Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

Kelet-Magyarorsxág 1986. október 2. Gorbacsov beszéde a társadalomtudomány oktatói előtt J Gazdasági prsitás—tudományos alapozással Az SZKP Központi Bizott­ságának szilárd meggyőződé­se, hogy a gyorsítás, az át­alakítás, a szovjet társadalom minőségileg új állapotának megteremtése elképzelhetet­len az eszrhei és elméleti te­vékenység élénkítése, a szo­cializmus társadalmi viszo­nyainak tökéletesítését szol­gáló lépések megbízható tu­dományos megalapozása nél­kül — mondotta Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra a szovjet felsőoktatási in­tézmények társadalomtudo­mányi tanszékvezetőinek or­szágos tanácskozásán elhang­zott beszédében. A kibontakozó átalakítás rendkívüli társadalmi fele­lősséget ró a társadalomtu­dományok egész rendszerére. A mai élet alapján gazdagí­tani kell a termelőerők és termelési viszonyok dialekti­kájáról, a szocialista tulaj­donról, a szövetkezetekről, a népi önigazgatásról és a de­mokráciáról, a társadalmi tu­dat fejlődéséről, a negatív jelenségek felszámolásának módjairól és sok egyéb kér­désről alkotott fogalmakat — állapította meg a szónok. Hangsúlyozta: a párt szá­mít a közgazdaságtudomány nagyobb szerepvállalására abban a munkában, amely­nek célja a termelőerők fej­lesztése, az élenjáró techno­lógiák alkalmazása, a ter­melési viszonyok minőségi javítása, a gazdálkodás és az irányítás formáinak megvál­toztatása. Enélkül nem lehet­séges a gyorsítás, s legfonto­sabb eleme, az emberi té­nyező „működésbe hozata­la”. A mai folyamatokat azon­ban nem lehet hozzáigazíta­ni a régi formulákhoz. Oj következtetéseket kell le­vonni, amelyek tükrözik az élet jelenkori dialektikáját. Ezt csak alkotó légkörben le­het megvalósítani. Az igaz­ság csak a különböző néző­pontok összehasonlítása, az eszmecserék és a viták, a korábbi sztereotípiák felszá­molása révén tárható fel. Ezért esik szó különös hang­súllyal arról, hogy bátorság­ra, kezdeményezőkészségre van szükség az új eszmék megfogalmazásához. A párt ezért veti fel olyan élesen az „igazság pillanatának” kér­dését, azt, hogy az életben és a tudományban is gyökeret kell vernie az igazságnak — mutatott rá Mihail Gorba­csov. A társadalomtudósok leg­főbb feladata ma az — foly­tatta a szónok —, hogy fel­számolják az élet támasz­totta követelményektől való elmaradást. Az elméletnek a gyakorlat előtt kell járnia, a jelenségeket szélesebb össze­függéseikben, mélyebben kell szemlélnie, meg kell látnia azt, „amit betakart az idő”. A tudományra ott és azért van szükség, ahol formálni, nevelni, fejleszteni lehet a fiatalságnak azt a képességét, hogy önállóan és alkotó mó­don gondolkodjék — hívta fel a figyelmet, majd rámu­tatott: a társadalomtudomá­nyok oktatásának, tanításá­nak ma alkalmazott főt mái és módszerei nem kis mér­tékben elősegítik annak ki­alakulását, amit dogmatiz- musnak, skolasztikának ne­vezünk. A hajlam, hogy „az írott igazságokban" az elet minden esetére érvényes re­cepteket keressünk, abból a helytelen gyakorlatból fa­kad, amely nem az alkotó gondolkodásra, hanem az ál­talános megállapítások be- magolására nevel. Paradox helyzet alakult ki: a korszerű tudományos meg­ismerés legérdekesebb és leginkább magával ragadó te­rületei — az ember és a tár­sadalom, fejlődésük törvény- szerűségei, az ellentmondá­sok, az osztályharc, az új vi­lág építése, az emberiség tö­rekvése ideáljainak elérésére, a szellemi útkeresések és