Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
1986. szeptember 5. Kelet-Magyarország 3 Árak a piacon A kár hiszik, akár nem, o nyíregyházi piac az olcsóbbak közé tartozik. Legalábbis ezt mutatja a rendszeres statisztika, amelyet a szabadpiaci árakról készítenek az ország .több városában. A listát bárki megnézheti a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilapban, ahol közük az előző hétvége árait a fontosabb termékekből. Példánk igazolására az utóbbi két hetet hasonlítottuk össze. Kiderül, hogy a vizsgált 16 féle piaci árunál hat-nyolc az ország városai közül éppen Nyíregyházán található legolcsóbban. Mindössze egy-két olyan termék van, amit az átlag fölötti áron kínálnak. íme néhány példa: amíg majd két hete, augusztus 22—23-án Győrben, Kecskeméten hatvan forintot kértek el egy kiló tehéntúróért, Debrecenben nyolcvan forint volt az ára, addig nálunk csak negyven forintot tett ki a piaci átlag. Szinte természetes, hogy a burgonya ára itt a legolcsóbb, s figyelemre méltó, hogy az itteni 5,80-nal a budapesti 9,60 áll szemben. Ugyanez a paradicsomnál 4,70, illetve 11,30 volt, a körténél a nyíregyházi hét forinttal szemben más nagyvárosok 16 . forintos ára áll. A múlt hét végére hasonló árakat lehetett rögzíteni, például a fejes káposzta Nyíregyházán volt a legolcsóbb a maga öt forintjával, míg Veszprémben, Zalaegerszegen kétszer annyit kértek érte. Ugyancsak tendenciaként figyelhető meg, hogy a mi almaárunknak duplája a dunántúli és a budapesti. Vannak termékek, mint a szőlő, a vöröshagyma, a tojás, amely más városok átlagaihoz hasonlóan ala( kul, s van egy-kettő, ahol jóval drágább az ár, hiszen az itteni 140—160 fo( rintos kilónkéti fokhagymaárral szemben Debrecenben, Békéscsabán, Szegeden csak 80—90 forint áll. Élő csirkéből az 50— I 55 forintos ár jóval magasabb, mint a pápai 35 j forint, a győri 44. j Egyetlen hétvége áraiból nem lehet hosszú távú 1 következtetéseket levonni. Azonban a hosszabb távú vizsgálódás már bizonyító erejű lehet. Persze azt is érdemes megnézni, hogy sokszor egyik hétről a másikra túl nagy az ingadozás, amely éppen a piaci spontán viszonyokból ered, mert az egyik alkalommal túl nagy. a felhozatal, alacsonyak az árak, máskor viszont keveset kínálnak, a termelők, a kofák rögtön magasabb árat szabnak meg. U gyancsak országos tapasztalat, hogy a zöldség-gyümölcs árak az idén általában alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Jó érzés ezt elkönyvelni, s látni kell mögötte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a különböző szervek hoztak a kistermelés helyzetének javítására. Végül- is a piaci kereslet-kínálat viszonyában akkor lehetünk elégedettek, ha nagyjából egyensúly alakul ki. (lányi) Nyírcsászári. „Nyírbátorhoz északra, egy órányira. Nyolc római, 418 görög katolikus, hat református lakossal, görög katolikus anyatemplommal. Határa homokos lévén inkább rozsot terem. Legelője szűk, fája, nádja nincsen." Az 1851- ben kiadott Geographiai szótár a fentiekben summázza a hétszáz éves település legfontosabbnak tartott tudnivalóit. A lakosok száma mostanra 1263. Nyírbátor pedig egyórás gyalogút helyett mindössze öt perc autóval. Á tagok fele nyugdíjas S hogy a föld mit változott mostanára? Bizony nem sóikat. Sápi János, a helyi Üj Élet Tsz elnöke jócskán sorol a gondokról. — Háromszáztizenöt tagunknak több mint fele nyugdíjas, járadékos. Három mázsa bálázott széna, három mázsa fa és ötszáz forint, amit évente, rendszeresen juttatni tudunk számukra — mondja a három éve megválasztott elnök. A földterület java része gyenge minőségű. Az átlagosan 11 aranykoronás császári határban bizony ötkoronás is bőven akad! Ezért is keresnek az alaptevékenységen kívül más munkalehetőséget, változatosabb gazdálkodási formákat. A következő évben az eddig 170 hektár erdőterület további 270 hektárral gyarapszik. A rossz minőségű homokos talaj nemigen alkalmas másra. A szövetkezet e faluban is csak időszakosan tud munkát adni tagjainak. A melléküzem- ágban viszont télen is van' munka. A nemrég átadott, 6 millióért megépített