Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
> Kelet-Magyarország 1986. október 1. Azt beszélik a városban... Két korszak határán — tiszavasvári képeslap. (Jávor László felvétele) Varrodából az édesiparba Tegnap megszűnt egy üzem Tiszavasváriban, s a mai nappal létrejött egy új. Nyolcvannégy dolgozó munkakönyvében kedden még a VOSZK szerepelt, négyötödüknek ma munkáltatóként a Csemege Édesipari Gyárat jegyzik be. Sorsdöntő változás Nemrég még varroda működött, lakatosmunkákat vállaltak, és a vendéglátásban használatos gépek javítását végezték a vásártér melletti telepen, hamarosan viszont rágógumi és konyakos meggy kerül innen a boltokba. Sorsdöntő napon, a múlt pénteken- jártunk ott. Ki mit vár? Az üzlet már korábban megköttetett. A VOSZK 16,5 millió forintért átadja a telepet a tanácsnak, utóbbi pedig bérbe adja a Csemege Édesipari Gyárnak. A korábbi tulajdonos megszabadul ezzel egy veszteséges egységtől, az új bővítheti kapacitását, a város pedig a munkaerőgondok enyhítését várja a változástól. (Az édesipari üzemben ugyanis előreláthatólag mintegy kétszázan dolgozhatnak majd — a vállalat ezért is kapott támogatást a megyei tanácstól.) Pénteken még javában tartott a leltár, a két vállalat vezetői fontos részletkérdéseket' egyeztettek a tanács képviselőjének jelenlétében. Késő délelőtt pedig a leginkább érdekeltek (a nyolcvannégy dolgozó) adtak választ: maradnak a megszokott munkahelyen, s vállalják az átképzést (hiszen változik a gazda), vagy más megoldást keresnek. Felszisszennek a varrodában összegyűltek, amikor meghallják a Csemege Édesipari Gyár munkaügyi vezetőjétől, Miklósiné Liczek Máriától, hogy a betanulási idő, amit a családtól távol, az anyagyárban kell eltölteni, több lesz, mint ahogyan eredetileg tervezték. Az asszonyok hat hét alatt sajátítják el alapfokon a rágógumi és konyakos-meggy készítésének fortélyait, a műszakiakra pedig legkevesebb két hónap képzés vár. Átlagbérrel Azt már korábban is tudták, hogy a betanulás ideje alatt (nem csak a pesti tartózkodást értve ezalatt) átlagbért kaphatnak, s előreláthatólag fél év múlva kezdik mérni igazán a teljesítményt. Újdonság, hogy amíg a fővárosban, illetve a hatvani gyárban dolgoznak, addig ötszáz forint kiegészítést kapnak, örömmel hallják Miklósinétól azt is, hogy vasárnap csak délután fél ötkor indul Vasváriból a bé- re't busz a nyíregyházi állomásra, és csütörtökön éjjel már itthon lesznek. Az egy napot viszont előre le kell dolgozniuk, hosszított műszakkal. Mielőtt mindenki egyenként, írásban nyilatkozna, hogy kíván-e a Csemege Édesipari Gyár dolgozója lenni, vagy sem, kérdésekre válaszol a munkaügyi vezető, a főmérnök és a tiszavasvári telep új vezetője. Juhász Gyula. Egy gyesen lévő mama, Molnár Lászlóné azt kérdi, velük mi lesz, visszajöhetnek-e esetleg hamarabb is, mint amikor letelne a három év, és a VOSZK-tól felvett kölcsönt hogyan kell visszafizetni? (Később Kulcsár Gábor is hasonló kérdést tesz fel — neki a felesége van gyesen, és még nem tudja mit válasszon.) Kérik a vezetők, hogy ők is most nyilatkozzanak terveikről, s természetesen korábban is visszajöhetnek dolgozni, az általános szabályok szerint. Ha Kulcsárné egyelőre nem is ír alá az édesipari gyárnak, később akkor is meggondolhatja magát, hiszen komoly létszámfejlesztés várható az üzemben. A kölcsönt illetően kezdetben nincsen egyetértés a vezetők között, aztán megszületik a végleges válasz: ugyanúgy, ahogyan