Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. október 14. Galamb és pantomim Hol művelődhet 20—25 ezer nyíregyházi? Hogyan férnek meg egy gyékényen a macskabarátok, a galambászok, a pantomim iránt érdeklődök, avagy a hazai és külföldi politikai események igényesebb értői, tanulmányozói? De folytathatjuk a felnőtt citerazenekarral, a Spirit amatőr rockegyüttessel, a német, angol, francia nyelvvel ismerkedő gyermekekkel, avagy a mozgásjavító tornára jelentkezőkkel — hogy csak néhány önképzési, művelődési, szórakozási formát említsünk a nyíregyházi városmajori párt- és művelődési ház műsor- és rendezvénypalettájáról. — Ügy hiszem, szerencsésen megtaláltuk közös erővel, együttműködéssel azt a tartalmi profilt, amely az intézmény jellegéből ered. Párt- és művelődési ház vagyunk, amelyből az is kiderül, egyaránt ad otthont az intézményünk a közéleti, politikai rendezvényeknek, egyébként tizenegy párt-, társadalmi és tömegszervezet él társbérletben itt, s ezzel együtt, vagy éppen az ő közreműködésüket is kérve, kell végezni a lakóterületi művelődési munkát. Szükségből erény Gere János igazgató mondja a továbbiakban, hogy bizonyos fokig a szükségből kellett erényt formálniuk. Az intézmény életének lételeme, hogy a házban otthonra talált valamennyi társszervvel, népfronttal, vöröskereszttel, iskolával, könyvtárral, mozival óraműpontosságú együttműködést, a rendezvények, összejövetelek pontos egyeztetését valósítsák meg. Ez egyformán érdeke a művelődés ügyének, hogy zavartalanok legyenek a klubok, szakkörök, alkalmi összejövetelek, s a programok, rendezvények népszerűsítésére is „felhasználják” a házbeli társszerveket egészen a népfront utcabizottságokig, fgy növekszik a hatókör és mind több igényt tudnak figyelembe venni a művelődési programok kidolgozásánál. Mint minden művelődési intézménynél, a Városmajorban is a sajátos társadalmi környezet diktálja, melyek legyenek a leginkább érdekes, fontos, -közhasznú kulturális alapszolgáltatások, illetve az egyes speciális érdeklődésre is figyelő önművelődési formák. Az igazgató, aki másodmagával dolgozik az intézményben, elsőként az üzemeket, iskolákat, diákotthonokat sorolja, amelyek a mintegy 24—25 ezer lakost kitevő művelődési körzetben megtalálhatók és művelődési tennivalókat is rónak az intézményre. A Jósavárostól a Hímesig terjedő, illetve a piactól a Hermann Ottó utcáig húzódó „városszélét” igen -tarka képet mutat. A kisnyugdíjastól a tehetős családokig széles skálán élők alkotják a lakónegyed népesséOrszágos terv pályáz 31 Művelődési központ és zeneiskola Nyírbátornak Nyírbátorban a városfejlesztési tervek alapján új kulturális és idegenforgalmi létesítményekkel is növelik a település népességmegtartó erejét és körzetközponti szerepkörét. A városi tanács új művelődési központ és zeneiskola építését irányozta elő. Ennek előkészítésére most az építésügyi és művelődési tárcával, valamint -a Sza- bolcs-Szatmár megyei tanácscsal közösen országos pályázatot írtak ki e két kulturális épület megtervezésére és környezetének rendezésére. A pályázóktól azt várják, hogy csaknem 20 ezer ember közművelődési igényeit kielégítő művelődési központ kialakítására készítsenek terveket. Az épület egyebek között rendelkezzen kiállítások lebonyolítására megfelelő, nagy előcsarnokkal, legalább 450 személy elhelyezésére és koncertekre is alkalmas színházteremmel, 400 személyes előadó- és táncteremmel, kamarateremmel, és a klubfoglalkozásokhoz, szakköri munkához szükséges, megfelelő számú helyiséggel is. A zeneiskolát mintegy 300 tanulónak 15—20 tanszakon történő oktatására kell berendezni, és az ehhez szükséges tantermeken túl gondoskodni ének- és zenekari próbateremről, 200 személyes kamarateremről, könyvtárról. