Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 8. Taurnt&Mfis O0QOOO Színházi felújítás TIT-nyelv­Ma este: Segítsd a királyt tanfolyamok Mint erről már hírt ad­tunk, ma este 8 órakor a szerző, Ratkó József születé­sének 50. évfordulója alkal­mából a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház felújítja az 1984—85-ös színházi év­ad egyik legsikeresebb da­rabját, a Segítsd a királyt, melyből negyvenhárom elő­adást tartottak eddig, töb­bek között tájelőadásokon megyén kívül is bemutattál? a drámát. A háromrészes dráma először kerül ma este szabadtéri színpadon bemu­tatásra. Rossz idő esetén, másnap, augusztus 9-én tart­ják meg az előadást. Képün­kön: jelenet a drámából. Bizonyára sok turistá­nak okozott az idén kel­lemetlenséget az idegen nyelv tudásának hiánya^ De a külföldre készülő- dőknek is érdemes a TIT nyelviskoláiba beiratkoz­ni. A TIT nyíregyházi vá­rosi szervezete, az 1986— 87-es évben angol, francia, német, orosz és finn nyelvből indít kezdő, kö­zéphaladó, haladó, és nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat. Egy tanfo­lyam 120 órás. Megfelelő érdeklődő esetén latinból is indítanak egy kurzust. A tanfolyamokra augusz­tus 21-től szeptember 20- ig lehet jelentkezni a TIT Lenin téri székházában. Fotókiállítás Nyírbátorban Új hanglemezek a megyei könyvtárban A megyei könyvtár zenei részlege több mint ötszáz hanglemezzel gyarapodott az első fél évben. Az újonnan beszerzett lemezek között sok zenei csemege is található. Bizonyára sokan hallgatják majd például a Queen együt­tes legújabb felvételeit, vagy az indiai szitárzenét. A ko­moly zene kedvelői is sok új lemez között válogathatnak. A Liszt-évforduló alkalmá­ból beszerezték a nagy zene­szerző szinte valamennyi al­kotásainak felvételeit, de sok új Bach-, Bartók-, Britten- lemezzel is bővült a könyv­tár mintegy hétezer hangfel­vétele. A zenetárt az idegen nyel­vet tanulóknak is érdemes felkeresni. Az orosz, angol, francia, német, portugál, svéd, japán és iddis nyelv­leckék hangfelvételei minden bizonnyal a jobb kiejtés el­sajátítását is lehetővé teszik. Talán kevesen tudják, hogy a hangfelvételeket nemcsak a könyvtárban lehet meghall­gatni. Némi térítés ellenében saját kazettára is szívesen átmásolják őlket. A megyei könyvtár zenemű- és hangtá­ra szerda kivételével 1—7 óráig tart nyitva. Megyénkben is egyre töb­ben olvassák a „Honismeret” című népfront kiadású folyó­iratot, melynek idei harma­dik száma a napokban jelent meg. A folyóirat megnöveke­dett terjedelemben látott napvilágot. Az évfordulók ro­vatban közli a Bajcsy-Zsi- linszky Endre temetésén el­hangzott beszédeket, megem­lékezik a 90 esztendeje szüle­tett dr. Bitay Árpádról és a 40. évforduló alkalmával be­mutatja az úttörőmozgalom Fotókiállítás nyílik ma dél­után 3 órakor a nyírbátori Báthori István Múzeumban. Borbély Béla fotóművész Szabolcs-Szatmár megyei műemlékeit bemutató fotóki­állítását Papp Gábor művé­szettörténész nyitja meg. A megnyitó előtt Szabó Csilla zongoraművész, és Kovács Dénes hegedűművész ad hangversenyt. történeti emlékeinek Zánkán lévő múzeumát. Tanulmányt olvashatunk többek között a moldvai ma­gyarságról, egykori résztve­vők emlékeznek a táj- és népkutató táborokra, meg­emlékezik a magyar képző­művészet Kolozsvárott nem­rég elhunyt nagy alakjáról, Gy. Szabó Béláról. A Köny­vespolc rovatban kilenc ki­adványt ismertet a folyóirat .szerkesztőgárdája. Á Honismeret új száma Most jelent meg... A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból. Kevés programot kínál a héten a művelődési ház. Disz­kót három alkalommal ren­deznek. Augusztus 8-án és 9-én a szokásos módon, 19— 24 óráig, csütörtökön pedig videodiszkó várja ismét a fia­talokat este 6-tól éjfélig. Elmarad a 10-ére meghir­detett Korda György-műsor. A jegyek a művelődési köz­pont pénztárában