Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 22. Kádár János levele a MEASZ-hoz A Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségének Budapest Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében és magam részéről köszöntőm a spa­nyolországi Nemzetközi Bri­gádok megalakulására em­lékező gyűlés résztvevőit. ötven évvel ezelőtt, ami­kor a Nemzetközi Brigádok megalakultak, a német és az olasz fasizmus Spanyolor­szág lerohanására, majd Európa leigázására, a világ újrafelosztására készülő­dött. Beavatkozásuk a spa­nyol polgárháborúba szá­mukra az új világháború főpróbája volt A Spanyol- ország hadszínterein folyó ütközetek jelentősége — a német és olasz intervenció következtében — nemzet­közi méretűvé nőtt: a re­akció és a haladás, a fasiz­mus és a demokrácia, a há­ború és a béke erői csaptak össze. Kezdetben ezt még sokan nem ismerték fel. A nyu­gati polgári demokratikus hatalmak azt hitték, hogy be nem avatkozási politi­kájukkal, Hitler és Musso­lini igényeinek részleges ki­elégítésével csillapítani le­het a fasiszta fenevad étvá­gyát. A történelem nem ne­kik adott igazat, hanem azoknak, akik felismerték, hogy a spanyol nép tragé­diája nemcsak a spanyol nép ügye, hanem minden haladó emberé. A világ 54 országából összesen mint­egy negyvenezer antifasisz­ta önkéntes sietett a Spa­nyol Köztársaság segítségé­re. közöttük több mint ezer­kétszáz magyar internacio­nalista is. A Nemzetközi Brigádok katonái az elsők közt emeltek fegyverrel gá­tat a fasiszta barbárság ára­datának. A mai napon tisztelettel emlékezünk a magyar hő­si halottakra, akik életük feláldozásával tettek hitet a haladás, a szabadság, a de­mokrácia eszméje mellett, és becsületet szereztek a magyar népnek. Hősies pél­dájuk az Európa-szerte s másutt is kibontakozó an­tifasiszta ellenállásnak. Tisztelettel gondolunk azokra a magyar önkénte­sekre. akik a spanyol sza­badságharc leverése után Magyarországon vagy Euró­pa más országaiban foly­tatták a fasiszták elleni küzdelmet. A Nemzetközi Brigádok magyar tagjai kö­zül sokan a felszabadulás után fontos szerepet vállal­tak itthon a népi hatalom megteremtésében és megszi­lárdításában, a társadalom szocialista átalakításában. Pártunk története, népünk megőrzi áldozatos harcuk, tetteik emlékét. Külön szeretettel köszön­tőm a volt Nemzetközi Bir- gádok veteránjait, akik ta­pasztalataikkal. helytállá­sukkal ma is segítik mun­kánkat. Kívánok mindnyá­juknak jó egészséget, erőt a további munkához. Kedves Elvtársak! A spanyolországi Nemzet­közi Brigádok önkéntesei­nek helytállását legszebb forradalmi hagyományaink közt tartjuk számon. Példá­juk bizonyítja, hogy van értelme a harcnak, a mun­kának. Bízom benne, hogy a mai megemlékezés mind­nyájuk számára erőt ad a jelen és a jövő feladatainak megoldásához. Élve az alkalommal üd­vözlöm s jókívánságokkal köszöntöm a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­ségének minden tagját. Elvtársi üdvözlettel: 'TCádsír Q-án fís az MSZMP főtitkára A managuaiper Harmincévi szabadság- vesztés büntetést kért a nép­ügyész Eugene Hasenfusra a managuai perben. Az ameri­kai férfi, akinek gépét egy 19 éves sandinista katona kézi légvédelmi rakétája semmisítette meg, több mint két hete van a nicaraguai hatóságok fogságában, s hét­fő óta tart pere a managuai anti-somozista bíróság előtt. Kicsoda Hasenfus? Hadi­fogoly, magányos kalandor, vagy a kontrák által felbé­relt profi — nehéz erre vá­laszolni. A managuai népha­talom értékelése szerint leg­inkább az „áldozat” jelző a megfelelő. Annak a politiká­nak az