varroda az asszonyok helyzetén köny- nyített. Közülük 45-en ültek a számukra eddig ismeretlen munkapadok mellé. A kapa után tű és cérna lettek kenyérkereső szerszámaik. Felsőruházati termékeket gyártanak, nem is akárhogy! A szovjet exportra küldött első szállítmányban egyetlen hibát sem talált az átvevő! A falutól távol Nem mindenki olyan szerencsés, mint a varroda dolAz őszi gyümölcs felvásárlásáról szervezett fórumot Nyíregyházán tegnap, csütörtök este a megyei művelődési központ kertbarátklubja, valamint a megyei gozói. Aki helyben nem talál munkát, távolabb próbálkozik. A közeli Nyírbátor és Mátészalka sokuknak nyújt megélhetést. A fiatal Orosí Zoltán azonban jóval mesz- szebb ment ennél. A Mátrai Szénbányák Vállalat dolgozója. Mint mondja, dekádban dolgozik. Hogy ez mit jelent valójában? — Hét napon keresztül 12 órát dolgozunk, négy napot pedig itthon töltünk — magyarázza. S hogy az itthoni négy nap mivel telik? Köny- nyű kitalálni. Főleg munkával. Amíg fiatal az ember, nincs is semmi baj. Persze nemcsak a munkahelyek távolságában van nagy eltérés. Legalább ekkora a különbség a fizetésben is. Mert amíg fiatal beszélgetőpartnerem Nyírbátorban alig négyezret keresett, addig néhány megyével arrébb mindig biztos a havi hétezer forint! A település a közelmúltban ünnepelte fennállásának hétszázadik évfordulóját. Az ünnepléshez azonban komoly értékteremtő munka is csatlakozott. tpítós összefogással A falu főutcáján megépített. s az évfordulón átadott szolgáltatóházban ruházati bolt. női-férfi fodrász, tejbolt és női-férfi ruhaszabó várja rövidesen a falu lakóit. Az építkezés költségeit a helyi tanácson és a termelőszövetkezeten kívül a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat és a KIOSZ segítségével teremtették elő. Az itt élők társadalmi munkával járultak hozzá lakóhelyük gyarapításához. Maradt azért tennivaló az ünnep utáni hétköznapokra is. Közülük sorol Ligetfalvi Mihály tanácselnök: — Leghamarabb a ravatalozó építését fejezzük be. kertbarátok és kistenyésztők szövetsége. A kistermelők a Hungarofruct, a Zöldért és a MÉSZÖV képviselőivel folytattak eszmecserét az őszi felvásárlás, forgalmazás lehetőségeiről. Persze — teszi hozzá — a lakosság anyagi segítsége nélkül nemigen készülhetnénk el ezzel a tervünkkel. Az elképzelések a következő évekre is jócskán adnak munkát, feladatot. Az elmúlt évben megszavazott ötszáz forint tehó csak a tennivalók egy részére elegendő. Jövőre az utak, járdák építése a legnagyobb feladat. Az egészséges ivóvíz bevezetése sem várhat tovább. A tanulmányterv a közelmúltban készült el. A felajánlott három változatból azt fogadták el az illetékesek, amelyik olcsóbb, de gazdaságosabb. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem önállóan, hanem a mindössze néhány kilométerre lévő településekről kapják az egészséges ivóvizet. Nyírcsászári Nyírbátorból, a 765 lakosú társközség, Nyírderzs pedig a közeli Ho- dászról. Társulásban Az összköltség várhatóan 24 millió forint lesz. Ennyi pénzt azonban csak a lakosság összefogásával teremthetnek elő. A közeljövőben megalakuló vízműtársulat már konkrét lépéseket tehet a kivitelezésre. Annyi már most bizonyos, hogy telkenként húszezer forint körüli az az összeg, amelyet a lakóknak tíz év alatt kell az ivóvízért áldozniuk. Az ünnepet, amely hamar eltelt, a falu életében is a hétköznapok követik. Dolgos, szorgos hétköznapok, amelyeknek eredményeként mind szebb lehet az ünnep, s gondtalanabb a hétköznap. Császáriban tudják ezt. Kovács Éva nista az udvaron vasJ* alkalmatosságot hegeszt a cefrés hordók alá. — Nem érted, hogy ne nézz ide — kiált rá harmadjára is négyéves forma gyerekére. — Jó, de akkor hova nézzek? — kérdi a csöppség. — Az asszony van még igy a házépítéssel — panaszkodik Pista. — Le nem venné a szemét a fényes palotákról. Hiába mondtam neki, ne nézd annyit, mert belebetegszel. Mit bánom én, akármilyen szép házakat húznak fel a falubeliek! Én nem építek. Később a szobában szidja nekem a felesége Pistát: — Itt akar ez élni a szüleim hajlékában, míg ránk nem dől a fal. Hiába