Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-16 / 218. szám
2 Kelet-Magyaromág 1986. szeptember 16. Lazult a tűzvédelmi fegyelem Lángokba vesző milliók A Nyidofer Vállalat nyírbátori beváltó üzemében történt tűz oltása és a tárgy mentés. Fotó: Lukács Jutalom jó szóért Új kezdeményezés az egészségügyi szakközépiskolában A Minisztertanács június 5-1 ülésén megtárgyalta a tűzvédelem helyzetét, és meghatározta az országos, megyei és területi szervek, tanácsok, gazdálkodó szervek, továbbá az állami tűzoltóság számára a tűzvédelem javításával kapcsolatos feladatokat. A határozat értelmében többek között általános felülvizsgálatot kell tartani valamennyi üzemnél, vállalatnál, s az ellenőrzés tapasztalatai alapján konkrét és hatékony intézkedéseket kell tenni a tűzvédelmi hiányosságok felszámolására, a mulasztók felelősségre vonására. Az elmúlt évek adatai azt igazolják, hogy jelentős mértékben romlott a tűzvédelmi helyzet. Az elmúlt két évben Szab öles-Szatmár megyében 1443 tűz, közel 50 millió forint kárt okozott. Ez év első 7 hónapjában pedig 438 tűzeset következtében több mint 20 millió forint volt a közvetlen kár. A számok elgondolkodtatok, de egyúttal figyelmeztetők is. Lazult a tűzvédelmi fegyelem. Ezt a nemkívánatos tendenciát meg kell állítani. Ha nem elég a figyelmeztetés, akkor a tűzvédelmi hatóságok — a jogszabály adta lehetőségek határain belül — szigorúbban fognak eljárni, vállalva ezzel, hogy a tűzoltóságot szigorúsággal, merevséggel, esetleg bürokratizmussal vádolják. Inkább vállaljuk ezeket a nem éppen hízelgő jelzőket, minthogy a tüzek keletkezési okainak vizsgálatánál derüljön ki, szigorúbb hatósági munkával meg lehetett volna előzni a bajt. Jelenleg éves átlagban 250 körül van a helyszíni bírságolások és 200 körül a szabálysértési feljelentések száma. Életmentő vulkánosok A Kásvárdai Öntödei Vállalat véradóira mindig lehet számítani az úgynevezett „behívásos” véradások alkalmával, amikor hirtelen segítségre van szükség. Amellett rendszeresek a szervezett véradások is. Legutóbb, a napokban 136 dolgozó nyújtotta a karját, és összesen 55 liter vért adtak. A 19 éves Balogh Andrásról aztán igazán elmondható, hogy vérbeli tyúktolvaj — még akkor is, ha más baromfit, sőt juhot is lopott, ha az alkalom úgy hozta. Ezt bizonyítja, hogy négyrendbeli lopás bűntettében és három rendbeli lopás vétségében találta bűnösnek a bíróság, mikor sorra vette törvénybe ütköző cselekményeit. A tekintélyes bűnlajstrom „összehozásában” része volt kéf földijének, Kiss József 25 éves, és Girincsi Éva 19 éves tiszavasvári lakosnak is. Balogh és Girincsi 1985 júniusától 86 januárjáig élettársi viszonyban éltek, s — habár mindketten egészséges, munkaképes személyek — ez idő alatt ritkán vállaltak még alkalmi munkát is, idejüket csavargással töltötték. Bár Balogh már korábban is tartósan munkakerülő A gazdálkodó szervek önállóságának növekedésével nem szabad együttjámi a tűzvédelmi helyzet romlásának. Ahhoz, hogy a termelés tűzvédelmi biztonsága fokozódjon, a megfelelő szabályozottság elengedhetetlenül fontos. Alapvető követelmény (volna), hogy a gazdálkodó szervek egyértelműen fogalmazzák meg és kérjék számon a különböző szintű vezetők tűzvédelmi feladatait. A tervezés, beruházás során érvényesíteni kell a szabványokban, jogszabályokban megfogalmazott előírásokat, azoktól eltérést csak a