Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-20 / 247. szám
Kelet-Magyarország 1986. október 20. A tárgyalóteremből kihal- latszik egy érces férfihang. — Bíró úr! Idehozom az egész falut, ha kell. Mindenki tudja, hogy úgy van, ahogy mondom. Hogy lehet megbüntetni azt, aki igazat mond? — Tényleg, hogyan? — kérdeztem a bírót, dr. Jenei Zoltánt, a tárgyalás után. — Nehéz eset — sóhajt fel. — Ez a méltatlankodó vádlott fűnek-fának dicsekedett, hogy viszonya volt egy asszonnyal. Addig-addig mesélte a részleteket, míg a nő magánvádas eljárást kezdeményezett — feljelentette rágalmazásért. A procedúra annak rendje-módja szerint meg is indult, csakhogy a bírósági gyakorlat szerint nem lehet elrendelni bizonyítást a női tisztességet támadó tények tekintetében. Így aztán hiába is lenne igaza emberünknek, meg kellett állapítanom a bűnösségét. Döntsenek az Érintettek Könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat — mint magánvádló — a sértett képviseli — olvasom a büntető eljárásról szóló törvényben. Mit jelent ez? — Arról van szó — magyarázza a jogalkalmazó —, hogy a felsorolt cselekmények olyan csekély mértékben veszélyesek a társadalomra, hogy elkövetői ellen csak akkor lép fel a büntető hatalom, ha a sértett kívánja. Hiszen csak ő döntheti el, hogy minek vesz egy adott cselekményt. Mondok egy példát: ha az apa felpofozza nagykorú gyermekét, pusztán az ifjúra tartozik, hogy feljelentést tesz-e, vagy jogosnak tartva az atyai fenyítést, megköszöni. — Ezek szerint jól meggondolja mindenki, mielőtt feljelentést tesz. — Az ember azt hinné, de nem így van. A törvény ■ nagyvonalúságával sokan visszaélnek. — Éspedig? — Az ide került ügyek jelentős részét némi kompromisszumkészséggel egymás között is el tudnák intézni az emberek. Ezt bizonyítja, hogy a megindult eljárások 60—70 százalékában kibékülnek az érintettek. Ha aludnának egyet a konfliktusra, és nem rohannának rögtön bíróságra, rendőrségre, időt, fáradságot és pénzt takarítanának meg (500 forintba kerül egy feljelentés) — s nem utolsósorban: lényegesen csökkenne a bíróság munkaterhe. Hamis bizonyítékok — A magánvádas ügyek 30 —Í0 százaléka végighalad a jogszolgáltatás rögös útjain és célhoz is ér ... — A mi szempontunkból igen, de az elégtételt keresés sértett szempontjából, nem mindig, mert a felelősséget gyakran nem tudjuk megállapítani. — Miért? — Mert a magánvádlót terheli a bizonyítás is, és mire az ügy ide kerül, már sokszor semmivel nem tudja alátámasztani állítását. — Pedig úgy hallottam, sokszor túl sok is a tanú. — Na igen. Az meg a másik véglet. Van úgy, hogy 5 —10 tanú is jön bizonyítani valamit, aztán kiderül, hogy ott sem voltak az eseménynél. Olyasmi is előfordul, hogy hamis bizonyítékokat produkálnak. Emlékszem olyan esetre, mikor egy nő úgy akarta megbüntettetni szomszédasszonyát, hogy sérüléseket okozott magának. Még vérnyomokat is produkált — szamócáiéból. — Mi ad okot leggyakrabban magánvádas eljárásra? — Legtöbbször könnyű testi sértés miatt kell eljárnunk. Csakhogy hiába állapítjuk meg ennek, vagy anIgazságot akarok! nak a felelősségét, a konfliktusra okot adó problémát nem tudjuk megoldani, legfeljebb tanácsot adunk a megoldáshoz. Régi elmérgesedett birtok-, kötelmi vagy más jogviták rejlenek ugyanis legtöbbször az ellenségeskedések mögött. Célok és eszközök Előttünk az írásszakértői szakvéleménnyel