Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-20 / 247. szám
1986. október 20. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére Mindenekelőtt megköszönöm az olvasóknak hozzám intézett kérdéseiket. Egyúttal elnézést is kérek, mert mindegyiküknek nem tudok e rovat szabott terjedelme miatt válaszolni. Akik olvassák írásaimat, tudják, hogy elsősorban gazdaságpolitikával, azon belül pedig mezőgazdaságunk kérdéseivel foglalkozok. A kérdések közül tehát ma azokból gyűjtöttem csokrot, amelyek ezen ágazat ismerőit, az itteni problémák szenvedőit érintik. Többi levélírómnak később válaszolok. Elsőként mindennapi kenyerünkkel kapcsolatban. A kenyér minőségét leginkább a búza sikértartalma határozza meg. Ennek javítása érdekében született a közelmúltban -endelet, amelynek értelmében a magasabb sikértartalmú búzáért a gabonaipar felárat fizet. Amióta a rendelet érvényben van, egyfolytában vita tárgya. Szécsi Zoltán, a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet főmérnöke kifogásolja, hogy a 27 és 34 százalék nedvessi- kér-tartalom között ugyanannyi a felár, holott a különbség jelentős. Makrai László, a gabona- forgalmi és malomipari vállalat igazgatója elmondta, hogy „a szabály az szabály, a IV 58 (1985 ÁT. 50) ÁH— MÉM rendelet utasítását nem áll módjukban áthágni.” Nem ennyire „sarkos” azonban a helyzet. A témáról beszélgetve szóba került, hogy a vállalatnak mennyiben van ez a bizonyos intézkedés. Külön tárolók az eltérő minőségű búzatételeknek, és az ezzel járó pluszköltségek és még lehetne sorolni. A rendelet betűje helyett annak szellemét lenne érdemes szem előtt tartani. A minőség javítása népgazdasági érdek, ez mindkét fél előtt nyilvánvaló. Talán azért van — és talán egyelőre — ekkora távolság az alsó és felső határ között, hogy az indulást a nagyobb tűréshatárral megkönnyítsék. Vigasznak csak annyit, hogy 34 százalék fölött csak többet adnak, így tehát az egészen kiváló minőség tényleg magasabban értékelt. Kiegészítésül pedig: a vállalat csak előzetes megállapodás — tehát tulajdonképpen céltermeltetés — alapján köteles átvenni a minőségi búzát, de ezt még egy partnerével sem alkalmazta, mindenkitől átvette a felkínált és alkalmas árut. Varga Gyula, a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet főmezőgazdásza szerint igazságtalanság éri a termelőt az átvételnél, mert a sikértartalom a tárolás folyamán még emelkedik, így a gabonaforgalmi ingyen kapja meg a különbséget. Herczeg Attilának, a GMV meo-vezetőjének válasza elé egy megjegyzés: a már említett százalékhatárokon belül úgyis hiába emelkedik. Tehát: a búza nedvessikérvizsgálatát a Magyar Szabvány 5367/12—76 rendelkezése alapján végzik. Sem ebben, sem a szakirodalomban nincs olyan utalás, ami szerint a tárolás időtartama befolyásolná a sikér mennyiségét. A gyakorlati tapasztalat sem utal ilyen tényre. A tárolási körülmények és a táV álaszol Esik Sándor újságíró rolás időtartama a nedvessi- kér minőségére lehet hatással. Hozzáteszem, hogy az lenne jó, ha már a sikér minőségét is megfizetné az átvevő, egyelőre azonban a mennyiségi ösztönzés körül is elég vita dúl. Miért közömbös a biztosítónak, hogy a belvíz sújtotta gazdaságok használnak-e al- talajlazítót vagy sem? Ilos- vai Péternek, a Növénytermesztési Minősítő Intézet megyei kirendeltsége vezetőjének tudomása szerint nagyon sok helyen már el is adták az ilyen munkagépeket. A biztositónak premizálni kellene a használatát és szankcionálni a hiányát. Csökkenne a belvizes föld