áldozata, amit a hi­vatalos Washington folytat Közép-Amerikában, s ami olyannyira hasonlít a hatva­nas évek délkelet-ázsiai fel­lépésére. Ismertté vált az is, hogy a CIA egy leányválla­lata fizette Hasenfusnak a havi háromezer dollárt, ami­ért cserébe a vietnami hábo­rúból megmaradt szállítógép­ről kilökte az ellenforradal­mároknak szánt csomagokat. Nem gyógyszerekről, élelmi­szerről van persze szó. Ezek az „amerikai ajándékcsoma­gok” fegyvert és lőszert tar­talmaznak a Nicaragua déli részén, a Costa Rica-i határ­hoz közel ténykedő — értsd: gyilkoló — kontrák számára. A nicaraguai ellenforra-- dalmárok pénzelése, felfegy­verzése és kiképzése olyan vállalkozás, amit az Egyesült Államok évek óta folytat. Most Eugene Hasenfus bizo­nyítékot szolgáltatott arra is, hogy ezt a tevékenységet a legmagasabb szintről irá­nyítják. A férfi ugyanis két olyan kubai származású ame­rikaival „dolgozott”, akikről nem csak az ismeretes, hogv a CIA emberei, de közeli kapcsolatban állnak Bush al- elnökkel is. (Az alelnök a hetvenes években egy rövid ideig vezette az amerikai Központi Hírszerző Hiva­talt.) A szálak kibogozása rövid ideig tartott, hiszen a tények magukért beszéltek. A bizo­nyítékok ékesen tanúsítják: Nicaraguában nem spontán ellenállásról, hanem Wa­shingtonban szervezett ügy­nöki tevékenységről van szó. Nem véletlen, hogy az Egye­sült Államokban is szélese­dik a 'beavatkozást ellenző mozgalom. Ennek élére olyan férfiak álltak, akik annak idején megjárták az indokí­nai poklot, s tudják, milyen veszélyekkel fenyeget, ha országuk most egy közép­amerikai háborúba bonyoló­dik. • Miklós Gábor (Folytatás az 1. oldalról) új hatáskörök által például az igazgatási ágazaton belül csaknem 30 százalékkal nőtt a munka mennyisége. Jóllehet a helyi tanácsi szervek meghosszabbított ügyfélfogadási időt rendsze- i^esítettek, de ezzel nem él kellően a lakosság. Ez is .in­dokolja a jogpropaganda to­vábbi erősítését. Kitért a testület arra is, hogy a lakás- gazdálkodás terén az elmúlt években alapvető jogszabály- változás történt: ennek ered­ményeként több ízben kellett megújítani a lakásigényeket. Amíg 1982-ben még 9731. ad­dig a következő évben pél­dául már négyezerrel keve­sebb lakásigénylőt tartottak nyilván, s ennek 70 százalé­ka ma is Nyíregyházán él. Az elmúlt években emelke­dett a névjegyzéken elosztott lakások száma. Javult a la­kásgazdálkodás. Bérleti jog­viszonyáról a megemelt térí­tési díj ellenében eddig 1156- an mondtak le. A lakásgaz­dálkodás újszerű feladata­ként dolgozták ki megyénk­ben az alacsony jövedelmű­ek és a fiatal házasok lakás­hoz juttatásának hároméves programját. Az e program­ban megtervezett háromezer Szűrös Mátyás látogatása a Szovjetunióban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 19—21-én látogatást tett a Szovjetunióban. Meg­beszélést folytatott Vagyim Medvegyevvel és Anatolij Dobrinyinnal, az SZKP KB titkáraival. A szívélyes, elv­társi légkörű találkozón vé­leménycserét folytattak a vi­lágpolitika, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom több időszerű kérdé­séről. Megállapították, hogy a jó hagyománnyá vált rend­szeres konzultációk hatéko­nyan segítik az MSZMP és az SZKP együttműködésének további elmélyítését, külpo­litikai céljaik elérését. A megbeszéléseken részt vett Rajnai Sándor, a KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Szűrös Mátyás kedden hazaérkezett Buda­pestre. Részvéttávirat Samora Moises Machel, a FRELIMO-Párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársa­ság elnöke elhunyta