Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. október 23. Két új hatszintes lakóház épül Nyíregyházán, a Malom- kertben az ÉPSZER Vállalat kivitelezésében. A képünk bal oldalán látható 36 lakás alatt fodrászszalon, a jobb oldali 38 lakás alatt kisposta, valamint garázssor lesz. (Császár Csaba felvétele) Vesztes a lakó Gázcsapda a Róka utcában A varsába keveredett hal keresheti oly tanács­talanul a kiutat, mint e sorok írója, aki a gázépi- tők hálójába tévedt. Pedig minden olyan egyszerűnek tűnt. Egyik olvasónk pa­naszolta el: Nyíregyházán a Csillag és Róka utcában gázvezetéket építenek, az ott élők családonként húsz—húszezer forintot fizettek be, hogy áttérhes­senek a korszerűbb fűtés­re. Egy nyíregyházi gaz­dasági munkaközösség lá­tott a munkához, s egy ideig úgy tűnt, a vállalt határidőt, augusztus kö­zepét, gond nélkül teljesí­ti is. Kiásták az árkokat, lefektették a csöveket... s azóta semmi, de semmi sem történt. mindig hátra van a haszná­latba vételi engedély beszer­zése. A gáz csak ezt követő­en kerülhet be a lakásokba... Eyy „apróság“ Ez a normális menet. (Nor­mális...?!) De itt kiderült, hogy a tervező a Rózsa ut­cában elfelejtett bejelölni egy falazott csatornát, s nem kértek a tanácstól útfelbon- tási engedélyt; az előírt anya­gokat nem lehetett beszerez­ni, így anyagmódosítást kel­lett kérni; kiderült, hogy a lakók megfelelő segítség hí­ján rosszul építtették meg -— saját költségen — a kémé­nyeket ... És végül eljutnak ahhoz a ponthoz, hogy már senki sem tudja, hogyan le­hetne meggyorsítani az épít­kezés ütemét. Mert most már minden érintett csak azzal törődik, hogy rámutasson a másik hibájára. A kivitelező szidja a tervezőt, a Nyírterv a város rossz közműtérképét, a tanács a beruházó vállala­tot annak közömbösségéért, a Nyírber a kivitelezőt és a TIGÁZ-t azok lomhaságá­ért, érdektelenségéért... a lakó pedig mind az ötöjüket. Mert sehol senki egy szal­maszálat sem tett volna azért odébb, hogy legalább egy perccel megrövidítsék a mun­kálatok idejét. így ie lehet? S természetesen senkinek sincs lelkiismeretfurdalása: hiszen ők semmit se csinál­tak másképp, mint eddig. A rendeleteket betartották, mi­nek siettessék a dolgok me­netét!? Nem kapnak ők azért egy fillérrel se többet, mint ami amúgy is megilleti őket. Hogy a lakók fáznak? Az ő bajuk. Ki törődik velük?! A lakók sokáig türelmesen vártak, ám ahogy hidegedni kezdett az idő, egyre inge­rültebbek lettek. Hiszen ak­korra már lebonttatták, ki­dobták a cserép- és olaj- kályhákat, leszedették a házakról a kéményeket is. Egyre többször keresték a tanács műszaki osztályát, a NYlRBER-t, a TIGÁZ-t, s persze a kivitelező géémkát. De mindenütt csak a másik­ra mutogattak: azt kell sür­getni, azokon múlik a határ­idő. Mikor lesz ? Itt kapcsolódtunk be mi az „ügybe'’. Tulajdonképpen csak egyetlen kérdésünk lett volna: mikor lesz végre gáz a lakásokban? S ekkor ga- balyodtunk a hálóba. Mert kiderült, könnyebb lenne ar­ra választ kapni, mikor hó­dítja meg az ember a Mar­sok Amit több napos utánjá­rással sikerült kihámozni az illetékesek ellentmondásos szavaiból, — akik természe­tesen „sehol sem hibáztak" — tehát ahogy ők