Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
Kelet-Magyarotszág , 1986. október 2. Beszélgetés Húszai Gáborral, a KERMI igazgatóhelyettesével Sok reklamáció, gyatra minőség — A vásárlók közül sokan már „személyesen” is ismerik a KERMI-t — számtalan olyan vevő van, akinek azt mondták az üzletben, amikor reklamált egy- egy hibás áru miatt: jó, majd elküldjük a KERMI-hez vizsgálatra . . . Kérem, szóljon röviden a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetről, melynek ön az igazgatóhelyettese. — Intézetünk három „szinten” foglalkozik a kereskedelembe kerülő, illetve az ott megtalálható árucikkekkel. Egyrészt a mi dolgunk az árut a forgalombahozatal előtt megvizsgálni: megfelel-e a szabványnak, biztonságos-e, betölti-e azokat a funkciókat, melyeket egy adott tárgytól elvárunk. Másodszor akkor találkozunk az árucikkel, amikor esetleg minőségi reklamáció miatt azt visszavitték a boltba, s onnan hozzánk továbbították, hogy mondjunk szakvéleményt. Harmadszor pedig a különféle hatósági ellenőrzések során nézzük meg a kereskedelmi árukat. így történt ez most itt Szaboles- Szatmárban. Júliusban két héten át járták szakembereink a megye üzleteit, vendéglátóhelyeit. — Mit tapasztaltak? Jót vagy rosszat láttak? — Egyértelmű választ nem tudok adni — mindkettőt. .. Azt mindenesetre elmondhatjuk. hogy az országos átlagnál semmiképp se rosszabb a helyzet, sőt, például a vendéglátásban — csoda-e vagy véletlen? — lényegesen kevesebb hibát találtunk, mint másutt. — Mielőtt ebbe belemennénk, mondja el: az árucikkek vizsgálatai során milyen arányban találnak hibákat? Százból például hány cikk forgalmazását nem engedélyezik? — Meglehetősen sok az ilyen. Elküldik hozzánk az üzemből a mintadarabot, hogy adjunk forgalombaho- zatali engedélyt — és százból 10—12 árucikk nem megfelelő. Pedig hangsúlyozom: ezek külön kiválasztott minták. nem a sorozatgyártás termékei... Itt már fölmerül az emberben az is, hogy vajon mennyi szakmai önbecsülés szorult a gyártókba, ha ezt el merték küldeni szak- vizsgálatra?! — A reklamációk alapján beküldött áruknál általában kinek van igaza? — Sajnos, többnyire a vevőnek. Azért sajnos, mert nagyon is soknak tartom az ilyen gyenge minőségű cikket. Évente 40 ezer reklamációs ügyünk van, s ezek háromnegyede a vásárló javára dől el. Azt is el kell viszont mondanom, hogy gyakran indokolatlannak találjuk a beküldött áruk vizsgálatát, mivel sokszor szemmel látható és nyilvánvaló a gyatra minőség, a gyártási hiba. — Erre azt mondják a kereskedők: ők kényszerűségből küldik önökhöz, mivel a gyártó cég ragaszkodik a KERMI-szakvéle- ményhez, másképp nem hajlandó a kártérítésre. — Igen, én is értesültem ilyenről, sőt, tudok gyárat, amely körlevélben „kötelezte” a kereskedelmi partnereit a KERMI-szakvélemény beszerzésére minden reklamált árucikknél. Ez merőben szabálytalan! Nincs joguk hozzá — csakis erősen vitatható esetekben kérhető szakvélemény, a nyilvánvalóaknái nem. Sajnos, azt is jól tudom, hogy a kereskedőknek se könnyű. Megtehetnénk, es néha meg is tesszük, hogy az indokolatlannak talált vizsgálatok után díjat számítunk föl, s azt az üzletvezetőnek kell megfizetnie. De ez a vevőkön csattanhat. Az a boltvezető, aki már egyszer „megégette a kezét”, másodszorra igen. nehezen fogja elküldeni a KERMI-hez az árut — még akkor is, ha az indokolt lenne. — Térjünk vissza a megyebeli tapasztalatokra: hol találták a legtöbb hibát? Egyáltalán milyen szempontok vezették az ellenőrzést? — Közel száz üzletben, telepen, vendéglátóhelyen jártak szakembereink. Az áruátvételtől