Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. augusztus 12. Az építők még augusztusban szeretnék átadni a mátészalkai Kossuth utcán épülő 12 lakásos házat. (Farkas Zoltán felvétele) Terülj asztalkám mindennap Szemnek is szép, étvágy- gerjesztő felvágottak az asztalon. Pékár Lajosnak mindennap „terülj asztal- kám”-at terítenek. Kóstolgathatja, ízlelgetheti a húskészítményeket. A termelési igazgatóhelyettesnek ugyanis munkaköri kötelessége a termékek minőségének a* ellenőrzése. Pékár Lajos a KÁF-termékek kóstolását készíti elő. — Naponta öt-hat húskészítményt ízlelek, de olykor tíz-tizenötöt is — mondja. — Szeretném azonban megjegyezni, hogy többet nem szabad, mert az emberi érzékszerv képtelen később már megkülönböztetni egymástól a termékek ízét, szagát. Ezek összekeverednek — fűzi hozzá. Izek koreográfiája — Különleges elbírálást élveznek a Kiváló Áruk Fórumának termékei: a párizsi, a krinolin és a szafaládé. — Ezeket mindennap ízlelem, ellenőrzőm — jegyzi meg az igazgatóhelyettes. Ha nem vagyok itt, akkor is beteszik a hűtőszekrénybe. Nem maradhat el az érzékszervi ellenőrzés. Mielőtt a húskészítmények elhagyják a vállalat nyíregyházi központjának kapuját, szigorúan ellenőrzi a meó. Naponta ‘25—30 féle húskészítményt gyártanak. Az első fél évben 79 félét készítettek. — A minőségvizsgálatnak szigorú koreográfiája van, amelyeket a szabvány előírásai határoznak meg — magyarázza Pékár Lajos, miközben a minőségellenőrzési osztályra kalauzol. Idegen számára ez jórészt laboratórium különböző gépekkel, vizsgálóeszközökkel, felszerelésekkel. Pontozás, kóstolóval Hivatalból „eszik71 az igazgatóhelyettes — Most éppen fehérjevizsgálatot végzünk — tájékoztat dr. Czövek Lászlóné, a laboratórium vezetője. — Naponta 10—12 féle készterméket vizsgálunk meg. Különösen nagy figyelemmel KÁF-termékeinket, mert azt tartjuk: könnyebb az elismerést kivívni, mint megtartani — fűzi hozzá. Az ablak alatt a vizsgáló- asztalon különböző címkékkel, feliratokkal ellátott termékek; zalahús, párizsi, kri~ nolin, disznósajt stb ... sorakoznak. — Vizsgálatra vannak előkészítve. Hárman pontozzuk őket. Egymástól függetlenül készítjük el a termékekről az érzékszervi bírálati lapot. Az eredményt összesítjük. Csak azok a termékek kapnak zöld utat, amelyek a 100-ból legalább 76 pontot elértek. Hárman a laborban Hárman állnak az asztal mellett. Vizsgálják a zala- húst. Alakra, színre, állományra, a nyersanyag előkészítettsége szerint, illatra, ízre, aromára, s egyébre ... S még nincs vége! Következik a húskészítmények ledarálá- sa. Ebből végzik el az analitikai vizsgálatot. Így határozzák meg, hogy mennyi a termékekben a fehérje, a zsír, a só, és a víztartalom. A hibák az analitikai és az érzékszervi vizsgálatok alapján derülnek ki. Ezeket ösz- szegezik, s jelzik az illetékes termelési vezetőnek, aki intézkedik. — Sok hibát derítenek ki? Ha sós vagy sótlan — Azt nem mondhatnám, hogy sokat, de olykor sok apró hiba „összejön”. Olyanok, hogy szőrt találunk a disznósajtban, vagy repedt a párizsi, fakó a színe, nem elég rugalmas vagy índarab, porc található némelyikben, vagy sós vagy sótlan a termék. Ez mind számít. Pontlevonás követi. S ilyen esetben bizony nem engedjük tovább, ha a „határt” túllépi. A meo ráteszi a jelzést. Ezt még éjszaka folyamán elvégzik. Reggel aztán döntenek, mi legyen az ilyen termék sorsa — magyarázza dr. Czövekné. — Nálunk az „isten” a meó. Csak szigorúan ellenőrzött, csak lepecsételt termékek kerülhetnek közfogyasztásra — mondja Pékár Lajos termelési igazgatóhelyettes. (farkas) A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Vita egy átszervezésről Egy építőipari vállalatnál történt átszervezés alkalmával az egyik építésvezető gépészmérnökkel közölték: munkakörét megszüntetik, és havi ezer forinttal kisebb alapbérrel épület- gépész lesz. A mérnök ehhez nem járult hozzá, és a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azzal az indokolással, hogy munkaköre megszűnt, tehát a vállalat intézkedése nem ütközött akadályba, elutasította. Ezek után , a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság kimondta: az intézkedés tulajdonképpen átirányítás volt, de a vállalat a munkaszerződést közös megegyezés nélkül módosította, amihez nem volt joga. Ezért a mérnököt korábbi fizetése illeti meg. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a vállalat egyoldalú intézkedését átirányításnak minősítette — hangzik a határozat. — Az átirányításnak — rendkívüli körülményeket kivéve — az is feltétele, hogy három hónapnál hosszabb ideig nem tarthat, és eltelte után a dolgozót eredeti munkakörébe vissza kell helyezni. Ebben az ügyben a vállalatnak nem átirányítás volt a célja; tulajdonképpen a munka- szerződést egyoldalúan módosította, amire pedig a Munka Törvénykönyve értelmében lehetősége nem volt, tehát törvénysértést követett el. Ezért ezt aa. intézkedését, valamint az áthelyezésre vonatkozó határozatát hatályon kívül kellett helyezni, és a vállalatot kötelezni, hogy' a mérnöknek az időközben eltelt időre a havi ezer forint kiesett munkabért fizesse meg. Ameny- nyiben a vállalat és a mérnök a továbbiakra nem tud megegyezni, nincs akadálya annak, hogy az átszervezésre tekintettel, munkaviszonyát megszüntessék. Csuhészatyor, szűrrátét Népművészek alagsorban „Ki népművész akar lenni, pincébe kell annak menni.” Az átköltés pár hónapja így igaz a nyíregyházi népművészeti stúdióra. A népi díszítőmesterségek mai folytatói nem bánják, hogy a megyei művelődési központból a Zrínyi Ilona utcai sávház alagsorába költöztek át. Nagyobb hely jut egy-egy szakma képviselőinek, a különböző szakkörök, csoportok egyidejűleg, egymást segítve dolgozhatnak. Űj otthonát egyre barátságosabbá varázsolja a nép- művészeti stúdió. A folyosóra készülnek a faragott vitrinek, tárlók az állandó nép- művészeti bemutatóhoz, a rideg vasajtók is hamarosan faborítást kapnak, és októberben a stúdiótagok megnyitják boltjukat, ahol a népművészek, népi iparművészek alkotásait kínálják az érdeklődőknek. Ha mindezzel elkészülnek, akkor fogadják majd az iskolákat, az üzemek, vállalatok népművészet iránt érdeklődő szocialista brigádjait. A látogatóknak előadást tartanak Sza- boles-Szatmár néprajzi hagyományairól és ki-ki bepillanthat a műhelyekbe. A legérdekesebb talán a faművesek műhelye, ahol szoborfaragók, bútorasztalosok, használati tárgykészítők békésen dolgoznak együtt. A fafaragók szívesen vágták — szó szerint is — nagy fába fejszéjüket, hiszen készítettek már játszótéri játékokat. Az általuk formált libikókák, hinták, mászókák a Nyírtourist jóvoltából az Igrice nyaralófaluba kerültek. Rendszeresen beküldik elképzeléseiket a fafaragók a kecskeméti játékpályázatra, és az ott elfogadott, díjazott terveiket azután megvalósítják. A népművészeti stúdióban otthonra találtak a kosárfonók, a hímző-, szövőszakkör, a paszománykészítők. Jól működik a szűrrátétszakkör, a bőrműveseket pedig évek óta támogatja a Szabolcs cipőgyár, ősszel szervezik meg a nemezkészítő szakkört, és külön műhely várja majd a csuhészatyorfonó- kat. — A népművészeti üzletünket nem azért nyitjuk meg, A londoni Kew Gardens botanikus kert herbáriuma mintegy ötmillió szárított növényt őriz. Az elmúlt években hozzáláttak annak a programnak a megvalósításához, amely azt tűzte ki célul, hogy számítógépbe betáplálják azokat, — a múltban haszon nélkülinek tekintett — növényeknek az adatait, amelyek élelmiszerként, állati takarmányként, tüzelőanyagként, ipari növényként, vagy építőanyagként esetleg hasznosíthatók a világ száraz, sivatagi vagy félsivatagi területein. boltokkal, hanem, hogy megkönnyítsük a stúdióba tömörült népművészek, népi iparművészek dolgát — magyarázza dr. Puskásáé Oláh Júlia, a népművészeti