ki­ábrándulások, az igazság fel­tárása és az alkotó munka hősiessége — az előadásokon és a tankönyvekben is gyak­ran unalmassá, kincstárivá, formálissá válik — állapítot­ta meg a szónok. A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy ez megöli a marxizmus—leni- nizmus élő szellemét, az ér­zelmekre is ható intellektua- litásának vonzerejét. Arra van szükség, hogy az ifjúság marxista—leninista meggyőződése elmélyült gon­dolkodás, kutatás és örömte­li felismerések, ha úgy tet­szik — legalábbis az egyén számára — önálló felfedezé­sek eredménye legyen. A meggyőződés csak ekkor vá­lik belsővé, a személyben tu­datosulná, megszenvedetté, tehát valóban szilárddá, az életben és a munkában segí­teni képessé. Mindenütt el kell érni. hogy az újat kereső, az alkotó, az átalakítás élvonalában ha­ladó emberek szabadabban érezzék magukat, gyümölcsö­zőbben dolgozhassanak és jobban éljenek. A főtitkár végezetül emlé­keztetett rá: az átfogó, nagy méretű és hosszú távú tár­sadalmi és gazdaságfejleszté­si programok végrehajtása elképzelhetetlen a társadal­mi, műszaki és természettu­dományok képviselői közötti együttműködés erősítése nél­kül. A túlzott, a nagyon szűk szakosodás, a más tudomá­nyos területeken elért ered­mények figyelmen kívül ha­gyása jelentősen fékezheti az egész tudomány, így a társa­dalomtudományok fejlődését. (Folytatás az 1. oldalról) zásegíti a gazdaságokat. Ez újabb 20 százalék támogatást jelent, az ágazati hitellel együtt. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya az itteni ke­retből még plusz fejlesztési támogatást is ad, de kiköti, hogy emelkedni kell a ter­melési és a szaporulati mu­tatóknak, valamint a jöve­delmezőségnek. A gazdasági­lag elmaradott agrártérségek területébe megyénk egy ré­sze is beleesik, elsősorban Szatmár és Bereg vidékén. Az ott lévő gazdaságoknak még külön összeget tartalékoltak és juttatnak az állami prog­ram keretében. A rekonstrukció tervezési munkáit az Agroker, a TE- SZÖV beruházási irodája, valamint a termelési rend­szerek végzik. A kivitelezés­ben részt vállal ugyan az állami építőipar, de nagyobb részét a termelőszövetkeze­tek saját brigádjai valósítják meg. Az ötéves program meg­kezdői a tehenészeti szakte­lepek esetében a csengeri Le­nin, a szamosszegi Dózsa, a beregdaróci Barátság, a ti- szalöki Szabadság; a sertéste­lepek esetében a dombrádi Petőfi és a mátészalkai Kraszna menti termelőszö­vetkezetek voltak, ezek már be is fejezték a rekonstruk­ciót. Az idén kezdte tejelő szarvasmarhát tartó telepé­nek felújítását a kálmánházi Rákóczi, a napkori Kossuth, a nagykállói Nyírség, a tisza- kerecsenyi Dózsa, a csarodai Új Élet, a fehérgyarmati Zalka Máté, a gávavencsellői Szabadság és a tímári Béke Tsz, sertéstelep-rekonstrukci­ót pedig a nagyecsedi Rákó­czi és a varsánygyürei Ti­sza Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet. Nagyobb lehetőségek a Jó árunak BESZÉLGETÉS BRÜCKNER ISTVÁNNÁL, A SKÁLA-COOP VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESÉVEL A szövetkezeti eszméknek komoly bázisai vannak Szabolcs- Szatmárban. A fogyasztási szövetkezetek pedig itt rendelkeznek a legnagyobb működési térrel. Ezt állapították meg a Skála-áruhá­zak igazgatói tanácskozásának tegnapi ülésén. Brückner Istvánt, a Skála-Coop áruforgalmi vezérigazgató-helyettesét arra kértük, rész­letezze az országos áruházi lánc és a megye kapcsolatait, valamint az együttműködés bővítésére tét erőfeszítéseket. — Szeretném, ha nem