alkal­mából Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban fejezte ki részvététa FRELIMO-Párt Központi Bi­zottságának, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökségé­nek és az elhunyf'élnök csa­ládjának. lakásigénylő közül az eltelt két évben 763 igényt nem tudtak kielégíteni, ám vár­ható, hogy a hároméves tá­mogatási program ennek el­lenére teljesíthető, e téren Nyíregyházán van szükség nagyobb léptékre. Értékelte a testület a gyám­ügyi igazgatást, a szabálysér­tési eljárás, a kisajátítások alakulását, majd a helyiség­gazdálkodási feladatok telje­sítését is értékelte. Ezt köve­tően rögzítette az igazgatási hatósági munka legsürgősebb tennivalóit, hangsúlyozván, hogy az egyszerre szolgálja az állampolgári fegyelem és a demokratizmus erősödését. 1986. október 22., szerda KOSSUTH RADIO 8,20: Eco-mix. — 8,50: Kis magyar néprajz. — 8,55: Ope­rafelvételek. — 9,32: Mi ez a / gyönyörű? — -9,49: Zene gye­rekeknek. — 10,05: Íróvá avat­nak. Edy Endre indulása. — 10,54: Kamarazene. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Zene­kari muzsika. — 13,35: Muzeá­lis nótafelvételek. — 14,09: A magyar széppróza. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Nép­zene. — 16,05: MR 10—14. — 17,00: Egy évvel a választás után. Riport a Kner Nyomdá­ban. — 17,25: A nemzetközi fú­vóstalálkozóról. — 18,02: Kriti­kusok fóruma. — 19,15: Kilátó. — 20,00: Régi híres énekesek. — 20,16: Évfordulók nyomában. Liszt Ferenc. — 21,00: Népzene. — 21,30: Hírek, érvek, vélemé­nyek. — 22,20: Tíz perc kül­politika. — 22,30: A Holland kamarakórus. — 22,50: Gyógy­szer a herpeszre. — 23,05: Vi­lághírű előadók. PETŐFI RADIO 8,05: Idősebbek hullámhosz- szán. — 12,10: Avsenik-művek. 12,30: Népzene. — 13,10: A teg­nap slágereiből. — 14,00: Szín­házi kívánságműsor. — 15,05: Moszkvából érkezett. — 15,38: Major Tamás kedves versei. — 16,04: Filmslágerek. — 16,48: Diákfoci. — 17,08: Popzene. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Ritmus. — 19.05: Sport. — 19,30: Operettfelvételek. — 20,05: Sport. — 20,50: Ugorvár lakója. Beszélgetés Budenz Jó­zsefről. — 21,05: Verbunkos muzsika. — 21,25: Rockföldről érkezett. 22,20 : Billy Vaughn zenekara. — 22,30: Dzsesszfesz- tivál. — 23,20: Könnyűzene. NYÍREGYHÁZI RAJKÓ 17,00: Hírek. — 17.05: Falco énekel. — 17,20: Mikroobjektiv. TA tartalomból: Veress József kritikája a Szerzetesek gép­pisztollyal című olasz filmről. Foglalkozása idegenvezető. (Antall Lstván). — A szilva hazája. (Horváth Péter). — If­júsági bagozat. (Pálfi Balázs)]. 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Músorelő- zetes. (A nap szerkesztője: Horváth Péter.) MAGYAR TV 8,55: Tévétofna. — 9,00: Delta. 9,25: Az élet szerelmese. Tévé­film. — 17,05: Szabadfogású bir­kózó-világbajnokság. — 17,55: Rockhullám. Angol film. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Szép Ernő és a lányok. Irodalmi összeállítás. — 21,00: A hét műtárgya. Bányászserleg a XVII. századból. — 21,10: Hír­háttér. — 22,00: Híradó 2. 2. MŰSOR 17,45: Argyilus és Tündér Ilona. Báb-mesejáték. — 18,35: Nas ekran. Szerbhorv^t nem­zetiségi műsor. — 18,55: Torino —Rába ETO. UEFA Kupa lab­darúgó-mérkőzés. — 20,45: Sza­badfogású birkózó-világbajnok­ság. SZLOVÁK TV 8,50: Hírek. — 9,00: Iskolaté­vé. — 9,20: Óvodások filmmú- sora. — 10,00: Harmadik eme­let. 6. rész. — 11,10: Tudomá­nyos és műszaki magazin. — 11,50: A rendőrség naplóiából. — 12,00: Hírek. — 16,15: Hírek. — 16,20: Iskolatévé. — 16,40: Szakmunkástanulók műsora. — 17,10: Német nyelvű lecke. 8. — 17,30: Ismeretterjesztő mű­sor. — 17,55: A szocializmus világa. