Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. október 28. Gyermekélelmezés kérdőjelekkel Az adag és a nyereség Az óvodákban még minden gyönyörű. Az asztalon az ab­rosz, szalvéta, s mindenki magának szed __Képünkön a 27-es óvoda apróságai ebédelnek. Készül az ebéd a 14-es iskola konyháján. (Farkas Zoltán felv.) flz ütemben Szabolcs második, de... Autóstatisztika Amíg az egyik gyereknek finom és elegendő, addig a másiknak kevés és rossz ugyanaz az étel. A konyhai dolgozók szerint a gyerme­kek otthagyják az adag fe­lét, a szülők meg állítják: farkaséhesen nyitják otthon az ajtót. Mit diktál a korszellem ? Nyíregyházán 5000 óvodás, 13 000 általános iskolás, 5000 középiskolás étkezik az ok­tatási intézményekben. 61 konyhában fő számukra az étel, ezek közül 54-et a Szál­loda és Vendéglátóipari Vál­lalat üzemeltet. Konyháinak 95 százaléka jövedelemérde­keltségben működik. Galambvári Tibor igazga­tót az új rendszer bevezeté­sének indokairól kérdezem: — A jövedelemérdekeltség bevezetését a korszellem diktálta. Teljes forgalmunk 42 százalékát a gyermek- és munkásélelmezés teszi ki. Ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodhassunk, nyeresé­get kell termelnünk. A nyereség komoly dolog, amelyhez hozzájutni a ven­déglátásban sem egyszerű. Amíg ugyanis az italon kevés munkával, gyorsan megte­remthető, addig a konyhákon sokkal többet kell érte dol­gozni. Tavaly, a jövedelemérde­keltség bevezetésekor még minden szépen indult. Mos­tanra azonban változott a helyzet. „A bevezetett üze­melési forma a kezdeti ta­pasztalatokat követően, nap­jainkban már nem biztosítja megfelelő színvonalon a gyermekélelmezést" — olvas­hatjuk a városi tanácson ké­szült feljegyzésben. Főzni mindennap kell! a munka, elmennek az em­berek. Márpedig főzni min­dennap kell. Mi van a fazékban? Az Ungvár sétányon lévő 5-ös óvoda konyhájában dél­előtt 11 órakor legnagyobb a sürgés-forgás. Csurgatott tojásleves és töltött paprika a mai menü, amelyet a tá­volibb helyekre már útnak is indítanak. — Előírás szerint 1300 ada­gos a konyha, s mi 1650 ebé­det főzünk naponta — mond­ja Szőcs Gézáné üzletvezető­helyettes. Szeptember óta dolgozunk jövedelemérde­keltségben, így túl sokat még nem tudok mondani — sza­badkozik, s hozzáteszi: mit várunk az új formától? Több pénzt szeretnénk keresni... Ezért persze sok mindent kell tenni. Megfogni minden forintot a vásárlásnál, ügyel­ni, hogy kevesebb legyen a fogyóeszköz, vízzel, villany­nyal jobban takarékoskodni, mint eddig. A Szabolcs megyei Szállo­da és Vendéglátóipari Válla­lat nem fizet rá a gyermek- élelmezésre. Az elmúlt évben hatmillió forint nyereséget könyvelhetett el ezen az ága­zaton, s etihez még egyéb kedvezmények is járulnak. Nem csoda hát, ha szívesen csinálják, s azt tervezik, az elkövetkező időkben még jobban figyelnek a dologra. — Az a célunk — mondja az igazgató —, hogy az ér­vényben lévő normából mi­nél jobbat főzzünk. Úgy legyen! Kovács Éva A VI. ötéves terv idején végbement személyautó-állo­mány alakulásáról adott köz- re.részletes ismertetőt a Ma­gyar Autóklub lapja, az Autósélet októberi száma. Ebből tallózva olvastuk, hogy 1980 végén az ország lakosságának birtokában 978 ezer személygépkocsi volt, 1985 végén egymillió 400 ezer. Ez 43 százalékos növekedést jelent. Szabolcs-Szatmárban 35 091-ről 52 426-ra emelke­dett az autók száma, ez 49,4 százalékos növekedés, csak Szolnok megye előzött meg ütemben, de mindkét me­gyében alacsonyak voltak az induló számok. Az 1000 la­kosra jutó gépkocsik száma nálunk még mindig 90 da­rab, amivel utolsók vagyunk a megyék sorrendjében. 