területe, de a kifizetett kártérítés is. — Az Állami Biztosítónak nem feladata, sem funkciója, hogy a gazdaságok termelési, illetve művelési módszereit meghatározza, befolyásolja, vagy ösztönözze — kaptuk a felvilágosítást Fehér Lászlótól, a megyei fiók igazgatójától. Annyiban egyetért viszont a kérdést felvetővel, hogy a biztosítónak nem mindegy mennyi kártérítést fizet ki a gazdaságoknak. A vízkárok csökkentésére a biztosítás mégis megfelelő ösztönzőket tartalmaz. Viszonylag magasabb áron veheti igénybe a vízbiztosítást az a gazdaság, amelynek ötéves átlagban a díj- és káraránya magas és olcsóbban, amelyiknél ugyanez alacsonyabb. Aki ennek tudatában van, az alkalmazza az altalajlazítót és más eszközöket is. Sira Gyula, a kölesei Kossuth Termelőszövetkezet főmezőgazdásza: ' az aszálykárosult gazdaságok megsegítésére született rendelet azoknak juttat pénzt, akik gyengén gazdálkodnak, mert ott hamarabb érték el a kritikus terméskiesést, és azoknak nem jut. akik a legtöbbet tették a termés megmentésére, mert kevesebb kiesésük volt, mint amennyivel bekerülhettek volna a megsegítendők körébe. Pázmány Sándor, a megyei tanács közgazdasági csoportvezetője elmondta, hogy az aszály elsősorban a Nyírséget érintette, a szatmári és beregi gazdaságokat kevésbé. Bázisként az előző három évet vették figyelembe, amelyekből elhagyható az aszályos, illetve a belvizes esztendő. Még további finomítások is voltak, a lényeg azonban — és ez már e sorok írójának véleménye is: olyan szabályzatot kidolgozni, amely minden gazdaság „testére szabott”, nem lehet. Ötödiknek indult a megyében, de már az első napon sikert könyvelhetett el. A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat az árualap bővítésére kiadott lakossági kötvényéből október 15-én több, mint tízmillió torint értékű talált gazdára. Így minden reményük megvan arra, hogy november 20-ig a másik tízmillió értékű kötvény is gazdára találjon. SZERKESZTŐI Gyorsabban megvalósuló célok — És nemcsak remény, hanem valóság, hogy a karácsonyi vásár idején bővebb áruválasztékkal állunk a vásárlók rendelkezésére — mondja Ivanov István, a vállalat igazgatója. — A kötvény kibocsátásának ugyanis az a célja, hogy frissítsük, bővítsük árukészleteinket. Gázvezeték Naményban Két éve kezdődött az új lehetőség: a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok fontos céljaik megvalósítása érdekében lakossági "kötvényeket is bocsáthatták ki. ök mintegy előleget vettek fel a későbbi haszon reményében, míg azok, akik valamilyen ok miatt nem akarták elkölteni megtakarított pénzüket, kedvezően fogadták az új formát, amely általában 11 százalékos kamatot ad, visz- szafizetését az állam szavatolja. A gyakorlat szerint 5 —7 évre kérik a pénzt (tulajdonképpen kedvezőbb feltételekkel, mint ha hitelt vennének igénybe), s az utolsó három-négy évben kezdik meg a törlesztést, míg a kamatot évenként fi- ; zetik vissza. — A legnagyobb örömük j azoknak van, akik olyan ut- : cákban laknak, ahol a gáz- i vezeték elhalad — vélekedik Miklós Elemér, a Vásáros- naményi Városi Tanács elnökhelyettese. — Ugyanis a megvalósítás végén tartunk, négy és fél kilométer vezeték épült meg abból a tízmillióból, amit kötvényként kibocsátottunk. A visszafizetés, a kamatok ugyan terhe- | li:k a tanácsi költségvetést, | azonban ha a tervidőszak j végén szánjuk rá magunkat ! az építésre, akkor az ár- I emelkedések miatt ugyanennyibe került volna. 