Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. október 28. Gyermekélelmezés kérdőjelekkel Az adag és a nyereség Az óvodákban még minden gyönyörű. Az asztalon az abrosz, szalvéta, s mindenki magának szed __Képünkön a 27-es óvoda apróságai ebédelnek. Készül az ebéd a 14-es iskola konyháján. (Farkas Zoltán felv.) flz ütemben Szabolcs második, de... Autóstatisztika Amíg az egyik gyereknek finom és elegendő, addig a másiknak kevés és rossz ugyanaz az étel. A konyhai dolgozók szerint a gyermekek otthagyják az adag felét, a szülők meg állítják: farkaséhesen nyitják otthon az ajtót. Mit diktál a korszellem ? Nyíregyházán 5000 óvodás, 13 000 általános iskolás, 5000 középiskolás étkezik az oktatási intézményekben. 61 konyhában fő számukra az étel, ezek közül 54-et a Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat üzemeltet. Konyháinak 95 százaléka jövedelemérdekeltségben működik. Galambvári Tibor igazgatót az új rendszer bevezetésének indokairól kérdezem: — A jövedelemérdekeltség bevezetését a korszellem diktálta. Teljes forgalmunk 42 százalékát a gyermek- és munkásélelmezés teszi ki. Ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodhassunk, nyereséget kell termelnünk. A nyereség komoly dolog, amelyhez hozzájutni a vendéglátásban sem egyszerű. Amíg ugyanis az italon kevés munkával, gyorsan megteremthető, addig a konyhákon sokkal többet kell érte dolgozni. Tavaly, a jövedelemérdekeltség bevezetésekor még minden szépen indult. Mostanra azonban változott a helyzet. „A bevezetett üzemelési forma a kezdeti tapasztalatokat követően, napjainkban már nem biztosítja megfelelő színvonalon a gyermekélelmezést" — olvashatjuk a városi tanácson készült feljegyzésben. Főzni mindennap kell! a munka, elmennek az emberek. Márpedig főzni mindennap kell. Mi van a fazékban? Az Ungvár sétányon lévő 5-ös óvoda konyhájában délelőtt 11 órakor legnagyobb a sürgés-forgás. Csurgatott tojásleves és töltött paprika a mai menü, amelyet a távolibb helyekre már útnak is indítanak. — Előírás szerint 1300 adagos a konyha, s mi 1650 ebédet főzünk naponta — mondja Szőcs Gézáné üzletvezetőhelyettes. Szeptember óta dolgozunk jövedelemérdekeltségben, így túl sokat még nem tudok mondani — szabadkozik, s hozzáteszi: mit várunk az új formától? Több pénzt szeretnénk keresni... Ezért persze sok mindent kell tenni. Megfogni minden forintot a vásárlásnál, ügyelni, hogy kevesebb legyen a fogyóeszköz, vízzel, villanynyal jobban takarékoskodni, mint eddig. A Szabolcs megyei Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat nem fizet rá a gyermek- élelmezésre. Az elmúlt évben hatmillió forint nyereséget könyvelhetett el ezen az ágazaton, s etihez még egyéb kedvezmények is járulnak. Nem csoda hát, ha szívesen csinálják, s azt tervezik, az elkövetkező időkben még jobban figyelnek a dologra. — Az a célunk — mondja az igazgató —, hogy az érvényben lévő normából minél jobbat főzzünk. Úgy legyen! Kovács Éva A VI. ötéves terv idején végbement személyautó-állomány alakulásáról adott köz- re.részletes ismertetőt a Magyar Autóklub lapja, az Autósélet októberi száma. Ebből tallózva olvastuk, hogy 1980 végén az ország lakosságának birtokában 978 ezer személygépkocsi volt, 1985 végén egymillió 400 ezer. Ez 43 százalékos növekedést jelent. Szabolcs-Szatmárban 35 091-ről 52 426-ra emelkedett az autók száma, ez 49,4 százalékos növekedés, csak Szolnok megye előzött meg ütemben, de mindkét megyében alacsonyak voltak az induló számok. Az 1000 lakosra jutó gépkocsik száma nálunk még mindig 90 darab, amivel utolsók vagyunk a megyék sorrendjében. 