100- on alul van még Borsod és Szolnok megye. Az élenjáró Bácsban 150, Baranyában 148 jut 1000 lakosra, Buda­pesten 168. Érdemes összevetni a vá­rosok gépkocsi-ellátottságát. Pécsé és Győré megegyezik Budapestével, viszont Debre­cené, Szegedé és Miskolcé már nem éri el a vidéki vá­rosok átlagos ellátottságát sem. Nyíregyháza a jó köze­pesek között van, az 1000 fő­re jutó 146 gépkocsijával. Legtöbb gépkocsit tartanak nyilván Kiskőrösön, ahol a mutatószám 198, Siófokon Érdekes vállalkozásba kezd az idegennyelv-tanulás előse­gítésére a nyíregyházi tanár­képző főiskola német tanszé­ki csoportja és a megyei mo­ziüzemi vállalat. A nyíregy­házi Béke moziban novem­ber 18-tól — este 6 órai kez­déssel — egy-egy német nyel­vű filmet láthatnak az ér­deklődők, amelyek természe­tesen már többségükben mentek a mozikban. A feliratos filmeket elő­ször a magyar szöveggel együtt láthatják, hallhatják a nézők, majd német nyelvsza­kos főiskolai tanárok közre­működésével a közönség a film megtekintése után — vagy akár közben is — átala­kul egyfajta nyelvtanfo­lyammá. Később már a ma­gyar feliratok nélkül szeret­nék vetíteni — azaz letakar­ni a magyar szöveget — és a kép és a hang segítésével élővé, érthetővé tenni a lá­tottakat. A rendezők a kü­lönböző érdeklődésre való te­kintettel krimit, történelmi, kaland, életrajzi, irodalmi, művészi filmeket iktatnak be a műsorba, hogy megfelelj e­190, Gyöngyösön 187. A vá­rosok közül legkevesebb gépkocsit számolnak Tiszafü­reden: 74, Turkevén: 78 és Karcagon: 81 darab ezer fő­re. Érdekes, hogy a vasúttal rendelkező községek és a vasútállomástól távolabb eső községekben majdnem meg­egyezik az autóállomány. Azt gondolná az ember, hogy a távolabb esőkben több gép­kocsit tartanak, de nem így van, az állomással rendelke­zőkben átlagban 99, míg a vasúttal nem rendelkezők­ben 98 darab gépkocsit szá­molnak 1000 lakosra. Az említett kimutatásban felsorolják azokat a községe­ket, ahol 1000 lakosra 170-nél több gépkocsi jutott. Ebben a sorrendben első a Csong- rád megyei Pusztaszer 260 darabbal, második a Békés megyei Kardoskút 240 darab­bal, harmadik a Fejér megyei Iszkaszentgyörgy 231 darab­bal. A felsorolásban Szabolcs megyei, illetve ■ Hajdú és Szolnok megyei község nem szerepel, mert ezekben a me­gyékben nincs egyetlen köz­ség sem, ahol 1000 lakosra 170 gépkocsi jutna. A VI. öt­éves tervben nagyot léptünk előre, de a'’ fenti számok ar­ról tanúskodnak, hogy me­gyénk ebben is az elmara­dottak között szerepel. Cs. B. nek a résztvevők érdeklődé­sének. Kéthetenként kerül sor a vetítésekre a Béke moziban, ahová egyaránt várják a fő­iskolai hallgatókat, középis­kolai diákokat, minden ér­deklődőt. Az előadások if­júsági bérlettel látogathatók majd — természetesen az idősebbek is igénybe vehetik ezt —, s a mozipénztárnál vehetik meg, várhatóan 60 forintos áron. Ha a kísérlet sikert arat, a továbbiakban más világnyelvekkel is meg­próbálkoznak. LITVÁNIÁRÓL NYÍRBÁTOR- BAN. Ma este hat órakor Lit­vánia bemutatkozik címmel