eddig is, csekken törleszthetnek, attól nem kell tartani, hogy most az egész összeget behajtanák rajtuk. Róka Lajosné már túl van a nyugdíjkorhatáron, de nincs meg a tíz év munkaviszonya. Az ő kezei már nemigen bírnák a várható babramunkát, kérdezi, nem mehetne-e hamarabb nyugdíjba. Ez utóbbira nincsen törvényes mód, hiszen van munkalehetőség, de ha nem akarja, a betanulást nem kell vállalnia. Akad itt majd könnyebb feladat is, például a csomagolásban, később pedig valószínűleg a portán is lesz számára hely. Egyenként aláírták A kérdezz-felelek után egyenként mennek a varroda irodájába aláírni a papírt: az édesipar dolgozói lesznek-e? (Aki nemmel felel, azok közül egy-két szerelő marad a VOSZK-nál a vendéglátóipari gépek garanciális javítását végezni, másoknak pedig a tanács segít képzettségüknek megfelelő munkát találni.) A gyeses mamák kezdik a sort. Az első aláíró, Takács János- né jövő novemberben ide kíván visszatérni. Példáját sokan követik, végül hatvanki- lencen válaszolnak hasonlóan. (Igaz, hétfőn megtudom, hogy ketten közülük a hétvégén már meggondolták magukat.) Gönczi Lászlóné, a szabászat, vezetője is igennel felel, vállalja a betanulást, később valószínűleg a szakmunkás- tanfolyamot is, pedig alig egy éve szerezte meg — több társával együtt — az előző szakmát. Többek kételye az övé: — Félve írom alá, tulajdonképpen még nem tudjuk, hogy mit vállaltunk, de sok választásunk nincsen. Reméljük, hogy jól döntöttünk! Tanácsülés : Rendelet a lakásokról Hétfő délutáni ülésén a Tiszavasvári Városi Tanács a kereskedelem és az áruellátás .helyzetéről, il- letvé' az'ifjúság kulturált szórakozásának feltételeiről, a fejlesztés feladatairól hallgatott meg beszámolót, s a lakásügyi kérdéseket szabályozó rendeletét alkotta meg. Ez a tanácsi határozat szabályozza a lakáshoz jutás feltételeit, a lakásigények elbírálásának szempontjait, valamint a lakásépítés és -vásárlás tanácsi támogatásának rendjét. A tanács — meghatározott feltételek meglétekor — kamatmentes kölcsönnel támogathatja a lakásépítőket, és -vásárlókat. A támogatás konkrét feltételeiről a tanács lakásügyi hatóságán tájékozódhatnak az érdeklődők, s kérvényüket Is ott kell benyújtaniuk. A támogatás felső határa egyébként OTP-lakás vásárlásakor 40 ezer, magánvásárlás esetén 70 ezer, családi ház építésekor pedig 100 ezer forint lehet. A kamatmentes kölcsön törlesztését a felvételtől számított két év után kell megkezdeni, s tíz esztendő alatt kell a teljes összeget visz- szafizetni. Kelp Ilona utca Dr. Kelp Ilonáról (Kabay János feleségéről) nevezték el a közelmúltban az Élmunkás utca egyik szakaszát. A címváltozással járó adminisztrációt (amely közel kétszáz városlakót érintett) a helyszínen végezte el a tanács két dolgozója. . . . hogy a város két végén sincsen jó helyen a lakott terület kezdetét, illetve végét jelző tábla. Polgár felől a bezinkút helye jelenti a gondot, a kismotorotok 'elvileg csak bukósi- saíkiban mehetnek tankolni. A városi tanács kérte la Közúti Igazgatóságot a tábla áthelyezésére, de a válasz szerint erre nincsen lehetőség, ment az a szakasz nem felel meg a lakott terület kritériumainak. (Megjegyzésünk: bízzunk abban, hogy a rendőri szervek rugalmasan értelmezik a szabályt, nem pedig betű szerint . . .) A város Nyíregyháza felőli végével más bajok vannak. A hetven éven felüliek ugyanis ingyen utazhatnak a helyi járaton, ha viszont szeretteik sírjához igyekeznek, kénytelenek