elmond­ták: a két utca lakóiból an­nak idején megalakult a tár­sulat, megkérték a gázfel­használási engedélyt, elké­szíttették a tervet, az elke­rült a TIGÁZ-hoz felülvizs­gálatra, majd onnan vissza­kerülve a tanács kiadta be­ruházónak, az megkereste a kivitelezőt. Ekkor az OTP-től megkérték és megkapták a fedezeti igazolást, s megköt­tetik a szerződés. A kivitele­ző megrendeli az anyagot, s ha megjönnek a csövek, s a közben elkészült árkokba már lefektették a vezetéke­ket, meg kell rendelni a nyílt árkos bemérést, ha ezzel vé­geztek, a kivitelező elküldi az átadási dokumentációt a beruházónak, majd az a TI- GÁZ-nak. Ekkor kerülhet sor az árok betakarási engedé­lyének kiadására, de még ügyfélfogodás Csak munkaidőben? Van egy újfajta ügyfélfogadás manapság a hivatalok­ban. A szokásos munkaidő után ügyeletet tartó tanácsi dolgozók fogadnak: jön-e ügyfél vagy nem... Többnyire az nyer, aki a nemet mondta. De túl a tréfán: második éve, hogy fokozatosan bevezették a helyi tanácsoknál az úgy­nevezett nyújtott ügyfélfogadás rendjét — a hét bizonyos napjain este hatig-hétig várják az embereket. Kollégáink annak jártak utána a megye öt településén, hogy milyen sikere van a kezdeményezésnek. Üres a füzet Ököritófülpösön böngé­szem a megfakult papírla­pot, melyen a tanácsi ügy­félfogadás rendje látható. Hétfő az a nap. amikor es­te hétig lehet jönnie máskor elvben délig — de a gyakor­latban egész nap. azaz dél­után fél négyig, mivel eddig tart a tanácson a munkaidő. Ezeket már Szabó Dániel­től tudom meg, aki csönd­ben üldögél szobájában, és egy telek adataival foglalko­zik. A tanácsnál ugyanis ő a műszaki ügyek intézője, építéssel, telkekkel összefüg­gő kérdésekkel fordulhatnak hozzá a nagyközség és a négy társközség lakói. Most lé­nyegében a napi munkáját folytatja —- mivel más dol­ga nem akad. — Egy héten egyszer van nyújtott ügyfélszolgálatunk — egy darabig kétszer is tartottunk, de teljesen ered­ménytelenül. Havonta körül- belül egyszer kerül a sor mindenkire a tanácson. Most ketten vagyunk itt a kollé­ganőmmel. Kiss Elza a szomszédos szobában gépel — a tűzvé­delmi utasítást kopogja, s mint mondja: eltette ez idő­re ezt a gépelnivalót, tudván, más dolga nem lesz. — Kiírtuk, meghirdettük hangosbemondón, kisbíró út­ján, hogy nemcsak délután fél négyig lehet jönni, még­is üres a tanács ilyenkor — kesereg Szabó Dániel. — Én­nekem egyetlen ügyfelem volt, amióta ez a rend van: őt is én hívtam be ilyen idő­pontra . . . — összesen hányán voltak már „önként" az eltelt egy~ év során az.esti ügyfélfoga­dáson? — Van egy füzetünk, ami­be írjuk ... — Láthatnám? — ... de még teljesen üres. (tarnavölgyi) Inkább csütörtökön? Nem sok értelme volt ok­tóber 13-án hétfőn, a hosz- szabbított ügyfélfogadásnak Vásárosnaményban, a városi tanácson. Délután 4 és este 7 óra között egyetlen érdek­lődő nem tévedt be a hiva­talba. Pedig a hétfő az igazgatá­si ügyek napja. Tapasztalat szerint az ide tartozó té­mákban kopogtatnak legtöb­ben munkaidő után. Szerdán és pénteken más osztályok szakemberei tartanak ügye­Balogh Géza „Eltűnt" a sofőr A nagyhalászi K. István múlt év február 28-án munka után üzemanyagkannákat