mű­soros estet rendeznek Nyírbátor- ban, a városi tanács nagytermé­ben. A litvániai vendégek kö­zött költő, fotóművész és nyel­vész is lesz, akik munkájukról, éhiükről beszélnek majd. A közreműködők — Tilles Ágnes előadóművész. Berki Antal szín- művész és Tóth László versmon­dón kívül fotókiállítás, filmvetí­tés és népzene segít megismerni a litván nép életét és kultúráját. A műsorban Ratkó József költő beszélget a résztvevőkkel. Nyíregyháza: Német nyelvű mozi S hogy melyek a romlás okai? Egyik a norma, amely sem az életkori sajátosságokat, sem pedig a gyakran emel­kedő árakat nem veszi figye­lembe. A másik maga a jö­vedelemérdekeltség, amely­nek kritériumai nagyfokú takarékoskodást írnak elő. A fokozott takarékoskodás­nak persze számtalan hátul­ütője van. Előfordul, hogy kisebb lesz az adag, hiány­cikké lép elő a szalvéta: Ta­karékoskodni kell a munka­erővel is. fgy előfordul, hogy minimálisra csökken a kony­hai dolgozók létszáma. Egy olvasói levélből: „Nem értek egyet azzal, hogy egyre több gyermek étkezik az is­kolában, a konyha dolgozói pedig csökkennek. Mindenki­nek csak két keze van, és csak annyit tud dolgozni, amennyi a munkaidőbe bele­fér.” A jövedelemérdekeltségnek az is célja, hogy a dolgozók többet keressenek. Csakhogy ez ördögi kör. Ha kevés az ember, sok a munka. Ha sok II mámor ára Van az alkoholistáknak egy kifejezése arra, hogyha valaki nem képes kigyógyul­ni az ivás betegségéből — hi­ába megy újra és újra elvo­nókezelésre, megint és me­gint pohár után nyúl. Azt mondják: megy vele a for­góajtó. De vajon mitől? Túl nagy a kísértés Semmi kétség, erről min­denkinek megvan a maga külön bejáratú véleménye. Ha közvéleménykutatást rög­tönöznénk, lennének, akik a kocsmákat szidnák, akadná­nak, akik az oda betérőket szapulnák, s bizonnyal talál­nánk olyanokat, akik a tár­sadalmat okolnák. — ön melyik csoportba tartozna? — kérdezem Dra- hos Ferencet, a Nyíregyhá­zán működő Nyíregyenes Al­koholizmus Elleni Klub tit­kárát. — Mikor melyikbe — mondja. — Ha most kérdez­nének, a legelsőhöz, mert mostanában egyre inkább idegesítenek a gombamódra szaporodó presszók, vendég­lők. Szinte csábítják az em­bereket. Azoknak pedig, akik le akarnak szokni, túl nagy a kísértés. Ugyan! Aki komolyan fel­teszi magában, hogy többé egy cseppet se, azt hidegen hagyják a vendégcsalogató szórakozóhelyek — inteném le. De eszembe jut: ő már csak tudja, hiszen húsz éven át ivott, s belebetegedett, magánélete is megsínylette az itallal való hosszú cimbo- raságát. Kitalálja a gondolatomat: — Persze, persze. Sokan úgy gondolják, akik igazán meg akarnak szabadulni a káros szenvedélyüktől ripsz- ropsz vizet kezdenek inni, és kész. Tapasztalatból beszé­lek: a közszáj szerint az al­kalomnak a tolvajlásban is jelentős szerepe van, hát még az alkoholizmusban . . . Az Ifitanya példája — Nem értem én ezt — folytatja. — Mi harcolunk az alkoholizmus ellen, az italo­zóhelyek meg egyre-másra nyílnak. Külföldi italokat mindig lehet kapni a boltok­ban, de azokat az importált gyógyszereket, amelyekre a gyógyuló alkoholistáknak szüksége lenne, nem. Vajon kinek van haszna mindeb­ből? Mindkettőnknek ' vannak tippjei, kik és milyen mér­tékben szedik le a szeszáru­lás sápját, de abban egyet­értünk: ami az italeladók révén bekerül a népgazda­ság zsebébe, az ki