Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. szeptember 17. Kelet-Mag jrarorszsg 3 BIOGÁZ A HULLADÉKBÓL Olajtemető Nyíregyházán Hová kerüljön a veszélyes hulladéknak számító olajos anyag, mi Legyen vele? Régóta foglalkoztatja a szakembereket a kérdés — s immár megoldás is született. Mint egy nyíregyházi tájékoztatón elhangzott: a Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat több éve kísérletezik azzal, hogy az olajtartalmú hulladékanyagokat — olajos homok, fűrészpor, tisztításra használt rongyok, gépkocsimosásnál keletkező olajos iszap — valamilyen módon ártalmatlanítsák. A kísérletek sikerrel fejeződtek be körülbelül egy éve, azóta több városiban megkezdődött az ilyen hulladék veszélyitelenítése -feldolgozása. (Hogy vallóban ártalmasak ezek az anyagok, elég egyetlen példa: ha olaj kerül a vízbe, a legkisebb mennyiség is elegendő ahhoz, hogy vékony rétegben nagy felületet borítson be, s a levegőtől elzárja a vizet — veszélyeztetve annak élővilágát.) Egyszerű, Olcsó eljárás kidolgozása volt a cél, s ez, úgy tűnik, sikerült: az Olajos hulladékot más kommunális eredetű szeméttel keverve elbontják — s úgynevezett biogáz keletkezik. Azt találták a legcélszerűbbnek, hogy a városi szeméttelepeken teremtsenek módot erre — s mint ezt az egri vagy a miskolci példa bizonyítja, siker koronázta az erőfeszítéseket. Egy év során bebizonyosodott, hogy az olajos hulladék csaknem száz százalékban elbontható, s idővel a téljes értékű átalakítás is elérhető. A nyíregyházi tájékoztatóra olyan vállalatok, szövetkezetek képviselőit hívta meg a város közterület-fenntartó vállalata, melyeknél olajos hulladék nagyabb mennyiségben keletkezik. Itt elmondták: az ismertetett eljárást Nyíregyházán is bevezették, és ettől a héttől fogadják a különböző helyekről beszállított anyagokat, hogy azokat az új nyíregyházi telepükön ártalmatlanítsák. Tudni kell azt is, hogy a szállítás előtt a budapesti vállalat laboratóriumában megvizsgálják a hulladékot, hogy a legjobb, leghatékonyabb módon alakíthassák azt át — csak ezután lehet konténerbe rakni. Mindez természetesen pénzbe kerül — de sokszorosan olcsóbb, mint azoknak a károknak a helyrehozása (ha egyáltalán helyrehozhatók), melyeket az olajszennyezés okozhat élővizeinkben vagy a talaj alatti vízkészletben. (tgy) Évente kétezer vizsgálatot végeznek 8—10 típusú fékbetéten a Kisvárdai Villamosszigetelő és Műanyaggyár mechanikai laboratóriumában. Képünkön: Jánvári Mária a fékbetétek szakítószilárdságát méri. (Farkas Zoltán feiv.) Új járművek, önelszámoló egységek Kenyér konténerből Szállítás az élelmiszeriparban Hajnalonként még nem is pirkad az ég alja, mikor megkezdik a munkát a nagy élelmiszeripari vállalatok gépkocsivezetői, szállítómunkásai. Rajtuk múlik, hogy a frissen elkészített pékáruk, a tej és a tejkészítmények, a húsféleségek idejében megérkezzenek a boltokba. A túrajáratok ésszerű, célszerű szervezettségén nagyon sok áll és bukik: többek közt a rakomány minősége is. Készenléti szolgálat Még a legkorábban nyitó üzletek is zárva vannak, mikor reggel 5 órakor kigördülnek a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat gyáraiból, üzemeiből a kocsik. Nyíregyházán és BaLkánytól Kisvárdáig 37 jármű hordja ki a kenyeret, péksüteményeket. Az autók egy része a hagyományos, „fakkos” szállításra alkalmas. A korszerűbb, ládás rakodás mellett a megye- székhelyen 4 konténeres IFA- val is dolgoznak. Ezzel a módszerrel lehet legjobban megóvni a minőséget. Nincs szükség többszöri átrakásra: a kenyeret abban a konténerben tartják a boltban is, amiben érkezett. Nagy szükség van a korszerűsítésre. ezért ebben a tervidőszakban 10 dízel meghajtású Robur és 10 konténeres IFA vásárlását tűzte ki célul a vállalat. Mivel ez sokba kerül, ezért évenként 2—3 új jármű beszerzésére van lehetőség. A községekbe naponta egyszer, a városok nagyobb ABC-áruházaiba pedig 2—3 alkalommal is érkezik friss pékáru. Szeptember 4-től szombatonként készenléti szolgálatot tartanak a vállalat központjában és az új kenyérgyárban, hogy ezzel is segítsék a zavartalan ellátást. Vasárnap szállítás nincs, viszont a két nyíregyházi kenyérgyárban szükség esetén adnak ki kenyeret a raktár- készletből. Hűtűkamlon— bérletben Tekintélyes járműparkkal rendelkezik az állatforgalmi és húsipari vállalat. Az élőállat-szállításhoz 24 pótkocsis IFA áll rendelkezésre, további 33 járművel pedig a késztermékeket juttatják el a boltokba. Sajnos, a gépkocsik műszaki állapota eléggé leromlott, ezért nagyon sokba kerül a javítás, karbantartás. Ez év első felében például csaknem 7 millió forintot költött a vállalat erre a célra. B alatonszéplaki szezonvég. A tó hideg habjai közé már csak elvétve merészkedik valaki, de a parton még sok kései üdülőt fogad meleg kegyébe a szeptemberi nap. Az éttermek, presszók zsivaján napról napra csendesít valamit a közelítő ősz — a vendégváró asztalok köré csupán esténként gyűlik társaság. ANZIKSZ A maszek kifőzde pincéreinek is ilyenkor, vacsoraidőben akad a legtöbb dolguk — futkosnak ide-oda. Egy tálcán egyensúlyozva sört vagy más italt visznek ki, visz- szafelé használt terítékeket tornyoznak ölükben, s miközben slalomoznak a székek között, kiürítik a hamu tálakat. Valóságos bűvészmutatvány, amit csinálnak. Különösen két harsány külföldi vendég — minden jel szerint férj és feleség — dolgoztatja meg őket. Pattogó nyelvükön, fülbántó hangon adják fel újabb és újabb rendeléseiket. Van a viselkedésükben valami idegesítő butaság és közönségesség. Láthatóan csöppet sem zavarja őket, hogy mások is vannak a helyiségben. Egy házáspár a mellettem lévő asztalnál — akikkel barátságot kötök közös felháborodásunk hevületében — nem is bírja sokáig. Az asszony — lévén középiskolai nyelvtanár — egy darabig fordítja a szinte visszhangzó „beszélgetést”, aztán egyszerre mehetnékjük támad. Én maradok. Integetek nekik, amint el- poroszkálnak bejáratos Trabantjukkal. Fülemben csengenek a mérnök férj szavai: évekig gyűjtöttünk erre az autóra. Ezek itt bent továbbra is fennen rajcsú- roznak. Egy pincér szól is nekik: nem lehetne halkabban? Rövid időre elcsendesülnek, aztán folytatják, ahol abbahagyták. A pincér elindul feléjük — megint figyelmeztetni akarja őket. De azt már nem várják meg. Fizetnek, és tüntetőén kivonulnak. Bevágják magukat egy metálszínű turbó dízel Volvóba, és szinte elszállnak — alacsonyan föld felett, Nyugat felé... Czine Gáspár Ez azért jelent gondot, mert hetente átlagosan ezer tonna élő állat, s csaknem ötszáz tonna tőkehús és készítmény szállítása hárul a szakemberekre, részben a megye területén, de megyén kívülre is: főleg a fővárosba. Nagy segítséget jelent, hogy — több éve tartó együttműködés keretében — rendszeresen bérel hűtőkamionokat a vállalat a debreceni Hunyadi Termelőszövetkezettől a budapesti szállításokhoz. Mivel a járműpark korszerűsítésére kevés a pénz, ezért a közelmúltban lízingszerződésben vett új kocsikat a húsipar. Közel 750 ezer forintos költséggel vásároltak egy IFA termoszgépkocsit a kész termékek