ellátott feljelentés. — Egy rágalmazó névtelen levél, írójának kilétére derül fény ennek segítségével. Sajnos, némelyek hátsó gondolattal jelentik fel azt, aki zavarja köreiket. Vannak, akik csak eszközként akarják felhasználni a büntető eljárást, például elvált házastársukat szeretnék kitetetni a közös lakásból, vagy az a szülő, amelyiket a bíróság váláskor nem találta alkalmasnak a gyermek nevelésére, szeretné megváltoztatni a gyermekelhelyező határozatot. Tudok olyan nőről, aki hússzor tett feljelentést férje ellen, hogy visz- szakapja a gyermekét. Mindannyiszor azt bizonygatta, hogy a férfi veri a kisfiút, és őt is — ha látogatóba megy. Egyébként a válóperes felek gyakran indítanak magánvádas eljárást — azt hiszik, előnyük származik abból, ha rábizonyítanak ezt-azt a másikra. A vádló egyben vádlott — Most tárgyalok egy ügyet, melynek főszereplője egy. falusi fodrászkisasszony, aki elhíresztelte, hogy két jóbarát csalja a feleségét — a másikéval. Mikor az érintettekhez is eljutott a pletyka, négyesben elmentek hozzá, és kérdőre vonták, honnan veszi, amit állít? A beszélgetésre a falu főterén került sor, s — a két házaspár elmondása szerint — a fodrászhölgy nem tudott mit mondani, viszont egyszer csak jajveszékelni kezdett: „Emberek, pofon vágtak!” Erre mindenki felfigyelt, de a bántalmazást nem látta senki. Komoly esetek — Érdekes ügy. Végül is hogyan határoztak benne? — Az eljárást a fodrász kezdeményezte, a pofozkodással vádolt férfi pedig vi- szontváddal élt. így most mindketten vádlók és vádlottak is egyszemélyben. Az elmondottakból az derül ki, hogy sokan meggondolatlanul, alaptalanul vagy hátsó gondolattal indítják be a jogszolgáltatás gépezetét. A magánvádas ügyek egy része azonban valóban alapos okkal indul és a sértettek megelégedésével zárul. Akad olyan is, amelyből közvádas eljárás lesz. Hiszen például, ha valaki egy baltával csak magánvádas eljárásra okot adó könnyű sérülést okoz, az lehet akár emberölési kísérlet is. Czine Gáspár Itt és most... N em elég a jó minőségű terméket előállítani, kereskedni is tudni kell. Erről győződtem meg legutóbb is egy prosperáló ipari szövetkezetünkben. A tőkés export alakulásában nagy szerepe van annak is, hogy az adott vállalat, vagy szövetkezet vezetői a nyugati üzleti életben mennyire jártasak, hogy a megbeszéléseken profiként, vagy amatőrként vannak jelen. Tapasztalat, hogy a nyugati üzletemberek az adott szóra legalább annyit adnak, mint az aláírt szerződésre. A tárgyalásokon valósággal fárasztják partnereiket. Például nemrégiben Milánóban egy tőkés cég képviselőjével reggel 8-tó! délután fél 6-ig beszélgettek, vitatkoztak, és még sem- r) miben sem állapodtak • meg. Amikor a magyar í fél mutatott 3 terméket, I s közölte az árukat, az olasz partner azokat félredobta, és mást kezdett nézegetni. Később mindig visszatért a félrehajított cikkekre, végül elfogadta az eredetit megközelítő árat. És — csak felkészülten szabad tárgyalni! Ismerni kell az itthoni háttéripar teljesítőképességét is, mert ott és akkor mindenre választ kell adni. Nem lehet később levelezni, telexezni. Nyugaton nem várnak. Ha nem megy, lőttek az üzletnek, hiszen sok a konkurens. (cselényi) Jól kezdett a Nyírség Jól kezdte a VII. ötéves terv időszakát a Nyírség Ruházati Szövetkezet. Az idei év első kilenc hónapjában a kollektíva túlteljesítette a Cipő, parkett«, Mit