Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
1986. október 25. O O úból iiimban ezte. hanem maga A Szabolcsi Galéria iő darabja a „Szent gadja a jövevénye- 1938—40-ben szőtt melyet a város az alkalmából rendelt, meg díjnyertes it. Kompozíciójá- lelt harmóniájával, >tt, szelíd színeivel agy alkotások mél- tgározza. vészeti Gyűjtemé- számos külföldi z. mesterhez fűződő rzünk — ón-ötvös- t, porcelánokat, bú- -. melyek a környe- ;okhoz fűződő gaz- oreskedelmi és kul- sti kapcsolatainkról több száz esztendő- ekintve. Mindezek- jevetve a messzi földről származó :at, érthetővé válik, alkalommal ezt az művészi munkát ki a gyűjtemény 70 dei gyarapodásátárpit, a XVIII. szá- , s a XX. századi teremti meg Ipar- i Gyűjteményünk ómegáját. Muraközi Ágota S GYULA: ágát nem ntják szét tás terébe néha -agyogni kezd rétién ismerősök nessziröl kezed. •k már s ott mész velük, írettél volna járni, itt etlkély is ragyog, még messzebb lehet látni. a Nem-Tudom! .nem bontják szét formák; így a szép Egész ... írbe! Biztos visszaérsz . . . Liszt Ferenc emlékezete Liszt érdemjeleivel az 1867-es koronázási ünnepségen Stróbl Alajos: Liszt öregkori kéz« A közvetlen utókor első dolga volt, hogy Liszt remekműveit mennél gyorsabban elfeledje. Bartók 1911- ben, a 100. születésnapra írt „Liszt zenéje és a mai közönség” című cikkében indulatosan jegyzi meg: „Különös, hogy a zenészek mekkora hányada, mondhatnám túlnyomó része, mennyire nem tud megbarátkozni Liszt zenéjével, dacára minden újszerű- és nagyszerűségének." Így volt ez más országokban is, bár akadtak zeneszerzők — mint a fiatal Anton Webern, vagy Arnold Schoenberg —, akik nagy jelentőséget tulajdonítottak Lisztnek. Azonban az utókor hosszú ideig sokmindennel nem tudott megbirkózni. Évtizedeken át tartott az áldatlan vita arról, magyar volt-e Liszt Ferenc, vagy német-osztrák. Az érvek és ellenérvek tengerében azután éppen a lényeg sikkadt el, Liszt Ferenc európaisága, szellemének határokat nem ismerő szárnyalása. Mennyit ártott Lisztnek mindaz, ami pályája ívét a 19. század első felében oly magasra emelte: a technikai lehetetlent Inem ismerő virtuozitás! Éppen ez vált gyanússá utóbb, félreismerték a zongorajáték megújítójának valódi szerepét, s lebecsülték az életmű egy roppant jelentős részét, éppen a zenehallgatók által olyannyira szeretett bravúros darabokat. Pedig nincs semmi művészileg alacsonyrendű abban, ha valaki úgy zongorázik, mint senki V. fiz unkst szó iS a világon, s ennek a képességének műveiben is kifejezést ád. A nagyszabású alkotások meg javarészt szintén lebe- csültetvén, nem foglalták el helyüket a repertoárban. A magyar zenekultúra két óriása, Bartók Béla és Dohá- nyi Ernő a Liszt-tanítvány Thomán István osztályában érett nagy pianistává. Bartók, első budapesti nyilvános szerepléseinek egyikén, 1901. október 21-én, Liszt születésnapjának előestéjén, mint növendék játszotta a h-moll szonátát a Zeneakadémián. Kodály első, nagyobb közönség elé került műve, a Nyári este, 1906. október 21-én szintén egy Liszt-születésnap előestéjén hangzott fel. A Zeneművészeti Főiskola félévszázados jubileumakor, 1925-ben veszi fel Liszt Ferenc nevét. Az 1933-as budapesti Liszt-verseny — az első nemzetközi zenei vetélkedés Magyarországon — Fischer Annie világkarrierjének kezdete. Űjabb ünnepségek 1936- ban, a félévszázados halálévfordulón. Ebben az évben, Liszt-problémák-ról tartja Bartók Béla székfoglaló előadását a Magyar Tudományos Akadémián, s ekkor írja meg Vörösmarty verse nyomán Liszt Ferenchez című nagyszabású vegyeskarát Kodály Zoltán. Az életmű újrafelfedezéséért roppant sokat tett a magyar és a nemzetközi Liszti , ................... .I . i ■ — i Borsos Miklós könyvillusztrációi Borsos Miklós legkiválóbb szobrászaink egyike, reneszánsz egyéniség. Nagyszerű és sokoldalú életmű sorakozik mögötte. Kőbe. bronzba, márványba faragja figuráit, bronzból érmeket formáz, irodalmi igénnyel ír könyvet, naplót. Alkotótársként illusztrál. Az idén. augusztusban töltötte be nyolcvanadik életévét. Talárt ez adta az indítékot, hogy az Országos Széchenyi Könyvtárban kiállítást rendezzenek. Borsos Miklós könyvildusztrációi címmel. S ez örvendetes tény. a konkrét