a raktározásig, a vásárlói kifogások intézéséig sok mindent megvizsgáltak. Hosszú lenne elsorolni a tapasztalatokat — csak néhányat emelnék ki. A tőkehús árusításánál régi gond: köny- nyű keverni a húsokat és áraikat — ebből hat szabálysértési eljárás is született. Gyengék a húskészítmények, amolyan szabványízűek. A zöldség-gyümölcs boltokban sok helyütt találtunk kimondottan gyatra árut — első osztályú áron. A vendéglátást már említettem — meglepően jó az eredmény: 200 mintát vettünk, s ezek közül nyolc nem felelt meg az előírásoknak. — Pedig e téren sok a visszaélés: kevesebbet mérnek, többet számolnak . . . — Mégis ezt az eredményt kaptuk — a szélesebb körű és gyakoribb ellenőrzések nyilván más képet mutatnak. A ruházattal folytatnám. Sok helyen találtunk árut, melyek mellett nem volt minőségi bizonyítvány, kezelési útmutató. Egy személyes példát is mondok: az egyik áruházban láttam csaknem 700 forintos import ingeket — a csomagoláson és az árcédulán kívül semmi nem volt mellé. Zsákbamacska. Cipőket is találtak ellenőreink kezelési útmutató nélkül — sok reklamáció ebből származik. — A bútorokat is vizsgálták. E téren igen sok a panasz. — Mi is így találtuk. Egyenesen elképesztő, hogy milyen bútorokat látni. Elég, ha annyit mondok: nyolcvan százalékuk hibás vagy nem megfelelő osztályú volt! S ami a legszomorúbb, a kirakott bútorok is eleve riasztóak — elveszik a vevő kedvét. Pedig ez már kereskedői szemlélet-gondosság kérdése... — Azt szokták mondani: az áru a boltban már csak „felejt” — tehát a gyártónál kapja meg minőségét. — Van ebben valami. De ne feledjük: ha javítani nem is, de rontani sokat lehet az árun a kereskedelemben. Tárolással, szakszerűtlen kezeléssel. Nem beszélve arról, hogy fölmerül a kérdés: miért vesz át mindent a kereskedő? — Mert ha nem veszi át, később ö bánja. .. — Sajnálatos, de ez tényleg így van. Vannak gyártók, melyek „megtorlást” alkalmaznak az okvetetlenke- dő kereskedővel szemben. — S a minőséget ki garantálja? A KERMI? — Nem. Mi ezt nem vállalhatjuk föl — azt a gyárban kell megteremteni és garantálni. A boltokban pedig óvni a megfelelő minőséget, kulturált körülmények között kiszolgálni a vevőt, elfogadni a jogos reklamációkat és így tovább. S még nem is beszéltünk arról, hogy a minőség ma már nemcsak a minimumkövetelményeket jelenti, tehát, hogy az áru megfeleljen céljának, jól használható legyen. Alapkövetelmény a tetszetős csomagolás, a divatosság, a szervizháttér és sok minden más is. Nem könnyű ezeknek eleget tenni — de törekedni kell rá. Ellenőrzéseink, alkalom- adtán büntetéseink is azt szolgálják, hogy javuljon a helyzet. Tarnavölgyi György Vásármérleg a Szabolcs Cipőgyárból Hői papucs és gyerekcipő — Női papucs és gyerekcipő. Kicsit szokatlan újdonságok ezek a Szabolcs Cipőgyár ikánállaitában, mely- női köztudott, 'hogy javarészt férficipők gyártásával foglalkozik. Ám az idei ősz e két új terméke nagy sikert aratott az érdeklődők előtt a Budapesti Nemzetközi Vásáron is, ahol több, mint száz 'modellt — a jövő óv teljes első félévi kollekcióját — mutatta be a íválllalat. Most próbálkoztak történetükben első alkalommal női lábbeflli — pontosabban egy utcai és otthoni viseletre egyaránt ajánlható — papucs készítésével. A •.modellt — mely tulajdonságaiban niaigyon hasonlít a világhírű Scholl-papucsokra — egy osztrák cégiéi vásárolták ímeg a nyíregyháziak. A termék sikerre számíthat málr csak azért 'is, mert rendkívül kényelmes, könnyű viselet, V. ___________________________________ járás, állás közben kíméli a lábat. Az idén 20 ezer