Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. szeptember 17. ÚJ N VUCOÍJASKL Uß Üj nyugdíjas kJ ubrtak ad otthont a Mátészalkai Művelődési Központ szeptember hónaptól. A klubkönyvtárban évek óta eredményesen működő „Harmónia” klub mellett, most a város központjában is lehetőség nyílt az idősebbeknek közös programok szervezésére. Az új klub a foglalkozásait minden héten hétfő délután tartja, de a klubtagok naponta bejárhatnak beszélgetni, kézimunkázni, sakkozni. Októberben tartják ismerkedési estjüket. _____Ma még tövisekből épül_____| Rózsadomb, vagy gondhalom? Közhely, de ahogyan minden, magára is adó városnak van „Rózsadombja”, úgy Mátészalkának is lesz. Az Cjte- lepiek ne reménykedjenek. Az ott élők számon tartják, de a másutt élők is tudják, hogy mennyi mindennel tartozik ez a kamaszodó város annak a területnek, az ott élőknek. Nem az ő gondjaikról írunk ezúttal. • Tájkép — építőkkel az Északi lakótelepen Mi a városi lét egyik alapja? Víz, villany, út, csatorna, közlekedés, kommunális ellátás, tehát óvoda, iskola, bolt... A felsorolás nem teljes, azt jelzi a három pont, mert mindahhoz, hogy egy városrész a holnapot tervezhesse, építeni is kell ott. Rohamosan épül Mátészalkán az Északi lakótelep. Lett városközpont, lett immár befejezett Keleti, gázt kap a Rácz-kert. És van az Északi lakótelep. Az Üjtelep most is kimaradt, mint a város- fejlesztésekből már annyiszor. Hihetné a távollakó, hogy az Északin élni, építeni, megtelepedni a legegyszerűbb. Eladhatatlan telkek 9 Néhány adat: a városközpontból a telep 10—15 perces sétával elérhető. Van autóbusza, és az ottlakók legtöbbje rendelkezik gépkocsival. Ideális, hogy a családisorházas beépítési forma mindenképpen kedvez azoknak, akik a városban letelepülve, vagy bérházból kitelepülve életformát váltanak. Mátészalka Rózsadombja — vagy gond-halom? Dr. Kó- ródi Ferencet, a városi tanács illetékes osztályvezetőjét kérdeztük: „Építene-e az Északin? Lesz-e ott kisvárosi Rózsadomb egyszer? A válasz: építenék, mert lesz. Mikor? Majd akkor, amikor e tervezett beruházások elkészülnek, amikor minden teleknek gazdája lesz, amikor egyáltalán felnőtté válik a lakótelep. Aki most egy hétvégén arra jár, sétál egyet, meglehetősen vegyes érzésekkel érkezik haza. Vannak már valóságos csodapaloták, szégyellem leírni, hogy menynyiért, telkek, kiásott alapokkal, mintha a ki hányt föld napon száradó göröngyei példáznák az építeni akarók görcsös erőfeszítéseit, vannak kész kertek, de a jövendő lakószobák helyén is burjánzik még a gaz. Tény és igaz, hogy a városnak ezen a területén a legolcsóbb a közművesített telek, de az is, hogy bárhol máshol a tanács által kínált, tehát Az oldalt összeállította: Bartha Gábor nemcsak a magánforgalomban lévő telkek, drágábbak. Messze van... Az Északi lakótelepen, az első ütemben, 1980-ban 116, a második .ütemben, 1984- ben, 91, a harmadik ütemben, (tavaly a zártkerti ütemben) 20, idén 68 telket kínáltak az építeni szándékozóknak. Jelenleg, az 1981- ből maradt 1 telekkel együtt, az idén megmaradt 27 telekkel együtt 28-nak nincs gazdája még. Kérdés lehet tehát, hogy mennyire gazdagok az építkezők, vagy miért rossz az „Északi”, ha a másutt kínált telkekre bőven volt, van jelentkező? Messze van? Ezt mondják azok, akik kint élnek, és azok is, akik most építenek. Nos, a 15 perces séta Budapesten se sok. Az ellátási rendszer, amit a tervek ígérnek, nagyon sok belvárosinál is jobb. A tartós használatbavételi díj a BúMátészalSca címmel volt már korábbam Is hetilap a kisvárosban, 1890-t>en, az viszont hamarosan megszűri*. ilyen címen 1909 áprilisában indult egy magát nádikáüSTiak nevező, a valóságban inkább jól odamondogató hetilap, melynek első főszerkesztője Deme Károly polgári iskolai igazgató, a felelős szerkesztő dr. Vizsolyi Manó ügyvéd volt. A szerkesztőség és kiadóhivatal Weise Antal Vasút utcai könyvnyomdájáibem székelt. Nincs adat a példáiny- sz.