Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

4

Kelet-Magyarország

1986. október 18

Munkagazdasági konferencia

Kihasználatlan lehetőségek

Munkagazdasági konferencia kezdődött pénteken délelőtt Budapesten, az Építők Székhazában, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében. A tanácskozás középpontjában a hatékony foglalkoztatással, a teljesítménykövetelményekkel. az ösztönzéssel kapcsolatos kérdések állnak.

A gazdasági szakemberek legutóbb öt évvel ezelőtt vitatták meg a munkaügyi folyamatok tapasztalatait és főbb tendenciáit. Az azóta eltelt időszak nem hozott lényeges javulást a foglalkoztatás hatékonyságában. A munka termelékenységének emelkedése nem érte el VI. ötéves népgazdasági tervben előirányzott gazdasági növekedéshez szükséges szintet. Kedvezőtlenül változott a munkaerőforrás összetétele; a tervidőszak végére 3 százalékkal csökkent az aktív keresők száma. A vállalatok munkaerőigénye — bár folyamatosan mérséklődött — még mindig jóval meghaladja a lehetőségeket. A hiányzó munkaerő pótlására nem használták fel kellőképpen a rugalmas foglalkoztatási formák, a napi feladatokhoz jobban igazodó munkaidőbeosztások szélesebb körű bevezetésében rejlő lehetőségeket. A tervidőszak utolsó két évében háttérbe szorultak azok az üzem- és munkaszervezési intézkedések is. amelyek segítségével mérsékelni lehetett volna a létszámgondokat.

Az elmúlt ötéves tervidőszak során többször is változott a keresetek szabályozásának formája. A népgazdaság egészében 1985-ben vezették be a korábbiaknál rugalmasabb, a teljesítmények ösztönzésére nagyobb lehetőséget adó új keresetszabályozást rendszert. A vállalatok nagy része azonban nem élt a keresetek nagyobb mértékű differenciálásának lehetőségével és a tapasztalatok alapján az is megállapítható, hogy a teljesítménykövetelmények lazultak. A keresetek végül is sok területen elszakadtak a valós teljesítményektől.

A mostani konferencia e folyamatok elemzésével, a várható főbb tendenciák vázolásával kíván hozzájárulni a népgazdaság fejlődését segítő munkaügyi feladatok meghatározásához.

Koppenhága

folytatja munkáját a béke-világkongresszus

Félidejéhez érkezett a koppenhágai béke-világkongresz- szus. A sokszínű, változatos programokat kínáló találkozó pénteken új formában folytatta a munkát: egész napon át fórumkeretek között folyt a vita arról, hogyan lehet a különböző békemozgalmakban résztvevőket konkrét akciókra összefogni.

A nyolc fórum résztvevői megvitatják a nukleáris, vegyi és más tömegpusztító fegyver csökkentésének és felszámolásának módozatait, a fegyverkísérletek betiltásáért teendő erőfeszítések konkrét formáit, a katonai költségvetések csökkentésének lehetőségeit, a világűr militarizálásának kérdését, atomfegyvermentes övezetek létesítését, az európai biztonság bonyolult témakörét, a regionális konfliktusoknak a világ békéjét fenyegető hatását — ezen belül az iráni—iraki konfliktust, Afrika déli részének helyzetét és az Afganisztán körüli kérdéseket, mely utóbbival kapcsolatban néhány zavarkeltésre irányuló kísérlet is történt.

Kiemelkedő eseménye volt a kongresszusnak az a kerek- asztal-beszélgetéssel egybekötött sajtókonferencia, amely „A reykjaviki szovjet—amerikai találkozó európai szemszögből” címet viselte.

Pályázat külföldi egyetemi

tanulmányokra

A Művelődési Minisztérium az 1987—88-as és az 1988 —89-es tanévre külföldi egyetemi tanulmányokra nyilvános ösztöndíjas pályázatot hirdet az alábbi szocialista országokba: Bolgár

Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Kínai Népköztársaság, Lengyel Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság. Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió.

