Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
1986. október 4. Kelet-Magyarország 3 Fogyó tartalékok Szabályozók, átlagok bűvölete NEM KITÜNTETÉSEKET OSZTANAK OTT — gondolják magukban a szatmári és beregi gazdaságok vezetői, ha kezükbe kapják a meghívót az ilyenkor, ősz elején már szokásos búza- termesztési tanácskozásra, amely Fehérgyarmatra invitálja őket. A következtetés alapos. Annál is inkább, mivelhogy mindenekelőtt a leggyengébb termésátlagé termelőszövetkezeteket hívják. Mivel e téren ebben a térségben kevés ok van a dicsekvésre, némelyek el sem jönnek. Így aztán Baranyai Sándor, a megyei tanács illetékese értékelő szavai előtt mindhiába kereste például a szatmárcsekei és a csegöldi tsz képviselőjét. Pedig nekik is tanulságosak lettek volna az elhangzottak. A legfontosabb kérdés, hogy a térségi meliorációval megjavított földeken megvan-e a többi feltétel az átlagtermések emeléséhez? Mert a szatmári földeken az utóbbi években igen jelentős területen hajtottak végre víz- és táblarendezést, valamint meszezést. A tényezők elemzése az időjárással kezdődött. A tavaly ősz óta eltelt időszakot alapul véve a szeszélyes és a csapadékos jelző használata az indokolt. A hőösszeg és a napsütéses órák száma mégis elegendő volt. Ennek felelt meg az őszi végi állapotbecslés, amely még igen jó képet mutatott. Tavasszal azonban elmaradt a bokrosodás és hiányos volt a megtermékenyülés is, a kalászok ablakosak maradtak. BAJOK VANNAK A TÄPANYAG-GAZDÄLKO- DÁSSAL. A tünet aggodalomra ad okot: csökken a tápanyagtőke. Vagyis olyan keveset táplálunk be, hogy a tartalékok fogynak. A jánkmajtisi tsz-ben foszfor- és káliumműtrágyát 63 hektár egyáltalán nem kapott. A termés itt nem is volt több 2,8 tonnánál, összehasonlítási alapjuk volt, mert ahol minden tápelem megvolt, ott 4,2 tonna termett. A csegöldi 2,1 tonna esetében is aránytalan növény- 'jtáplálás okolható. Nem lenne azonban teljes a kép, ha az érintettek válaszát elhallgatnánk. Vannak táblák, ahol a vetés biztos ugyan, de az aratás nem, itt tehát elveszne a kiszórt műtrágya. Mégis. Gyanakvásra ad okot egy átfogó megállapítás: a melioráció nem mutatkozik meg a búza hozamának emelkedésében. Még ott sem, ahol már befejezték. Másban lenne tehát a kiesések oka? Nézzük a vetőmag-felhasználást. Meglepő módon 44 százalékos a felújítási hányad, amivel a megye középmezőnyében vannak. 85—87 százalék pedig az az arány, amit a vetőmagból hivatalosan megminősíttetnek. A fennmaradó 13—15 százalék azonban néhány üzem (!). Valamennyi gazdaságban tetten érhető viszont a nem megfelelő elővetemény alkalmazása. Mint a többi tényező, ez is változtatja azonban az arcát idényenként. Most például a későn lekerülő tengeri után is lehet még jó magágyat készíteni (már az itteni talajokhoz képest), máskor azonban fel sem vetődik a lehetősége a sár és az eső miatt. TANULSÁGOS VISZONT a búza búza után való visz- szavetése. Egyszer még csak-csak elbírná, ha megfelelő agrotechnikát lehetne alkalmazni, de mivel csak ritkán lehet, illő lenne tartózkodni tőle. Ezzel szemben nagyon gyakori a harmadik visszavetés is. Ez aztán — hogy játsszunk a szavakkal — vissza is veti a betegségek miatt a termést. De vajon mi kényszeríti a termelőszövetkezetet erre az agrotechnikai