is hullik, onnan, mert a részeges rosszabbul dolgozik, előbb- utóbb családja ilyen-olyan állami támogatásra szorul, végül maga is ... — Vannak azért jó kezde­ményezések is — vágom ki, hirtelen ötlettel. — Itt van például a most megnyílt Ifi­tanya. A válasz kész: — Az Ifitanya megnyitá­sával egyidejűleg engedé­lyezték a postás művelődési házban a szeszes italok áru­sítását. Egyébként, ha már az engedélyezésnél tartunk, az utóbbi öt évben több mint ötven olyan szórakozó­hely üzemeltetésére adtak /------------------------------------------\ A tévében láttuk Jézus, az ember fia A vasárnapi televíziós adás kétségtelenül legma­radandóbb műsora a Mar- ícó-balett bemutatása volt. Ez a nagy művész, aki nem egyszerűen táncos, koreográfus, hanem gon­dolkodó és gondolkodtató bölcselő, lebilincselte a nézőket. Nem kisebb gon­dolatot vetett fel, minit azt: ha a mai Heródesek megölik a ma újszülötteit, akkor kell jönnie az em­bernek, aki a jövendő jókért keresztre feszítheti magát. Kétségtelen, a balettet nem volt könnyű megér­tenie annak, aki nem is­meri az Újszövetséget. De kellett ehhez a tánc jelzé­seinek. kódjainak megfej­teni tudása is. A tánc, a zene. a színpadkép együt­tesen azoknak is adott, akik híjával voltak ezek­nek az ismereteknek. Adott, mert Markó Jézu­sa lenyűgöző volt, s embe­ri. Liszt zenéje, s mellette Sostakovics és Xenakis műveinek részleteibe döb­benetes hangulatot festet­tek. Szinte harsogták a jó és gonosz harcát, az élet és halál összeütközését, katarktikus élményre kész­tettek. Mert nem véletlen, hogy ez a kérdés került a középpontba. Mai vilá­gunkban az élet és halál, a jó és rossz, a gyermeket pátyolgató szeretet és a heródesi kegyetlenség lép- ten-nyomon a szemünk előtt van. Hírben, híradó­képben, filmben, zenében. Markó Iván Jézus-alakja szinte sugallta a rosszal szembeni ellenállást. De vajon le tudunk-e csende­síteni ma zajló tengere­ket? El tudjuk-e némítani a fegyvereket? Lehet-e diadalmas az. aki ember­séget szegez szembe az embertelenséggel ? Jászi Dezső rendező iga­zi televíziós produkcióvá avatta a filozofikus tánc­költeményt. Bornyi Gyula operatőr képei a művet szolgálták, alázattal, mű­vészien, élményt adóan. A győri balett, a Magyar Néphadsereg táncművé­szei, a balettiskolások hí­ven és átszellemülten tet­ték teljessé azt a produk­ciót, melyben még üdvö­zölni kell Ladányi And­reát és Horváth Gizellát, valamint az egsztatikus Kiss Jánost. Gombár Ju­dit jelmezeit látva egy­szerre éreztük magunkat a hajdani Jeruzsálemben, és a mában. V . engedélyt Nyíregyházán, ahol mámort tehet venni — jó pénzért. Szegény gazdagok De ez még íjiem minden: — A Búza téri zöldség­gyümölcs bolt már fél hat­kor kinyit, holott később kellene. No nem azért, hogy sárgarépát vagy almát árul­jon — reggeli vevői gallér alá valóért látogatják e ko­rai órában. Ugyanez a hely­zet a Sóstón isj — egy élel­mes maszek nejm rest hajna­lok hajnalán munkába állni, hogy pálinkát mérjen — me­séli a hirtelen eszébe jutó eseteket Drahqs Ferenc. Vajon gondolnak-e rá, hogy hány vendégükre verik féldecinként vagy fröccsön- ként az alkoholizmus bék­lyóit? Aligha. Inkább a pénzre gondolnak, amit ke­resnek rajtuk. Rajtuk, sze­gényeken, akik annyira gaz­dagok, hogy Vcjn miből inni­uk — egyelőre. Czine Gáspár

Next

/
Thumbnails
Contents