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb a jövő év január 26-ig postán kell elküldeni a nyírbátori városi tanácsnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 560 ezer forintot szánnak. A bíráló bizottság a jövő év február végén hirdeti ki a pályázat eredményét. gét. De ez még nem lenne egyedi sajátosság . . . A fiatalokra számítanék — Bevallottan elsősorban a fiatalok érdeklődésére építjük a programjaink javát — folytatja az igazgató. Több éves kapcsolatunk van a körzetünkben lévő négy középfokú kollégiummal, az általános iskolai diákotthonnal, az öt általános iskolával, a két középiskolával. Sőt, a két főiskolával is, amelyek ugyan messzebb esnek tőlünk, de például a tanárképző főiskola egy-egy csoportunknak is helyt ad. Említhetem az újszerű História gyermekklubunkat, ahová ötödikes diákokat várunk és úgy gondoljuk, nyolcadikos korukig folyamatosan közösségi életet élhetnek itt, s mélyebb, él- ményszerűbb történelmi ismereteket szerezhetnek. Az úgynevezett kommunikációs és technikai klubunkat a közeli négy középiskolai kollégium tanulóinak hirdettük meg, és nem csupán a szélesebben értelmezett természet- tudományos világkép és szemlélet alapjait szeretnénk erősíteni, hanem az eligazodást is a tévé, a rádió, az újságok, folyóiratok világában. Városmajori házigazdáink — Gere János igazgató és Pék Katalin népművelő — örömmel újságolják azt is, megnagyobbodott, pontosabban megnőtt az épület. Néhány hete vették újra birtokukba az átépített házat, amely eddig földszintes volt, s egyéves munkával, emelet- ráépítést végzett a KEMÉV, a költségek elérik a 3,5—4 millió forintot. Az emeleten kapott helyet a pódiumterem, ahol a fiatalok diszkó összejöveteleit, közéleti fórumokat, a felnőtteknek szánt műsorokat tervezik. Igaz az álmeny- nyezetre már nem jutott pénz, így a terem akusztikája nem kielégítő, de így is nyertek egy jelentős — és modern — helyiséget. Nyitottakban Házigazdáink akkor bizonytalanodtak el kissé, amikor a felnőtteknek szánt, igazi lakóterületi művelődési alkalmak kerültek szóba és a sokat emlegetett nyitottság. Mi vár azokra, akik nem tagjai egyetlen klubnak, szakkörnek, nincs speciális érdeklődésük, mégis szeretnének néhány órát kellemesen eltölteni, olvasgatni, tévézni, videózni, netán társasjátékokkal szórakozni... — Ez, sajnos ma még álom, terv — mondta az igazgató. Még a megújult épületünk sem teszi lehetővé, hogy annak egy részét nyitottá tegyük és fogadjuk a spontán érdeklődőket — ehhez további hely kellene... Páll Géza Lakbér, adó, villanyszámla „Csak“ az államiak tartózlak Ha máshonnan nem is, a regényekből sok ember számára ismerős a kilakoltatás fogalma. Az utcára kipakolt szegényes bútorzat, a gazdag háztulajdonosnak kiszolgáltatott kisember alakja gyakran adott témát az íróknak. De hol van már az az idő! Bár a kilakoltatás efféle módja régen a múlté, befizetetlen lakbérszámla azért manapság is akad. — 1983-ban alaposan megemelkedtek a lakások bérleti díjai, ennek ellenére a lakbérhátralék összege nem nőtt jelentős mértékben — mondja dr. Tirpák György, az ingatlankezelő vállalat jogtanácsosa. — A