megfelelő biztonságot nyújtó megoldások esetén fognak életmódra rendezkedett be — erről tanúskodik az a tény, hogy 1984 szeptemberében egy tisaalöki háztól 4500 forint értékben tulajdonított el baromfikat, s még ebben a hónapban közveszélyes munkakerülés szabály- sértése miatt, hatvan napi elzárással sújtotta a szerencsi rendőrkapitányság — bűncselekményei zömét élettársi viszonya fennállása alatt követte el. Már múlt év június 22-ére virradó éjjel húsz tyúkot lopott el egy tiszavasvári baromfiólból. November 6-án éjjel élettársával együtt néztek élelem után: 14 tyúkot vittek el, megint csak egy tiszavasvári ólból. 2100 forintnyi zsákmányukat azonban bizonyára kevesellték, mert még ugyanazon az éjszakán hat libával, egy tyúkkal és három rántanivaló csirkével gyarapította Balogh. December 2-ára megelégelhették a baromfihúst: aza tűzvédelmi hatóságok engedélyezni. A minisztertanácsi határozatból következően valamennyi gazdálkodó szervnek augusztus-szeptember hónapban el kell végezni — belső ellenőrzés formában — a saját ellenőrzését, amit a felügyeletet ellátó szervek és az állami tűzoltóság célellenőrzés során fog vizsgálni. Az ellenőrzéseket olyan intézkedéseknek kell követniük, melyek a tűzvédelmi helyzet javulását, a tüzek számának csökkentését eredményezik. Pócsi József tűzoltó őrnagy megyéi parancsnokhelyettes nap este Balogh, Kiss József barátjával juhot indult lopni, és sikerült is szert tenniük egy anyajuhra a ti- szalöki Szabadság Mg. Termelőszövetkezet egyik hodá- lyában. Az állatot hazavitték, megnyúzták, s húsát elfogyasztották, bőrét pedig értékesítették. A sikeren felbuzdulva Balogh még három anyajuhot lopott el a következő hetekben ugyanonnan. Ezen kívül még húsz tyúkot és két kacsát is „beszerzett” december hónapban — a korábbiakhoz hasonlóan. A Nyíregyházi Városi Bíróság e cselekményeiért, és közveszélyes munkakerülésért egy év nyolc hónapi szabadságvesztésre, és kétévi közügyektől való eltiltásra ítélte. Kiss Józsefet egy rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségéért nyolchónapi; Girincsi Évát pedig — egy rendbeli bűnsegédként elkövetett lopás bűntettéért és közveszélyes munkakerülésért — nyolchónapi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Ezenkívül Kiss Józsefet mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. „Nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítani” — Hippokrates szavainak talán soha nem volt olyan időszerű jelentése, mint napjainkban. Az egyre terjedő egészségtelen életmód, az ebből következő betegségek mind több ember életét követelik, s az immár népbetegségnek számító szív és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések mind több munkát adnak iaz egészségügy dolgozóinak is. Ez a felismerés vezette a Jósa András Kórház vezetőit, amikor az egészségügyi szakközépiskolások számára pályázatot hirdetett. Az ez év szeptemberében útjára indított pályázat célja, hogy a leendő egészség- ügyi dolgozók elméleti és gyakorlati munkája mind közelebb kerüljön egymáshoz, ezáltal a jövő szakemberei leendő betegeikhez. A gyógyulásban ugyanis az ápoA KIOSZ közelmúltban megtartott IX. megyei küldöttgyűlésén ismét felvetődött a kontárok ügye. Az adózó kisiparosok ezúttal is hathatós intézkedéseket sürgettek. Mint Szikora Ferenc, a KIOSZ nyíregyházi alapszervezetének titkára mondja, a téma örökzöldnek tekinthető: évek