Külföldi egyetemre csak azok a 25 évesnél fiatalabb, nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok pályázhatnak, akik hazai gimnázium vagy szakközépiskola IV. osztályos tanulói az 1986—87- es tanévben, vagy ugyanebben a tanévben a választott szaknak megfelelő egyetem, főiskola elsőéves hallgatói, illetve üzemben, vállalatnál dolgoznak, s érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek.

A választható szakokról, a jelentkezés módjáról, a felvételi vizsgákról, az ösztöndíjasok juttatásairól a Művelődési Minisztérium pályázati felhívást hirdetett meg. Ezt,

illetve a jelentkezési lapokat valamennyi középiskola, felsőoktatási intézmény, valamint a megyei, illetve a kerületi tanácsok művelődési osztályai, a pedagógiai intézetek, továbbá a külföldi képzésben érdekelt szakminisztériumok és főhatóságok megkapták. Az említett intézményeken kívül az MM tanulmányi osztálya (Budapest, V. kerület, Dorottya utca 8., telefon: 186-287) is ad felvilágosítást.

A külföldi ösztöndíjra a jelentkezéseket 1986. december 5-ig kell benyújtani a pályázati felhívásban közzétett feltételek szerint. A felvételi vizsgákat 1987. január végén tartják.

1986. október 18., szombat 1986. október 19., vasárnap

KOSSUTH RADIO

8,25: Családi tükör. — 9,00: Kandúr Kázmér. Zenés mese.

— 9,11: Ismét— a javából! —

10,39: Rádiókabaré. — 12,30:

Déli zeneparádé. — 13,20: Népzenei példatár. — 13,30: Kontinensek, szántóföldek. — 14,20: Mindennapi irodalmunk. — 14,50: Régi híres énekesek. — 15,10: Új Zenei Újság. — 16,00: 168 óra. — 17,30: Népdalelőadók albuma. — 18,45: Visszaadni az emberek hitét. Dokumentum- műsor. — 19,38: Verbunkosok.

— 20,00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21,00: Vészi Endre köszöntése. — 22,10: Sporthíradó. — 22,25: Hangverseny- termekből. — 23,32: Operaötösök.

PETŐFI RÁDIÓ

8,11: Színes népzene. — 9,05: Hétvége az egyetemen. —10,30: Szimfonikus táncok. — 11,05: Könnyűzene. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.05: Százszorszép Klub. — 14,00: Magunkat ajánljuk. — 15,55: Rutt- kai Éva kedves versei.

— 16,15: Sport. — 17.05: Ritmus. — 17,30: Belépés nemcsak tornacipőben. — 18,30: Zenélő filmkockák. — 19,05: Népzene. — 19,30: Leo Fall:

Pompadur. — 21,05: Könnyűzene. — 22,00: Stabat Mater.

Változatok egy fájdalomra. — 23,10: Sporthírek. — 23,15:

Dzsesszmuzsika.

3. MŰSOR

7,00: In limba materna. — 7,30: V materinskom jazyku.— 8,17: Orgonahangverseny. —

9,25: Carlo Bergonzi hangversenye. — 10,30: Slágerlista. — 11,00: Hangfelvételek felsőfokon. — 12,07: Kamarazene. — 12.30: Iskolarádió. — 13,05: Kívánságműsor. — 14.05: Lemezbörze helyett. — 15.00: Kritikusok fóruma. — 15,10: Brahms: I. szimfónia. — 16,00: Chopin- művek. — 17,00: Schütz-motet- ták. — 17.20: Bach: h-moll szonáta. — 17,40: Bizet: Carmen. — 18,39: Régi hangszerek világa.

— 19,05: A Venetói Szólisták.

— 19,35: Jandó Jenő hangversenye. — 20,05: A magyar nyelv századai. — 21,05: Operaáriák.

— 21,35: Zenekari muzsika. — 22,17: Johny Cash felvételeiből.