kínálnak megyénkből körítés és társai ^ _ »■ -■ _ ■ ^ az ipari szövetkezetek? A Skála-áruházak igazgatóinak a közelmúltban Nyíregyházán tartott tanácskozásán is szó volt arról, hogyan tehetnének az ipari szövetkezetek többet az áruválaszték bővítéséért. Mint rendszerint, ezúttal is kettőn áll a vásár, vagyis a kereskedelem és a szövetkezetek hajlandóságán — szögezzük le a KISZÖV szabolcsi szervezetének osztály- vezetőjével. Bengyel Gyula szerint nem mondhatjuk, hogy akár az egyik, akár a mási fél elzárkózna az együttműködéstől, amelyre számos szép példát találhatunk itt a megyében is. A számok egyébként önmagukért beszélnek: a szabolcsi ipari szövetkezetek évenként mintegy 500 millió forint értékű áruval jelennek meg a hazai piacon, s ennek egyötöde, azaz százmillió forint értékű termék a megyében talál gazdára. Kik viszik a prímet? Az itteni 35 hagyományos és 28 kisszövetkezet közül gyakorlatilag csak azoknak nincs kapcsolatuk a belkereskedelemmel, akik a szolgáltatásba n dolgoznak. Az arányok természetesen rendkívül eltérőek, hiszen például a termékeinek kilenctizedét exportáló Nyírség Ruházati Szövetkezet lényegesen kevesebbet szállíthat az it- honi partnereknek, mint mondjuk az evőeszközöket készítő, még helyét kereső, most stabilizálódó fehérgyarmati kisszövetkezet, a FE- TEFÉM. A prímet a ruha- és cipőipar viszi. Az e területen működő szövetkezetek egy része saját boltot is nyitott. Ilyen üzlet van Nagykállóban, Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Nyíregyházán. A szövetkezetek számára azonban nem ez a megoldás hozhatja az igazi piaci jelenlétet, a saját üzletek inkább csak színesítik a palettát. Érdekek egyeztetése A már említett tanácskozáson született az az ötlet, hogy a nyíregyházi és a nagykállói cipőipari szövetkezet a Skála-Coopon keresztül lépjen piacra. A Skála nagy tételben vásárol, és rajtuk keresztül az áru egy része visszajuthat a megyébe. Mindez azért olyan fontos, mert jelenleg a kereskedelem és a szövetkezetek kapcsolatának szorosabbra fűzését épp az hátráltatja, hogy a megye kereskedői csak kis tételben tudnak és szándékoznak vásárolni. A fenti megállapodás tehát — ha gyümölcsözőnek bizonyul — közös nevezőre hozná az érdekeket. Árnyékot vetnek a kapcsolatokra az árviták is: a szövetkezetek által kínált termékek egy részének árát itt a megyében egy kicsit sokallják, másutt inkább elfogadják, és ezzel magyarázható az is, hogy élénk az együttműködés az ország nagykereskedelmi szervezeteivel. Zsaluelem Nisvárdárél összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a megye ipari szövetkezeteinek és a helyi kereskedelemnek a kapcsolatában számos olyan tartalék rejlik, amit érdemes feltárni és kihasználni. Néhány további példa arra, mit kínálnak, illetve mit kínálhatnak az itteni szövetkezetek a kereskedőknek. A Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari Szövetkezet bútorokat, kerítéselemeket, a gá- vavencsellői vegyesipari bőrdíszműárut. Tiszalökről parketta, Üjfehértóról pedig a magánlakás-építésekhez is jól használható Durisol falazóelemek állnak a kereskedelem rendelkezésére. Mán- dokon az épületbádogos termékek szinte teljes skáláját gyártják. A nyíregyházi Elekterfém fém és üveg kombinációjával készült csővázas bútorok (asztalok, székek, térelválasztók) készítését kezdte meg, a BNV-n már be is mutatkoztak vele, a