Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
1986. szeptember 12. Kelet-Mag yarország 3 Vissza vívás S okunk lelke örült, amikor Budavár évfordulóján az eseményt így jellemezték: a vár visszavívása. Nem a szó hangulata csupán, hanem a szelleme is megkapó volt. Jelzője annak, hogy történész és nyelvész közös nevezőre jutván oly kifejezést élesztett újjá. mely sokkal több. mint a visszafoglalás, elfoglalás, birtokba vétel. A visszavívásban benne foglaltatik a nemes küzdelem, a viadal, a jogos visszaszerzésének hősi pátosza. Kérdhetné valaki: miért e lelkesedés egy kifejezés mián? Miért kell örvendezni, hogy valamit úgy neveznek, ahogy kell? Mi van abban rendkívüli, hogy nyelvünk legmegfelelőbb szava került újra a köztudatba a történelmi esemény kapcsán ? Nem Budavár miatt vagyok lelkes. A szép szó. a választékos kifejezés használata késztet írásra. Ma. amikor olv sokan, még írók és újságírók is ágálnak az ellen, hogy nyelvünk pallérozásán fáradozzunk, örömet kelt a gyakorlat meggyőző kontrája. A tartalom a fő. a forma másodlagos elmélet hirdetői bőven beérik azzal, ha panelekkel mondunk el dolgokat. Van. aki úgy véli. néhány száz Szó már elegendő ahhoz. hogy mindent kifejezzünk, ami dolgainkkal összefügg. A nyelvért aggódók táborával szemben duzzad azok sora, akik a nyelv gondosságának elhanyagolhatósá- gát vallják. Kétségtelen, a középszerű mindig beéri a panellel. A világosan gondolkodó viszont mindig ügyel arra. hogy elmeszüleménye tisztán jelenjék meg másdk előtt. Nincsen olyan népmese, nem akad egyetlen népdal sem. melyben ne volna minden szó a helyén. s ne a legmegfelelőbb fejezné ki a névtelen szerző mondandóját. Egyetlen mű —se könyv, se cikk — nem élt meg hosszú kort. mely híjával volt a gondos fogalmazásnak, a szép magyar szónak. Ma sem mondhatunk le tehát arról, hogy korunk sokféle, sokszínű világát szép szóval tegyük közzé. H a úgy tetszik: vívjuk vissza a szép. a tiszta magyar beszéd, szó. fogalmazás becsületét. Gyomláljuk nyelvünkből azt. ami idegen, ami pontatlan. Merjünk meríteni több tíz ezer szavunk kincsesbányájából. színessé téve mondandónkat, hihetőbbé gondolatunkat. igazabbá igazságunkat. . (bürget) Neíe6jéreer Új VdSÚti Híd 0 SzQlllOSOn a Debreceni MÁV Igazgatóság. Képeinken: a régi híd mellett az új tartópillérek fogadásra készén várják az acél- szerkezetet. A híd Fehérgyarmat felöli vege már a Szamos fölött, a levegőben. Kép es szöveg: Zsoldos Barnabás. Munkahelyi rehabilitáció — gondokkal Papíron rokkantak? Vállalat ás ©gyén érdekütközése A Nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat könyvelésén Robotron könyvelőgépek, segítik a vállalat gazdálkodási adatainak gyors és pontos feldolgozását. (F.lek Emil felvétele) A megváltozott munkaképességű dolgozók sorsa nem lehet magánügy, egy-egv vállalat. munkahely gondja. Eddig sem volt az, bár a tapasztalatok nem valami fé- nyesek. „Nehéz11 munkahelyen Mostanra kiderült: az érvényben lévő szabályok felett• bizony jócskán eljárt az idő. Gazdasági szempontból sem hatékonyak, az érintettek érdekeit sem szolgálják megfelelő módon. A változtatás tehát mindenképpen szükséges. Leghamarabb az érdekeltség megteremtése szükséges. Az érintetteket arra kell ösztönözni, hogy maguk is akarják saját rehabilitációjukat, s fogadják el a vállalat. a munkáltató áltál felkínált munkahelyeket. Hogy mindezekre miért van szükség? Azért, mert — hangozzék is bármily furAz egészséges ember nem is gondol ra. Teszi a dolgát nap mint nap. s talán eszébe sem jut, hogy elég egy rossz pillanat, máris minden megváltozhat. Legalább ilyen gyakori a másik változat. Hosszú évek után a szervezet megkopik, egyszerre nehéz lesz az eddig könnyen végzett munka. Megoldást mindkét esetben találni kell. Neve: munkahelyi rehabilitáció. csan — manapsag ez nem mindig van így. A vállalatok nagy« gondja a rehabilitáció. Gyakorlati példa után kutatva a kisvárdai Vulkán Öntödei Vállalatot kerestük fel Kovács Zoltán igazgató mondja: — Ezeregyszáz dolgozónknak közel fele törzsgárdatag. Nálunk közismerten nehéz a munka. Közöttük is az öntvények tisztítása, csiszolása kívánja a legnagyobb fizikai igénybevételt. Az üzemünkben dolgozók számára így valóban