szállításához. Másik két XFA-t pedig — kevés híján 900 ezer forintért — az élőállat-szállításra szereztek be. Üjabb kocsik vásárlására egyelőre nincs lehetőség. A szállítás, szervezés, karbantartás rendszerében annyi újdonság várható, hogy terv szerint jövő januártól önelszámoló egységként működik majd a szállítás és a javítóműhely. II szabolcsi példa Nem kisebb feladat vár a Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalatra, mint évente 140 millió liter tej beszállítása. valamint nap mint nap valamennyi megyei település ellátása tejjel és tejtermékekkel. E hatalmas forgalmat 130 gépkocsi bonyolítja le. A járművek naponta három alkalommal érintik a településeket, ami esztendőnként 6 és fél millió kilométert jelent. A tejipari vállalatok közül elsőként a Szabolcs-Szatmár megyei teremtette meg a szállítás feltételeit. Most, tizenöt évvel később a szabolcsi példa alapján kapták meg a lehetőséget — a járműveket és a műszaki feltételeket — e feladat megoldására jövő januártól a társvállalatok. Szeptemberben megyénk tejiparában önelszámoló egységet hoznak létre Mátészalkán a járművek nagyjavítására. Ez azért jelent majd nagy könnyebbséget, mert a szálkái és a nyíregyházi üzem szállítási egységei ezentúl a napi feladatokra koncentrálhatnak. Mindezt beruházás nélkül, a meglévő adottságok ésszerű átcsoportosításával, hasznosításával oldják meg. Az átszervezéstől azt várják, hogy gyorsabb, gazdaságosabb lesz a szállítás a vállalatnál. Házi Zsuzsa Vásár — másképp MÉG MEG SEM NYÍLT az idei BNV, amikor már divatos beszédtémává vált. Amint arról néhány lap híradásából értesülhettek, a mostani őszön több nagy magyar cég nem vesz részt a vásáron, vagy Legalábbis cikkünk megírásáig nem jelentkeztek. Kár volna emiatt meghökkenniink, felháborodnunk vagy szomorkodnunk. A vállalati önállóság korát éljük, minden gazdálkodó szerv maga dönt afelől, hogy milyen rendezvényeken képviselteti magát, mennyire ítéli azt fontosnak. Megszűnt a felülről jövő „leszólások”, sugalmazások kora, mint ahogy szűnőben van az olyannyira nem szimpatikus „elvárásoké”, vagy a támogatásoké. Annak a kezében, illetve fejében legyein a döntés joga, aki állja a cehhet és fizet a részvéteiére nem csékély forintokat. Ha tehát úgy ítéli meg, nem érdemes eljönnie, mert már jövőre is eladta összes áruját, kapacitását jó előre lekötötte, minek hirdessen? Csak azért, hogy tudassa, jelen van a piacon? ELŐFORDULHAT, HOGY A HIÁNYZÓ VÁLLALAT nem a vásárt tartja a legalkalmasabb marketingeszköznek kínálata megismertetésére. Netán: nem ezt a vásárt. Hasznos volna afelől a Hungex- pónak — csak úgy, kollegiális minőségben, mint egyik gazdálkodó szerv a másiktól, teljesítő a megrendelőtől — megtudakolni a távolmaradótól az okot, mert esetleg ő is tanulhat belőle. Megeshet, hogy korábban a részvételi díj ellenében nem nyújtott olyan szolgáltatást, amelyet elvárt volna tőle egy iparvállalat. A harmadik eset. amikor egy szakma mélyponton van. Vezetői úgy vélik, minden fillér számít, takarékoskodnak, egyébként sem tudnak kirukkolni komoly ajánlattal, világszínvonalú áruval, ezért legfeljebb egy tablóval jelzik, hogy léteznek, semmi több. Ez a jelzés ezúttal nem annyira a potenciális vevőnek szól, mint inkább a szakma felügyeletének — akárha új szabályozással is, de rendet kell tenni a házuk táján ... Ettől függetlenül természetesen az idei BNV-n is zajlik majd az élet, lesz sok divatbemutató, kóstoló, szakmai nap és több tucatnyi külföldi kiállító, ha nem is jegyeznek abszolút rekordot számukban. Ez