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Azimut. — 19,10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19,20: Idő­járás-jelentés. — 19,30: Tv-hír- adó. — 20,00: A háború borzal­mai. Filmsorozat, 5. rész. — “20,50: Dokumentumműsor. — 21,30: A lengyelországi szovjet dalfesztivál műsorából. — 22,15: A Drezdai Képtár kin­cseiből. — 22,45: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: AZ EMBER. AKI TÜL SOKAT TUDOTT. Béke mozi: de. MACSKA­FOGÓ. Du. HOLD KEGYELT­JEI. Móricz mozi: BMX BANDI­TÁK. 22. szerda 15,30: ÚRHATNÁM POLGAR. Széchenyi-bérlet. 19,00: ÚRHATNÁM POLGAR. Vasvári-bérlet. A szocializmus megújulásának útja (15.) Kölcsönös bizalom Már három évvel az ellenforradalom leverése után, 1959. decemberében, az MSZMP VII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója kifejtette: „A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pár- tonkívüliek iránt. Őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a pártonkívüliek legszélesebb tömegeihez az eredményekről és a nehézségekről is. Három év alatt a párt és a párlon- kívüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség \ teremtette meg a kölcsönös bizalom nagy erkölcsi tőkéjét, j A párt sikerei döntően attól függenek, hogy ezt a kölcsö- ' nős bizalmat a jövőben tovább erősítsük.” Hogy a kölcsönös bizalom milyen nagy erkölcsi tőke, azt a magyar kommunista mozgalom negatív és pozitív j értelemben már nagyon sokszor tapasztalta. És azt is, j hogy milyen érzékenyen reagálnak a tömegek a bizalom- | ra. Ha a vezetés részéről bizalmatlanságot tapasztalnak, bezárkóznak, ha bizalmat, feloldódnak, és bevonhatók a i közös ügyek intézésébe. A bizalomteli légkörben a munka közben szinte elkerülhetetlen vezetési hibákat is máskép­pen ítélik meg, kijavítására esélyt adnak. Amikor viszont úgy érzik, hogy a vezetés mindentudónak képzeli magát, ^ és csak parancsolgatásra, utasítgatásra képes, megvonja, elvesztik bizalmukat. Ennek a parancsolgatást elvető kommunista munka­stílusnak kiformálásában, mint erről már szó volt az elő­zőekben, a kétfrontos harcnak volt meghatározó szerepe. A múlttal való leszámolásnak mintegy befejező aktusa volt az MSZMP Központi Bizottságának 1962. augusztus 14—16-i határozata ,.A személyi kultusz éveiben a mun­kásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértési perek lezárásáról." A koncepciós perek ügyében — állapította meg ez a határozat — 1953. óta volt több vizsgálat, azon­ban a teljes igazságot minden összefüggésében feltáró el­járás nem volt lehetséges, hiszen a rehabilitációt 1953—56 között éppen a perekért felelős személyek, vezető posztjai­kat felhasználva, akadályozták, 1956 után pedig a mun­káshatalom újjászervezése kötötte le a Központi Bizottsá­got. Most azonban mindenre fény derült, a határozat mé­lyen elemezte a törvénysértések nemzetközi és hazai okait, összefüggéseit, és ezek alapján a leginkább felelőseket, Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt 17 társával együtt kizárta a pártból. (Rákosi Mátyás, aki 1956 júliusában a Szovjet­unióba távozott, már életében soha sem tért haza Magyar- országra, és 1971, február 5-én hunyt el Gorkij városában.) Az MSZMP tömegmunkájának jellemzésére, és a párt­vezetés stílusára az évek során mindinkább elfogadott lett az emberközeli jelző. Ez az emberközelség azonban nem­csak hangot, magatartási formát fejezett ki, hanem elvi megfontolásokat is. Mindenekelőtt azt jelentette, hogy a pártnak nem elég csak egyszer megnyerni a tömegeket, hanem napról napra meg kell küzdenie az