lényeges a rehabilitáció. amelyet a legtöbb esetben minden kötelezettség nélkül, méltányosságból is megteszünk A Vulkánban a törzsgár- datagokkal van a legkeveM agasan repülnek a fecskék. Most mar útra kelnek. De mégegyszer. immár utoljára fészkükre szálltak. Jöttek késő délután. fekete felleges őszi ég alatt és az ablak derékszögében. mint máskor annyiszor —, hogy repülni tanultak — nagy ricsajt csaptak Ez volt az utolsó idei fecskelecke. Megmérték, megjegyezték, szapora madár- nyelven egymásra csivitel- ték: ez az a ház. ez az a magasság és ez az az ablak, amelynek ereszében a fészek áll. Jövőre ide kell visszatérni. És aki visszatér, okos lesz és erős. Takarít majd és renovál. Takarítás előtt azonban — mekkora bosszúság mindig — rosszhiszemű, jogtalan lakásfoglalókat, a verebeket kell a fészekből kipaterolni. így volt ez tavasszal is. A fészek látta kárát, hogy az a néhány veréb benne telelt. Nemcsak összeronditották a meleget adó, jó pihebélést. de leverték a bejárat sárpöty- työkböl gondosan rakott peremét, küszöbét. No, hiszen kaptak érte. Verték a verebeket a fecskék, de azok a buta madarak még akkor is maradni akartak. Hitték a verebek: ebül szerzett joguk másít- hatatlan, hiszen már tojást is raktak, már költeni akartak. Emiatt is volt kissé drámai és hosszas a kilakolta- avagy a fészekjavítást kí- tás. Hatóság nem volt jelen sérte. Ott hangoskodtak, kies ha ott van is, fecskééknél abáltak és ordítottak, itt köl- a veréb hiába ugrál. tés közben kedveskedtek. Miután a fecskék eljárását siker koronázta, dologhoz Iának. Tíz évnél is régebbi már a fészek, nem csoda hal. hogy mindig javítani kell. Napokig tartott a munka. A villásfarkúak csőrükbe hordva az emberi mértékkel parányi sárgala- csinokat, keményen szorgoskodtak. így is ráment egy hetük. Aztán jöttek más fecskék is. Voltak vagy hatan, semmit sem tettek. Csak röpködtek a fészek körül, csevegtek, csicseregtek. Fontoskodtak mint holmi műszaki átvevők, ellenőrök. Miről beszéltek? Szentesítették a szakszerűséget, a minőséget és meglehet, kiadták a lakhatási engedélyt. A tojásrakás és költés az láthatatlan, de hallható esemény. A fecskepár alkonyaikor. hajnalonként meghitten és egymás iránti nagy-nagy szeretettel cseverészett. Más volt ez a csicsergés attól, ami a veréb kilakoltatást, majdhogynem udvaroltak. Kitartott ez a finom modor a fiókák kikeléséig. Majd lett az esemény. Az ablakpárkányra rövid időközökkel négy tojáshéj pottyant. Négy éhes csőr követelte ezek után — szüntelen étvággyal a legyeket, bo- garokat és mindama laktató csemegét, amelyet a szülőpár állandó röpüléssel gyűjtött. Az etetés hetekig tartott, aztán már nehezebb és szigorúbb lett az élet. A fiókák repülni tanultak. Ehhez már kellett a zord szigor, a szülői jóindulatú kemény ridegség. Szabályszerűen kilökték; kitaszították a fészekből a még semmit sem sejtő és értő fiókákat Volt amelyik majdnem az utca kövére esett. Nem igy lett. A szülőpár egymást túlharsogva csicseregte: használd a szárnyaid, te buta. Értett a jó szóból a suta kalimpáló. A verdesés átment szabályos szárny csapásokba és kikötött a riadt jószág a porolón. Nem volt' megállás. Csőrcsípés biztatta tovább és tovább. Nehéz iskola a reptetés. Vagy tudomány a messzire szállás, a siklás, a vitorlázás, repülés közben az ételszer- és és fészekközeiben a fékezés, landolás. Meg kell anulni azt is, merre terepi a legtöbb bogár, hol a viz, avagy a jövőbeni fészekrakáshoz., javításhoz hol a sárnyerő hely. És repülni kell. repülni minél többet, megállás nélkül és kitartóan. Muszáj a szállás esőben, viharban, széllel szemben, mert lesz az itteni zivatartól rosz- szabb is. Á fecskék sok mindent megtanultak, amíg tartott a nyár. Öszrehaj- lóan már azt is tudták, elmennek, kontinenseket átrepülve messzire szállnak. De tegnap még hazajöttek, még fészkükre szálltak és csicseregtek. Szapora szóval megbeszélték, ez az a ház, az ablak, a fészek, ide kell vissza- szállni. Talán azt is mondták a házban lakónak: türelem, várd ki pajtás és a fecskék visszajönnek. Csak álljon a ház, maradjon meg az ablak, a fészek és mindeme világ békessége. Seres Ernő sebb baj. Csakhogy belőlük már itt is egyre kevesebb. Amíg 12 