van szakmája, dologtalan volt Fórum a gyümölcsfelvásárlásról A tisztesség védelmében F ogalmazási pontatlanság lehetett az oka annak a mondatnak. amely azt fejtegette: a gazdasági bűncselekmények azért szaporodtak meg. mert sok az új kezdeményezés, vállalkozás. Aligha vitatható, minden újnak. minden konjunktúrának megvannak a vámszedői, ebben viszont aligha az új, inkább az ember a hibás. Más szóval: hiba lenne, ha a friss kezdeményezésekben, az új törekvésekben egyszerre látnánk a jót és a bűnre vezető alkalmat. Ennek már az is ellentmond, hogy bizony sok régi dolog is létrehozza azokat a jelenségeket, melyek enyhén szólva a törvénybe ütköznek. Ezt előre kell bocsátani, hiszen egy pontatlan mondat elérheti azt, hogy eleve bizalmatlanságot kelt minden iránt, ami eddig nem volt. Ha csak azt nézzük, mi a rossz egy gmk-ban, ha csak azt kutatjuk, hányán jutnak jogtalan jövedelemhez kisvállalkozás keretében, ha csak azon töprengünk, hogy egy társulás mennyiben a korrupció vagy harácsolás színtere, akkor azonnal el is zárkózunk előlük. Márpedig az élet azt bizonyítja: egy-egy furcsa kinövés ellenére az új gazdasági próbálkozások igenis hasznosak, sok munkával adnak többletet, többségük a tisztesség keretein belül szolgálja a közérdeket, s elégít ki magánszükségleteket egyaránt. Tény, hogy egy-egy nem becsületes vállalkozás mindig nagyobb bírt kap. mint a sok kis szorgos küzdelem. V i tath atatlan, szemünk előtt gyűlnek aligha becsületes módon szerzett vagyonok. Ki-ki tudja: a vállalkozási kedv időnként szerzési piániába csap át, eszközökben nem válogatva. De mindez nem a vállalkozások felett ítél. Inkább azok felett, akik becstelenül élnek — mégpedig visz- sza — a felkínált alkalommal. A bűncselekmény, a tisztességtelenség oka tehát az emberi természetben rejlő rossz. Az a mentalitás, amely egyén- vagy csoport- érdekek szűk hasznát mesz- sze a köz elé helyezi. A történelem igazolja: amikor valami addig szokatlan született, a kétes tisztesség mindig kereste a maga hasznát. De vajon mi lett volna a világból, ha mindig és minden kezdeményezés előtt bezárták volna a kaput, mondván: ne. hiszen mi lesz ha ...? Egy társadalomnak vállalnia kell a kockázatot akkor, amikor kísérletezik. Fel kell vonultatnia a törvény szigorát, hogy védje a jót a mohókkal szemben. Ugyancsak leszerelne minden megújulást, ha mögötte állandóan ott leselkedne a kétkedés szörnyű gyanúja. S zerencsére vannak eszközeink, melyek képesek — egyre hatékonyabban — megtisztítani a búzát a konkolytól. A fogalmazásra addig is vigyázzunk. Ha a kezdeményezést elvetjük, attól nem változik az ember. Az embert kell változtatni, hogy tisztán érvényesüljön az, ami jó. (bürget) Még az idén átadják Mátészalkán az Esze Tamás Gimnázium udvarán épülő új tornatermet. Az 1080 négyzetméteres nemzetközi színvonalú küzdőtérrel rendelkező sportkombináthoz 400 személyes lelátót is épít a Nyíregyházi Épszer Vállalat. Ünnep után hétköznap Nyírcsászáriban # Áldozat a faluért Új T—174-es típusú rakodógéppel gyarapodott a Balka- nyi Állami Gazdaság fűrészüzeme. A nagy teljesítményű erőgéppel Tóth József a rönkfákat készíti elő a feldolgozáshoz. (cs) mindig. Pedig ha összeráznánk az abroszt, az induláshoz összejönne a pénz. A férj nem bírja a kritikát. Kimegy, pedig közben eleredt az eső. — Miért állsz az esőben, nem mos az aranyat belőled? — szánná meg utóbb az urát az asszony. — Meghívnám a vendéget a presszóba, ha nem tartanád fel! — Pénz sincs nálad ... Fogja Pista a kerékpárját, elmegyünk a presszóba. Ott kiveszi a biciklikormányból a dugi százasokat. — Enni, inni van mit, tető is van a fejünk felett... Nekem igy nagyon jó — fejezi be elégedett meggyőződéssel a lakástémát, és rendel még egy kört. Hogyan is vállalkozhattam volna arra, amire a felesége kért: hogy beszéljem rá a házépítésre. Úgyse hagyná magát. És ha mégis, akkor ö már nem Pista volna, valaki más, teljesen átalakulna ... A rábeszélés sikere úgy hatna, olyan következményekkel járna, mintha rábeszélnénk az oltatlan meszet: f űröd jön meg! Sztancs János Pista nem épít