óta porondon van, nincs fórum, amelyen szóba ne kerülne. Felmérés befejezés nélkül — A közelmúltban felmérésit készítettek a kantárokról. Milyen eredménnyel? — Sajnos, nem jutottunk el a végső összefoglalásig. Márciusban indított kezdeményezésünket eredmény nélkül hagytuk abba. Nem sikerült véghez vinni elképzelésünket. Minden fáradozásunk ellenére úgy tűnik, a kontárak ellen manapság nem tudunk védekezni. Egy bizonyos: nem a munkát irigylik tőlük, hiszen az nekik is van bőven. Legsérelmesebbnek az árak kialakításában és a minőségben elkövetett szabálytalanságaikat tartják, melyeknek sok esetben az adózó kisiparosok is isszák a levét, hiszen az ő hírnevüket rontják. — Mi szerepük lehet a kontároknak az árak alakításában? Olcsóbbak talán? — Erről szó sincs. Az építkezéseknél például egyáltalán nem beszélhetünk ilyesmiről. Képzeljünk el egy esetet. Ha két ház épül egymás mellett, s az egyiket kisiparos, a másikat kontár építi, nem csak abban van közöttük különbség, hogy az egyik adózik a jövedelme után, a másik meg nem. Amíg a kisiparost ellenőrizheti az adóhivatal. a Társadalombiztosítási Igazgatóság, vagy a munkavédelmi felügyelőség is, addig a kontárral a kutya se törődik. Módosítani a jogszabályt! Márpedig, hogy a példánál maradjunk, nem hallgathatjuk el: az elvégzett munka minősége nem lehet másodlagos. S ha összedől a kontár által épített ház, a tulajdolásnak igen fontos, szakmailag is elismert jelentősége van. Esetenként egy-egy jó szó, megnyugtató mosoly minden gyógyszernél többet ér. A pályázat meghirdetésekor erre gondoltak az egészségügy felelősei. Ezért is jelölték témául a beteggel való kapcsolattartást, az ezzel összefüggő javaslatok, ötletek összegyűjtését. A pá- iyadíjakat három kategóriában osztják majd ki a leendő nyerteséknek. Az első díjas „Jósa András” plakettet és 2000 forintot, a második díjas 1500, a harmadik pedig 1000 forint jutalomban részesül. A pályaműveket minden év március 31-ig várja az egészségügyi szakközépiskola igazgatósága. Az elbírálás után ünnepélyes keretek között történik az eredményhirdetés is. A tanévzáró ünnepségen kihirdetett nyertesek nevét így az iskola minden tanulója megismerheti. nos sehonnan sem várhat segítséget. Kontárok persze nemcsak a kőművesek között vannak. Szép számmal előfordulnak bármilyen szakmában. Elsősorban azokban, amelyekben egyébként is kevés a szakember. Háztartásigép-szerelő, elektroműszerész, női szabó az egész megyében kevés van, nem csoda hát, ha ezekben a szakmákban legtöbb a szabálytalankodó. — Mit tehetünk a kontárok ellen? — ismétli meg a kérdést Szikora Ferenc. — Sajnos nem sokat. Leghamarabb olyan jogszabálymódosításra van szükség, amely segítene rendet teremteni ezen a közel sem sima terepen. A jelenlegi mellett ugyanis igen nehéz a tettenérés. Mi csak azok ellen tudunk eljárni, akik ellen hozzánk konkrét feljelentés érkezik. Erre azonban ritkán akad példa. Akárcsak arra, hogy maguk a kisiparosok fognak össze a kontárok ellen. Mint ahogy tették azt az elmúlt évben a nyíregyházi fuvarosok, akik 12 illegálisan fuvarozót jelentettek fel, akiket aztán meg is büntettünk. Kinek • haszna? Mégsem a négyezertől nyolcezerig terjedő büntetést tartják eredménynek, hanem azt. hogy az addigi kontárokból hat azóta ipart váltott, s törvényes keretek között folytatja a munkát. AGGASZTÓAN KEVÉS A FOGORVOS Pályázókat vár