évvel ezelőtt 100 munkaalkalmassági vizsgálatot végeztek az üzemorvosi- rendelőben, addig az elmúlt évben már 374-et! Az egvre növekvő táppénzes napok számát, a rehabilitációs ügyeket pedig az üzemi statisztika szerint legtöbbször az újonnan érkezők gyarapítják A Vulkánban most új üzemet építenek, amelyben könnyű munkát is végezhetnek majd a dolgozók. Mint az igazgató mondja, az új üzem nem elsősorban rehabilitációs célzattal épül. — Főként gazdasági megfontolások vezettek bennünket — mondja. — Csak ezután gondolhattunk a megváltozott munkaképességű dolgozókra is. valamint azokra, akik bedolgozói rendszer-ben - kívánják megkeresni kenyerüket. Az elektromos főzőlapokat gyártó üzemben, melynek befejezér sét 1988-ra tervezzük, 230- an dolgoznak majd, közöttük 80 rehabilitációs munkát igénylő is dolgozhat, ha akar. Munka, vagy juttatás? Manapság még egyáltalán nem ritka, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó számára egyetlen felkínált lehetőség sem felel meg E megállapítást támasztja alá Vincze Bertalan, a vállalati rehabilitációs bizottság elnöke is. — Mi kétféleképpen rendezzük a rászorulók ügyét — mondja. A dolgozóval megbeszéljük. mi az a munka, amit el tudna végezni. Mert aki például önteni már nem tud, a szerelést még nyugodtan elvállalhatja. Aki maga is akarja, annak ügyét hamar megoldjuk. Baj csak akkor van. ha a dolgozónak egyetlen felkínált lehetőség sem felel meg. Ilyenkor nem sokat tehetünk, elkezdődik a huzavona. A gyár üzemorvosa, dr. Hegedűs Valéria sem vélekedik másképp. — A foglalkozási megbetegedések szerencsére egyre csökkennek. Köszönhető ez annak a közel hatvanmillió forintnak is, amelyet az utóbbi öt évben a gyár munkaegészségügyi feladatokra költött. Nem maradtak eredménytelenek a rendszeresen végzett szűrések sem. A foglalkozási megbetegedések miatt, melyek közül vállalatunknál legsúlyosabb a szilikózis, mind kevesebb embert kell leszázalékolni. Évente tíz-tizenöt ügyről készül jegyzőkönyv, de ennél jóval több azoknak a száma akiknek gondját minden adminisztráció nélkül megoldjuk. Ehhez persze az kell, hogr a dolgozó partner legyen a megoldáskeresésben íme a kulcsmondat, immár másodszor. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ugyanis mind gyakoribb az egyet akarás hiánya. Sajnos, manapság egyre nő azoknak a száma, akik munkájuk során, hosszú évek alatt megbetegedve mái nem fogjalkoztathatók eredeti munkakörükben. Számukra csak a könnyebb munka, súlyosabb esetekben a leszáza- lékolás hozhat megoldást. Szabolcs-Szatmár gyárainak. üzemeinek dolgozói többségükben kétlaki emberek. Jövedelmüknek csak egv része az ipari munkából származó kereset. A másik, esetenként jóval nagyobb a háztáji és állattartásból származó jövedelem. így aztán köny- nyen előáll a mostanihoz hasonló helyzet. Ha ugyanis a munkáltató nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. vagy a lehetőségek egyikét sem fogadja el a dolgozó. nem marad más hatra, mint a rendszeres szociális juttatás, amelynek összege néhol elérheti a munkával megkeresett havi jövedelmet is. Csoda-e ezek után, ha egyeseknek nem érdeke a megoldás keresese? Mind többen vannak azok, akiknek nem a rehabilitációs munkahely elfogadása a cél, hanem a rokkantság megállapítása... Akik maguk kérik Megyénkben az országos átlagnál magasabb, és napjainkban is tovább nő a megváltozott munkaképességű, rehabilitációs munkahelyet igénylők száma. Ennél többen már csak azok vannak, akik saját maguk kérik rokkantságuk megállapítását. Amíg az elmúlt év júliusáig hétezer, addig ez év hasonló időszakában már tizenegy- ezer kérelem érkezett az orvosszakértői bizottsághoz. A kérvények feladói nem rehabilitáltak, hanem saját elhatározásukból rokkantak akarnak lenni! Kovács Éva tonnás acélszerkezetet — földön összeszerelt állapotban — folyamatosan vontatják a folyómederbe elhelyezett tartópillérekre. A kiizei kétszáz méter hosz- szú vasúti hidal november hetedike tiszteletére akarja forgalomba helyezni l.I VASÜTI HID A SZAMOSON. Az ország egyik legöregebb vasúti hídja készül ..nyugdíjba” Tunvogmatolcs határában. amely a Szamoson ível át a húszas évek középétől. Az új vasúti híd építésé befejezéséhez közeledik. Az 550