ámakra, a becslések szerint csupán néhány száz jelenhetett meg. Természetesen vidékre is eljuDott, ahonnan helyi tudósítók tájékoztatták a „nagyérdeműt”, általában pontosan, hitelesen. A főszerkesztői, illetve főmunkatársi funkciók évről évre változtak. fDr. Törők Árpád, Schreiber Menyhért, dr. Tóth Bálint, dT. Bartos Mihály, Máté Sándor, Molnár Károly Rtb.) A szerzői gárda igen merészen írt, ebből adódóan többször volt a lapnak sajtópere. Nem politikai, hanem „osaik” társadalmi hetilap volt, de például 1012-ben a politikának társadalmi vonatkozású kérdéseivel is foglalkozott, többek között a sajtószabadság ügyével és a vasúti tarifa drágításával. Mivel kauciója nem volt, utolérte az ügyészi szigor: egyszerre négy sajtópere tá- piadt. V------------------------za és a Tél utcán utat, vízvezetéket, villanyhálózatot jelent. A Kalarrtár utcán később épül az út, de ott is tervezik. A használatbavételi díj 110 és 150 ezer forint. Érdekes tapasztalat, de a tulajdon és a tartós használat közötti, előítéleteken alapuló megkülönböztetés szűnőben van. Miért eladatlanok akkor a telkek? Miért épül, egy kicsit — akadozva a vá- -ros Rózsadombja? Haladókot kértek Nincs az építkezőknek képzelőereje? Lesz ott közeli iskola, új bolt. Van közmű, nyilvánvalóan nem romlik, inkább javul a közlekedés feltételrendszere. Nem lenne az építeni akaróknak pénzük? Ez sem igaz, hiszen a negyedik ütemben kialakított 68 telek egy része déli-keleti fekvésű volt. Ezeket drágábban 150 —250 ezer forintért adták, valamennyi, elkelt. Ugyanakkor többen visszaléptek az építkezéstől, vagy moratóriumot, haladékot kértek arra. Más lehetőségre várnak, mert az Északi lakótelepet nem szeretik? Nem tudni. Az bizonyos, hogy a városban ma összesen 19-en várnak telekre. Ez kevesebb, mint amennyit csak az Északin kínál a város. Drága az építkezés. Tudjuk. Ugyanakkor a most építők szerint évek óta sohasem volt olyan kiegyensúlyozott az építőanyag-ellátás, mint most. Fogy a pénzünk. Ezt is tudjuk, de az is igaz, hogy paradox módon a fogyó pénzünk ellenére is nőnek az igényeink. Azt nem tudni, hogy milyenek lesznek a tavaly, az idén elültetett fák és bokrok, de azt igen, hogy másképpen élnek, akik a bérházak helyett ezt választották. Az a bizonyos mátészalkai domb ugyanis épül. A „belső munkatársaik” helyi toaniongatók voltak, többnyire ügyvédek, majd fővárosi szerzőket is megnyertek — ná- sodközlésekre. így jelent meg többször Szomory Emil. Halasi Andor, Ady Endre, Lengyel István írása is a Mátészalkában. A vezércikkeket általában a felelős szerkesztő írta, Vizsolyi Manó híres cikkét még a mai napig is idézik, amit a helyi polgárt iskola ünnepsége alkalmából közölt, „El nem mondott beszéd” címen. Csak egy pasz- szust idézünk: „Ha felnőttök és önzetlen munkáival az anyagi érdekeltek rovására is a Rákóczi zászlajának diadaláért fogtok küzdeni, úgy őszinte, át- érzett, önzetlen, felemelő és tudatos volt ünnepségetek, de ha ti is osak ünnepelni, dik- cdózml fogtok, azonban nem szálatok sflona „pro patria et libertate”, úgy ünnepségtek hazug, s Rákóczi csak keserűvíz.” Talán van némi irodalomtörténet! kuriozitása, hogy Franki Bélának, a későbbi Zalka Máténak itt jelent meg 1915-ben néhány verse először. Miután kitört az első világháború, az utolsó szám 1915. szeptember 19-én jelent meg. A Mátészalka bét évfolyamon keresztül összesen 341 számával tartotta az „ellenzéki” frontot, mindenképpen jó szolgálatot téve a szaikad és a vármegyei közéletnek is. (nyéki) /-------------------------------------------------------------------------------Zalka Máté verseit közölte Sajtótörténet szakaiaknak A lakások száma: 6051 Adatok a kommunális ellátásról Ivóvíz Minden utcában van vezetékes ivóvíz. Az Üjitelepen is. Az ivóvízellátás biztosított, idén mindössze egy alkalommal került sor három napig tartó vízkorlá'tozásra. A terveik szerint Mátészalkától kap vizet a VII. ötéves tervben néhány környező település. Ellátásukhoz 40 millió forint értékű vízműbővíbésű beruházást tervez a tanács. Klstársulás 6051 lakás vám a városban, 4293-ban van vízvezeték. A kerti csapok száma 830, a szennyvízhálózatra kötött lakások száma 2587. A város szennyvíztisztító művének kapacitása kihasználatlan. A Röviden — UTCAKÖSZÖNTÖ. A városi tanács határozott arról, hogy az Újtelepen lévő Arany János utcát és a nyírmeggyes! utat összekötő útszakaszt Arany János sornak nevezi el. Az új utcanévtáblák kihelyezéséről is intézkedett a városi tanács. ★ A NAPOKBAN, MÁTÉSZALKÁN a Kossuth Lajos utcában tizenkét lakást adnak át a SZAEV dolgozói. ★ A ZALKA