augusztus 11-ig válthatók vissza. Kiállítások. Mizser Pál fes­tőművész kiállítása a Lenin téri kiállítóteremben augusz­tus 20-ig tekinthető meg. A Szabadság téri épületben két fotókiállítás is van. A galé­riában a fotóklubok III. or­szágos szalonjába fotógalé­riában pedig Mikita Viktor érdekes fotóit lehet megnéz­ni. S aki még nem látta, ér­demes felkeresni a szabadté­ri színpad díszkertjét, ahol Nagy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítása látható. Ugyancsak szeptember 1-ig megtekinthető a nyíregyházi Művész presszóban a három litván fotóművész kiállítása. Népünk szellemi folklórjában tekintélyes helyet foglalnak el a katonaélet históriái, ebből is igen erős a népköltészet balladai műfaja. Nincsenek ugyan ős­eposzaink, mint más nagy törté­nelmű népnek, viszont ezek a népballadák a halhatatlanság költészetébe kértek bebocsátta- tást. Ezt a műfajt kutatja nagy ki­tartással és igényességgel a me­gyénkből származó Soltész Ist­ván, akit az újságolvasók jól is­mernek, mint a Magyar Nemzet főszerkesztőjét. Ennek a témá­nak szentelte újabb könyvét is, amely „Szoross poroncsolat el­jött” címmel a napokban jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásá­ban. A szerző a bevezető részben tisztázza, hogy nem kíván vetél­kedni sem a néprajztudósokkal, sem a népzenekutatókkal, ha­nem „újságírói élményutazásom­nak nincs is más vállait felada­ta, mint a balladai megfogalmá- zású probléma-protonok és -ne­utronok belső háttérrajzolatával felmutatni a történelem küzdő emberét, aki mai világunknak is egyetlen értelmes ideálja lehet.” Könyvében a katonaéletnek fő­leg a szomorúbb eseményeivel foglalkozik, érthetően, hiszen többnyire tragikus történetek a balladák ihletői. Nyomon követ­hetjük a történelmet a kötéllel fogott katonák keserveitől a há­ború megannyi szenvedéséig. Kü­lön érdekességei a kötetnek a kottával közreadott dalok, illet­ve a német és szlovák nyelvű szövegek, melyeket az író fordí­tott magyarra. Bőséges forrás­anyagot nevez meg, ami részint az igen alapos tájékozódást tük­rözi, a közölt anyag hátterében az óriási kutatómunkát, részben pedig az olvasót újabb kötetek tanulmányozására sarkallja. A „dokumentumok” közötti összekötő szöveg külön figyel­met érdemel. Felsejlik a „nar­rátor” szavaiból a családi tűz­hely melletti régi esték mesélős hangulata, és átüt rajta az ol­vasót vezető publicista egyéni hangvétele. „Személyes történe­lemkönyv” született, ami azért élvezetes, mert nem kötelező ol­vasmány, hanem lehet segéd­könyv a szakember kezében, ajánlott irodalom a történelem- oktatáshoz, vagy az egyszerű ol­vasónak akár történelmi útikala­uz — Kölcsey vei szólva — „a magyar nép zivataros századai­ból”. SOLTÉSZ ISTVÁN SZOROSS PORONCSOLAT ELJÖTT Ha sokat fogyaszt a kocsi... Shell-kút Nyíregyházán? A VAGÉP nyíregyházi telephelyén évente 24—25 ezer személygépkocsi javítását és garanciális próbáját végzik el, ami a megye járműállományának 50—60 szá­zaléka. A havi árbevétel meghaladja a négymillió fo­rintot, ebben az új szolgáltatásoknak jelentős szerepe van. Új üreg- és alvázvédelmi rendszert állítottak munká­ba, megkezdték a svéd és olasz napfénytetők beszere­lését. A nyár közepétől pedig mérik, és szükség esetén be­állítják az autók fogyasztá­sát. Januártól a várakozó vendégek videón ismerked­hetnek az itt folyó munkával. Augusztus elsejétől számító­gépre viszik az üreg- és al­vázvédelmi munkák számlá­zását, ami minden fontos in­formációt megad majd. Szin­tén bevezetésre várnak hazai gépjármű-elektronikai beren­dezések, amelyek a személy- gépkocsik és kisteherautók energiatakarékosságát, kör­nyezetvédelmét szolgálnák. A vállalat másik tevékeny­sége a használt autók érté­kesítése. Talán kevesen tud­ják, hogy itt az autók cse­réjére is lehetőség van. A legalább 30 százalékos mű­szaki értékű