Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
1986. október 28. Kelet-Magyarország 3 Tanácstagi cső portié lésen Zöldség fólia alól MILYEN LEHETŐSÉGEI VANNAK Szabolcs-Szat- márban a fóliás zöldségtermesztésnek? — kérdezte a lelkipásztor, s azt is tudakolta: milyen volt a fokhagymatermés az idén — mert hogy ő a minap igen drágán vett a piacon . . . Senkit sem lepett meg a kérdés, hiszen a pap ezúttal tanácstagi minőségben kérdezett — a megyei tanácstagok csoportüléseinek egyikén, melyet a közelgő megyei tanácsülés előtt tartottak. Régi hagyomány már, hogy a tanácsülések előtt a tanácstagok csoportjai az előterjesztésre kerülő anyagot megbeszélik — sok olyan dolgot tudnak meg a végső döntés előtt, amikre ott. a nagy plenum előtt talán idő hiányában nem is kaphatnának választ. Az is bevett szokás, hogy az egyes napirenden lévő témáikhoz illő helyszínt választanak — ezúttal például a nyíregyházi csoport a ZÖLDÉRT Vállalat központjában tanácskozott. Így aztán nemcsak az illetékes elnökhelyettes, hanem a házigazda, a ZÖLDÉRT-igazgató is több alkalommal válaszolt. Töprengésre készteti a kívülállót egy-egy ilyen ösz- szejövetel. Ott bujkál benne kimondatlanul is a kérdés: vajon nem egy újabb szócséplő tanácskozáson vesz részt? Van értelme többszörösen „megrágni” az e héten a tanácsülés elé kerülő beszámolót? Nem tévedünk a „bizottságosdi” útvesztőjébe az efféle megbeszélésekkel ? A válasz — meghallgatva e csoportülést — egyértelmű: hasznos és okos dologról van szó, nem a fölösleges szócséplés színhelye volt a ZÖLDÉRT. HA JÓL VÉGIGGONDOLJUK: egy ilyen „meredek” téma, mint a zöldség és gyümölcs termesztése, forgalmazása, a lakossági ellátás helyzete, bizony veszélyeket is rejt magában. Attól lehet tartani: mivel mindenkinek van saját tapasztalata e téren (termesztőként vagy fogyasztóként), talán túlságosan is sok lesz a vélemény, a vita hosszúra nyúlik, s esetleg meddővé is válik. A tanácstagi csoportok előzetes megbeszélésein éppen az az egyik cél: tisztázni olyan részletkérdéseket, melyek nem feltétlenül kívánkoznak a tanácsülés elé, a választ megkaphatja a tanácstag hamarabb is. Az se utolsó szempont: az itt kialakuló vitában olyan szempontok is felszínre kerülnek, ki- kristályosodnak, melyek esetleg elkerülték az előterjesztés készítőinek figyelmét — mód nyílik hát arra, hogy ha másképp nem, hát szóbeli kiegészítésként elhangozzanak majd a tanácsülésen. álláspontok tisztázódnak. új lehetőségek vagy éppen buktatók kerülnek előtérbe, hasznos ötletek bukkanhatnak föl. Igaz — mondhatnék — mindez megtörténhet a tanács ülésén is, elvégre azért gyűlnek ott egybe a tanácstagok. Ez igaz —, de ha jól belegondolunk, egyetérthetünk azzal: hasznosabb, gazdaságosabb, kevésbé időrabló, ha a tanácstagi csoportüléseken bizonyos fajta összegzést hallanak már a résztvevők, s a majdani felszólalók már kialakultabb, „több szem többet lát” alapon született véleményt mondhatnak a testület nyilvánossága előtt. Ez mindenképpen a döntést segíti — a demokratikus vélemény- alkotást. T. GY. Szabolcsi építők osztrák technológiával Iskola amerikaiaknak NSZK-megrendelésre gyártanak 30 ezer pár női csizma felsőrészt a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben. Képünkön: Matejkó Andrásné a csizma felsőrészeket minősíti. (Császár Csaba felvétele) f gy réges rég történt esetet szeretnék elmesélni. Akkoriban, az első világháború előtt a fiatal monsieur Jabouin nagy vadászatokon vett részt Compiegneben, Fon- tainebleau-ban, Rambouil- let-ban. De egy nyúlfiú nem sok, annyit sem sikerült lelőnie soha. Megtörtént persze, hogy a lövései eltaláltak valamit. Talált például hajtőt, nem is egyet, vadásztársakat, vendégvadászokat is sebesített meg jócskán. Rengeteg kutyát, két lovat és egy tehenet is kilőtt, vadban viszont soha nem tett kárt. És miért, miért nem, egyre ritkábban hívták vadászatra. Mikor kitört a háború, monsieur Jabouin önként jelentkezett a frontra. A hadicselekmények legelején véghez vittek egy kis hőstettet. Az eset a következőképpen esett. Jabouin egy másik közlegénnyel és TRISTAN BERNARD A SZERENCSÉS VADÁSZ az őrmesterükkel menázsi- ért indult. Mindhárman holtbiztosak voltak benne, hogy a közelben híre sincs ellenségnek, s hogy minél több élelmet hozhassanak, csupán egyetlen puskát vittek magukkal. Ám legnagyobb bosszúságukra, hamarosan észrevették, hogy az erdei úton egy lovas közeledik feléjük. A következő pillanatban az is kiderült, hogy az illető — német. — Rejtőzzünk a fák mögé — adta ki a parancsot az őrmester. — Tud pontosan lőni valamelyiktek? Űjabb vizsgafeladatot kaptak a szabolcsi építők. Budapesten az USA nagykövetségnek — osztrák technológiával — iskolakomplexumot épít a SZAÉV. Az alapozás a vége felé tart, a terv szerint jövő szeptemberben már az új iskolában tanulhatnak az amerikai és az angol diplomaták gyermekei. Budán, szép környezetben, az Óra utca és a Tündér utca sarkán, az USA nagykövetség nyári rezidenciája mellett épül a négy tantermes iskola, a hozzá tartozó tornaterem, az uszoda, a társalgó. Egy helyiséget az óvodás korú gyermekeknek építenek. A beruházás 67 millió forintba kerül. Az osztrák technológia egyik előnye, hogy kis létszámmal gyorsan felépülhet az új intézmény. (nábrádi) Manöken vagy négygyerekes édesanya? Helye a fillérnek Kis gyerek — kis gond, nagy gyerek — nagy gond. Ha akarjuk, a család nagyságára is érthető az ismert mondás. Manapság egyre jobban megnézzük a forintot, mielőtt kiadjuk. A nagycsaládosok még inkább erre kényszerülnek, ha lépést akarnak tartani az átlaggal. A Nyírség Konzervipari Vállalat szakszervezeti bizottságán tréfásan mondták: hány nagycsaládost keres, mert van nálunk vagy kétszázötven ... Balogh Béláné könyvelőt inkább néztem volna manökennek, mint négygyermekes édesanyának. Korábban a főzeléküzembe járt három műszakba, de ahogy szaporodott a család, a gyerekektől már nem tudott visszamenni éjszakázni. Gyesen volt, amikor a pénzügyi technikumot elvégezte. Ä férje, aki a húsipari vállalatnál raktáros, naponta vállal túlórát, hogy a hattagú família anyagi gondjainak jó részét levegye az édesanya válláról. — Tíz éve építettünk Borbányán egy 2 plusz kétszobás, összkomfortos családi házat. Ugye, sablonos, ha azt mondom, hogy a fillérnek is megvan a helye? Pedig így igaz. Valamelyik nap rendezgettem a kamrát, százötven üveg befőtt maradt tavalyról. Az idén is eltettem félezer üveg befőttet, savanyúságot. Ilyesmire nem adunk