párat,1 jövőre ebtől nagyobb mennyiséget ígér hazai piacra ebből a termékből a gyár. Édesanyák a megmondhatói, sokszor milyen sok utánajárásba kerül a legkisebb — 31-es 34-es — méretű gyermekcipők beszerzése. Ez adta az ötletet a Szabolcs Cipőgyárnak ahhoz, hogy egyies fiúcipőket gyermekmóretíben is — azaz 31 --tői egészen 46-os méretig — készítsenek. Elsőként egy kényelmes és divatos csizmával jelentkez- nek. Ebből 8 ezer párat gyártanak gyermekek és fiúk részére teljes méretválasztékban. A felsőrész- gyártás már megkezdődött, a kész csizmák pedig október végéig fcerüflnek az üzletekbe. Törzsvásárlóinak: a férfiaknak is tartogat meglepetést a cipőgyár. Eddig szinte kizárólag külföldre — NSZK-exportra — szállítottak kaliforniai cipőket, melyeik puha felsőrésszel, puha talpbéléssel gyártott sportos jellegű, városi cipők. A Hajdúsági Bőrgyár egyik új terméke: a „Szuper Claudius” márkanevű bőr a lábbelik alapanyaga, mélyből az idén 30 ezer párat kínálnak a hazai vásárlóknak. Ezt a terméket jövőre jóval nagyobb mennyiségben készítik majd1, hiszen éves i szinten 200 ezer pár kaliforniai csizma és cipő gyártására van kapacitás. A Szabolcs Cipőgyár termékéi — érthetően — ezrével vonzották a 'látogatóikat a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Szép számmal érdeklődtek kereskedők Is a nyíregyházi lábbelik Uránt. Például a Cipőbolt Vállalat, vagy a sátoraljaújhelyi fogyasztási szövetkezet előzetes tárgyalásokat is kezdett a vásárlás lehetőségeiről, A ma- poíkban konkrét szerződés- kötésekre is készülnek Nyíregyházán. Reméljük, a megyénkben kereskedők ott lesznek... (h. zs.) Évente 12 000 ügyfél Munkát kínálunk! Pótmamák, ételkihordók is találhatnak itt alkalmi munkát, bár elsősorban a főállású munkaerő-irányítás, a mindennapi ügyfélforgalom a feladata a megyei munkaerőszolgálati és -szervező irodának. Tevékenységükhöz tartó- zik még minden kedden a munkajogi tanácsadás és más szolgáltatás is. Mindenkit a helyére! — Megyénkben minden városban van kirendeltségünk, kivéve Tiszavasvárit — kínál hellyel Rusin József, az iroda vezetője. — így évente 12 000 ügyfél problémájával tudunk foglalkozni. Az ügyfelek nagy része 14 és 30 év közötti fiatal. Nyaranta a pályakezdők elhelyezkedése okoz nagy gondot. Főleg a 8 általánost végzettek és a gimnáziumban érettségizettek elhelyezése nehéz, mert kevés rájuk az igény. Felsőfokú végzettségűeknek lényegesen könnyebb elhelyezkedni megyénkben, mert közülük több kellene. Az ügyfelek 25 százalékának pedig van munkahelye, csak változtatni szeretne. Vannak üzemek, ahol egykét hónapig munkaerő-felesleg jelentkezik és van, ahol éppen ekkor jönne jól a munkáskéz. Az iroda feladata, hogy megfelelő helyre irányítsa a dolgozókat. Szakmunkásoknak könnyebb A vállalatoknak az az érdekük, hogy hatékonyabban és gazdaságosan termeljenek. A szakmunkások gyakorlati képzése lényegesen jobb, mint a középiskolásoké. Így — a közgazdasági szakközépiskolásokat kivéve — inkább a szakmunkásokra van nagyobb szükség a vállalatoknál. Az iroda szervezne felnőtt szakmunkásképzést is, de a vállalatok nem élnek ezzel a lehetőséggel, nem bízzák meg őket ilyen feladattal. — Évente az elhelyezkedők közel 20 százaléka pályakezdő ugyan, de átlagosan 1300 frissen végzett fiatal megyén kívül kénytelen állást keresni. Gyakori az is, hogy akit nem vettek fel továbbtanulásra, az szeptemberben már nem talál magának megfelelő munkát, és így sokan kihagynak egy-két évet és addig nem dolgoznak. Sokan szeretnének alkalmi munkát vállalni. Ételhordást, pótmamaszolgálatot, almaszedést. Az