tett a mun­káltatója tulajdonában lévő te­hergépkocsira. és elindult tan­kolni. A műveletben segítsége is akadt Cs. D. személyében, akit — miután teletöltötték a kannákat — K. hálából meghí­vott a községben lévő Erzsébet presszóba, hogy ott fizessen ne­ki valamit. A készséges férfi elfogadta az invitálást, s tömény italt ivott, míg vendéglátója csu­pán tonikot. Nyolc órg körül kijöttek a szó­rakozóhelyről, és beszállva a járműbe, hazaindultak. Ebben az időben a közelben tartózkodott két hivatásos és egy önkéntes rendőr, akik látva, hogy K. és Cs. honnan jönnek, igazoltatni próbálták a teher­autót. Az azonban nem állt meg. sőt egyiküket kis híján el­ütötte. Ezután a rendőrök. mivel fel­ismerték a járművet. K. István lakására mentek, s bár a ZIL a ház előtt állt. sőt még a slussz­kulcs is benne volt, sofőrjét se­hol nem találták, hiába is ke­resték. Csak másnap délelőtt ke­rült elő — jelent meg a rendőr­ségen — érdeklődve, hogy miért tették tűvé érte- az egész falut. Bár-~ K. István a terhére rótt valamennyi bűncselekmény el­követését és bűnösségét egyaránt tagadta, a bíróság vallomásának csak azt a részét fogadta el — bizonyítottság hiányában —, hogy nem alkoholos befolyásolt­ság alatt vezetett. Bűnösnek mondta ki azonban hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés' bűntettében, s ezért — mivel korábban is több­ször volt már büntetve — két évi szabadságvesztésre és egy- egy évi közügy éktől. iLletve jár­művezetéstől eltiltásra ítélte. A Nyíregyházi Városi Bíróság ítélete nem jogerős. letet — többnyire fölöslege­sen. — Hiába értesítettük a munkahelyeket a hosszabbí- főtt szolgálati rendről, a la­kosság változatlanul munka­idő alatt intézi hivatalos ügyeit — tájékoztat Baka István, a hatósági osztályve­zetője. — Szerintem még mindig sokan jönnek kilé­pővel a tanácsra. Ezt nem tudjuk ellenőrizni, mert a kilépőket nem kell igazoltat­ni a városházán. (Pedig ez hasznos lehetne a munkahe­lyeknek is.) Fél év alatt legfeljebb, ha negyvenen fordultak meg az ügyfélszolgálati irodában munkaidő után. Szombat dél­előttönként pedig még vé­letlenül sem szokott senki benyitni a hivatalba. — A jelenlegi formában nem sok hasznát látjuk a hosszabbított ügyfélfoga­dásnak — folytatja a fiatal­ember. — Manapság már olyan mértékben specializáló­dott a tanácsi ügyintézés, hogy a lakosságnak nem is olyan egyszerű fejben tarta­nia, melyik napon milyen té­mákban fordulhat hozzánk. Ez is jelentősen csökkenti a forgalmat. Szerintem éssze­rűbb lenne, ha a hét egy napján — például bevásárló- csütörtökön — az egész ap­parátus hosszabbított mun­kaidőben dolgozna. (házi) Idézés — munkaidő után Mennyit ér a hatóság sza­va? — ezen meditáltam, míg Hugyina Zoltánná szabály­sértési főelőadó azt magya­rázta: a beidézett tíz ügyfél közül nyolc jön el a jelzett időpontban. Pedig ez a mód­szer óriási előnyt jelent mind az állampolgárnak, mind a tanácsnak. A Kis- várdai Városi Tanácson ugyanis arra gondoltak: ne üljenek ölbe tett kézzel az előadók, lesve az esetleg ügyét intézni kívánó embe­reket. Nemcsak Hugyináné, hanem a szomszédos asztal­nál Lázár Ferenc főelőadó szintén a nyújtott ügyfélfo­gadási időben