2ő új busz Íme, az egyik példa, amelyik bizonyítja a kötvény hasznát. Ugyancsak sok ezren tapasztalhatják — az utazási körülmények változatlanságában, az új autóbuszok által nyújtott kényelemben, biztonságban —, hogy a Szabolcs Volán Vállalat nem hiába bocsátott ki tavaly 40 millió forint értékben lakossági kötvényt. — Január első napjaiban fogyott el az utolsó kötvény — tájékoztat Mezősi Tibor gazdasági igazgatóhelyettes. A legújabb megyei kötvény: az iparcikk-kiskeré. — Az Ikarus is teljesítette megrendeléseinket, 26 új busz járja az utakat, melyeket a kötvények árából vásároltunk. Időt nyerni Mátészalkán, a Szatmár Bútorgyár előtt bárki láthatja, hogyan magasodik egy új raktár és szociális épület tömbje. Építésébe úgy tudtak belekezdeni, hogy kötvényt bocsátottak ki. Közben a vállalat más, export- növelő célokra is vett fel hitelt, ezért az eredetileg tervezett 40 millió helyett csak a gyorsan elkelt 30 milliót használták fel a kötvényből. — Az építkezés indult a kötvényből, a többi célra szükség volt a hitelre — állítja Berecz András műszaki igazgatóhelyettes. — Az időnyerés volt a célunk, ez megvalósult. Ugyancsak beruházási célra, az energiatakarékos főzőlapok gyártására bocsátott ki kötvényt a kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalat. KERÜLGETIK A megye székvárosának 1' Tanácsköztársaság teré- §| re a Jókai térről, a buszállomás felől nem lehet gépjárművel behajtani. Az Ip út torkolatát beton virágedényekkel zárták el. i Ám egyes gépkocsivezetők igen leleményesek. : ahelyett, hogy visszafordulnának és mennének a rendes úton, fölhajtanak §1 a gyalogjáróra, s a jövő- |i menőkkel mit sem törődve, megszegik a tilalmat. Büntetlenül. SZEMÉT Természetes, hogy taka- 11 rítják a város utcáit. A taligára rakott szemetet tárolóhoz furikázzék, és f| abban helyezik el. Majd | | elszállítják. A tág, forgalmas tér egyik szögletében is van M $£ ..... i- jjüSS&ÜSÜS ' Ü I A S| tároló szeméttartály. Tolja hozzá a talicskát a köz- tisztasági dolgozó, és annak rendje szerint kiüríti. A lehullott szemetet is összesepri, s lapátolja, ahová való. Másik dolgozó érkezik tele talicskával. S ő már a lehullott szeméttel any- nyiban fárasztja magát, hogy hanyagul csak a tartály alá sepri. GONDOSKODÁS Fiatal asszonyka ül az egészségügyi szakrendelő fehér padján. Mellette s, aagjgfli 8» ■ négy-öt év körüli kisfiú. ff ölébe veszi a cifra rek- lámszatyort az asszonyka. || Zsírpapírból szendvicset hámoz elő. — Egyél te is, Zsoltika || — hangzik gondoskodóim. — Nem kérek anyu. Nem vagyok éhes — szól elhárítóan a gyerek. — Légy szíves és egyél, fi ha mondom! — S a fiúcska kezébe is nyom egy |§ szendvicset. A gyerek kelletlenül vé- §| géz néhány kicsi harapást. §| -miután szinte nyöszörgi: §§ — Nem kell, anyuka. Nem bírok enni. Anyuka fennhéjázón biggyeszti rúzsos ajkát. — Ott a szemétbögre a sarokban. Tessék bedobni ! A csaknem egészen tel- H jes étekdarabot... Asztalos Bálint — Éppen most szóltak vissza az Állami Fejlesztési Banktól, hogy mind elkelt. Az utolsó tételeket a bank vette át — tájékoztat Csehi István gazdasági igazgatóhelyettes. — Ez a nyolcvanmillió is hozzájárul ahhoz, hogy megkössük a szerződést, jövő nyáron már üzembe helyezzük a gyártáshoz szükséges elektromos olvasztó- kemenoét. Az új termék mintadarabjai már elkészültek, várjuk a minősítést, a felhasználó kiválónak tartja őket. A kötvények forgalmazói az Állami Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank. Megindult a kötvénypiac, az adásvétel is — bár kisebb mértékben. Éppen a Volánkötvénynél pedig néhány nap múlva, november