autót le lehet adni, és értékének beszámí­tása mellett esetleg másikat lehet vásárolni. Szoros kapcsolatot alakítot­tak ki a közelmúltban ala­kult Hungária Biztosítóval, az ide bejelentett hibás autók jelentős részét a VAGÉP ja­vítja. Harmadik éve már, hogy csak Szabolcs-Szatmár- ból vásárolják föl a totál­károsnak minősített gépko­csikat, amelyek közül évente 150—200 kerül értékesítésre. Időnként egyes típusoknál annyira megnövekszik az igény, hogy sorsolással kell eldönteni, ki legyen az új tu­lajdonos. Április elsején nyílt az Autókerrel közösen üzemel­tetett üzletház, amely a Szov­jetunióból és az NDK-bói származó teherautók pótal­katrész-ellátását biztosítja. Az aratási ügyelet sikerén felbuzdulva szeptemberben almaszállítási ügyeletet ter­veznek. Feladatuk még az Ikarus autóbuszok garanciá­lis ellátása, javítása is. A márciusban alakult vál­lalati tanács már jóváhagyta a VII. ötéves terv program­ját. Ebben szerepel a lakos­sági szolgáltatások részará­nyának növelése, amihez sze­retnék igénybe venni a szol­gáltatásfejlesztési alapot. Az állandó létszám biztosítósa érdekében új tanműhelyt lé­tesítenek. Az alsó fokú központokban a tervek szerint miniszervi­zek látják majd el a lakos­ságot. Üj Shell-kút építését is tervezik Nyíregyházán, ami a legfontosabb cikkekkel áll­na az autósok rendelkezé­sére. Szabó Szilvia Kétszáz ülés havonta Félcipő a forgózsámolyban A buszjáratokon utazva nem is kell figyelmesen néze­lődni, hogy feltűnjön a szám­talan rongálás, firkálás, kar­colás, és még sorolhatnám az „újító” tevékenységeket. Er­ről kérdeztük Bús Vilmost, a Volán forgalmi osztályvezető­jét. — Valóban gyakori és je­lentős a kár. Az utasok fel­hasogatják az üléshuzatot, ki­szedik a szivacsbetéteket, a csuklós járatokon a műbőr borítást rongálják, betapos­sák az oldallemezeket, hogy csak a gyakoribbakat említ­sem. Ezenkívül középen, a forgózsámoly alatti részeket teleszemetelik. Találtunk már jellemző. Még nem fordult elő olyan, hogy egy utas be­jött szólni, hogy szándékosan rongált ülést látott volna. Pe­dig ilyen esetet a buszállo­máson, a vasútállomáson lé­vő kirendeltségnél, vagy akár az üzemigazgatóságnál is be lehet jelenteni. Ellenőröket pedig nem tudunk minden buszon alkalmazni... V. J. V.SSzflfl^ FŐCSATORNA A Kelet-Magyarország 1986. július 15-i számá­nak 5. oldalán megjelent „30 éves a Keleti-főcsator­na” című íráshoz van né­mi észrevételem. Megle­pődve olvastam, hogy a Keleti-főcsatorna Tlsza- vasváritól Bakonszegig vezeti a Tisza vizét, holott a Tisza közvetlenül nem is érinti Tiszavasvárit. Ed­dig úgy tudtam — és ta­nultam —, hogy a Keleti­főcsatorna Tiszalöktől, a tiszalöki vízi erőmű köz­vetlen közeiétől indul csaknem 100 kilométeres útjára Bakonszegig, érint­ve persze Tiszavasvárit is. Vaskó József, Nyíregyháza, Krúdy köz 1. NEM TRÜKK A Kelet-Magyarország 1986. augusztus 6-i számá­nak 5. oldalán „Trükk?” címmel megjelent írás sze­mély szerint engem illet, és indokolatlanul rossz fényben tüntet fel. A tel­jes igazság a következő: a helyi autóbuszjáratok menetrendjéből bárki megállapíthatja, hogy szombaton és munkaszü­neti napokon este 22,30 órákor a nyíregyházi 5-ös járat csak a Volán-meg­állóig közlekedik. A cikk­ben elmarasztalt esetben is ennek megfelelően és nem egyéni kedvem alap­ján vittem az autóbuszt a jelzett időpontban a Vo­lán-telephez. A menetren­det egyébként minden megállóban bárki megnéz­heti. Sajnálom, ha a disz­kóból hazajövő, jókedvű társaság váratlannak te­kintette az autóbusz rövi- debb útját és emiatt gya­loglásra kényszerült. Juhász Béla a BZ 77—07-es rendszámú autóbusz vezetője MEGJEGYZÉSÜNK: el kell fogadnunk a buszvezető köz­lését, azonban a félreértés el­kerülhető lett volna, ha a végállomásról, a rövidebb út­ról időben tájékoztatja az utasokat. Való igaz, ez a me­netrendből is