ilyen szolgáltatásokat „humán jellegű” szolgáltatásoknak nevezik. Sajnos itt a kereslet jóval nagyobb a kínálatnál, és éppen az idősebbek — akik rá lennének szorulva — nem tudják igénybe venni ezt, mert nincs rá pénzük. Pótmamák — almaszedők — Komoly feladatot jelent majd irodánknak — mondja Rusin József — a jövőben a tartósan gazdaságtalanul működő üzemekből jövedelmezően dolgozó helyekre irányítják a munkásokat. E szervezett átcsoportosítások, esetenként leépített létszámok miatt új munkahelyet kereső dolgozók elhelyezése és átirányítása is a mi feladatunk lesz. Ilyen esetekben egyébként megnövekszik a .felmondási idő, melyre átlagkereset jár a dolgozónak. Amennyiben hat hónap után sem tudunk állást adni a dolgozóknak, elhelyezkedési segélyt kapnak majd átmenetileg. T. I. — Kezét csókolom, a szemüvegemért jöttem. Tetszik tudni, a régi eltörött. — Kérem, ilyen lencsénk nincsen. Csak határidő nélkül tudjuk vállalni. — Kifizetem és várok. Nincs más választásom. Anya és Ofotért csak egy van. — Jó napot kívánok. A szemüvegem készen van? Egy hónapja rendeltem meg. — Kapott értesítést, hogy jöhet? — Sajnos, nem tudok olvasni szemüveg nélkül, de nemigen kaptam — csak gutaütést. — Kérem, még nem kaptuk meg az új lencséket a központtól és elfogyott az idei keretünk is. De príma távcsöveink vannak. Tessék parancsolni. — Sajnos műszaki rajzoló vagyok, és vagy a távcsövet fogom, vagy a ceruzát. — Tessék benézni egy hónap múlva. — Jó napot adjon isten. Ez itt az Ofotért? — Igen, kiváló mikroszkópokat kaptunk a legutóbbi szállításkor. — Mondták, hogy nézzek be a szemüvegemért. Nézek én, de nem látok. Hagy tapogassam meg a kisaszAz év végéig közel tízezer darab nagyfeszültségű tekerci készül a GELKA nyíregyházi alkatrészgyártó üzemében melyeket URÁNUS típusú készülékekbe szerelnek be. Ké pünkön: Kurucz Lajosné a tekercseket impregnálja. (Far kas Zoltán felvétele) — Miért nem rendel pót- i szemüveget? I — Miért, abba lenne lencséjük? — Nem, de ha eltörik a | fő szemüveg — prímán helyettesíti. — Vak vezet világtalant. I — Kérem, nem kell azért' ilyen sötéten látni a hely- . zetet. Tegnap végre meg-l érkeztek a szemüveglencsék.\ Mert az Ofotért jelszava: mindent a vevőért. I — Miért nem a betegért? I — Ma adtuk postára az értesítést minden várakozó-1 nak — braille-írással. Hogyl el tudják olvasni az ttjjbtí-l gyükkel: „Lehet jönni aj szemüvegért.” I — Kinek kell itt szem-\ üveg kislány? Az önök te- ' hetetlensége a vaknak is szemet szúr. Nekem is már | üvegszemet írt fel az or- ' vos... — Ja, ha magának nem | mindegy, akkor menjen az ' üvegeshez ... O | Az abszúrd „dráma” alapjául az szolgált, hogy az | Ofotért Vállalat nyíregyhá- ' zi fiókjában velem együtt több száz ember 4 hónapig i várt a legközönségesebb | műanyag lencsékre. Kulcsár Attila szony arcát, hogy van-e rajta bőr. Nincs, de nagyon sajnáljuk. Az Optikai Művek nem szállít. A labdarúgó-világbajnokságra exportálták a bírók részére az egész évi szemüvegtermelést. Higyje el látatlanul is, hogy még nekem sincs szemüvegem. Viszont 40 százalékkal leértékeltük a napszemüvegeket. Vegyen egyet! — Kérek akkor egy vakszemüveget. — Sajnos, csak ablaküvegből van, de be lehet kormozni... — Jó napot. Ez itt a Szemtelenség Értékesítő Vállalat? — Nem papa, ez a FOTÉRT — „O” nélkül. Nem látja a sok fehér botos embert? Ezek mind szemüvegre várnak. — Én is már négy hónapja nem látok. Várom a lencsémet a szemüvegemhez. Az asszonyt közben véletlenül elcseréltem egy másikra, a munkahelyemen leszázalékoltak és áthelyeztek az alagúttervezőkhöz. 3 Szemüveg