100- on alul van még Borsod és Szolnok megye. Az élenjáró Bácsban 150, Baranyában 148 jut 1000 lakosra, Budapesten 168. Érdemes összevetni a városok gépkocsi-ellátottságát. Pécsé és Győré megegyezik Budapestével, viszont Debrecené, Szegedé és Miskolcé már nem éri el a vidéki városok átlagos ellátottságát sem. Nyíregyháza a jó közepesek között van, az 1000 főre jutó 146 gépkocsijával. Legtöbb gépkocsit tartanak nyilván Kiskőrösön, ahol a mutatószám 198, Siófokon Érdekes vállalkozásba kezd az idegennyelv-tanulás elősegítésére a nyíregyházi tanárképző főiskola német tanszéki csoportja és a megyei moziüzemi vállalat. A nyíregyházi Béke moziban november 18-tól — este 6 órai kezdéssel — egy-egy német nyelvű filmet láthatnak az érdeklődők, amelyek természetesen már többségükben mentek a mozikban. A feliratos filmeket először a magyar szöveggel együtt láthatják, hallhatják a nézők, majd német nyelvszakos főiskolai tanárok közreműködésével a közönség a film megtekintése után — vagy akár közben is — átalakul egyfajta nyelvtanfolyammá. Később már a magyar feliratok nélkül szeretnék vetíteni — azaz letakarni a magyar szöveget — és a kép és a hang segítésével élővé, érthetővé tenni a látottakat. A rendezők a különböző érdeklődésre való tekintettel krimit, történelmi, kaland, életrajzi, irodalmi, művészi filmeket iktatnak be a műsorba, hogy megfelelj e190, Gyöngyösön 187. A városok közül legkevesebb gépkocsit számolnak Tiszafüreden: 74, Turkevén: 78 és Karcagon: 81 darab ezer főre. Érdekes, hogy a vasúttal rendelkező községek és a vasútállomástól távolabb eső községekben majdnem megegyezik az autóállomány. Azt gondolná az ember, hogy a távolabb esőkben több gépkocsit tartanak, de nem így van, az állomással rendelkezőkben átlagban 99, míg a vasúttal nem rendelkezőkben 98 darab gépkocsit számolnak 1000 lakosra. Az említett kimutatásban felsorolják azokat a községeket, ahol 1000 lakosra 170-nél több gépkocsi jutott. Ebben a sorrendben első a Csong- rád megyei Pusztaszer 260 darabbal, második a Békés megyei Kardoskút 240 darabbal, harmadik a Fejér megyei Iszkaszentgyörgy 231 darabbal. A felsorolásban Szabolcs megyei, illetve ■ Hajdú és Szolnok megyei község nem szerepel, mert ezekben a megyékben nincs egyetlen község sem, ahol 1000 lakosra 170 gépkocsi jutna. A VI. ötéves tervben nagyot léptünk előre, de a'’ fenti számok arról tanúskodnak, hogy megyénk ebben is az elmaradottak között szerepel. Cs. B. nek a résztvevők érdeklődésének. Kéthetenként kerül sor a vetítésekre a Béke moziban, ahová egyaránt várják a főiskolai hallgatókat, középiskolai diákokat, minden érdeklődőt. Az előadások ifjúsági bérlettel látogathatók majd — természetesen az idősebbek is igénybe vehetik ezt —, s a mozipénztárnál vehetik meg, várhatóan 60 forintos áron. Ha a kísérlet sikert arat, a továbbiakban más világnyelvekkel is megpróbálkoznak. LITVÁNIÁRÓL NYÍRBÁTOR- BAN. Ma este hat órakor