betudható visszafogott importpolitikánknak, beruházási helyzetünknek. Mindenképpen érdekes, hogy jó néhány partnerünk először vagy sok év után újból nemzeti kiállítással jelentkezik, ami külkereskedelmi térképünk egyes részleteinek átrajzolására utal. SZÁMÍTHATUNK ÜZLETKÖTÉSEKRE is, bár azzal aligha árulunk el titkot, hogy az üzletkötések többsége nem a BNV idején kötődik, mint ahogyan a házasságok sem a mennyben köttetnek. A vásár legfeljebb jó alkalom arra, hogy aláírásokkal pecsételjék meg a szerződést. Az idei BNV mindenesetre figyelmeztet rá: nincsenek örök érvényű szabályok és jó néhány tabu is csak annak volt kikiáltva. Az érem másik oldaláról se feledkezzünk meg. Aki részt vesz a vásáron és költségekbe verte magát emiatt, tudja is, hogy miért teszi. Itt volna az ideje, hogy a résztvevők saját maguktól várják el elsősorban a színvonalas üzleti munkát. Ne csak a pletykálkodás csörgedezzen, a kávé folyjon a standokon. Mély gyökerei vannak e magatartásnak. A magyar (vásári) munkastílus — külföldi színhelyeken is — általában és enyhén szólva, laza. Nincsenek követelmények, és ez a lagymatag álmunka terjed. A nagyközönségnek drága prospektusokat osztogatni: ezért nemhogy külföldre utazni bűn, de a termékek többségének esetében. Kőbányára is kár. Mindehhez persze tudnia kellene egy cégnek, hogy mit is akar egyáltalán. Ne legyen hiánycikk az alapokon nyugvó terv, a markáns piacpolitika, a megbízható gyártmányfejlesztés. Igazi újdonságokkal kellene kirukkolni és elérni, hogy annak stabil gyártási háttere legyen. Ha rendelni akar valaki abból, ne döbbenjenek meg ezen, hiszen éppen ezért vannak itt! Elek L.------------------------------------------------J Napenergia hőnyerésre Takarékosság a dohányfermentálóban A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalart energiatakarékossági törekvéseinek eredményei nemcsak náluk, hanem a velük kooperáló gazdaságokban is jelentkeznek. Mind a dohányfermentáló, mind a partnerei nagy mennyiségű energiát igyekeznek megtakarítani a dohány- szárításnál. Például a közelmúltban beszereztek egy mezőgazdasági hulladékkal üzemelő kazánt, mellyel nagy mennyiségű tüzelőolaj spórolható meg. A kazánt jelenleg kísérletképpen Szakoly- ban fóliaházak fűtésére, valamint d oh án ys zár í tásra alkalmazzák. A leveleki termelőszövetkezetben szinten a fóliasátrak fűtésére melegvízfűtési rendszert hoztak létre. Két régebbi típusú, olajjal üzemelő dohányszárítón (Sirokkó és TDO) végrehajtott átalakítás révén a jövőben a hőnyerésre az olaj mellett a napenergiát is felhasználják. A kistermelők több típusú dohányszárítót vásárolhatnak, illetve bérelhetnek. A vállalat összehasonlító vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy melyik üzemeltethető a leghatásosabban és legolcsóbban. Amelyikkel a legkedvezőbbek a tapasztalatok, kistermelőknek azt fogják ajánlani. Azontúl több Sirokkó és TDO szárító berendezésit is felújítanak. A szakemberek azon is dolgoznák, hogy a fermentáló gépek úgynevezett hulladékhőjét hasznosítsák, azaz a gépből távozó gőzt visszavezessék a rendszerbe, vagyis az energiáját újból kamatoztassák. Aztán a nyíregyházi hőerőműből távvezetéken érkező gőzenergiával történő takarékoskodás jegyéiben felújítják a távvezetéket és annak hőszigetelését. Az idén a vásárosnaményi dohányüzemben áttérnek a gázfűtésre. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat 1986 első felében a tavalya év hasonló időszakához képest mintegy 7 ezer tonnával kevesebb gőzt használt feL ícsgy)