kiderülhet, ám a megállókban kevés helyen talál az utas kiragasztott me­netrendet, mert sajnos azo­kat illetéktelen kezek leté­pik. S ha mégis, az esti fél­homályban elég nehéz eliga­zodni ezeken. Ezért minden­képpen elvárható, hogy a vezetők ilyen esetekben, akár minden megállónál is közöl­jék, a busz nem a szokásos útvonal végállomásáig közle­kedik. A tárgyalóteremből Próbára bocsátás újságdarabokat, kenyeret, sőt félcipőt is. A vállalatoknak sokba ke­rül a javítás — tudtuk meg. — Havonta átlag 200 ülést kell kicserélni. Ez 80 ezer fo­rintba kerül. Lopják az utas­tájékoztató matricákat, sőt vidéken a táblákat is. Ezek pótlása 52 ezer forintba ke­rül. Ha rongáló utast tetten érnek, a javítás költségei az utasra hárulnak. Ezenkívül megvonják a kedvezményeket is, például bérletet nem kap­hat. A kár összege azonban többnyire nem teszi lehetővé, hogy rendőrségi, bírósági ügy legyen a dologból. — Vidéki vagy helyi jára­tokon gyakoribb a rongálás? — Egyértelműen a vidékin. Ezeken a járatokon azt ta­pasztaljuk, hogy a nyári idő­szakban lecsappan a rongá­lások száma. Ebből arra le­het következtetni, hogy a diákok, illetve fiatalok köré­ben számít ez szórakozásnak. — Milyen az utasok reagá­lása? — Alapvetően a közöny Azt mondják, a lónak négy lá­ba van, mégis megbotlik. E közmondás igazságát gyakran ta­pasztalják jogszolgáltató szerve­ink is, akiknek bizony gyakran kell eljárniuk olyan bűnelköve­tőkkel szemben, akiknek még soha nem volt semmilyen össze­ütközésük a törvénnyel, tisztes­ségesen éltek, dolgoztak, mégis egy meggondolatlan percben le­léptek a becsületesség, és tör­vénytisztelet útjáról, kisebb bűn- cselekményt követtek el, ame­lyet aztán rögtön meg is bán­tak. Az ilyen „megtévedés” méltá­nyolja jogrendszerünk, és lehető­séget ad ezeknek az emberek­nek, hogy további életvitelükkel bizonyítsák, nincs szükség rö­vid szabadságvesztés, vagy más enyhe büntetést alkalmazni ve­lük szemben, enélkül is elérhető, hogy többé ne kövessenek el bűncselekményeket. Az egyik olyan jogintézmény, amely lehetővé teszi, hogy az el­járó bíróság — ha törvényi fel­tételei fennállnak, és a vádlottat erre érdemesnek tartja — ne al­kalmazzon például szabadság- vesztést, a próbára bocsátás. Ha a próbaidő a nélkül telik el, hogy a próbára bocsátott jog­szabályellenes magatartást tanú­sítana alatta, akkor büntethető­sége megszűnik, ha viszont nem tett eleget azoknak az elvárások­nak, amelyeket a bíróság és a társadalom remél tőlük — pél­dául a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el — ak­kor ez a kedvezmény megszű­nik, és büntetést szab ki a bí­róság. Remélhefőleg erre nem kerül sor annak a két próbára bocsá­tottnak az esetében, akiknek ügyét a közelmúltban bírálta el a Kisvárdai Városi Bíróság. B. S.-né a mándoki postahiva­tal kézbesítője volt, mint Ilyen 1983. augusztus 29-én reggel el­látmány címén 14 darab utal­ványt és 20 ezer forint készpénzt vett át, azzal, hogy azokat kéz­besíti. Ebből az összegből 5724 forintot elven és saját céljaira fordította. Korábban is volt már hasonló esete: július 18-án a kezelésében lévő pénzből 1200 forintot köl­csön adott azzal, hogy majd sa­játjából visszateszi. A napi el­lenőrzés során azonban fény de­rült a hiányra. B. S.-né két cselekményével megvalósította a folyamatosan elkövetett sikkasztás vétségét, amiért a bíróság két évre pró­bára bocsátotta. A másik ügyben is kétévi pró­bára bocsátást tartalmazott az eljárást lezáró: végzés, csakhogy itt kisebb értékre elkövetésre lo­pás vétsége miatt. B. J,-né munkahelyének öltö­zőjében — a kisvárdai Tungs­ram Rt fényforrásgyárban — egy szekrényből 1300 forint kész­pénzt és két köves aranygyűrűt vett ki. A lopás Itt is kiderült, az ellenőrző rendész az eltulaj­donított értékeket elvette, és a sértettnek visszajuttatta. IHAT

Next

/
Thumbnails
Contents