művészi élményen túl azért is. mert a könyvtár közművelődési feladatát széleskörűen értelmezve 'immár hatodik bemutatóját rendezi a nem kimondottan e célra készült, de azért kiállításra alkalmas termeiben. (A Borsos-kiállítás november 16-ig látogatható.) „Az érzékletes formálás mestere” grafikai lapjain néhány vonallal, kevés laví- rozással teremti meg az írások hangulatát. Egyaránt nagy beleérzéssel, akár antik poéta, akár kortárs költő világa, amit megelevenít. Homérosz, Ovidius, Szenczi Molnár Albert, Arany János, Petőfi Sándor, Babits Mihály, Ady Endre, Illyés Gyula, Simon István sorai kapnak értéktöbbletet a művészi illusztrálástól. Ahogy szobrai tömbszerű stilizáltságukkaL egyszerre archaikusak és modemek, rajzai realisták és légiesek, nagyvonalúak és könnyedek. A jelzésszerű emberi testek, aktók líraiak (Ady: őrizem a szemed), erotikusak (Ovidius: Nyári dél), vagy rae- lankólikusak (Juhász Gyula: Anna örök). Vonal-kör kompozíciói (Babits: Jónás imája, Simon István: Gyökerek) a szimbólumok erejével szólnak. Ha kell, figurái vaskosak, humorosak (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), máskor légiesek (Petőfi: Füstbe ment terv, Szabó Magda: Danaidák). A táj mesébe illő (Arany János: Toldi szerelme), vonzóan távoli (Miladinov: Honvágy), vagy rideg (Petőfi: Téli világ). Rajzai nemcsak illusztrálnak — többletélményt adnak, nézőnek, olvasónak egyaránt. A kiállított 240 rajz, s a könyvtár állományából melléhelyezett illusztrált könyvek méltán reprezentálják a hatalmas életmű eme kicsi, de teljes értékű szeletét. Borsos Miklós, akinek múzeuma van Győrött, aki a legrangosabb közgyűjteményekben plasztikáival, rajzaival, érmeivel van képviselve, akinek megannyi szobrát állították fel köztereken, a kiállításon szereplő valamennyi rajzát az Országos Széchenyi Könyvtárnak ajándékozta. Babits Mihály: Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Ovidius: Nyári dél Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival kutatás. A mi legjelentősebb kutatóink mellett szovjet, angol, osztrák tudósok. Weimar- ban, amelynek Zeneakadémiája szintén Liszt Ferenc nevét viseli, jelentős Liszt-archívum található. Liszt európaisága, egyetemes jelentősége napjainkra mindinkább érvényesül. Sokat tesznek a zeneszerző emlékének ápolásáért a Liszt-társaságok. Közülük az első Pesten, 1870-ben, a művész életében alakult. A jelenlegi magyar Liszt Ferenc Társaság 1973-ban alakult meg, tagjainak száma közel ezer. A nemzetközi érdeklődés növekedésének jele, hogy az 50-es évek végétől külföldön is mind több Liszt-társaság tevékenykedik, számuk ma már tíznél is több. Az idei kettős emlékév nem egy megkésett Liszt-kultusz kezdetét jelzi, hanem a csúcspontját mindazon mozgalmaknak, amelyek az elmúlt 15—20 esztendőben célul tűzték ki, hogy felhívják a zenei közvélemény figyelmét Liszt Ferenc roppant művészi jelentőségére. Természetes, hogy a magyar zenekultúra e feladatokból oroszlán- részt vállal. Előadóművészeink, nagy együtteseink idén a magyar géniusz zenéjével járják a világot, s a hazai hangversenytermeket. Magyar gyártású hanglemezen az utóbbi időben mind több, korábban soha nem hallható Liszt-alkotás vált közkincs- csé, s a külföldi hanglemezprodukciók is növekvő számban adják közre zenéjét, amit jelez az 1974 óta nálunk megrendezett nemzetközi Liszt hanglemezpályázaton való élénk részvétel. 1970 óta jelenteti meg Zeneműkiadónk Liszt összes műveinek pontos, kritikai kiadását. E sorozatnak máris nagy hatása van a Liszt-játék fejlődésére. Breuer János Bodnár István: Már nem lángol Se nem ősz se nem nyár se nem böjt se nem bál Földre készül már a lomb de nem fütyül a szél Nem ragad el már a nász csak lassú táncra kél Hiába süt fel a hold ha köd mögött ragyog Hiába harsan a kürt ha nem hívnak dalok Bíbor sárga zöld virág már nem lángol a nap Már nem zajong a kék madár s a méz is elmarad A tó felett a hegy mögött már útra kész a tél helyet cserél csöndesen varjúhad s levél Bodrogköz Földre térni, visszajárni bátorságunkat megtalálni VarjútoU fekete égbolt áldozni abból, mi rég volt Keresztet vetni a gyászra pestisre, érvízdúilásra Fátylait levetni, hátrahagyni megcsonkítva is megmaradni