— 22,47: Optimisták.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

8,00: Hírek. — Lapszemle.— Évfordulón'aotár. — 8.20: A héten történt, összeállította: Has- kó József. — 8.40: Hétvégi teríték. zenével. A tartalomból: Hobbim! krof on. — A evémánt- diplomás (Pálfi Balázs) — Amatőrök műhelyében (Antal István). — 9,58—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Horvát Péter)

MAGYAR TV

8,30: Unser Bildschirm. Német nemzetiség! műsor. (Ism.)

— 8,50: Foxi Maxi kalandjai.

Amerikai rajzfilmsorozat.

(Ism.) — 9.10: Tízen Túliak

Társasága. (Ism.) — 9,50: Fiatalod pályaközeiben. 2. A hamg- szerész. (Ism.) — 10.15: Rabszolgasors. Brazil tévéfilmsorozat. (Ism.) XV/7. — 11,20: Autómotorsport. (Lsm.) — 15,05:

Sportmúzeum. Bíródra magyar. . . — 15,35: Végvári históriád — Várjátékok. Honismereti vetélkedő. Sárospatak—

Eger—Gyula. — 17,00: Tévéhíradó. — 17,15: Jogi esetek.

— 18,00: Élet a Földön. A sivatag meghódítói. Angol film.

— 19,05: Tévétorna. — 19,10:

Esti mese. — 19,30: Tévéhíradó.

— 20,00: Vers — mindenkinek. Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenc. Elmondja: Kozák András.

— 20,05: Linda. Panoptikum. — 21,00: A hét műtárgya. Barokk edények a Holicsi fajianszgvárból. — 21,05: Parabola. — 21,35: Sidney Lumet-sorozat. Kánikulai délután. Amerikai film. (1975). - 23,30: Tévéhíradó. — 23,40: Himnusz.

2. MŰSOR

17,30: Miért nem dalol az

uborka? — Tizenöt évesek beszélgetnek a szerelemről. — 18,15: Mafilm-magazin. — 18,25: Mit ér a ló. ha magyar? Riportműsor. — 19,00: Periszkóp.

— 19,30: Az Andok hegyi ösvényein. NSZK ismeretterjesztő rövidfilm. (Ism.) — 20,05:

Cerro Mayor. Portugál film. — 21,30: Zenebutik — Berlinből.

ROMAN TV

13,05: Hétvégén. — 14,45: A

hét politikai eseményei. — 19,00: Tv-híradó. — 19,20: Tv- enciklopédia. — 19,45: Szórakoztató műsor. — 20,30: Az ész diadala. Játékfilm. — 22.20: Tv-híradó.

SZOVJET TV

12,30: Hírek. — 12,45: A század elején — film. — 12,45: Nyilvánvaló — hihetetlen. — 15,30: A világ népeinek művészete. — 16,10: Rajzfilmek. — 16,40: Hírek. — 16,45: A cirkusz porondján. — 17,50: Bűncselekmény — film. I. rész. — 19,00: Híradó. — 19,40: Szombat este.

— 21,25: Hírek. — 21,30: Ritmikus sportgimnasztika Világ Kupa. — 22,25: Búcsú Peterburg- tól — film. — 23.59: Hírek. — 0,04: Visszaadom a képet.

19., vasárnap

KOSSUTH RADIO

7,30: Találkozások. — 8,10: öt kontinens hét napja. — 8,25: Énekszóval, muzsikával. —9,00: 15 éves a Nyitnikék. — 10,05: Édes anyanyelvűnk. — 10,10: Szimfonikus zene. — 11,00:

Gondolat — jel. — 12,50: Harminc perc alatt a Föld körül.

— 12,45: Egy korty tenger. — 12,55: Operettfelvételek. —13,20: Az élő népdal. — 13,30: Szonda. — 14,10: Művészlemezek. — 14,44: Egy rendező naplójából.

— Básti Lajosról. — 16,05: Verdi: Simon Boccanegra. — 17,00: Jelen időben. — 17,30: Évfordulók nyomában. — 18,40: Leselkedő. — 19,35: Liszt nyomában. — 20,40: Európaiak Velencében. — 21,00: örökzöld dallamok. — 22,10: Sporthíradó. — 22.25: Szenthelyi Miklós hegedül. — 23,25: Operakettősök.