közönség nagy, a kereskedelem ma még mérsékelt érdeklődésére. Ugyancsak a magánerőből építkezők láthatnák hasznát annak, ha a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezetnek sikerülne vállalkozót találni az általuk gyártott zsaluelemek kölcsönzésére. Mindez olyan lehetőség, amivel a mostaninál nagyobb mértékben lehet élni. (gm) Teszt a Szabolcs étteremről Laptársunk, a Képes 7 minden számában találhat* egy vendéglőteszt, amikor inkognitóban egy-egy neves helyet keresnek fel. Legutóbb a nyíregyházi Szabolcs étteremben jártak. Dióhéjban tapasztalataikról. Ami tetszett: szép terítés, gyors kiszolgálás. Imponáló választék, elfogadható, mi több, első osztályhoz mérten kedvező árakkal. Ízletes ételek, kellő adagok. Ami nem tetszett: a hangulat nélküli, jellegtelen berendezés, a túl hangos zene, a felszolgálási hibák, a számlázási „tévedések”. Az eredmény: a miximálisan adható 99 pont helyett 84-et regisztráltak a tesztben. Megjegyzésünk: elsősorban figyelem kérdése, hogy a hibákat kijavítsák, ügyeljenek a színvonalra. (lb) rr Őszi számadás T engeri aránylik az eresz mentén, a szőlő levele között. Az izabellát már leszedték, a hegyről is behozták a szőlőt. Már ki is forrott a bor a pincében. Mind az ezer liter. A gazda, Bede Sándor bácsi elégedett. Pihen az udvar közepén a tuskán ülve, míg élete párja tisztítja a kacsát. Vasárnapra. Az arany őszi nap besüti az udvart, békésen pihen macska és kuiya, talán csak a legkisebb, a leghuncutabb nem nyugoszik a kacsa lérható belsőségeitől. Csendesen beszél a gazda és a felesége. A nyárról, a munkáról, a hiányzó esőről, a korán elment fiúgyermekről, a télre készülésről. Fonott kosárban kiteszik közénk a szőlőt. Együnk. Van valami csodálatosan békés ebben az együttlétben. A tarpai gazda szerbe-számba vesz mindent, ami ez évben történt. Mögöttünk a pulyka, a tyúk, a kacsa berzenkedik a drót mögött. Csendes a szó, a bölcs a gazda, mindenről csak annyit mond, amennyit kell. A ház melletti sárga virág különös színt kap a lemenni készülő naptól, ősz van. A munkát elvégzett ember nagy számadásának ideje. Eszembe jut: nem sokkal ezelőtt Szűcs Elekéknél, fent a hegyen hasonlóan folyt a szó. Szőlőről, répáról, borról, termésről. Arról, hogy már pucolják a diót, hogy kevés volt a szilva, de édes. Meg arról, milyen lesz a tél, mit készít a következő tavaszra? Jók ezek a csendes, halk, őszi beszélgetések. A gazdákkal, akikben ott az évezredes tapasztalás, akik az évszak szerint élnek. Akik talán több tudói, mint amit feltételezünk. Bölcsességük ott rejtezik a kevés szóban. Mert nem bonyolultak, amikor a jövőről van szó. Keményen kell dolgozni. Minden nap. Tavasztól a betakarításig. Csak az számolhat ilyenkor jót és jól, ki tette a dolgát. Bürget Lajos Dzsekik — farmerból A Modern Talking együttes által népszerűsített, használt farmernadrágból összeállított dzsekiket készítenek a tyuko- di Kossuth Termelőszövetkezet varrodájában. Ebben az évben a Debreceni Ruhagyár részére bérmunkában 1500 dzsekire kaptak megrendelést, de a közeljövőben megkezdik a gyermekdzsekik varrását is. A nadrágból varrt farmerdzsekik az egyik NSZK-beli partner részére készülnek. Képünkön: Tardi Jánosné. (Császár Csaba felvétele) 2 _____ tervet, az árbevétel csaknem 35 millió forint lett. Év végére így a célként meghatározott 45 milliós termelési értéktől többet tudnak elérni.