a megye Az esztendő utolsó négy hónapja az orvosszerzés időszaka. így van ez Szabolcs- Szatmárban is. Amint megtudtuk, a végzetteknek kiírt pályázatok a szokásos eredményt hozták. A 45 általános orvosi meghirdetett állásra 19-en jelentkeztek, olyanok, akiknek ösztöndíjuk volt a megyével. A 16 fogorvosi állásra összesen hárman jelentkeztek. Várható, hogy ezek a számok a második menetben módosulnak, s november táján újabb munkahelyekre sikerül orvost szerződtetni. A megyei tanács felemelte a vele szerződést kötő hallgatók ösztöndíját, s az eddigi 700 forintos havi juttatás helyett 1200 forintot ad. Módosították — emelték — a fogorvosok fizetését is. Ez különösen indokolt, mert ez a terület katasztrofális képet mutat: 600 ezer lakosra 60 fogorvos jut, ami minden átlag alatt van. Az adózásnak a tanácsok, közvetve pedig a települések veszik hasznát, hiszen az adóból befolyt összegből épülhet út, járda, iskola. Joggal hihetnénk hát, hogy a tanácsok abban érdekeltek, minél több kisipari tevékenységet folytató állampolgár adózzon. A gyakorlat ezúttal mást bizonyít. — Sajnos e téren nagyon rosszak a tapasztalataink — mondja beszélgetőtársam. — Mi csak annyit tehetünk, hogy a hozzánk érkező bejelentéseket minden esetben eljuttatjuk az érdekelt tanácsokhoz. Mi történik legtöbbször? Ha le is folytatják a szabálysértési eljárást, a büntetések mértéke olyan minimális, hogy annak egyáltalán nincs elrettentő ereje. Pedig ismétlődő esetben például akár a szerszámokat is elkobozhatják, erre azonban nemigen került még sor egyetlen esetben sem. A kisiparosokat ugyanakkor a csúnyán írt pénztárkönyv miatt is több ezer forintra büntetik. — A kontárok ellen tehát nincs védekezés, velük szemben tehetetlen a KIOSZ? — Sajnos, azt kell mondanom, hogy a jelenlegi jogszabályok mellett nem tudjuk kisiparosaink érdekeit a kontárok ellenében megvédeni. Szabolcs-Szatmár megyében a kisiparosok nélkül szinte megbénulna az ellátás, akadozna sok-sok szolgáltatás. Az általuk termelt érték milliókban mérhető. Az adózó kisiparosok száma hatezer-háromszáz. Az ő érdekük is a rendteremtés — kontárfronton. Kovács Éva Meleg őszünk van... Elek Emil felvétele Gézdíj - negyedévenként Júliusban kezdte az átállást Nyíregyházán a TIGÁZ az új számlázási rendszerre, ami elsősorban az átalánydíjas fogyasztókat érinti. (A gázóra állása alapján számított díj fizetésében csak annyi a változás, hogy egyes területeken máskor jelenik meg a díjbeszedő, mint ahogyan azt eddig megszokták. Az átállás megtörtént, így — a legutóbbi leolvasástól számítva — továbbra is kéthavonta történik a díjfizetés.) Az átalánydíjasok is eddig kéthavonta fizették a gázdíjat, a most bevezetett rendszer szerint ezentúl negyedévenként jelenik meg a díjbeszedő. A változást döntően gazdaságossági szempontok indokolták (például kevesebb adminisztrációval jár az új módszer), és mivel kisfogyasztókról van szó, nincsen az a veszély sem, hogy túlságosan összegyűlne a fizetnivaló. Szeptemberben még 2 havi összeget fizettek az átalánydíjasok, azok viszont, akiket októbertől kezdődően keresnek fel a díjbeszedők, már három hónap számláját egyenlítik ki. Az új rendszer a nyíregyházi fogyasztóknak valamivel több mint egyharmadát érinti, összesen öt és fél ezer embert. Tyúktolvajok Kontár ellen nincs orvosság? Fuvaros kontra álfuyaros Kihez mehet a „tulaj11, ha összedől a ház?