elsejétől mehetnek bármelyik MNB-pénztárba a tulajdonosok, hogy a szelvények alapján kifizessék a kamatot. Kelendőbb: a nagyobb címlet — Az év első felében 11 féle kötvényt forgalmaztunk — összegez Juhász Margit, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának számviteli osztályvezetője. — Sokan érdeklődtek, vásároltak olyanokból is, amelyeket más megyében bocsátottak ki. így 2100 darab kelt el, 26 millió forint értékben. A tapasztalat pedig az, hogy gokan a nagyobb címletű, ötvenezer forint értékű kötvényt keresik, a Volánnak az ötezer forintos kelt el legnehezebben. A pénzügyi szakemberek úgy vélik, a könnyebb kezelhetőség miatt választják ezt a formát. — Most jönnek a nagyobb kibocsátások. Általában év vége előtt több a lakosság pénze, így megélénkül a forgalom — mondja Juhász Margit. — A megyében most a tiszavasvári áfész tervez kötvényt kiadni, hatéves lejáratra, 25 millió forint értékben. Lányi Bolond H iába minden fohász (legalábbis e sorok írásáig), nem jön az eső, amelyet immár nemcsak a mező- f gazdászok, a hajósok, a halászok és még jó néhány szakma művelői várnak, hanem mindenki. A nyíregyházi meteorológiai főállomáson szeptemberben nem mértek csapadékot — mert nem volt. A szatmári emberek október közepén többnyire gumicsizmában szoktak járni, most szandálban járnak. Dombrád és Tokaj térségében szünetel a hajóforgalom. Megyeszerte nehezen boldogulnak a szántó traktorosok. A tavasz óta tartó aszály nyomasztó, s nem csak lélektani, sajnos jelentős anyagi hatása is van. Bő száz éve mérik, regisztrálják hazánkban a * csapadékot, így elmond- j ható, hogy az évszázad 1 aszályát éljük. A nyíregy- j házi mérőállomáson j augusztus 18-án és 19-én 1 28 mm esőt mértek, azóta j tulajdonképpen semmit, j Az itteni szakemberek s ti adatai szerint 1946-ban volt ilyen száraz szeptem- bér. de 1946-ban legalább a többi hónap bő esőt hozott. Több szabolcsi tele- I pülésen kiapadtak az ásott | kutak. Igen csak „sovány" j lett szőke folyónk, a Ti- I sza. A vízügyi igazgatóság [ szakemberei a múlt héten I Tiszabecsnél mínusz 202 i cm-t mértek, ez negatív rekord. Záhonynál mínusz három méter közelében mutatott a mérőjük, utol- ' jára 1943-ban volt ilyen t sekély Záhonynál a Tisza. A Szabolcsi Közös Halászati Vállalat dolgozói a szokásosnál gyakrabban vesznek vízmintát, és , gyakrabban kérik a zsili- [ pék megnyitását, hogy a ' halaknak biztosítsák a ' szokásos életteret. Csak • az égi zsilipek megnyitása \ segítene például a kisart | csordán, amely már a múlt hét elején csak a száraz fűcsomók tövét ha- rapdálhatták. Sajnálni valók a traktorosok, a kovácsok és a hegesztők is, mert az őszi mélyszántásnál egyre-másra eltörnek j az ekevasak. A nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke péntek délután elmondta, hogy a szokásosnál kevesebb ekefejjel is nehéz feltörni a kötött talajt. A Ságváriban a traktorosok teljesítménye 30 száza-- lékkai kisebb a szokásosnál, ezért a vezetőség humánus döntése alapján 30 százalékkal leszállították a traktorosok normáját. És a traktorosok porlepte kabinjukban nagyobb erőfeszítéssel, több üzemanyag felhasználásával éjt nappallá téve irányítják a gépüket, meg- I vetik az ágyát a termésnek, jövő évi „kenyerünknek”. Nem csak a traktorosok kitartása miatt lehetünk bizakodóak. A meteorológusok előrejelzése szerint a hét elején már esőre számíthatunk. Nem bánnánk, ha e lapszámunkat is szakadó esőben vinnék majd szerteszét a postások. Bizonyosan ők sem. Nábrádi Lajos Aszály