egyesület területi szervezetének titkára. — Akik belföldről és külföldről Nyíregyházára látogatnak, és a megye élő népművészetére kíváncsiak, azok ezentúl nem távoznak ütés kézzel. A népművészeti stúdió tagjai az elmúlt évek során sokat fáradoztak azon, hogy a népi motívumkáncs tiszta formájában éljen tovább, a mai kor igényeihez igazítva. Akadnak azonban olyanok, akik csak eladható árucikket látnak a szőttesben, bőrmunkákban. A szakkörökbe is csak azért iratkoznak be, hogy a mesterség alapjait elleshessék, azután továbbállnak. — Nem azt fájlaljuk, hogy a szakköri tagok megszerzett ismereteiket saját hasznukra fordítják. Inkább azt, hogy kellő jártasság hiányában készített dolgaikkal az elért művészi színvonalat rontják, aláássák — mondja dr. Puskásné Oláh Júlia. Július első felében szaktábornak adott otthont a népművészeti stúdió. Ez annak a kísérletnek a része, mellyel a nevelőotthonok felé próbálnak nyitni a népművészek. A berkeszi nevelő- otthon lakói rendszeresen megfordulnak a műhelyekben, a nyírbátoriak, ököritó- fülpösiek ugyancsak tervezik játszóházak, népművészeti szakkörök szervezését. Az esztétikai nevelés mellett ezek a körök alkalmasak arra, hogy a hat-tíz éves gyerekek kézügyessége fejlődjön, tartalmat kapjon szabad idejük, és becsüljék mások és maguk munkáját. Reszler Gábor A számítógépben nyilvántartják majd a növények rendszertani helyét, megnevezését, azt, hogy mely ország mely területein teremnek, ott mennyi az évi átlagos csapadék, milyen a talaj vegyhatása, a növény menynyire sótűrő stb. A s zárni löge pb e eddig több mint 3000 növényre vonatkozó adatokat tápláltak be, s most már nem annyira újabb növények adatainak a feldolgozására, hanem arra törekednek, hogy az eddig feldolgozott növényekre vonatkozó adatokat tegyék minél teljesebbé. Milliók parkrendezésre Egyre több parkot újítanak fel, s tesznek még szebbé a pihenni vágyók számára. Nyíregyháza egyik legrégibb parkja, a Benczúr tér van most felújítás alatt. Ennek munkálatairól kérdeztük Soltész Józsefet, a Közterületi enntartő Vállalat igazgatóját. — A közelmúltban újítottuk fel illetve építettük ki az Október 31. teret, a Kálvin teret és a Tanács- köztársaság teret. Most folynak javítási munkák a sétálóutcán és a Benczúr téren. Nem teljes felújítást végzünk, csak a feltétlen szükséges műszaki berendezéseket teremtjük meg. A park természetesen megtartja eredeti jellegét, nem fogjuk és nem is akarjuk megsérteni a hagyományokat. A munkálatok során eddig locsoló vízhálózatot helyeztünk üzembe, betemettük a vízvezetékeket, illetve vízáteresztő burkolatot raktunk le. Mivel a parkban lévő szegélykövek teljesen elkoptak, ezeket is pótoljuk és egyúttal kicseréljük a régi salakutakat. A Benczúr tér felújítására különben 2,5 millió forintot kaptunk. — Mik a további tervek? — Mivel a parkok egy része rossz állapotban van, sürgős karbantartásra lesz szükség. Rendbe hozzuk a Petőfi teret, a Ro- binson-dombot, de természetesen a belváros parkjainak felújítása az elsődleges. A Kossuth térrel kezdjük, így egy összefüggő parkfelületet kap a város a Kelet Áruházig. — A Benczúr téren napokon belül befejeződik a munka — mondja Újhelyi Zsolt munkavezető. — A gyerekek érdekeit figyelembe véve még egy játszóteret is építünk a Szabadtéri Színpad park felőli oldalán. Hintákat, tornaszereket szerelünk fel, sőt egy műkőcsúszdát is, amely jobb, mint a műanyag csúszda, mert tovább tart és kevésbé balesetveszélyes. — A Vénusz szobor környékét is felújítjuk — tájékoztat Hegyesi Sándor művezető. — Szép kőlapokat rakunk le, a szobor mellé pedig sétányt építünk, így a Vénusz teljesen körüljárható lesz. Űj fákat is telepítünk, bár egyszerre nem lehet kicserélni az összes fát, hiszen akkor megváltozna a park eddigi jellege. V. J. hogy versengjünk az allami Faccsalők a vásáíosnamányi straußon. (cs) Adatbank növényekről
