Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

XLIII. évfolyam, 256. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 30., csütörtök Kádár János és Gerard* Iglesias Megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában meg­beszélést fo/lytatott Gerardo Iglesias-szál, a Spanyol Kom­munista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. A két párt vezetői állást foglal­tak a kommunista pártok és minden más békeszerető, an- tiimperialista, haladó erő összefogása mellett. Nagyra értékelték és tá­mogatásukról biztosították azokat a konstruktív és nagy horderejű szovjet javaslato­kat, amelyek reális és kölcsö­nösen elfogadható megegye­zési lehetőségeket nyújtanak arra. hogy a nukleáris lesze­relés különböző területén döntő jelentőségű megállapo­dásokra kerüljön sor. Rámu­tattak az amerikai űrfegyver­kezést tervek veszélyeire. Hangsúlyozták, hogy további erőfeszítésekre van szükség az emberiség létét fenyegető fegyverkezési hajsza megfé­kezése és a nukleáris lesze­relés előmozdítása érdekében. A helsinki folyamat kere­tében november elején Bécs- ben kezdődő utókonferencia kapcsán annak a reményük­nek adtak hangot, hogy az konkrét eredménnyel járul majd hozzá az enyhülés újabb szakaszára való átté­réshez. Kádár János és Gerardo Iglesias kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevé­kenységéről és időszerű fel­adatairól. Nagyra értékelték az MSZMP és az SKP között fennálló hagyományosan jó és rendszeres kapcsolatokat. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a pártközi együttműkö­dés további erősítése jól szol­gálja a két ország, a magyar és a spanyol nép érdekeit, va­lamint a nemzetközi béke és biztonság közös ügyét. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB Külügyi Osztályának ve­zetője és Jósé Sandoval, az SKP Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Mundo Obrero főszerkesztője, a Marxista Kutatások Alapítványának elnöke. ★ Kádár János, az MSZMP főtitkára ebédet adott Gerar­do Iglesias, az SKP főtitká­rának tiszteletére. Az ebéden részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titká­ra, valamint Jósé Sandoval, Kótai Géza és Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. Az Alkaloidában és a MEZŐGÉP né! érdeklődtünk Szovjet testvérteröleti küldöttség érkezett Szabolcs-Szatmárba A delegációt H. J. Bandrovszkij első titkár vezeti­H. J. Bandrovszkij elvtárs beszél az nyíregyházi aktíva­értekezleten. Szerdán — az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának meghívására — háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett a szov­jet testvérterület delegáció­ja. A küldöttséget Henrik Joszipovics Bandrovszkij, Ukrajna Kommunista Párt­ja Kárpátontúli területi Bi­zottságának első titkára ve­zeti. Tagjai: M. P. Kosztar, a munkácsi pártbizottság első titkára, Jelena Makszi- movna Psemisnyuk, az ungvári városi pártbizott­ság ideológiai titkára és Egressy György, az Ung­vári Rádió és Televizó ma­gyar szerkesztőségének ve­zetője. A küldöttséget a délelőtti órákban Nyíregyházán, a megyei pártbizottság épüle­tében Varga Gyula első tit­kár, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és a megyei pártbizottság titkárai tájé­koztatták Szabolcs-Szatmár gazdasági, politikai és kul­turális életéről, az MSZMP XIII. kongresszusa határo­zatainak megyei végrehaj­tásáról. Ezt követően H. J. Bandrovszkij az oktatási igazgatóságon tartott aktí­vaértekezleten ismertette a megyei, városi, nagyközsé­gi és üzemi pártszervek munkatársai, a társadalmi és tömegszervezetek