt még egy zseb- számológépet is hazavitt. A már említett második — apagyi — utazás azonban ba­lul ütött ki — legalábbis B. Bertalan számára. Amikor ugyanis — hasonlóan az elő­ző esetekhez — betörte a Baktalórántháza és Vidéke Áfész 19-es számú ABC-áru- házának kirakatát, a kör­nyékbeliek felfigyeltek a zaj­ra és értesítették a rendőr­járőrt, aki a helyszínen tet­ten érte — így nem tudta el­vinni a már magához vett több mint 2500 forintot, va­lamint több apróbb árucik­ket. A Nyíregyházi Városi Bíró­ság. mérlegelve a fent leírt cselekményeket, három rend­beli lopás bűntettében — eb­ből egy rendbeliben, mint kí­sérlet elkövetőjét —, vala­mint egy rendbeli lopás vét­ségében mondta ki bűnösnek a már korábban hasonló cse­lekmény miatt javítóintézeti nevelés alatt állt, csavargó életmódot folytató fiatalem­bert; s 1 évi fiatalkorúak börtönében letöltendő szá- badságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős!

Next

/
Thumbnails
Contents