növekedés nem is nagyon hiányzott, hiszen 1986 augusztusáig 2 millió 393 ezer forinttal tartoztak a vállalatnak a lakók. JOGCÍM NÉLKÜL, Az ingatlankezelő 2—3 hónapos tartozás után küldi az első felszólítást, majd többszöri ismétlődés, után felmondási eljárást kezdeményez. Akinek ez sem elég figyelmeztetés, ügyét a bírósághoz továbbítják. Ez évben 166 adós ellen indult felmondási eljárás. Ügy tűnik, közülük csak kevesen vették tréfára a dolgot, mert legtöbben rendezték hónapok óta fennálló tartozásukat. Bizonyítja, hogy mindössze 12 esetben született olyan ítélet, amely jogerősen rosszhiszemű jogcím nélküli lakóvá nyilvánította a nem fizető adóst. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy a lakást el kell hagynia. Jóval rosszabb következményekkel is jár a fenti megnevezés. A továbbiakban nem illetik meg a bérlő jogai, nem számíthat elhelyezésre, és öt évig lakásigénylést sem fogad el tőle a tanács. NEM FIZETIK, INKÁBB lopják ... A TITÁSZ nyíregyházi ki- rendeltségén Deák Zoltán kirendeltségvezető örül is, nem is a kérdésnek: fizetik-e rendesen a villanyszámlát az állampolgárok? — A TITÁSZ megelőlegezi a tartozást, hiszen két hónappal a fogyasztás után szedi be a díjat — mondja. A nyíregyházi kirendeltségen 45 ezer fogyasztót tartanak nyilván, ebből 20 ezren készpénzzel fizetnek. — Közülük kerülnek ki az adósok is — mondja a szakember. — Havonta 70—100 között van azoknak a száma, akik nem fizetik a villany- számlát. Közöttük 15—20 „állandó partnerünk”, mondhatni személyes ismerősünk. Náluk több bosszúságot már csak azok okoznak a TI- TÁSZ-nak, akik rendszeresen lopják az áramot. Egy részük fizeti ugyan a villany- számlát, csak éppen töredékét annak, amit valójában elfogyaszt. A Titel utca környékén élő 44 családból 40 rendszeresen él ezzel a módszerrel. Sajnos, ezek az emberek nemcsak a kifizetetlen számlákkal okoznak kárt az államnak. Tönkreteszik a vezetékeket, megrongálják a berendezéseket, amelyeknek kicserélése soha nem térül meg a vállalatnak. Ezért is számolják a korábbi 30—40 ezer forinttal szemben manapság milliókban a tartozást. KIK A JÓ ADÓFIZETŐK? Az adófizetés szintén állampolgári kötelességünk. Szabolcs-Szatmár megyében 190 703 ember fizet úgynevezett együttesen kezelt adót. E csoportba tartozik a ház, telek, gépjármű, háztáji és kisegítő gazdaságok után, valamint az általános jövedelemadó címén fizetendő adó, de ide kell sorolnunk az idén bevezetett nem lakás céljára szolgáló építmények adóját is. Az adózók terhén 28 millió 328 ezer forint adóhátralék van és 224 millió ez évi adót tartanak nyilván. Az eddigi adatok szerint az adózók fele még nem rendezte tartozását. Kenéz Sándort, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjét kérdezem: többet vagy kevesebbet fizetünk az államkasszába ez évben? — 1986-ban 31 millióval több adót vetettünk ki, mint az elmúlt esztendőben. Az általános jövedelemadó 22,5 millióval, a gépjárműadó 6,3 millióval lett több a tavalyinál. Sajnos, az utóbbi időben romlott az adózási fegyelem. Ez már csak azért is szomorú, mert az adót nem másnak. magunknak fizetjük. Ebből épül járda, készül új iskola, fejlődik környezetünk. Annál inkább sajnálatos, hogy sok esetben a tanácsok nem lépnek fel kellő szigorral a mulasztók ellen. S hogy milyen eszközei lehetnek a hivatalnak a fegyelem megszilárdításában? Nos, abból van néhány, ha nem is mindegyik hatásos. MEGFORDULT HELYZET Első lépés a