hívja vissza az ügyfeleket. — Ügy gondoltuk, a vára­kozás üres óráit értelmes munkával töltjük ki — mondta a kétgyermekes édes­anya, aki egyetlen percet sem tud semmittevéssel töl­teni. — Ilyenkor készítem el a döntésekhez szükséges ira­tokat, írom meg a leveleket, csak azon csodálkozom, hogy a munkaidőn túlra visz- szahívott ügyfelek nagy ré­sze miért nem jön be az esti órákban? Volt rá eset, hogy pénzbírságot szabtam ki. mert nem jelent meg az állampolgár az idézésre, ez ugyanis részéről nem szíves­ség,, hanem kötelesség. Többen felkeresték a hi­vatalt hétfőn este.. Egy kis­iparos adóigazoláséit jött. Bárdi Ferencné, a tűzoltó­ság ügykezelője, lakáscseré­hez szükséges nyomtatványt kért. A szekrény viszont zárva volt, aznap nem az il­letékes ügyintéző tartott ügyeletet. Jöhet az ügyfél másnap munkaidőben . . . (tóth) Két időpont Hétfőn este 5 óra után ki­halt a Nyírbátori Városi Ta­nács épülete, az este 7-ig tar­tó nyújtott ügyfélfogadást csak igen kevesen veszik igénybe. Pedig a tanács dol­gozói felkészülten várják ilyenkor is az ügyfeleket. Minden osztályon az ügyin­tézésre alkalmas apparátus tart esti ügyeletet, így nem­igen akad olyan probléma, amelyben ne tudnának az esti órákban is érdemben in­tézkedni. A legtöbb tanácsi dolgozó a hatósági osztályon teljesít ügyeletet. Nem is csoda, az intéznivalók java része ezen az osztályon for­dul elő: telek, lakás, szociál­politika, családügy külön szobában intézhető az esti órákban. A beosztást az osztályveze­tő koordinálja. A túlmunká­ért nem jár külön fizetés, de a következő napon lecsúsz­tatható a hosszabbított idő. S, hogy kire milyen gyako­risággal jut ügyelet? Nos; az a beosztástól függően válto­zik. A földüggyel, iparral, kereskedelemmel foglalkozó ügyintézőkre minden máso­dik héten, a szociálpolitiká­val, gyámüggyel foglalkozó tisztségosztályokra minden négy héten jut esti ügyelet. Gyakorlattá vált, hogy két időpontot jelölnek meg an­nak aZ' ügyfélnek, akit vala­milyen ok miatt beidéznek. A két időpont egyike mindig főmunkaidőre, a másik a hét­fői nyújtott műszakra esik. A tapasztalat szerint az utób­bi kedvezményes időt az ügyfelek alig öt százaléka veszi igénybe. (kovács) Igazodni az igényekhez Fél hét. A dombrádi ta­nácsháza néhány ablaka is világos még. Bent Fábián Istvánná és Simon Magdolna várja azokat, akik ügyes-ba­jos dolgaikat nem tudják munkaidőben elintézni. — Jönnek az emberek? — kérdezem tőlük. — Nem nagyon — hang­zik a válasz. — Ma sem volt még senki. — Akkor mi értelme van annak, hogy két tanácsi dol­gozó itt marad a hét három napján — fordulok Solymo- si László tanácselnökhöz. — Ennek is megvan a ma­ga haszna — mondja. — Most már látjuk a valós igé­nyeket, amihez a közeljövő­ben hozzáigazítjuk munkán­kat. Ügy tervezzük: novem­bertől hétvégén fogunk ügyeletet tartani, mikor a lakosság jobban ráér, mint hétköznap. Még az is lehet, hogy más időben fogadjuk majd ügyfeleinket télen és nyáron. Hiszen a falu mező- gazdaságból és jószágtartás­ból él, s bizony azt is figye­lembe kell venni, mikor mennyi tennivaló akad a föl­deken és az állatok körül. (czinc) Az „S” Modell megrendelésére készítenek 1500 selyem női blúzt