Litvánia bemutatkozik címmel műsoros estet rendeznek Nyírbátor- ban, a városi tanács nagytermében. A litvániai vendégek között költő, fotóművész és nyelvész is lesz, akik munkájukról, éhiükről beszélnek majd. A közreműködők — Tilles Ágnes előadóművész. Berki Antal szín- művész és Tóth László versmondón kívül fotókiállítás, filmvetítés és népzene segít megismerni a litván nép életét és kultúráját. A műsorban Ratkó József költő beszélget a résztvevőkkel. Nyíregyháza: Német nyelvű mozi S hogy melyek a romlás okai? Egyik a norma, amely sem az életkori sajátosságokat, sem pedig a gyakran emelkedő árakat nem veszi figyelembe. A másik maga a jövedelemérdekeltség, amelynek kritériumai nagyfokú takarékoskodást írnak elő. A fokozott takarékoskodásnak persze számtalan hátulütője van. Előfordul, hogy kisebb lesz az adag, hiánycikké lép elő a szalvéta: Takarékoskodni kell a munkaerővel is. fgy előfordul, hogy minimálisra csökken a konyhai dolgozók létszáma. Egy olvasói levélből: „Nem értek egyet azzal, hogy egyre több gyermek étkezik az iskolában, a konyha dolgozói pedig csökkennek. Mindenkinek csak két keze van, és csak annyit tud dolgozni, amennyi a munkaidőbe belefér.” A jövedelemérdekeltségnek az is célja, hogy a dolgozók többet keressenek. Csakhogy ez ördögi kör. Ha kevés az ember, sok a munka. Ha sok II mámor ára Van az alkoholistáknak egy kifejezése arra, hogyha valaki nem képes kigyógyulni az ivás betegségéből — hiába megy újra és újra elvonókezelésre, megint és megint pohár után nyúl. Azt mondják: megy vele a forgóajtó. De vajon mitől? Túl nagy a kísértés Semmi kétség, erről mindenkinek megvan a maga külön bejáratú véleménye. Ha közvéleménykutatást rögtönöznénk, lennének, akik a kocsmákat szidnák, akadnának, akik az oda betérőket szapulnák, s bizonnyal találnánk olyanokat, akik a társadalmat okolnák. — ön melyik csoportba tartozna? — kérdezem Dra- hos Ferencet, a Nyíregyházán működő Nyíregyenes Alkoholizmus Elleni Klub titkárát. — Mikor melyikbe — mondja. — Ha most kérdeznének, a legelsőhöz, mert mostanában egyre inkább idegesítenek a gombamódra szaporodó presszók, vendéglők. Szinte csábítják az embereket. Azoknak pedig, akik le akarnak szokni, túl nagy a kísértés. Ugyan! Aki komolyan felteszi magában, hogy többé egy cseppet se, azt hidegen hagyják a vendégcsalogató szórakozóhelyek — inteném le. De eszembe jut: ő már csak tudja, hiszen húsz éven át ivott, s belebetegedett, magánélete is megsínylette az itallal való hosszú cimbo- raságát. Kitalálja a gondolatomat: — Persze, persze. Sokan úgy gondolják, akik igazán meg akarnak szabadulni a káros szenvedélyüktől ripsz- ropsz vizet kezdenek inni, és kész. Tapasztalatból beszélek: a közszáj szerint az alkalomnak a tolvajlásban is jelentős szerepe van, hát még az alkoholizmusban . . . Az Ifitanya példája — Nem értem én ezt — folytatja. — Mi harcolunk az alkoholizmus ellen, az italozóhelyek meg egyre-másra nyílnak. Külföldi italokat mindig lehet kapni a boltokban, de azokat az importált gyógyszereket, amelyekre a gyógyuló alkoholistáknak szüksége lenne, nem. Vajon kinek van haszna mindebből? Mindkettőnknek ' vannak tippjei, kik és milyen mértékben szedik le a szeszárulás sápját, de abban egyetértünk: ami az italeladók révén bekerül