PETŐFI RÁDIÓ

7,05: A római katolikus egyház félórája. — 7,35: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Hát ti mit képzeltek? — 8,49: Az

MRT Gyermekkórusa énekel. — 9,10: Slágerről slágerre. — 9,50: Karinthy Színpad. Karc — őszi kiadás. — 11,10: Vasárnapi koktél. — 12,03: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,55: Sport. — 13,05: Mit hallunk? — 13,30: Hattyú az udvar fölött. — 14,00: Nyuszifül és vízitorma. — 14,52: Francia pásztorénekek. —15,05: Táskarádió. — 16,00: Poptarisznya. — 21,05: Társalgó. — 22,30: Kellemes pihenést!

3. MŰSOR

6,00: Népszerű muzsika. —

8,11: Komoly zenei zsákbamacska. — 10.00: Új Zenei Újság. — 10,45: öt kontinens hét napja. — 11.00: Zenekari muzsika. — 12,29: Az MRT Énekkara énekel. — 12,55: Kis magyar néprajz. — 13,05: Eszperantó híradó. — 13,15: Világhírű előadóművészek. — 14,10: Helsinki nemzetközi rockfesztivál. — 14,45: Szimfonikus zene. — 16,00: Kegyelemkenyéren. Dráma. — 17,06: Beethoven: B-dúr trió. — 17,30: Régi magyar táncok. — 17,42: Wag- ner-operák. — 18.30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In

der Muttersprache. — 19,35: A Bartók Vonósnégyes játszik. — 20,25: A soproni Stornó-gyűj- temény. — 20,45: Szimfonikus

zene. — 22,30: Kritikus füllel.

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

9,00: Hírek. — Évfordulónaptár. — 9,20: Dacolva a múlttal. Riporter: Horvát Péter. — 10.00: Ifjúsági magazin (ism.). — 10.58 —11,00: Műsorelőzetes. — 18,00 —18,30: Hírek, tudósítások. — Észak-tiszántúli sport összefoglaló. (A nap szerkesztője: Horvát Péter)

MAGYAR TV

8,30: Óvodások filmműsora.

— 8,50: Mese a Féfhérfóf iáról.

Szovjet mesefilm. (Ism.) II/l. — 9,55: A repülő fiú. Csehszlovák sci-fi-sorozat. VI/l. — 10,40: Boomer, a csodakutya.

Amerikai kisjátékfilim-tsorozat. IX/2. (Isim.) — 11,10: Zenés cirkusz. Francia film. — 15,05: A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 15.15: Családi vasárnap. Dinasztiák. — 16,35: Kapcsoltam. — 17,25: Nézzük együtt — Kalmár Györggyel. — 17,55: Hírek. — 18.00: Delta. — 18,35: Tévétorna. — 18,40: Esti mese. — 19,00: A Hét. — 20.05: Hat

kedves csirkefogó. — Olasz- spanyol film. (1968). — 21,40: Mestersége: színész. Kállai Ferenc. — 22,40: Hírek. — 22,45: Himnusz.

2. MŰSOR

19,00: Németh László: Galilei. Dráma két részben. — 21,05:

Sebők György Haydn-, Chopin-. Debussy- és Bartók-műveket zongorázik. — 21,35:

Száz híres festmény. Velázquez: Baltazar Carlos herceg. Angol filmsorozat. — 21,35: Telespart. — 22,45: A Hét. (Ism.)

SZOVJET TV

8,00: A hazámat szolgálom! — 9,00: Reggeli posta. — 9,30: Világutazók klubja. — 10.30: Zenebutik. — 11,00: Falusi óra.— 12,00: Egészség. — 12,45: Folklórünnep. — 13,30: Hírek. —

13,35: Növények világa. — 14,20: Aladdin csoda lámpája. —16,00: Nemzetközi panoráma. — 16,45: Bűncselekmény — II. rész. — 19.00: Híradó. — 19,45: Emil

GileLsz zongorázik. — 21,00:

Labdarúgószemle. — 21.20: Ritmikus sportgimnasztika Világ Kupa. — 22,00: Hírek. — 22,15: Aki lezárta a várost — film. — Utána: Zenés műsor.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: 18—19. AZ EMBER. AKI TÚL SOKAT TUDOTT.

