Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
Kft) HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. augusztus 3C. A török világ emlékét őrző minaret (A szerző felvételei) A világ legnagyobb városa, hangoztatják az itteniek a turistáknak, akik gondolatban villámgyorsan végigfutják az óriási metropolisokat. majd hitetlen- kedve csóválják fejüket. A turpisság hamar kiderül. Ugyanis Eger déli lakónegyedét Kanadának, az északit Cse bokszárinak nevezik. Így, ha a képzeletbeli távolságot tekintjük, akkor a város Kanadától Csebok- száriig terjed. A nevek eredete egyébként a következő: az észak-amerikai országba a 30-as évek gazdasági világválsága miatt sokan kivándoroltak, s mikor visszatértek, ott kezdtek el építkezni. A Csuvas Köztársaság fővárosa, Cse- bokszári, pedig egyike a testvérvárosoknak. Turisztikai szempontból hazánk egyik „legkelendőbb portékája” Eger, amely egyik magyarországi településhez sem hasonlítható egyediségével lopja be magát az idelátogató szívébe, Míg máshol „csak’' műemlékké alakították át a városok centrumát, addig itt a tervezők, építészek az óváros rekonstrukciója során úgy korszerűsítették, újították fel a házakat, hogy Az egri székesegyház lyet eredetileg egyszemélyesre terveztek, egy darabig bírta az iszonyatos megterhelést. Később viszont megromlott „egészségi állapota' miatt le kellett zárni a turisták elől. Említettük a belvárost, a várat, a barokk együttest, de ha sorrendiséget kellene a látogatónak felállítani közöttük, minden bizonnyal a Szépasszony-völgyet az előbb felsoroltakkal emlegetné. Egyébként a völgy ázsióját a nemrég beindított, úgynevezett borturizmus is növeli. Rövid buszos városnézés után a 'borospincék félhomályában jólesik megkóstolni a szőlőtőkék nedűjét. A fáma szerint a várostól délnyugati irányban húzódó völgy nevéríek két magyarázata van. Az egyik szerint a magyar ősvallás istenasszonyáról. Szépasszonyról kapta nevét. A néprajztudósok szerint ez a verzió nem fogadható el, mert a százéves török uralom alatt teljesen kicserélődött a lakosság, így a folytonosság megszűnt. A másik szerint állt ott egy vendéglő, amelynek tulajdonosát, egy szépasszonyt poharaz- gatásra a városi polgárok gyakran látogattak meg. Hagyomány volt a XVII. században, amikor a katolikus magyaroknak megtiltották a szabad vallásgyakorlatot, hogy a pincékben miséztek. Ezt egyébként több vallásos kőfaragvány, s egy Madonna-kép is bizonyítja. Ha Egerről esik szó, minA történelmi arzenál egy darabja szetí remekeket tárnak fel számukra Legutóbb például Valide szultana fürdője került napvilágra. Érdekessége, hogy a vizet csöveken vezették, majd a fürdőben felmelegítették, s úgy öntötték a medencékbe. A város népszerűsége a látványosságok mellett egy regényhez, Gárdonyi: Egri legyen a megfejtés. A naplóban Gárdonyi munka közben támadt gondolatait vetette papírra. Magyarország legszebb barokk városának szűk utcái, macskaköves emelkedők, korabeli cégérek, belső terek, ahol pihenő- és játszóudvarokat alakítottak ki, templomok, tehát műemléközött XVIII—XIX. századi ötvöstárgyak, ékszerek, s egy ritkaság, Bársony György miseruhája tartozik az értékes gyűjteményhez. A török vendégek természetesen nem arra büszkék, hogy Dobó maroknyi csapata megállásra kényszerí- tette őket, hanem arra, hogy a városban még ma is áll Barangolás Eger Az egri sétálóutca a piaccsarnokkal sáig, az akkori lakosság már részben elköltözött, részben elpusztult, kevesen maradtak a városban. A török pasa közigazgatási, hadászati székhellyé tette meg a várost, s az ügyek intézéséhez török alattvalók (mohamedánok, szerbek, rácok) érkeztek a déli országból. 