felszólítás, amely a legtöbb esetben haszontalan. A fizetésletiltás már jóval több eredménnyel jár, így igen kevés azoknak a száma, akikkel szemben például az árverést kell alkalmazni. Az sem hallgatható el, hogy mostanra megfordult a világ. A kispénzű, idős emberek a legfegyelmezet- tebb adózók. Ők még tisztelik a hivatalt, nem úgy, mint a tehetősebbek némelyike. A mostani adózók jelentős része jómódú ember. A fokozódó fegyelmezetlenségnek köszönhető, hogy amíg 1984 végén 23 millió adóhátralékot tartottak nyilván a megye- székhelyen, addig mostanra már 5 millióval több a kifizetetlen adószámlák összege. Kovács Éva KÖZÖSEN. Ember Gyula — a körzet tanácstagja — kezdeményezésére a Rákóczi utca lakói társadalmi munkával töltötték az elmúlt hétvégét Fehérgyarmaton. A városközpont egyik utcájában így 400 méter hosz- szúságú, széles, a követelményeknek megfelelő járda készült el, mintegy 100 ezer forint értékben. A városi tanács építési anyagot, két betonkeverőt és két szakmunkást biztosított. S a lakók, kicsik és nagyok, utcabeliek és hozzátartozóik dolgos két kezüket, s akaratukat tették a tanácsi segítség mellé — mindannyiunk örömére. (m. k.) Fizetésnap a Kismozdonyban Van-e olyan ember, aki ne borzongna meg még csak a gondolatára is annak, hogy mi lenne, ha olyan helyzetbe kerülne, amelyben sorsa alakulására hatni nem tudna, s ezáltal másokkal szemben védtelenné, kiszolgáltatottá válna? Ügy vélem, hogy nincs. Az életben pedig hányán vannak azok, akik saját magukat hozzák ilyen helyzetbe, megkönnyítve ezzel azoknak a dolgát, akik másoknak ezt az állapotát igyekeznek kihasználni. Cs. József nyíregyházi lakos 1986. Június 2-án a munkahelyén felvette a fizetését, de nem azon igyekezett, hogy hazavigye, hanem betért a helyi Kismozdony elnevezésű italboltba. Aznap érkeztek Nyíregyházára a munkahellyel már régóta nem rendelkező élettársak Timó Edit és Gazdag Gyula, akiknek szintén útjukba esett az italbolt. Cs. József alaposan elázott, de még folytatni akarta az italozást, s ezért a szemüvegtokjában elhelyezett pénzből 100 forintot átadott az ekkor már őt ölelgető Timó Editnek, hogy vegyen neki szeszesitalt. Sorsa ezzel megpecsételődött, mert meglátták, hogy nagyobb összegű pénz van nála. Miután az újabb italt felhajtották a magáról már mit sem tüdő férfit kicsalták az italboltból és egy elhagyatott helyen Gazdag Gyula leütötte, élettársa pedig a pénzt a zsebéből kihalászta. Nem sokáig örülhettek azonban a hiéna módon szerzett pénznek, mert — a sértett szerencséjére —. szemtanúja is volt az esetnek, aki a rendőrséget rögtön értesítette. A Nyíregyházi Városi Bíróság az előzetes letartóztatásban lévő vádlottakat bűnösnek mondta ki egy rendbeli rablás bűntettében és egy-egy rendbeli közveszélyes munkakerülés vétségében, s ezek miatt halmazati büntetésül a különösen többszörös visszaeső Gazdag Gyulával szemben főbüntetésként 3 év 4 hónap szabadságvesztést, mellékbüntetésül 3 év közügyektől való eltiltást szabott ki, míg az ugyancsak különös és többszörös visz- szaeső Timó Editet főbüntetésül 3 év 6 hónap szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság ezen felül az alkoholista vádlottak kényszergyógyítását is elrendelte, s megszüntette Gazdag Gyula feltételes szabadságát. Az ítélet még nem Jogerős, mert a vádlottak és védőik enyhébb büntetés kiszabása végett fellebbezést jelentettek be. Dr. Szabó Pál Madártávlatból — jósavárosi részlet (jávor)