több színben és fazonban a Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben. Képünkön: gőzvasalás­sal alakítják a blúzok fazonját .. . Takács Anna a készter­méket minősíti. (Császár Csaba felvételei) Ötletek lapokból NAPELEMES FŰTÉS Napenergiát hasznosító fűté­si rendszer szolgáltatja a me­leg vizet a szikszói kórházban. A kórház teljes melegvíz-szol­gáltatási igénye naponta hu­szonhétezer liter. Ez. a nyári csúcsidőszakban mért adatok­nak felel meg, amelyet a rend­szer biztosítani tud. Sugárzás nélküli időszakokban a hasz­nosító éjszakai vilLamos áram­mal kiegészítő fűtést kap. Arányát automatikus berende­zés szabályozza. Korábban a kórház energiaszükséglete évente 220 ezer tonna olaj volt. Az új pavilon megépíté­sével 340 ezer tonna lett vol­na. Az alkalmazott technoló­giával évente csupán 180 ezer tonna olajra van szükség. A rendszer valamennyi berende­zése hazai alapanyagból ké­szült. (Észak-Magyárország) HONISMERET ÉS DRAM APEDAGÖGIA A tehetség-gondozás új for­máját honosítja meg a Békés megyei Művelődési Központ a KISZ Békés Megyei Bizottsá­ga. a Munkácsy Mihály . Mú­zeum és a megyei tanács al­kotó közreműködésével. A kö­zépiskolások számára szerve­zett honismereti akadémiára a történészpálya felé kacsingató diákoknak nyújt könyvekből nehezen beszerezhető ismere­teiket. A programban nyári tá­borozás Is szerepel, ahol 10 napon át a falusi tanítók éle­tével foglalkozó és néprajzi kutatásokkal teszik teljesebbé az éves felkészítést a szerve­zők. A megyei művelődési központ másik újdonsága már a pedagógusok számára készült. A Békés Megyei Pedagógiai In­tézet és a Békéscsabai Városi Tanács művelődési osztályával közösen drámapedagógiai tan- folyamot indít. A tanfolyam során a résztvevők megismer­kedhetnek mindazokkal a mód­szerekkel. amelyeket a drama- tikus játékok kínálnak a kész­ségfejlesztésben. (Békés Me­gyei Népújság) KAPCSOLATSZOLGALAT Megalakult Pécsett, vidéken az első Contact-Service. Vállal­ják a gyermekmegőrzést a megrendelő lakásán. Megbízás alapján beszerzői tevékenysé­get is vállalnak magánszemé­lyeknek. kisiparosoknak, kis- keresikedőknek. kisvállalkozók­nak. A nyugdíjasok gondozá­sán és foglalkoztatásán túl egy ugyancsak fontos területen is segítőpartner-szerepet vállat a Contact-Service, éspedig: az újítások. találmányok mene­dzselését a szabadalmi bejelen­téstől a prototípus elkészítteté­sén át a gyártás és az értékesí­tés megszervezéséig. (Dunántúli Napló) KÖZTERÜLETI ZSŰRI Az év eleje óta működik a kaposvári közterületi zsűri. A városi tanács és a Mahir me­gyei központja által létreho­zott zsűri tagjai közt találha­tunk építészt, festőművészt, tanácsi szakirányítót és kör­nyezetvédelmi szakembert is. A tanács csak akkor ad enge­délyt például egy új üzlet megnyitására, ha annak külső megjelenését előzőleg a zsűri elbírálta. Munkájuk célja, hogy csiricsáré feliratok vagy épp vásári hangulatú vitrinek ne rontsák a városképet. Kez­deményezték. hogy a városi tanács körlevélben kérje fel a sétálóutcái üzletek vezetőit, hogy működtessék neonreklám- jaikat és fordítsanak több gon­dot a kirakatok világítására is. (Somogyi Néplap)

Next

/
Thumbnails
Contents