Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET . Jóba Etek, a lapalapító Irodalmi emlékek a Balatea köri Szombati galéria BÖRÖNDI LAJOS: HANYATT hanyatt ahogy a fehér tavak repülőkre villámlanak heverni fölöttünk összecsap fű-tenger szöcskék ugranak érezni szépen azt ahogy alattunk a föld elforog s vele fordul a rét a nyár körbe élet és halál hanyatt hanyatt hanyatt hanyatt fönt szikráznak a naphalak a két tenger lassan összeér elalszunk minden hófehér szentjánosbogár pillanat vitorlázik egy tölgy-levél H. Németh Katalin: Hétköznap. Nincs mindenki abban a szerencsés helyzetben, amelyben Eötvös Károly volt a múlt század végén, hogy körutazásokat tehessen a Balaton körül. Manapság legfeljebb arra adódik lehetőség, hogy egy-egy helyen letáborozva, s az eső teremtette időt kihasználva nézelődjünk múzeumokban, emlékhelyeken. A hajdani Déli Vasút vonalán Budapesttől leghamarabb Siófokra érkezünk. Gyorsabban persze, mint mondjuk Krúdy Gyula vagy Karinthy Frigyes. Siófok nevének hallatán óhatatlanul felmerül Kálmán Imre neve, kinek emlékmúzeumát születésének századik évfordulóján nyitották meg. A nagy zeneszerző neve valóban egybeforrt a Siófokon zajló élettel, melódiától esténként hangos volt a part. Azt viszont kevesebben emlegetik már, hogy a Zsuzsi kisasszony bemutatóját követő banketten Krúdy Gyula is részt vett. Az írónak a tabáni, óbudai telek után a tó partja jelentette a napfényt, a szerelem és az ifjúság hangulatát. Lánya, Krúdy Zsuzsa Apám Szindbád című könyvében olvashatjuk: „Nyáron Rezsánék Siófokon .éltek, ahol Szindbád gyakori vendég volt. Itt éjjel szinte sohasem feküdt le. Délelőtt a strandon aludt. Délután a besötétített szobában dolgozott, majd a parton órákig lankadatlan érdeklődéssel nézte a Balatont. Nagyon szerette ezt a vizet és a tájat.'’ Siófokon még csak készül az állandó múzeum, ahol az irodalomtörténeti érdekességek is helyet kaphatnak majd. Szán- tódpusztán viszont évek óta áll és az idényben megtekinthető a Pálóczi Horváth Adám-em- lékkiállítás. A pusztát a XVIII. század végén bérelte Horváth, s érdekesség, hogy vendégként megfordult ott Kazinczy Ferenc is Így jó alkalom kínálkozott arra, hogy a felvilágosodás korát könyvekben, fényképeken és egyéb dokumentumokban bemutassák. A pusztától több irányba mehetíink tovább, s bármelyiket választjuk, mindig találunk irodalmi érdekességeket. Az egyik: Tihanyba átkelve már láthatjuk a Visszhang dombon Borsos Miklós Echó című alkotását. Csak röviden kell az emlékezetben kutatni . ahhoz, hogy eszünkbe jusson Csokonai Vitéz Mihály versének címe: A tihanyi echóhoz. Vitéz Mihály 1796 nyarán Ba- latonfüreden meglátogatta Pálóczi Horváth Ádámot. Füred akkor már nevezetes volt irodalmi szempontból is, hiszen öt évvel korábban költőverseny is volt ott (Péczeli József, Horváth Ádám, Somssich Lázár részvételével). Füreden nevezetesebb persze az a társaság, amelyik Kisfaludy Sándor irányításával sokat tett azért, hogy 1831 nyarán ott színház nyíljék. Az irodalom és színészet így egybekapcsolódott. Ez ma az emlékhelyekben is látszik, hiszen egyformán látogatott hely a Jókai-villa és Blaha Lujza háza. Megfordult ott többször Vörösmarty Mihály is (A füredi szivhalászat címmel elbeszélést is írt ottani élményeiről). A város neve mégis inkább Jókai Mór ott töltött nyarai által vált fogalommá a múlt század második