hibára? Az, hogy követi a gazdasági szabályozó egyáltalán nem ide illő útmutatását és veti a gabonát olyan földre is, amelyre nem illene. Szerencsére ennek vége és kezd a vetésterület olyan méretre csökkenni, amely kiadja a térség búzatermő földjeinek területét. Ezzel aztán el is érkeztünk egy olyan tényezőhöz, amely már egyáltalán nem termőhelyi adottság. A tar- pai Esze Tamás Termelő- szövetkezet ugyancsak nem véletlenül idézett főmérnöke, Szécsi Zoltán mondta: vajon érdemes-e hódolni az átlagok bűvöletének? Kérdése jogos és a kiegészítése is: itt kellene lenni azon gazdaságoknak is, ahol nem volt ugyan alacsony az átlagodé a jövedelmezőség igen. Valóban: itt meggondolandó, hogy odaadjuk-e a hozamfokozó műtrágyát a bizonytalan betakarítás kilátásában? Hiba lenne azonban az érvelést mindenkitől és mindenhonnan elfogadni. Nagyon fontos szempontként azonban érdemes figyelembe venni a térség gazdálkodásának elemzésekor. Gondoljuk csak meg: egy légi védekezés a gombakártevők ellen akár 1200 forintba is belekerülhet hektáronként. Nagy dilemma az, hogy bírja-e az alacsony termés. Biztató kilátás, hogy Szat- már és Bereg gazdaságaiban a terület 80 százalékát termelési rendszerek integrálják. A modern technika és technológia testre szabottan jut el ide. Ez azt jelenti, hogy olcsó technika és olcsó technológia, de akkor sem lebecsülendő. Segítenek finomítani a technológiai lépéseket és döntéseket, egyáltalán lehetővé tenni a mai szintnek megfelelő talajművelést. És azt, hogy a búzatermesztésre tényleg alkalmas területeken illendő átlagok szülessenek. Ne csak minden páros esztendőben — mint ahogy ezt az elemzések kimutatták —, hanem lehetőleg folyamatosan. AZ IGÉNY MEGVAN AZ ITTENIEKBEN, ez egy pillanatig sem kétséges. Megmutatja ezt, hogy az új, gyep—gabona váltó szisztémához öí üzem nyújtotta be a' pályázatát. Tekintélyes szám a megyei húszhoz képest. Az ellentmondások feloldásában és a kivezető út megtalálásában pedig az emberi tényezőnek van a legfontosabb lehetősége és feladata. Jó szakemberek, jó döntések ..., a meglévőnél nagyobb számban. Ennek eléréséhez is kellene egy hatékony program. Esik Sándor Záhony térségében a most épülő műtrágya-csomagoló üzemhez a KEMÉV szakemberei ipari vágányt építenek. (Elek Emil felvétele) Elmaradt a várt haszon I vállalkozás veszélyei Megszűnő gazdasági munkaközösségek Amikor a rendeletek lehetővé tették, érvényes volt a hasonlat: gombamód szaporodtak a gazdasági munkaközösségek, ipari szolgáltató szakcsoportok megyénkben is. A mostani száraz meleg nem kedvez a gombák növekedésének — s talán erőltetett párhuzam — de néhány száraz gazdasági tényező nem kedvez a gmk, vgmk szervezésének, fenntartásának. Annak ellenére, hogy elmondhatjuk: ezek az új gazdálkodási formák nemcsak színt hoztak a termelésbe, hanem legtöbbször gazdasági hasznot hozó, hiányt pótló vállalkozások. érte, szintén arra ösztönzött, hogy ily módon „megszabaduljanak” a tehertől. Jellemző, hogy néhány közösség felbomlott, mert a teljes önállósággal járó nagyobb terheket nem vállalta. Fő és mellékes Virágoskert a polcokon Szinte kivirultak a vetőmagboltok polcai. A színes virágokat ott ugyan csupán papíron csodálhatj uk (megtanultunk csomagolni?), de ha időben, már most ősszel gondolunk