pénzt, zöldség-gyümölcs kikerül a kertből. Tulajdonképpen nem panaszkodhatunk, jól élünk. Monsieur Jabouin szerényen kilépett. — Én jó lövő vagyok. Rengeteget vadásztam. — Pompás! — bólintott az őrmester. — Fogd hát a puskát és igyekezz minél jobban bánni vele. Világos? Monsieur Jabouin testén könnyű borzongás futott végig. Hogy nem akármilyen vadász, abban biztos volt, de képes lesz-e életében először hidegvérrel golyót ereszteni egy emberbe? A lovas már csak harminc méternyire volt tőlük. — Tűz! — vezényelt az őrmester! £ ldördült a lövés. A lovas feléjük kapta a fejét, majd megfordította lovát és elvágtatott. Valami azonban ott maradt kiterülve az erdei úton. Monsieur Jabouin eltalálta élete első nyulát. Ford. Antal Miklós Igaz, részletre vásárolunk, de hét végén a munkaigényesebb és drágább ételféléket is megfőzhetem a családnak. Pesti pofon után Múzsái József tmk-lakatos tekintélyes vargabetűvel jutott odáig, hogy három szép gyermeke, családszerető felesége és kétszobás saját lakása legyen. Fehérgyarmatiak a nejével. Pesten akartak szerencsét próbálni. Már az első pofont megkapták, mielőtt munkába álltak volna. Visszamondták ugyanis az IBUSZ-lakást és a bizonytalanra nem maradtak ott. Hazafelé jövet leszálltak a vonatról Nyíregyházán, vettek egy újságot, megnézték az álláshirdetést. Mindketten a konzervgyárban helyezkedtek el. Laktak három albérletben is, kimondhatatlanul sokat költöttek a más lakására. Közben megszületett Marianna, Gábor és Ágnes, s tavaly kapták meg életük első önálló otthonát. — A feleségem hamarosan már a gyermekgondozási díjat kapja, ami körülbelül 3 ezer forint lesz a mostani 4500 helyett. Én igyekszem pótolni a kiesést. Beléptem egy gépjavító gmk-ba, félévente kapjuk a pénzt. Kiszámítottuk, hogyha hordja az ebédet a közeli étteremből, olcsóbb és változatosabb az étel. Aztán pulóvereket köt a gyerekeknek, így olcsóbb a ruházkodás. Szórakozni kölcsön mellett? Károlyi Józsefné, a főzeléküzem betanított munkása 16 éve jött a konzervgyárba dolgozni. Itt ismerkedett meg a férjével, akt szinte az alapítókkal kezdte itt, negyed- százada. Gyerekeik már nagyok, 15, 11 és 9 évesek. — Számoljunk együtt! — javasolja Ilonka asszony. — A férjem 7300-at keres átlagban, én 3700 forintot vinnék haza, ha nem jönne közbe gyakran néhány táppénzes nap. A gyerekek iskolai csekkje és a különböző fizetnivalók 1600 forintot tesznek ki. Étkezésre naponta 200 forint elmegy. Sajnos, mindketten dohányzunk, a kávé is sokba kerül. Naponta főzök este, szerencsére senki sem válogat. Zsebpénzt, ha keveset is, de mindenkinek adok. Szórakozás? A gyerekek moziba, színházba az iskolával mennek. Mi esetleg a Trabanttal kirándulunk, ha jut rá. Csak a váratlan kiadások hoznak zavarba, például Andrea egyenruhája ezerötszázba kerül. Jövő héten mennek színházba, kellene neki egy komolyabb ruha is . . . Illés Miklósné Kótajból jár be a kisvonattal. Darukezelő férjét a SZÁÉV munkásbusza viszi az építkezésre. Ö is három gyermeket nevel, 17, 16 és 10 évesek. — Mi a világon mindent kölcsönből oldunk meg. OTP-re építkeztünk, szereltük be a központi fűtést, vesszük a bútort. A kiskertben csak a zöldség, krumpli terem meg. Itt vásárolok be vonatindulás előtt. Esténként