emberek bizal­máért, a tömegbázisért. A bizalom, a támogatás megnyeré­se azonban semmiképpen sem jelenthet elvtelen udvar­lást, de azt sem, hogy a vitákat kerülik, az elfogadhatat­lan nézeteket elhallgatják, megcáfolatlanul hagyják. Vi­ták, nézetkülönbségek kisebb-nagyobb kérdésekben az évek folyamán mindig támadtak. Például a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlődése, és persze a háztáji gazdálko­dás eredményessége nyomán a munkásosztály, és általá­ban a bérből és fizetésből élők körében újra és újra jelent­keztek parasztellenes hangulatok. Sőt, még olyan hangok is hallatszottak olykor, hogy az MSZMP „nem munkás-, hanem parasztpolitikát” folytat. Máskor bizonyos puri­tánkodók — nem függetlenül maoista hatásoktól — a fo­gyasztás emelkedésétől, a „fridzsiderszocializmustól". pon­tosabban ezen keresztül állítólagos kispolgári mentalitás és hatások eluralkodásától féltették a szocialista társadal­mat. Elsősorban az értelmiség körében újra és újra fel­törtek nacionalista jelenségek is. Régi elvtársak az ifjú­ságnak — többnyire divatszokásokra visszavezethető — viselkedési tünetei miatt nyugtalankodtak. A pártvezetés — olykor időben ugyan kissé elmarad­va a reagálással — sohasem tért ki a viták elől. Vagyis nem akármilyen egységre törekedett a tömegekkel, hanem olyanra, amelyben nem kellett elvtelen kompromisszumo­kat tennie. Mert persze kompromisszumok nélkül a biza­lom megnyeréséért folytatott harcban sein lehetett előre lépni. A pártvezetésnek nemcsak az „abszolút igazságot", még nem is csupán az ország, a dolgozó tömegek érdekeit kellett figyelembe vennie álláspontja kialakításában, és annak közlésekor, hanem számolnia kellett a tömegek tu­datosságának színvonalával, nézeteik adott állapotával, és hagyományaikkal, szokásrendszerükkel is. Hogy mindez a birtokukban legyen, a párt- és kormányvezetés tagjainak jó kapcsolatot kellett kiépíteniük a tömegekkel, vagyis a szó szoros értelmében emberközelben kellett lenniük. Va­lóban ettől az időtől lett gyakorlat, hogy a párt vezetői gyakran járnak a tömegek között, és ott „birkóznak" a problémákkal. E kapcsolatokban igyekezett a pártvezetés érvényesi- 1 teni azt az 1956. őszén tett fogadalmát, hogy szabad, őszin­te, szókimondó légkört alakít ki a pártéletben csakúgy, mint a szélesebb'- közéletben is. Ha nincs szabad légkör, akkor nem lehet megismerni a tömegek véleményét, és ez aláássa a bizalmat, akadályozza a tájékoztató és felvilá­gosító munkát, vagyis a megoldandó feladatokra való moz­gósítást is. Kádár János 1960. májusában a Hazafias Népfront kongresszusán így foglalta össze, mit kell azon érteni, hogy a párt nem „Hralkodik”, hanem hűen szolgálja a né­pet; „Pártunk mindenkori feladatának tekinti, hogy a kommunizmus eszméihez hűen, elvi engedmények nélkül, jól szolgálja a dolgozó nép érdekeit, és megvédje osztály- ellenségeink és a nemzetközi imperializmus mindenféle támadásával szemben. Az utóbbi években alapjában sike­rült kialakítani a pártnak azt a helyes munkastílusát, amely egyedül alkalmas eszméink megvalósításához, amelynek lényegét tegnap is helyesen fejezték ki itt eb­ben a néhány szóban: mindig együtt a tömegekkel. Ez azt jelenti, hogy minden jelentősebb feladatot előbb meg kell tanácskozni a tömegekkel, a tömegeknek tudniuk kell, hogy mit, miért és hogyan kell megvalósítani, és azután cselekedjenek egy akarattal. így igyekezett dolgozni a párt a Hazafias Népfront-mozgalom keretében is, erre törek­szik a jövőben is." Nemes János (Következik: Program és gyakorlat.)

Next

/
Thumbnails
Contents