MÁTÉ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT munkáját értékelte a városi tanács. Megállapította, hogy a jelenEgy kiadvány margójára város valamennyi lakásának szennyvizét itisztttamd tudnák. A heíyl szikkasztók szennyezik a családi házas környezetben a talajvizet. Szükséges a szennyvízhálózat bővítése. Ennek érdekében a 'tanács kis társulások szervezését tervezi. Fürdő Mátészalkán gondot okoz az épület állagának leromlása miatt a tisztasági fürdő működtetése. Az épület átalakítására, korszerűsítésére tervek készültek. A felújítási munkákat várhatóan 1986 telétől végzik. O 1987-ben kempingtábor építését tervezik a fürdő mellett. légi nehéz körülmények között jól dolgozott a ház, de egyben feladatul jelölte ki, hogy mivel a központ színháztermének építése, az intézmény bővítése megkezdődött, dolgozzon ki programot és készüljön fel annak hasznosítására is. ★ — Új helyre költözik a népfront. A Hazafias Népfront városi bizottsága új hivatalos helyiséget kap. A Kossuth utcában épült bérházak földszintjén. Az új székházban tanácsterem is lesz, ahol kisebb rendezvények megtartására is lehetőség adódik. A népfront régi irodáival a KIOSZ helyi szervezete rendelkezik. Nem nagy, nem hosszú, vaskos, tekintélyes. Megjelenése nem szenzáció, feltehetően a füzetecskéről sehol nem írnak ismertetőket. A recenzor ebben az esetben legfeljebb azt mondhatja el, hogy örül valaminek. A Közlekedési Múzeum városunkról, illetve a MÁV pályaudvaron kialakított mini közlekedési múzeumot bemutató kiadványa (összeállította Szabó Menyhért, a fotókat készítette Erdei László). Találunk tehát néhány, a helyi látványosságokat bemutató fotót és ismertetést is arról, ami az egy vasúti kocsiból, mozdonyból, hajtá- nyokról elmondható. Rövid bevezetésként megtudhatjuk, hogyan lett a Közlekedési Múzeumnak „Mátészalkai bemutatóterme”, arról, hogy kik, hányán dolgoztak e kultúrtörténeti értékek megmentéséért. Mátészalkáról szól ez a kis kiadvány, és mert rólunk szól, ez önmagában is elismerés. Alig néhány lap, recenziót se írnak róla máshol. Mi megírtuk, mert örülni csendesen is szabad. TETSZIK, hogy nagyon sok szemrehányást kapott a szerkesztőség a legutóbbi mátészalkai oldalban megjelent „nem tetszik” jegyzetért. Már a régen távol élők is írtak levelet arról, hogy milyen szép volt a város szívében a járási hivatal, a mai művelődési központ előtti park. Most ronda. Tetszik az indulat, amivel a mai helyzetet védik. Elmondják, írják, hogy most iskolai osztályok dolgoznak az épületben — én teszem hozzá, hogy rontják napról napra a patinás épületet, hogy szép terv készült a park rendezésére, de elfogyott közben a pénz. Elhiszem az általam nagy- rabecsült, a várost igazán szerető városépítő-várostörténész véleményét is, miszerint ehhez a város- fejlesztéshez türelem kell és nem újító szándék, hiszen a pénz kevesebb, mint az akarat. Biztosan ez is igaz, de annak a parányi parknak, néhány négyzetméterről van szó, majd a fele a gyerekek elől most is elzárt, most is védhető. Nem tetszeti, hogy annyira kevesen voltunk legutóbb, augusztus 20-án a város központi alkotmányna- pi ünnepén. Már-már kevesebben, mint a vendégül hívott, a műsorban fellépő táncosok és énekkarosok. Tudom, néhány városatya most haragszik, hogy ezt majd százezer példányban szétkiabálom, mert milyen háziasz- szony az, aki az elsózott levesével dicsekszik, de ba nem beszélünk róla, akkor a legközelebbi ünnepünk is ilyen felemásan sikerülhet. Történt augusztus 20-án, bogy a Keleti lakótelepen délelőtt 10-kor elkezdődött a hivatalos ünnepély. Előtte, a plakátok szerint 9 órakor elkezdődött egy másik program is. Ki adott az egyező időpontra engedélyt, azt nem tudjuk, de ez a másik program, nevezetesen egy kutya- kiállttás, Igen vonző volt. Nos, ünnepi szokásaink közé tartozik, hogy egy-egy nevezetes napon felkerekednek a családok, kicsik és nagyok, az utcán, a plakátokon megnézik a műsort, és járnak egyet. Ebben az esetben, nemcsak azért, mert a kutyásoknak nagyobb reklámja volt, hanem elsősorban azért, mert Uyenkor családok sétálnak, és ha teheti, akkor minden gyerek a kiskutyák látványára fogad, azt kéri, azért sir, toporzékol, arról álmodik, többen voltak ott, mint itt. Ez pedig nem volt szép. Mátészalkai képeslap (Fotó: Csiky)