főzök, tésztafélét, palacsintát, lapcsánkát. Még jó, hogy mindenki eszik a munkahelyen, menzán. Én 4 ezer körül keresek, de ehhez naponta 110 százalékot kell teljesíteni! Érettségi előtt ál Juli- ka, Miklós másodikos gépszerelő tanuló. Az iskoláztatás, bizony, láthatatlan százasokat von el a családtól. Évenkénti segély a nagy- családosoknak — Évente kétszer adunk a nagycsaládosoknak segélyt, amit nem kell külön kérni. A másik: üzemenként a szak- szervezeti bizalmiak javaslatára annak adják, aki leginkább rászorul és kéri — mondta Garasos Lászlóné szakszervezeti titkár. — Ingyenes kirándulásra visszük a nagycsaládosokat és a gyermeküket egyedül nevelőket minden évben. Az üdülési díjaknál számottevő támogatást adunk a többgyermekeseknek. A nagy családoknak az idén 300 ezer forint segélyt adunk, a borítékon kívüli juttatás ezt tovább növeli. Lehetőleg egy műszakba osztják be a munkahelyi vezetők a többgyermekes anyákat. Egyszóval, azt szeretnénk, ne érezzék magukat hátrányban csak azért, mert ők több gyermek felnevelését vállalták. Tóth Kornélia A retem a tulajdenssekat nem érinti A bank és a kötvény Már napvilágot láttak az elképzelések a bank- rendszer jövő évi átalakításáról. Ennek tükrében érdeklődtünk a lakossági kötvényekkel kapcsolatos tudnivalókról az Állami Fejlesztési Bank miskolci területi igazgatóságán dr. Varga Jenő igazgatóhelyettestől. — Lesz-e valamilyen változás az önöknél kezelt kötvényekkel kapcsolatban? — A bankrendszer reformja semmi olyan változást nem hoz, ami az egyes kötvénytulajdonosokat érintené. Az ÁFB átalakul, tevékenységi köre bővülni fog, neve valószínűleg Budapesti Fejlesztési és Hitelbank lesz. (A „budapesti” jelző semmiféle korlátozást nem jelent, a bank az ország egész területén tevékenykedni fog.) A kötvények értékesítése, vásárlása, a törlesztés és kamat kifizetése ugyanott és ugyanúgy történik, mint eddig. Természetesen a kamat mértéke sem változik. — Milyen forgalom van a szabolcsi kötvényeknél? — Az 1985 márciusában kibocsátott vásárosnamé- nyi gázkötvénynek nagy sikere volt, a kibocsátott tízmillió forint értékű kötvény nagy része szinte napok alatt elfogyott. Hasonló tapasztalatokról számolhatunk be a Vulkán Öntödei Vállalat által kibocsátott kötvényeknél. Másodlagos forgalmazás (az egyszer már eladott kötvényt visszavásárolja a bank, majd újra eladja) is van ezekből a kötvényekből. Ennek nagysága természetesen jóval csekélyebb, mint az eredeti értékesítés. A vásárosnamé- nyi gázkötvényből évente százezer forint körüli a másodlagos forgalom. (A tapasztalat szerint a névérték felett kerülnek eladásra és vételre a kötvények. A szerk.) — Figyelemmel tudják kísérni a kötvényt kibocsátók által meghirdetett célok teljesítését? — A bank, amikor a fejlesztés finanszírozását végzi, a finanszírozási szerződésben előírja a megvalósítandó célt és mind a kivitelezés alatt, mind a beruházás befejeztével ellenőrzi a célok (és más előírt kötelezettségek) teljesítését. Az ellenőrzés részben úgy valósul meg, hogy a beruházó rendszeres időközönként beszámol a megvalósulás előrehaladásáról. Emellett a bank munkatársai a kivitelezés folyamán és annak befejezése után, helyszínen is meggyőződnek a teljesítésről, L. B.
