Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
Ma összeül az Országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2.) bekezdése alapján ma délelőtt 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítványozta, hogy az ülésszak a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítására és egységes szövegére vonatkozó törvényjavaslat megalkotását, valamint a Magyar Posta munkájáról, a fejlesztés lehetőségeiről szóló beszámoló megvitatását tűzze napirendre. Gorbacsov beszéde a szovjet televizióban Megyénket is érintő döntés a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére Ülést tartott a Minisztertanács A Szovjetunió a reykjavíki csúcstalálkozón olyan csomagtervben terjesztette elő javaslatait, amely az érdekek kölcsönös figyelembevételére, a kölcsönös biztonság elvére épült és engedményeket tartalmazott. A Szc\ jr. unió változatlanul érvényé nek tekinti csomagtervé', amely azonban nem boniható alkotórészeire — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerda esti tévébeszédében, amelyben értékelte a csúcstalálkozót követő eseményeket. Mihail Gorbacsov a szovjet televízió híradóműsoráKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délelőtt a Központi Bizottság székhazában megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről. A két párt vezetői megerősítették eltökéltségüket, hogy továbbra is tevékenyen fellépnek a nemzetközi kommunista mozgalom és minden békeszerető, antiimperialis- ta, haladó erő összefogásának erősítéséért. A reykjavíki találkozó kapcsán méltatták azokat a konstruktív és nagy horderejű szovjet javaslatokat, amelyek reális és kölcsönösen elfogadható megegyezési ban elhangzott beszédében utalt rá: lehet, hogy a reykjavíki csúcstalálkozó hosszú évtizedek óta a legnagyobb előrelépést jelentette a nuk- eáris leszereléshez vezető ■ton. Mindössze néhány lépésre voltunk attól — mondotta —, hogy gyakorlati megállapodásra jussunk a nukleáris leszerelésről. Valamennyien felismertük, hogy a nukleáris veszély megszüntetése reális és lehetséges dolog. Reykjavik azonban nemcsak reményeket keltett, hanem felszínre hozta azt ii, (Folytatás a 4. oldalon) lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a nukleáris leszerelés területén döntő jelentőségű előrelépésre kerüljön sor. Megállapították, hogy a nemzetközi béke és biztonság szempontjából különös jelentősége van a helsinki folyamat keretében zajló összeurópai párbeszédnek, amelyet a résztvevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítéséért folytatnak. Kiemelték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezésének jelentőségét, és hangot adtak reményüknek, hogy a november elején Becsben kezdődő utókonferencia eredményesen járul majd hozzá az enyhülés újabb területekre való kiterjesztéséhez. Kádár János és Alvaro Cunhal kölcsönösen tájékoztatta egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és időszerű feladatairól. A találkozót követően KáA Minisztertanács szerdai üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: Lázár György tájékoztatást adott az iráni kormányfővel folytatott megbeszéléseiről, amelyet a Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vett. dár János ebédet adott Alvaro Cunhal tiszteletére. ■yr Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán délután a KB székházában fogadta Paavo Väyrynent, a Finn Centrum Párt elnökét, a Finn Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet és különösen a reykjavíki találkozó utáni helyzet kérdéseivel. Állást foglaltak a helsinki folyamat továbbvitele, a fegyverkezési verseny csökkentésének szükségessége mellett. Szűrös Mátyás, az. MSZMP Központi Bizottságának titkára a nap folyamán ugyancsak megbeszéléseket folytatott Paavo Väy- rynennel. A finn külügyminiszter ezzel befejezte magyarországi látogatását. A Minisztertanács jóváhagyta a VII. ötéves tervidőszak lakásellátásának társadalmi-gazdasági programját. A kormány határozatot hozott a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésére. Jóváhagyta a gazdaságilag elmaradott területek gyorsabb felzárkóztatását célzó társadalmi-gazdasági programot. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok középtávú tervéről adott tájékoztatást. Bányász Rezső, a kormány szóvivője a Minisztertanács ülését követő tájékoztatóján külön is szólt két, nagy jelentőségű — a lakásellátásra, illetve a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésére vonatkozó — társadalmi-gazdasági programról. A lakáshelyzettel kapcsolatban a szóvivő emlékeztetett arra. hogy 1960-tól napjainkig több mint egymillió lakás épült. így a lakásállomány most meghaladja a 3 millió 800 ezret. — A most elfogadott társadalmi-gazdasági program célja — folytatta — az, hogy az 1990-es évek elejére településeink többségében megegyezzék a lakások és a családok száma; a lakásállomány minőségileg megfeleljen a társadalom mai, magasabb igényeinek. El kell érni, hogy a VII. ötéves tervidőszakban legalább kilene- százezer—egymillió család lakáshelyzete javuljon. Váljék könnyebbé és gyorsabbá a fiatal házasok és a többgyermekes családok lakáshoz jutása, javuljon a lakások műszaki állapota, komfortfoko(Folytatás a 4. oldalon) Kádár János és Cunhal megbeszélése NSZK-beli megrendelésre készítettek férfi félcipőt Nyíregyházán a Szabolcs Cipőgyárban. Most újabb 1860 pár utánren- delésen dolgoznak, bizonyítva az itt készült cipők iránti igényt. Képünk a tűzőüzemben készült. (Farkas Zoltán felvétele) A Nyírség Konzervipari Vállalat vajai gyárában milliós darabszámban készülnek a konzervgyárak részére a csomagolóanyagok. (jl) Januártól lép életbe líj formák a mezőgazdasági blztisitásbai Tíz évvel ezelőtt vezették be a mezőgazdasági üzemek biztosítási rendszerének mai formáját — s az eltelt idő változásai arra késztették az Állami Biztosítót, hogy módosítsa, kiegészítse a biztosítási lehetőségeket, feltételeket. Erről esett szó tegnap Nyíregyházán az Állami Biztosító megyei igazgatóságán tartott sajtóankéton, ahol Fehér László igazgató mondta el, mik a legfontosabb változások. Sok tekintetben finomításra szorul a biztosítási rendszer — mondta. — Az AB az elmúlt évek során lényegesen többet fizetett ki a mezőgazdasági károkra, mint amennyi bevétele volt e biztosításokból. Tíz -év alatt öt- miMiárd forint vesztesége volt emiatt az országban, s ennek harmada megyénkből származott! Ugyanis az se volt megfelelő, hogy az eltérő földrajzi-éghajlati viszonyok miatt egyes megyékben lényegesen több volt mindig a fagy- vagy vízkár, mint másutt — és mindenhol ugyanaz a díj volt érvényben. Ezen kíván változtatni az ÁB januártól. Egyrészt bö- vítik a biztosítási formákat: az eddigi összevont biztosítások helyett összesen tizenhárom új módozat közül választhatnak a nagyüzemek. Például: kétféle jégbiztosítás, téli és tavaszi fagykár, vízkár elleni biztosítások, homokverés, viharkár elleni biztosítás. De szerződés köthető a szőlő, az áttelelő magrépa, a gyümölcsfaiskolák, az üvegházak, fóliák biztosítására is. A lényeg az: minden nagyüzem csak arra a kárra köt biztosítást a jövőben, melyet a legfenyegetőbbnek tart — ahol például sose volt komolyabb belvíz, ott felesleges a vízkár elleni biztosítás a szántóföldeken. összességében — ha minden eddigi formát megkötnek külön-külön az üzemek — több a biztosítási díj. Ám, ha kiválasztják a számukra legelőnyösebbeket, akkor a legtöbb helyen kevesebbet kell fizetniük a tsz-eknek. gazdasagoknak. Az állatbiztosítás rendszere alapjában nem változik, de mégis megújul. Azok az üzemek. melyeknél eddig igen magas volt az elhullott jószágra kifizetett biztosítási kártérítés — magasabb díjért köthetnek biztosítást, mivel náluk nagyobb kockázatot vállal a biztosító. Ahol viszont eddig is alacsony volt a kár értéke, ott csökken a díj- (-----------------------------------------------------------------------Tenni is... V alami kimondhatatlan örömmel hallgattam a televízióban azt a beszédet, amelyet Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott a Liszt-hangverseny előtt. Szép és fontos volt, hogy megfelelően méltatta a nagy művészt, de ami leginkább tetszett, az az a mondat volt, melyben kifejtette: Liszt nemcsak vállalta, vallotta, hogy magyar, hanem tett is nemzetéért. Úgy vélem, ez volt a beszéd kulcsmondata. Olyan gondolat, amely nemcsak Liszt Ferenc esetében kelt figyelmet, de a ma számára is tartogat mondandót. Mert sok mindent könnyen vállalunk. Gyakorta kimondjuk, hogy szeretjük a hazát. Netán még azt is: büszkék vagyunk arra, hogy magyarok lehetünk. De ehhez — s ezt éppen a legnagyobbak példája igazolja — kell a tett, a cselekvés is. Nem véletlen, hogy a szónok poentírozta ezt a gondolatot. Mindannyiónk számára megszívlelendő a tettekben megnyilvánuló V ___________________ hazafiság. amit egyébként a másik óriás, Széchenyi István is megfogalmazott. Gyakorta gondolkodunk azon. vajon miként is fejeződik ki leginkább a valahová tartozás. Nagy szavakban, nagy körülírásokban próbáljuk megfogalmazni a nemzeti identitási, a patriotizmust, a nemzeti öntudatot. Pedig aligha kell fikciókat keresni. A liszti példa fényesen igazolja: a tett, csak a tett lehet a mérce, mely megítélésünk alapja. Légyen bármilyen szép a fogadkozás, mit sem ér, ha nem hitelesíti a hétköznapok megannyi cselekedete. E gy áradó lélek muzsikája tette örömmé a Liszt születési évforduló tiszteletére rendezett estet. Az ünnepelt alkotása, tette, műve, csodája. hitvallása. Bár lett volna sok néző és hallgató, kinek agya, de főként szíve mozdult, vállalván a legnagyobbak örökségét: a tettet. Bürget Lajos _____________________/ XHII. évfolyam, 250. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 23„ csütörtök