ve­zetői előtt az SZKP XXVII. kongresszusa határozatai megvalósításának Kárpát­ukrajnai tapasztalatait. A délutáni órákban a Papíripari Vállalat nyíregy­házi gyárában tett látoga­tást testvérmegyénk kül­döttsége. Itt a termelés pártirányításának módsze­reit tanulmányozta. A szov­jet küldöttség ma folytatja Szabolcs-Szatmár megyei programját. Értékteremtés, -megőrzés, -közvetítés Közművelődési évadnyitó tanácskozás Nyíregyházán Lesz-e év végi hajrá ? Jószerével két hónap van hátra a gazdaságilag elég ne­héz 1986-os évből. Hogyan álltak helyt a nehezebb kö­rülmények között vállalata­ink? Sikerül-e teljesíteniük termelési, de különösen ex- portterveiket? Szükség lesz-e év végi hajrára? Erről ér­deklődtünk két nagyvállala­tunknál, a tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyárban és a Nyíregyházi Mezőgép Vállalatnál. Hagyó Kováts László, az Alkaloida műszaki igazgató- helyettese elmondta: a válla­lat a korábbi évekhez ha­sonlóan ez évben is úgy tud­ta termelési tevékenységét szervezni, hogy év végi haj­rára számításaik szerint nem lesz szükség. Kedvezőek a háromnegyed­éves termelési eredmények is. Az év kilenc hónapjában az árbevételi tervüket 102,7 százalékra teljesítették, míg a szocialista exporttervük teljesítése 101,4 százalékos volt és a tőkés országokba irányuló export is a várako­záson felül sikerült, hiszen időarányosan a túlteljesítés megközelíti a kilenc százalé­kot. A feltételek adottak az év végi hajrá elkerüléséhez. Terdik János, a Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese azt újságolta: az 1986. évi értékesítési tervük 1 milliárd 130 millió, ebből számottevő a szocialista és a tőkés export. Legfőbb ter­mékeik a tőkés piacra gyár­tott hidraulikus rakodógé­pekhez szükséges részegysé­gek NSZK-cégek részére, to­vábbá takarmánykeverő-ki- osztó kocsik, faaprítógépek és pótkocsirészegységek. Szo­cialista exportra, elsősorban a Szovjetuniónak Tajga II. típusú összkomfortos lakó­kocsikat gyártanak. Cseh­szlovákia részére eszterga­gépeket újítanak fel, míg a hazai piacra mezőgazdasági pótkocsikat és szarvasmarha­tartáshoz szükséges takar­mányozást segítő gépeket gyártanak. Idén 400 eszterga­gépet újítottak fel. Megkezd­ték az új MSE—250-es kis és az E—400-as közepes eszter­gagépek gyártását. Az év elmúlt 9 hónapjá­nak értékesítési tervét 1 mil­liárd 55 millióban teljesítet­ték és 85 milliós nyereséget értek el. Tőkés exportjuk is jól alakul, hiszen már 27,2 milliós eredményt mutat. A vállalati teljes termelés érté­ke várhatóan év végére 300 millióval meghaladja a ter­vezettet. Elsősorban a tőkés exportot szeretnék növelni. A terv teljesítése, de első­sorban a plusz 300 millió tel­jesítése szükségképpen bizo­nyos mértékű év végi hajrát igényel. Ez esetben azonban idén nem elsősorban mennyi­ségi teljesítésről van szó, ha­nem arról, hogy ésszerű munkaszervezéssel biztosít­sák a szükséges munkatem­pót novemberben és decem­berben is, azt, amelyet a má­jusi szerződéskötések óta tar­tanak. Ez azt jelenti, hogy az év hátralévő két hónapjában je­lentkező esetleges újabb tő­kés exportigényt gyorsan, jó minőségben és pontosan tel­jesítsék. S mindezt úgy, hogy az 1987-es évben egy Sj termék, az SZTP típusú szer- vestrágyaszórónak a gyártá­sára és értékesítésére is fel­készülnek. Ütemes, jó mun­kaszervezéssel biztosítják a Nyíregyházi Mezőgépnél is a sikeres évzárót, az új eszten­dő indítását. (farkas) ősszel a közművelődés dol­gozói számvetést készítenek munkájukról, és közös gon­dolkodással igyekeznek meg­határozni a legfontosabb