felének irodalmában. Eötvös Károly ugyan azt jegyezte meg róla. hogy elsősorban a téli Balatonról rajzolt képet szívesen, arról a tóról, amelyiket nem is látott. (Ti. betegsége miatt az orvosok megtiltották neki. hogy télen a befagyott parton járjon.) Emlékmúzeuma (a Honvéd utcában) annak bizonyítékait mutatja, hogy mily sok műve keletkezett füredi tartózkodása idején. A balatonfüredi parti sétány több szempontból is érdekes. Széchenyi István, Kisfaludy Sándor, Körösi Csorna Sándor, Rabindranath Tagore szobrai láthatók rajta. A Rabindranath Tagore sétány nevezetességei azok az emlékfák, amelyeket tudósok, politikusok, költők ültettek. Füreden időzhetnénk még, de ne feledjük, hogy Szántód- pusztáról nemcsak Tihanyba, hanem Balatonszárszóra is vezethet az út. E település neve 1937. december 3. óta különösen ismert a magyar irodalom történetében. Tudjuk, hogy dr. Bak Róbert tanácsára hívták nővérei a költőt Szárszóra, hátha a Siesta szanatórium kezelését követően a vidéki levegő és nyugalom használ neki. „Hiába kísértette meg a lehetetlent” — írta kezelőorvosának József Attila utolsó levelében. Ezt a mondatot többen úgy értelmezik, mint az öngyilkosság világos bizonyítékát. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy a korabeli szemtanúk — amint Fodor András megírta — nem úgy nézték a sorompónál álló fiatalembert, mint aki el akarja dobni az életét. A szárszói emlékmúzeum anyaga csak a tényekre épít. S ekként a megtekinthető anyagban az utolsó stáció szerepel a legtöbb dokumentummal. Ha már Balatonszárszón vagyunk, akkor arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy 1943 augusztusában ott több száz diák, munkás, értelmiségi, író, történész gyűlt össze, hogy eszmét cseréljen a magyarság jövőjéről. A találkozók után negyven évvel emléktáblát avattak, emlékezésül azokra, akik a magyar történelem és nép ismeretére figyelmeztettek. Szárszóról a déli parton Szemesre, Boglárlellére, Fonyódra vezet tovább az út. S bár nem mindenhol jelöli még emléktábla, de a települések nevét irodalmi szempontból Szabó Lőrinc neve kapcsolja össze. Olyannyira, hogy az általa kezdeményezett írói találkozások sorozatát folytatják a boglár - lelleiek a múzsák testvériségének bizonyításával. S valami A zsurnalisztika nyíregyházi históriájából A lapalapító. A nyíregyházi temetőben a fekete márvány sírkőn arany betűkkel sorakozik a Jóba család története. Nevek ismétlődnek változó dátummal, melyeket ha alaposabban megfigyelünk, három ízben nyári időt rögzítenek. Elsőként idősebb Jóba Elek halt meg nyolcvan éve, 1906-ban, két év múlva követte felesége, és anyját tíz évvel élte túl fia, ifjabb Jóba Elek, aki 1918. augusztus 20-án távozott az élők közül. „Az élők kainak — a hálálták kinek“ Az évfordulókról nem emlékezett meg a város, mint ahogy nem készült 1979-ben a Jóba nyomda 100. évfordulójára sem méltató tanulIfj. Jóba Elek. mellette felesége, Bluer Zsuzsanna. Ennek az asszonynak a nőmozgalmakat indító korban nem a tulipánmozgalom, nem is a hangos feministák között növekedett a tekintélye, hanem a redakcióbán, a kiadóban. Egészen fiatalon megbénult a jobb karja, mégis megtanult dolgozni, ballal írni, családot összefogni, gyereket nevelni. Ügy tűnt, semmi sem törheti meg sikerüket, a Nyírvidék már a megye hivatalos orgánuma lett, a mellette születő lapok tőle kapják a legtöbb