Béke mozi: de. 18—19. MACSKAFOGÓ. Du. 18—19. MACSKAFOGÓ. Du. 18—19. 20 órától A NAGY GENERÁCIÓ. Matiné: 19. JÁTSZÓTEREK BANDITÁI.

Móricz mozi: 18—19. ALTATÓDAL NAszAGYON.

18. szombat. 19,00: A bolond. Hevesi—Tamási bérlet. Csak felnőttek látogathatják.

18-án. szombaton 19 órakor a hangversenyteremben: a Nos- pa együttes koncertje. Belépődíj: 50,— Ft.

A szocializmus megújulásának útja (12.)

A gyors konszolidálódásnak kifejezője volt a parasztság termelési kedvének növekedése. A pártvezetés nem erőltette a mezőgazdaság nagy ütemű átszervezését. A KB 1957. júliusi agrórtéziseiben így fogalmazta meg nézeteit: „A mezőgazdaság nagyüzemű átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mezőgazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép és ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.” Kézzelfoghatóan be kell bizonyítani a dolgozó parasztságnak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdasággal szemben, és csak akkor szabad lépni — ezt vallotta az MSZMP. Ennek helyességére az ötvenes évek első felében történt két sikertelen nekifutás tanulsága figyelmeztetett.

Az agrártézisekben megfogalmazott feltétel, hogy a nagyüzemnek bizonyítania kell fölényét a kisgazdasággal szemben, 1958 végén kezdett teljesülni. Több mint 26 ezer traktor végezte a munkát a szocialista szektor földterületén ; a műtrágya-felhasználás egy hold szántóra országos átlagban 11,4 kg volt, de ez a különböző szektorokban így oszlott meg: állami gazdaságok 41,4; szövetkezetek 24,4; egyéni gazdaságok 4,5 kg-ot használtak fel. A termésátlagok a szocialista szektor javára fordultak, ha az állattenyésztésben még az egyéni gazdák álltak is az élen, a szántóterületen belüli arányuknál nagyobb részt adtak. Ennek ellenére a termelőszövetkezeti parasztság évi jövedelme 12 százalékkal túlhaladta az egyénileg gazdálkodó parasztok átlagjövedelmét. (Persze az átlagon belül voltak azért egészen nagy jövedelmű középparaszt gazdák is.)

1958. december 7-i ülésén a Központi Bizottság elhatározta a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztését. De mennyire másképpen indult és ment végbe ez a harmadik nekifutás! Rendkívül körültekintően, a parasztság gondolkodását a legmesszebbmenöen tekintetbe véve, a gazdasági és politikai tényezőket mindig kombinálva, kellő körültekintéssel tettek meg minden lépést.

Mindez persze nem jelentette azt, hogy e nagy fontosságú és valóban bonyolult feladat megoldásában elvi és gyakorlati viták, elvi és politikai bizonytalankodás leküzdése nélkül lehetett volna célt érni. Az önkéntességet, mint alapelvet persze mindenki hirdette — ez a lenini szövetkezeti elv elemi igazsága —. csak éppen az értelmezésében voltak nézeteltérések. A szektás nézetek maradványaival megvert elvtársak, megriadva az egyéni gazdaságok megerősödésétől, csavartak volna a srófon, mert, szerintük, a jövedelmük csökkentése nélkül nem lehet rábírni a parasztokat, hogy a szövetkezetei válasszák. Az inkább revizionista szemlélet hatása alatt lévő emberek viszont már a szervezés gondolatától is irtóztak és — az önkéntességet valamiféle automatizmusként szemlélve — teljesen az ösztönösségre bízták volna a szövetkezetesítést.