fel­adataikat. Ennek jegyében tartottak október 29-én köz- művelődési évadnyitó tanács­kozást Nyíregyházán a me­gyei és városi művelődési központ nagytermében, me­lyen a megyében dolgozó hi­vatásos népművelők, kulturá­lis intézményvezetők, a taná­csi művelődési munka irányí­tói vettek részt. Gyúró Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Kormos Sándor, a Művelődé­si Minisztérium közművelő­dési főosztályának vezetője tartott előadást' „Érték és közművelődés” címmel. Az előadó bevezetőjében utalt arra, sokan értékváltás­ról, válságról beszélnek, s olykor két szélsőséges nézet ütközik egymással, amely szembeállítja az értékek vizs­gálatakor a hasznosságot és A tiszabecsi termelőszövetkezet harisnyaüzemében új korszerű gépeket helyeztek üzembe, ezek jelentősen növelik a termelékenységet és javítják a minőséget, (jl) a szépséget, holott ezek csak kölcsönhatásban érvényesül­hetnek. Ezt követően a köz- művelődés értékteremtő,-megőrző, majd -közvetítő szerepével foglalkozott. Elmondta, hogy a közmű­velődési intézmények is hoz­zájárulnak az értékteremtés­hez. Elég csak az egészséges életmód, a környezeti kultú­ra, a demokratizmus tudati feltételeinek erősítésében be­töltött fontos tevékenységi formákra gondolni. A továbbiakban az érték- megőrzésben a közművelődés­re váró tennivalókkal, a szemlélet formálásával fog­lalkozott, kiemelte a népmű­vészet, a múzeumok, levéltá­rak, könyvtárak, művelődési otthonok területén keletkező értékek jelentőségét, majd a harmadik/funkcióval, az ér­tékterjesztő szerepkörrel fog­lalkozott. A tanácskozáson előadást tartott Tóth László, a megyei pártbizottság munkatársa, aki a párt megyei végrehajtó bi­zottság művészetpolitikai ál­lásfoglalásának legfontosabb megállapításait ismertette, majd elemezte ideológiai éle­tünk főbb jellemzőit, az ide­ológiai és politikai tudatfor­máló munka fejlesztésének feladatait. Pataki József, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője egyebek mellett a művelődési intéz­mények által szervezett tar­talmas szórakoztató műsorok­ról, a kistelepülések kulturá­lis alapszolgáltatásainak to­vábbfejlesztéséről fejtette ki véleményét. Múzeumi hónap Iskolaavatással zárul Végéhez közeledik a mú­zeumi és műemléki hónap, de még most is számos ér­dekes látnivaló és esemény várja a közönséget megyénk múzeumaiban. A múzeumi hónap alkalmából új kiállí­tások láthatók a nyíregyhá­zi Jósa András Múzeum­ban; Borbély Béla fotómű­vész képeiből néhány napja nyílt kiállítás. A nyíregy­házi tűzoltóság most haza­tért ereklyéit a jelenleg tar­tó restaurálás után mutat­ják be a kiállítóteremben. A napokban kiosztották a Luby Margit honismereti pályázat díjait. Több újdonsággal jelent­kezett a múzeumi hónap idején a vásárosnaményi Beregi Múzeum. Például: közreműködésükkel honis­mereti szakkör kezdi meg V.-----------—---------------­munkáját az 1. számú is­kolában. Mátészalkán a Szatmári Múzeumban tör­ténelmi témát vettek fel a programba, a szatmári ré­szeken lezajlott felszabadí­tó harcokról. Vaján a Vay Ádám Múzeumban, Tisza- vasváriban a Vasvári Pál Múzeumban, a kisvárdai Rétközi és a nyírbátori Bá­thory István Múzeumban új kiállításokkal fogadják a látogatókat. Űjabb épülettel gazdag­szik a Sóstói Múzeumfalu, ahová átépítik a barabási iskolát. A lakóházak mel­lé kerülő középülettel a múzeumfalu már valóban kezd hasonlítani egy igazi faluhoz. A barabási iskola „avatása” a hónap utolsó napján lesz, a múzeumi hó­nap záróeseményeként.----------------------------------/

Next

/
Thumbnails
Contents