a népgazdaság zsebébe, az ki is hullik, onnan, mert a részeges rosszabbul dolgozik, előbb- utóbb családja ilyen-olyan állami támogatásra szorul, végül maga is ... — Vannak azért jó kezdeményezések is — vágom ki, hirtelen ötlettel. — Itt van például a most megnyílt Ifitanya. A válasz kész: — Az Ifitanya megnyitásával egyidejűleg engedélyezték a postás művelődési házban a szeszes italok árusítását. Egyébként, ha már az engedélyezésnél tartunk, az utóbbi öt évben több mint ötven olyan szórakozóhely üzemeltetésére adtak /------------------------------------------\ A tévében láttuk Jézus, az ember fia A vasárnapi televíziós adás kétségtelenül legmaradandóbb műsora a Mar- ícó-balett bemutatása volt. Ez a nagy művész, aki nem egyszerűen táncos, koreográfus, hanem gondolkodó és gondolkodtató bölcselő, lebilincselte a nézőket. Nem kisebb gondolatot vetett fel, minit azt: ha a mai Heródesek megölik a ma újszülötteit, akkor kell jönnie az embernek, aki a jövendő jókért keresztre feszítheti magát. Kétségtelen, a balettet nem volt könnyű megértenie annak, aki nem ismeri az Újszövetséget. De kellett ehhez a tánc jelzéseinek. kódjainak megfejteni tudása is. A tánc, a zene. a színpadkép együttesen azoknak is adott, akik híjával voltak ezeknek az ismereteknek. Adott, mert Markó Jézusa lenyűgöző volt, s emberi. Liszt zenéje, s mellette Sostakovics és Xenakis műveinek részleteibe döbbenetes hangulatot festettek. Szinte harsogták a jó és gonosz harcát, az élet és halál összeütközését, katarktikus élményre késztettek. Mert nem véletlen, hogy ez a kérdés került a középpontba. Mai világunkban az élet és halál, a jó és rossz, a gyermeket pátyolgató szeretet és a heródesi kegyetlenség lép- ten-nyomon a szemünk előtt van. Hírben, híradóképben, filmben, zenében. Markó Iván Jézus-alakja szinte sugallta a rosszal szembeni ellenállást. De vajon le tudunk-e csendesíteni ma zajló tengereket? El tudjuk-e némítani a fegyvereket? Lehet-e diadalmas az. aki emberséget szegez szembe az embertelenséggel ? Jászi Dezső rendező igazi televíziós produkcióvá avatta a filozofikus tánckölteményt. Bornyi Gyula operatőr képei a művet szolgálták, alázattal, művészien, élményt adóan. A győri balett, a Magyar Néphadsereg táncművészei, a balettiskolások híven és átszellemülten tették teljessé azt a produkciót, melyben még üdvözölni kell Ladányi Andreát és Horváth Gizellát, valamint az egsztatikus Kiss Jánost. Gombár Judit jelmezeit látva egyszerre éreztük magunkat a hajdani Jeruzsálemben, és a mában. V . engedélyt Nyíregyházán, ahol mámort tehet venni — jó pénzért. Szegény gazdagok De ez még íjiem minden: — A Búza téri zöldséggyümölcs bolt már fél hatkor kinyit, holott később kellene. No nem azért, hogy sárgarépát vagy almát áruljon — reggeli vevői gallér alá valóért látogatják e korai órában. Ugyanez a helyzet a Sóstón isj — egy élelmes maszek nejm rest hajnalok hajnalán munkába állni, hogy pálinkát mérjen — meséli a hirtelen eszébe jutó eseteket Drahqs Ferenc. Vajon gondolnak-e rá, hogy hány vendégükre verik féldecinként vagy fröccsön- ként az alkoholizmus béklyóit? Aligha. Inkább a pénzre gondolnak, amit keresnek rajtuk. Rajtuk, szegényeken, akik annyira gazdagok, hogy Vcjn miből inniuk — egyelőre. Czine Gáspár