jegyet váltani. mert a temető már táblán kívül esik. A tanács kéréssel fordul a Szabolcs Volánhoz, hogy méltányosságból engedélyezze ezen a szakaszon is az ingyenességet. . . . hogy kevés a telefon, sok az igénylő, és kérdezik: milyen tervek vannak a hálózat bővítésére? A megyei tanács és a Debreceni Postaigazgatóság megállapodása értelmében a mostani tervidőszakban hozzá- kezden ek T is zavasváriban egy nyo'lcszáz áildomásos, távhívásira is alkalmas crossbar- központ létesítéséhez. A munkák ütemezése még nem ismert, de az biztos, hogy Szaboilcs-Szatmárban 1993-ra végeznek a hálózatbővítés ■tervezett munkálataival. Reméljük, hogy hamar sorra kerülünk, s iákkor ia jelenlegi százhúsz 'teleifomálilomás helyett jóval többet használhat a város. ... hogy nem igazságos a közműfejlesztési hozzájárulás. A Krúdy utcáról azt sérelmezik, hogy fizetik iá itehót, plusz a kétezer forintos hozzájárulást. A 'tanács azonban a szabályok szerint járt ed, ugyanis a tanácsi keretből létesített közművek (adott esetben a szilárd útról van szó) költségeinek egy részét az ott .lakókra kell hárítani. Az indok: ezzel a telkek értéke is nőtt. Mások arra panaszkodnak, hogy .sokkal többe kerül a gáz bevezetése azoknak, .akik most végeztetik, mint azoknak, 'akik elsőként jutottak hozzá. A különbség oka az, hogy legelőször azokra a szakaszokra jutott el a gáz, ■ahol közintézmények is vannak. Itt itanácsi beruházásban végezték a munkát, az ott lakók ezér.t csak az előbb említett közműfejlesztési hozzájárulást fizették. Néhány helyen (például a Kossuth, a Vas Gereben és a Kinizsi utcán) viszont az ottaniak vállalták, hogy önerőből vezettetik be <a gázt, hogy hamarabb jussom el hozzájuk. Ez a megoldás 'természetesen jóval drágább. ... hogy a Pethe Ferenc iskolában megoldatlan a gyerekek étkeztetése. Sajnos már a napközi Is túlterhelt, de ennek a háromszáz gyereknek mindenképpen biztosítani kell .az étkezését. Mindössze huszonötén kaphatnak rajtuk kívül ebédet. Remélhetőleg a bővítések végeztével saját konyhához is jut majd a hatszáz fős iskola, s akkor nem az 'amúgy is túlterhelt Petőfi utcai óvodából kell szállítani a kisdiákok ebédjét. ... hogy a tanács rendelete a szemétszállításról hiába született, ha a kuka árát befizetők még mindig nem kapták meg a gyűjtőedényt, s így marad a szemét. A költségvetési üzemben megtudtuk, hogy amikor júniusban felkeresték a számításba jöhetőket (akik szilárd burkolatú út mellett laknak), mintegy ezer igény érkezett a szemetesedényekre. Az üzem kedvezményes áron, közvetlenül a gyártó cégtől szerzi be ■a kukákat. A megrendelt mennyiségnek még közel a felét nem kapták meg, de mindennap várják az újabb szállítmányt. (Az eddig megérkezett gyűjtőedényeket a jelentkezés sorrendjében juttatták el .a lakókhoz.) A szemetet azonban mindenhonnan elszállítják addig is, ha megfelelő módon kirakják a ház elé. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES A várostörténet lapjairól „...levélhordozással ne terheltessenek“ Klub — középkorúaknak „Te. 20 és 40 év között, aki nem tudsz mit kezdeni, mert hiányzunk, hiányoznak azok, akik mellől elmaradtál, és elsodródtak mellőled. Aki a diszkóból kiszorultál, a kocsmában még nincs törzshelyed, de a négy fal szűk: K3” Ezzel a kiáltvánnyal fordultak régi társaikhoz a hajdani magnósklub tagjai a közelmúltban. A K-3 a középkorúak klubját jelöli, amelynek megalakulásáról, előzményeiről és céljáról az egyik kezdeményező, Fazekas Mihály tájékoztatott. Másfél évtizede alakult meg a községben egy magnósklub, amely különböző műsorokat, rendezvényeket szervezett a fiataloknak. Annak az összetartozó társaságnak a tagjai ma már a középkorúakhoz tartoznak. A K;* magját ők jelentik. 