hang­zana dicsekvésnek, hogy a Skála-Coop az idén 55—60 milliárd forintos forgalomra számít. Ebből a budapesti áruházunk 30 milliárd forin­tot árusít, a többit pedig az áruházi integráció keretében 1 a többiek hozzák. Ebben ön­magához mérten és abszolút számokban is igen jelentős az a 600 millió forint, amelyet az idén a nyíregyházi Kelet Áruház forgalmaz. Messze túlhaladja saját tervét, és az országos központ által elkép- zelteket. A Skálát ma a sikeresek • közt tartja számon a köz­vélemény, beleértve a szakmai közönséget is. Amikor mindenki a gazdasági ne­hézségekre, az alacsony vásárló­erőre hivatkozik, akkor miért tudja tízmilliárdos nagyságrend­del növelni egyik évről a másik­ra a forgalmát a Skála? — Erről nekem az a sajt jut eszembe, amelyet munka­társaimnak is gyakran idé­zek. Tehát nem az a bizo­nyos sajt lett nagyobb, ha­nem ebből a Skálának jutó szelet vastagodott. S rajtunk, ötleteinken, leleményessé­günkön múlik, hogy mekko­ra szelet jut nekünk a kép­zeletbeli sajtból. Azt hiszem, nem árulok el titkot azzal, ha elmondom, mi minden újdon­ságot, szokatlan kezdemé­nyezést felkarolunk, ha az si­kerrel kecsegtet. Mi már rég kiléptünk a hagyományos árusítás kategóriájából és a termelőktől akarjuk egészen a fogyasztóig eljuttatni azt az árut, amire a vevőnek szüksége van. Nagy sikere volt évekkel • ezelőtt a határ menti for- galom révén megyénkbe kerülő áruféléknek. Milyen jelentőséget tulajdonít a Skála a külföldi termékek kínálatának? — Egyértelmű a szándé­kunk amint a számok is iga­zolnak. Az általunk forga­lomba hozott árumennyiség negyven százaléka külföld­ről származik! Vagya közvet­len határ menti országokból, vagy a távolabbi világrészek­ből. Ha az árun rajta a cím­ke, hogy Made in India — egyértelmű az áru forrása. De sok mindenről nem is tudja a lakosság, hogy kap­csolatba hozható a külkeres­kedelmi tevékenységükkel. Például nagy kereslet nyilvá­nult meg a Szovjetunióból KOSSUTH RADIO 8,20: Egy kis figyelmet ké­rek! — 8,30: Bruno Walter ve­zényel. — 9,33: Holland nép­dalok. — 9,43: Nefelejcs. — 10,05: Díákfélóra. — 10,35: Hét- színvirág: — 11,05: Operafelvé­telek. —t 11,35: A planétás em­ber. Regény. — 12,45: Inter- mikrofon. — 13,00: Zenekari muzsika. — 14,10: Magyar széppróza. — 14,25: Operettfel­vételek. — 15,00: Tallózás az orosz-szovjet irodalomban. — 15,27: Népzene. — 16,05: Rév­kalauz. — 17,00: Goluza úr halála. — 17,50: Hamarosan halljuk. — 19,15: Pegazus is­tállója. — 20,06: Nótaest. — 21,00: Szimfonikus költemé­nyek. — 21,30: Pro és kontra. Vitapartner: Fekete Gyula. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Híres énekesek. — 22,56: Az életnek tanulunk? Jegyzet. — 23,06: Francia muzsika. PETŐFI RADIO 8,05: Népdalok. — 8.20: A Szabó család. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Filmzene. — 12,30: Nemzetiségeink zené­je. — 13,05: Nosztalgiahullám. — 14,00: Boldog születésnapot. — 15,05: Néhány perc tudo­mány. — 15,10: Operaslágerek. — 15,45: Törvénykönyv. — 16,00: Régi magyar muzsika. — 16,15: Rock hang verseny ékből. — 17,08: Ion Baclu triója ját­szik. — 17,30: Zöld telefon. — 18,30: Slágerlista. — 19,05: Ope­rettkedvelőknek. — 20,03 : Pop- tarisznya-dalok. — 21,05: Nagy Endre: A kabaré regénye. — 22,04: Filmslágerek. — 23,20: Pat Metheny együttese játszik. 1986. október 2„ csütörtök 3. MŰSOR 9,08: Magyarán szólva. — 9,23: Massonet: Thais. — 10,14: Prokofjev: A Dnyeperen. — 10,57: Rockarchivum. — 11,40: Kamarazene. — 13,05: Kínával találkozni kell! — 13,35: Rossi- ni-operák. — 14,22: Magyar ze­neszerzők. — 15,00: Pophul­lám. — 16,00: Zenekari muzsi­ka. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Opera-müvészlemezek. — 18,30: In limba materna. — 19,05: A kamarazene kedvelői­nek. — 20,00: Stendhal és a muzsika. — 22,29: NDK kortárs zene. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Operett­kedvelőknek. — 17,20: Hangra- forgó. [A tartalomból: Bánszki István könyvszemléje — Sze­münk világa (Antal István) — Üzemi tárlat ’86 (Bálint István) — Pályázati mérleg (Vécsey Agnes)}. — 18,00—18,30: Észak- tiszántúlt krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. — (A nap szer­kesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: Idő­zített gyújtó. NDK tévéfUm. — 9,30: Kari Böhm próbál. Fel­iratos NSZK-film. — 16,50: öt­száz kád. Jugoszláv tévékomé­dia. — 17,55: Üj Reflektor Ma­gazin. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,05: Meghökkentő me­sék. Angol filmsorozat. Tárgyi bizonyíték. — 20,30: Ok hár­man. Angol szórakoztató mű­sor. — 20,55: Panoráma. — 22,00: Telesport. — 23,05: Hír­adó 3. — 23,15: Himnusz. 2. MŰSOR 18,10: Jelenés. Dokumentum- játékfilm. — 18,30: A nősülés viszontagságai. Lengyel film­sorozat. 8. rész. — 19,30: Da­lok, táncok Üzbeglsztánból. Szovjet film. — 19,50: Fehér alapon fekete négyzet. Male- vics szuprematlzmusa. Angol film. — 20,00: Tájkép. Környe­zetvédelmi magazin. — 20,40: A nősülés viszontagságai. Len­gyel filmsorozat. 9. rész. — 21,30: Híradó 2. — 21,55: Apol­linaire. II.'l. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilmek. — 13,30: Sakk­iskola. — 14,00: Hírek. — 14,05: Tizenhat évig és azon túl . . . — 14,50: A mi kertünk. — 15,20: Hangverseny. — 15,40: A mi hi­vatásunk (III. rész). — 16,45: Világhíradó. — 17,05: A szavak mögött tettek. — 17,35: Szovjet dalok. — 17,50: Hírek. — 17.55: Hangverseny. — 19,00: Híradó. — 19,40: Meredek út (I. rész) — 20,45: Világhíradó. — 21,00: Röplabda-világbajnokság. — 21,35: Bűncselekmény (II. rész). — 22,43: Hírek. — 22,45: Az Er­mitázsban. — 23,18: Filmkon­cert. SZLOVÁK TV * 9,20: Dokumentumműsor (ism.). — 10,00: Spanyol soro­zat (ism.). — 10,55: Dokumen­tumfilm (ism.). — 11,25: Kék fény. — 12,05: Tévébörze. — 12,35—12,45: Irvosi tanácsok. — 15,45: Az élet múzeuma. — 16,15: Művelődési műsor. — 16,55: A szocialista országok életéből. — 17,20: Publicisztika. — 17,50: Közép-szlovákiai ma­gazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Kék fény. 19,30: Hinadó. — 20,00: Pons, az uno­katestvér (tévéjáték) FF. — 21,15: Autósok, motorosok ma­gazinja. — 21,55: Spartacus (ba­lett) . importált uborka iránt. Nem­csak közvetlenül árut impor­tálunk, hanem külföldi ter­meltetésről és más kooperá­ciókról tárgyalunk. A megyéről adott tájékoz­• tatóban biztosan felfigyelt arra, hogy a mezőgazda- sági termelés dominál, de sok esetben értékesítési gond­dal küzd a termelő. A szö­vetkezet pedig nem vásárol fel korlátlanul mindent, hiszen szin­tén nem tudja továbbadni. Se- gíthet-e ebben az összetett prob­léma megoldásában a Skála- Coop? — Azt hiszem, a történelmi múlt örökségéből fakadó ne­hézségeket nem lehet még oly ügyes üzletpolitikával sem egyik napról a másikra kiküszöbölni. Már említet­tem a Skála hajlandóságát, hogy mindig mindenkivel üz­letet kötünk — ha az elő­nyös. Gyermekkori emlékem cseng vissza, amikor most kezdeményezzük a lakótelepi árusítást, kocsiról. Vagon­ban beérkezik