1687-ben. amikor a keresztény csapatok visszafoglalták a várat, szinte kiürült: a város. A mohamedánok nagy része fejvesztve menekült, akik maradtak, kb. háromszázan, megkeresz- telkedtek, s nevüket is megváltoztatták. Hozzájuk csatlakozott néhány hajdú, akik házat, telket kaptak, emellett rácok, görögök, németek érkeztek a városba. Utóbbiak emlékét őrzi a Rác templom, a Görög utca, míg a németek az ajt- kori polgárság iparosrétegét alkották. Az előbb felsorolt nemzetiségiek folyamatosan elmagyarosodtak, a múlt század közértére már csak emlékeikben őrizték meg eredeti származásukat. Eger: műemlék paradicsom, ha lehet ezzel a kifejezéssel illetni, amelyben a zsongó, hömpölygő tömegből néhányan egy-egy pillanatra megállnak, félfedeznek egy újabb emlékfoszlányt, majd folytatják barangolásukat az ódon belvárosban. Máthé Csaba csillagok című művéhez fűződik. Sokunk első igazi könyvélményét jelentette az „egri remete” által megírt történet. Egyébként az író (a vár egyik bástyájában van eltemetve, emlékháza nem messze áll az erődítménytől) titkos naplói sokáig megfejthetetlen feladat elé állították a tudósokat. Az állítólag tibeti írással kék sora adja meg hangulatát, varázsát. Ezek a barokk stílusú építészeti emlékek pedig nemcsak országhatárainkon belül, hanem kívül is híresek. Ezek közül a legértékesebbek a szerzetesi templomok (ferencesek, barátok, jezsuiták), a Dobó gimnázium, a líceum, amelynek díszítményei rokokó és klasszicista stílusjegyeket viselnek magukon, a vármegyeháza, a mai megyei tanács, melynek két díszes vaskapuját Fazola Henrik készítette. Ebből a barokk együttesn legészakibb oszmán-török minaret, amely akkori építészeik munkáját dicséri. A XVII. századi karcsú, égbe törő építmény tornyába a müezzin naponta többször felgyalogolt a lépcsőkön, ahol Allah kegyeit kérte földi alattvalóinak. Nemsokára a török félhold örökre lekerült a vár ormáról, s a fohász is megszűnt. Akkor még senki sem sejtette, hogy micsoda látványosság lesz századunkban a minaret, s mekkora érdeklődés nyilvánul meg iránta. A háromszáz éves épület, ameA város hangulatos és jellegzetes utcája azok nem veszítették el funkciójukat. A rehabilitáció után élnek, laknak ezekben a házakban, s ezáltal csakúgy, mintrégen, él. lüktet a belváros. Ilyenkor nyáron, ezek a műemlék házak megszokott elégedettséggel „figyelik’' a turisták ezreit, akik 430 évvel az emlékezetes csata után naponta megostromolják a várat. Az erődítményben a régészek pedig újabb építékészúlt feljegyzéseket nemreg egy pécsi diák és egy pesti katonatiszt fejtette meg. s ami meglepő, mindketten ugyanazon a napon küldtek el a kódokat az Egri Múzeumba Egyiküknek a lolyóirást, a másiknak a számokat sikerült megfejteni. így a kettő segítségével sikerült elolvasni a naplókat Mint kiderült, az egész titkosírás játék volt csupán, hogy nehezebb bői kiemelkedik a klasszicista stílusban épült dóm, amely a magyar katolikus- ság egyik legnagyobb temploma. A sekrestye fölötti érseki kincstár, a tablók szerint az 1700-as évek utáni időkből őrzi emlékeit. Ugyanis a püspökség a török veszély miatt az 1550-es években elköltözött a városból a Felvidékre, ahova a kegytárgyakat is elszállították. Később, 1687-ben, amikor visszafoglalták a várost a magyarok, ezek az ereklyék nem kerültek visz- sza. Ennek ellenére többek eszébe, kik laknak a városban, kiknek a leszármazottal ők, akik eredeti szépségében megőrizték Egert. Visszapörgetve az idő kerekét 1596-ig, a vár elfoglaládenki a várra, a törökök elleni csatára, a Szépasszony- völgyre, a műemlékekre gondol. Keveseknek jut