1980-ban ugyanis megszűnt a magnósklub, de a régi tagokban él az igény az együttlétre. A művelődési ház is tervezett egy nosztalgiadiszkó sorozatot, így szerencsésen találkoztak az igények. Még az elején tartanak, ezért elsősorban szórakoztató programok szervezésére gondolnak, de a későbbiekben komolyabb foglalkozásokra is sor kerül. Az első ilyen témájú beszélgetés vendégének Sulyok József tanácselnököt hívták meg. (n. a.) 4 török félhold, magyarországi hanyatlásáról, Buda ostromáról és visszavívásáról az elmúlt hetekben sok szó esett. A XVII. század eseményei kemény kényszerűséggel szóltak bele Bűd és Szentmihály történetébe is, a török hódoltság közelsége, a hadak járása beárnyékolta az ott élők hétköznapjait. A községek urai gyakran panaszolták, hogy a „sok jövők, járók és hatalmasok miatt” a szántóföldek, lakhelyek romlottak, pusztultak. Hogy megvédjék javaikat, a földesurak az 1600- as évek elejétől szívesen telepítettek le szabad hajdúkat. Szentmihály birtokosa, Lónyay Zsigmond 1623-ban Gergely deákot és hajdútársait fogadja be. A letelepedők a határban a földet szabadon használhatják, és mikor nekik tetszik, elköltözhetnek. Adóval földesuruknak nem tartoznak, de míg Szentmihályt lakják, kötelesek urukat fegyverrel szolgálni. Egy hónapig ingyen, hosszabb időn át pedig zsoldért teljesítenek katonai szolgálatot. Egyébbel, így „levélhordozással kedvük és akaratok ellen ne terheltessenek” — olvashatjuk a telepítő oklevélben. A hajdúk tartósan lakóhelyül választották Szentmihályt. Az 1660-as években az új birtokos, Csáky István azt is elvárta az akkor már taksát, adót fizető hajdúktól, hogy a Tokajtól Prügyig szállított javait az úton fegyverrel vigyázzák. A háborús idők, az állandó zaklatások miatt azonban hamarosan a hajdúk kérik felmentésüket a katonai szolgálat alól. Földesuruk helyzetük ismeretében teljesíti a kérést, mondván az „Istennek hazánk romlására béhozott pogányok igája miatt” valóban nem szolgálhatnak kardjukkal. A törököt kiűző harcok idején az egykor szabad hajdúk helyzete tovább romlik. A császári hadak zaklatásai miatt 1686-ban elnéptelenedik a szomszédos Bűd, és a szentmihályiak közül is sokan félkerekednek, nyugod- tabb lakhelyet keresnek. Szórványos adatokból arról is tudunk, hogy hajdúk telepedtek meg Bűdön. Ti- szavasvárinak ezt az elöte- lepülését az 1635-ös ország- gyűlésén töröknek adózó, más adókat és taksát megtagadó helységként említik. A nemesség követeli a magukat hajdúknak valló bü- diek szabadalmainak eltörlését, jobbágysorba süllyesztését. A XVII. század végére a keményen védett hajdú kiváltságok elenyésznek. 4 császári hadak elvonulása után lassan Szentmihályra visz- szatéf a lakosság. Csáky István gróftól még 1686-ban oltalomlevelet kapnak. A pusztítás, elszegényedés miatt esztendei adómentességet ad, amit pár évre meghosszabbít. A szentmihályiak körében 1692 telén a megyei adóösszeírók megjelenése kelt riadalmat. Nem árulják el neveiket, mert többségük Bihar megyéből menekült Szentmjhályra, félnek visszatoloncolásuk- tól. Csáky István azonban jóindulatúan melléjük áll, és mindent megtesz, hogy a zaklatott időkben a dolgos kezeket megtarthassa. (reszler)