A párt, szerencsére, mind a jövedelmet megnyirbálni akaróknak, mind az ösztönösség híveinek tanácsaitól elhatárolta magát. Helyes álláspontot alakított ki a vezetés a fejlesztési ütemről folyó vitában is. Minden siettetés — állapították meg — az erőszak alkalmazásának veszélyét rejti magában. Viszont az az érvelés, hogy ha már minden gazdasági alap megvan az adott — tulajdonképpen így kellene mondani: jövendő... — nagyüzemben, csak akkor lehet szervezni a parasztokat a közös gazdálkodásra, ugyancsak elfogadhatatlan megközelítése volt a kényes feladatnak.

Megint — mert már az első két nekifutáskor is — jelentkeztek a nézeteltérések az úgynevezett kettős feladatról: egyidőben történjen-e a szocialista átszervezés és a mezőgazdasági termelés növelése? E kérdésben tulajdonképpen a két szélsőség, a bal- és a jobboldal egy platformra került: nem hitték lehetségesnek a kettős feladat megoldását; a balosok úgy vélték, a nagy cél oltárán áldozni kell. tudomásul venni a termelés visszaesését, a jobboldaliak a termelést, ellátást féltve inkább leálltak volna, vagy beláthatatlan jövőbe tolták volna az átszervezés lebonyolítását. Az MSZMP a kettős feladat egyidejű megvalósítását választotta, és ennek érdekében minden intézkedést megtett. Ebben a legfontosabb volt az önkéntesség szigorú őrzése, és persze az is, hogy minden lépés után megerősítette a „talajt", és csak azután tette meg a következő lépést. Vagyis miután 1959 elején a mozgalom két hónap alatt 342 ezer új taggal gyarapodva, a tsz-föl- dek aránya 34 százalékra nőtt, leállt az átszervezés szorgalmazásával. 1959—60 tele volt a következő ütem, ekkor 380 ezerrel nőtt a tagság száma, és a terület már 56 százalék volt. 1960—61 telén ismét 340 ezer ember lépett a szövetkezés útjára, s ezzel a termelőszövetkezetek összterülete már a szántóföld egészének 76 százalékát tette ki.

Az új szövetkezetek megszilárdulásában fontos szerepet játszott az is, hogy a bevitt állatokért, eszközökért térítést, a földekért pedig földjáradékot fizettek. 1960-ban például a tagságnak kifizethető összes jövedelem 7—8 százalékát földjáradék címén fizették ki. Nagy hatást tett az is. hogy a társadalombiztosítást, beleértve az öregségi nyugdíj fizetését, fokozatosan kiterjesztették a termelőszövetkezeti tagokra. Nyugdíjas paraszt — ez valami egészen új, rendkívül vonzó volt a falusi lakosságnak. Elkezdődött — a szövetkezeti önállóság alapján — a jobban teljesítményekhez igazodó, ösztönző jövedelemelosztási rendszerek kipróbálása és alkalmazása is — az addig alkalmazott egységes munkaegységrendszer helyett. Űj, e valódi szövetkezeti elvet közvetítő gyakorlat volt az is, hogy egyre inkább a szövetkezeti tagságé lett a döntő szó a helyi vezetők kiválasztásában. Ennek eredményeként többnyire tisztelt és elismert gazdák kerültek a szövetkezetek élére, nemegyszer olyanok, akiket — egykor indokolatlanul — kulákíistára tettek.

A mezőgazdaság átszervezése a szocializmus alapjainak lerakása szempontjából óriási akció volt. amelyben az oroszlánrész a falusi pártszervezetekre és a falu kommunistáira hárult, és ehhez segítséget kaptak a munkás elvtársaiktól is. A régi termelőszövetkezetek tagjai is jelentős munkát végeztek, az ő legfőbb érveik a saját termelőszövetkezetük eredményei voltak. A tapintat és megértés vezérelte a szervezők munkáját, hiszen meg kellett érteniök a parasztok gyötrődését, át kellett élniök bizonytalankodásukat, kételyeiket, félelmeiket — mindazt, ami az embert mozgatja, mikor élete nagy elhatározását teszi meg.

Nemes János

(Következik: Értelmiség és a kulturális politika)

II mezőgazdaság áián