rá, tavasszal saját kiskertünkben gyönyörködhetünk bennük. A tavaszi tő- zike harangjai — feltéve, ha nem lesz hosszú a tél — már februárban kibontják szirmukat, és a sokszínű krókusz is versenyre kél vele gyorsaságban. Doppingszerrel ugyan a frézia megelőzheti társait (vagyis, ha a hagymáit cserépbe dugjuk, s bent a szobában húzza ki a hideg hónapokat). A már említett virágokkal azonban kevesebb a baj: most elrejtjük az ágyúsokban, s gondoskodik róluk a természet. Igaztalanok lennénk, ha nem szólnánk a vetőmagbolt többi lakójáról, amelyek szintén most kívánkoznak a földbe. Hagymájuk, tőhajtásuk ugyancsak könnyen beszerezhető. A nárcisz, a jácint különböző fajtái mellett megtaláljuk á különleges lampionvirágot, a legendás hírű fekete tulipánt, s más színű társait, a fürtös györ- gyikét, rengeteg liliomfélét (például az inkaliliomot, a fáklya-, a király-, a kéktölcsér- és a sásliliomot), de nem feledkezhetünk meg a tavaszi kertek talán legkedvesebb vendégeiről, a hóvirágról és az illatos gyöngyvirágról sem. A kínálaton tehát nem múlik a házelők leA számok szerint a kezdeti lendület ugyan alábbhagyott az új vállalkozási formák szervezésében, azonban még mindig szépen gyarapodik táboruk. Szabolcs-Szat- márban közel ezer vállalati gazdasági munkaközösség, önálló gazdasági munkaközösség, ipari szolgáltató szakcsoport és polgári jogi társaság működik. (Arányuk jóval alacsonyabb az országos átlagtól, ami egyáltalán nem kedvező a termelésben, a jövedelmek alakulásában, a rugalmasságban stb.) Számok, adatok A váltakozók nagyobbik fele vállalati keretek között működik. Tavaly 160 új vgmk jött létre, miközben 39 megszűnt, idén szeptember végéig 113 alakulással szemben 44 megszűnését regisztrálták a Pénzügyminisztérium megyei ellenőrzési igazgatóságán, ahol a változást két héten belül jelenteni kell. Hasonló az arány az önálló gazdasági munkaközösségeknél is, ahol az 1985-ös 114 újjal szemben 16 szűnt meg, az idén kilenc hónap alatt 82 szerveződött, miközben 30 beszüntette működését. Bár összesített tapasztalatok nincsenek, azonban az elemzések, különböző információk azt mutatják, hogy az új szervezeti formák közül azok életképesek, amelyek valós hiányokra, igényekre épültek fel. Az önálló gazdasági munkaközösségek közül egyesek a munkaellátottság hiányában szűntek meg (tervezésre, szervezésre alakultak közülük), másoknál a megemelkedett különadó játszott közre, melynek fizetésével elvesztették a versenyképességüket. Ám olyan példa is akad. hogy éppen a biztosabb megélhetés érdekében kisszövetkezetté alakul át ugyanaz a társaság. Versenyhelyzetben A vállalkozás versenyhelyzetben történik. A Taurus nyíregyházi gyárában adott költségkeret van a gazdasági munkaközösségek finanszírozására, versenytárgyalást hirdetnek közöttük például egy-egy karbantartási feladatra, így megesik, hogy a meglévő vgmk belső megrendelés híján szünetelteti munkálkodását. A megemelkedett adók kedvezőtlen hatása ösztönözte a megyei víz- és csatornaműveket, hogy a vgmk helyett önálló gazdasági munkaközösség alakítására serkentse közösségeit. Ráadásul az a rengeteg ellenőrzés, amely a vállalatot Ám hogy szükséges az ellenőrzés, azt a Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezet bizonyította, ahol éppen a