a nagyvásár- telepre mondjuk az alma, burgonya Szabolcsból. Dél­után négy órakor telerakunk egy IFA-t és irány valame­lyik lakótelep! Helybe visz- szük az árut az embereknek, akik azért járnak jól, mert nem kell messziről cipelni. A termelő pedig garanciát kap az általa megtermelt áru biztonságos eladására. S ter­mészetesen mi is jól járunk. Gépeink, berendezéseink sem szünetelnek az esti órák­ban, hanem kihasználjuk azokat. így egyszerre köz- gazdasági, piaci hasznot haj­tottunk, s mindemellett a szö­vetkezeti szellemben jártunk el. Sokat beszélünk a kistele­• ptilések ellátásáról, ame­lyet megyénkben zömében az AFÉSZ-ek oldanak meg. Ugyanakkor panaszkod­nak az emberek, hogy a legap­róbb cikkekért kilométereket kell buszozniuk. Változtathat-e ezen a helyzeten a Skála? — Szellemesen úgy fogal­mazhatnánk, hogy kulcsra­kész boltot küldünk egység- csomagban még ebben az évben sok-sok falunak. Az egyik érdekeltségünk, az „S-bau” készített egy több száz cikkből álló egységcso­magot, amely a falvakban szükséges legalapvetőbb cik­keket tartalmazza. Ezt kül­denénk el, s ha az érdekelt­nek nem tetszik, egyszerű­en visszaküldené. Kíváncsi­an várjuk a fogadtatást. Nyíregyháza először ad • otthont a Skála-áruházak igazgatói tanácskozásának. Jelent-e majd előrelépést a megyének ez az értekezlet? — Már az első napon tár­gyalást folytattunk több ipa­ri szövetkezettel. Megnéztük, ők mit kínálnák eladásra, de elmondtuk azt, hogy mi mi­lyen árut várnánk tőlük, amit piacképesnek tartunk. Meg­ismertük, hogy ehhez milyen a műszaki felkészültségük, a technikai színvonaluk. Öröm­mel tapasztaltuk, hogy a lel­kes hozzállás mellett a szak­értelemnek sincsenek híján a felkeresett ipari szövetkeze­tek. Az általunk megrendelt árukkal elsősorban térségi igényeket akarunk kielégíte­ni, mert kár növelni a cipő árát azzal, hogy utaztatjuk a fél országon át. Ám ha vala­melyik termék kiugró minő­ségű, biztosított a folyamatos termelés ebből, akkor tágabb piaci horizontot nyitunk előt­te. Tóth Kornélia Múzeumi és műemléki hónap (Folytatás az 1. oldalról) repel a programban, de ren­deznek itt „Szavak és tár­gyak” címmel néprajzi vetél­kedőt, a Mátészalka és a szatmári részek felszabadító harcairól előadást is. Vaján a Vay Ádám Múze­umban a kiállításokon kívül múzeumi sétákat terveznek általános iskolásoknak Őr­ben és Rohodon, a tiszavas­vári Vasvári Pál Múzeumban Kabay János életéről tarta­nak előadást, megnyitják a „Várak, vármetszetek” című kiállítást, a nyírbátori Bátho- ri István Múzeumban Tóth Menyhért naivfestő tárlata, a régi nyírbátori mesterségek­ről vetítéssel egybekötött elő­adás, honismereti konferen­cia kapott helyet a program­ban. 4 BANK HÁZHOZ MECV! Az Állami Fejlesztési Bank miskolci igazgatósága tapasztalva a kötvények iránti érdeklődést Szabolcs-Szatmárban, lehetőséget kínál a megye szatmári területén élők számára is a kötvényvAsArlAsra Október 2-án Mátészalkán nyílik alkalom 10 és 17 óra között az ÁFB kötvényeinek vásárlására! A művelődési központban vásárolhatók meg az ÁFB kibocsátotta kötvények. Az érdeklődők a BVK ablak-kötvénye, a TVK fólia-kötvénye, a MÁV mozdony-kötvénye valamint a kisvárdai Vulkán kötvénye közül választhatnak és vásárolhatnak! A bank szakemberei készséggel szolgálnak információkkal! ÄFB kötvények Szatmárban! A kötvények titkosak, mentesek mindenféle adó és illeték alól. Visszafizetésükért az állam szavatol! ÍWMWWMIÍJ ..-4- . .

Next

/
Thumbnails
Contents