visz- szaélések elkerülése miatt (középvezetők is tagjai voltak a vgmk-nak, összemosódott a fö- és mellékmunka- idő) 17 vgmk működését szüntette meg az új vezetés. Azóta — új alapokon — újra lehetővé teszik itt is a valóban szükséges, hasznot hajtó vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozását. A tapasztalatok közé tartozik még. hogy ezekben a közösségekben igen sokan munkaidő után tevékenykednek. A főállás után, hétvégén végzett munka bizony fárasztó, sokan ezért hagyták abba, vagy eleve csak ideiglenes célként tűzték ki a vgmk-ban való részvételt, amíg megszerezték azokat az anyagi javakat, amelyekért vállalták a többletmunkát. Lányi Botonrt endő pompája ... (pd) Üt — pályázattal Régi_ gondja Pacsabcsúcs lakóinak, hogy az év egy részében kénytelenek a világtól elzártan élni, hiszen esős időben egyszerűen lehetetlen megközelíteni a házakat. Kapóra jött, hogy a közelmúltban pályázatot hirdetett a megyei tanács útépítésre olyan kistelepüléseken, ahol megfelelő út híján megoldatlan a közlekedés. A paszab- csúcsiak telkenként ezernégyszáz forintot ajánlottak fel erre a célra, de részt vállalt a költségekből a gávaven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezet is. Az így összegyűlt pénzből — a megyei tanács segítségével — terv szerint jövőre megépül az út a kistelepülésen. e Hazamegyek. Egy ismeretlen férfi vár az ajtó előtt. — Jó napot kívánok! — és kalapot emel. — Zarko Kalinkovhoz van szerencsém? — Személyesen! — erősítem meg. — Nagyon örülök! — és kezet nyújt. — Tudomásomra jutott, hogy el akarja venni a volt feleségemet, és feltétlenül találkozni akartam önnel az esküvő előtt. — Kérem! — és savanyú képet vágok. — Azért jött ugye, hogy eltérítsen a szándékomtól, és elmesélje, milyen kibírhatatlan az asz- szony, és hogy milyen nagyot hibázok, ha elveszem? — Ellenkezőleg, vegye csak el nyugodtan! — gesztikulál lelkesen az ismeretlen. — Csak előbb tisztázzunk egy igen fontos kérdést! — Ki vele! — mosolygok rá szolgálatkészen. — Azt szeretném tudni, hogy a házastársi együttélés Konsztantin Kosztov: Férfiak beszélgetnek során ön papucsként fog viselkedni vagy sem? — néz rám fürkésző tekintettel. — Tessék? — fortyanok fel. — Minek tart engem? — ... és hogy felviszi-e a szenet a pincéből? — és le nem veszi rólam a tekintetét. — Szó sincs róla! Ez nem férfinak való! — Vagy talán beadja a derekát, és a piacra fog járni vásárolni? — eröskö- dik. — És szatyrokkal megrakodva tér haza? — Honnan veszi a bátorságot, hogy ilyen hangon beszéljen velem? — Alig tudom türtőztetni magam. — Hasogatja a fülem ez a sok ostobaság! — Jól van, jól van, ne izgassa magát! — nyugtatgat. — Tudja-e, hogy én hét esztendőn keresztül álltam ellen ezeknek a dolgoknak? Igaz, hogy válás lett a vége, de nem adtam meg magam! Csak azt szerettem volna tudni, nem egy olyan tutyi-mutyit talált-e magának az asszony, aki köny- nyed lélekkel romba dönti vérrel-verejtékkel védett hadállásaimat? — Az isten szerelmére, minek tart engem? — és barátságosan megveregetem a vállát. — Az ön elvei az én elveim is! Legyen nyugodt, az asszony nem is fogja észrevenni, hogy új férje van! — Nagyon köszönöm! — megszorítja a kezem, bátorítóan rám néz, és távozik . . . Adamecz Kálmán fordítása rr Ősszel — tavaszra