segítséget, munkatársai itt is, ott is publikálnak. Aztán 1906-ban, 63 éves korában meghalt az alapító Jóba Elek. A Nyírvidék népszerűsége nem csökkent a következő években. A ballal író üzlet- asszony a váltakozó politikáis lenni a vármegye és Nyíregyháza város közéletének.” Ezt a korrekt programot 10 éven át — haláláig — meg is tartotta. Sőt, azt is megmutatta, hogy a hű tükör mellett mit vállalhat még magára egy olyan napilap, amelyet nemcsak az itteniek írják, hanem igen sokan olvassák is. Az új idők dalai nem törnek be úgy, mint azt Ady versei tették, de illedelmes kopogásukra, szíves tessék hangzott. Így olvashatták Bédi Schwimmer Róza nyíregyházi előadásának hatását, Andrássy Katinka grófnőnek a politikai nézeteit, a szocialista eszmékről szóló ismertetéseket a forradalmak győzelme előtt a Nyírvidék előfizetői. így válik érthetővé, hogy a századfordulótól kezdve 1944-ig, míg a lap megjelent, helyet kapott benne mindaz, amire a történész és a múltban emlékeit kereső egyaránt kíváncsi. 1918. augusztus 20-án azonban egy korszak lezárult. A család — ifjabb Jóbáné — vezette tovább a kiadót, ám a történelem kereke forgott másként, mint előtte. Jól példázza ezt, hogy a nyomdászok nevében a ravatalnál Kazimir Károly mondott búcsúztatót, aki néhány hónap múltán a helyi direktórium tagja lesz. Másrészt Jóba emberi értékét növeli, hogy nemcsak a hivatalos pomány. mégis igaznak vélem a fent idézett Chesterton-pa- radoxont. Miért? Próbáljunk régi helyi forrásokat olvasni, könyveket lapozni, újságokat böngészni, kiderül, valamennyit a Jóba nyomdában készítették. Három évvel a megyeszékhely Nyíregyházára költözése után a városba került egy tucat tollforgató ember, akik Jóba Elek és Piringer István közös vállalkozását, a Nyírvidék megindítását a legtovább tartó lapkiadási vállalkozássá tették. Néhány év múltán csak Jóba igazgató úr maradt a cég élén, de műveltsége, liberalizmusa, 48-as függetlenségi eszméi olyan munkatársakat szereztek neki, mint például Jósa Andrást, kinél a lap részese lett a hivatali teendőknek, orgánuma kutatási eredményei közlésének, múzeumszervező tevékenységének. Püspök, esperes, képviselő, polgármester, főispán, művészt nevelő tanár, no meg a városra jellemző fejlődni akarás formálta együttesen a lap arculatát. Feminizmis vagy tmincipíció Jóba Elek személye kevés lett volna a lapszerkesztés, a könyvkiadás, a szedés és sokszorosítás ellátására, ha nincs A nyomdai szedőteremben. ban is kiismerte magát, fiát lassacskán bevonta a munkába, rokonai, barátai segítették. A fekete ruhás néni, ahogy gyermekkori emlékeiből Vertse K. Andor, a lap későbbi munkatársa emlékezett rá, botra támaszkodva, lányába karolva járt dolgozni, ereje azonban nem testében volt. Példája segítette a hozzá hasonló sorsra jutó menyét majd egykor. litika, de a politikailag legfejlettebb munkatársai is fájlalták halálát. Az volt az általános vélemény róla, amit egyszer megmondott, az többet ért, mint száz írásos szerződés. Láczai Magdolna A szerkesztőségbe kell mennem Ezzel a mentege tőd zéssel állt fel számtalanszor vendégei, barátai asztalától ifjabb Jóba Elek, ami érthető volt mindannyiuk számára, hiszen a lap már nem hetente kétszer, hanem naponta jelent meg. 1908 nyarán a szerkesztést átvevő ifjabb Jóba elveit így foglalta össze az általa jegyzett első számban: „ ... ügyelünk ezután is arra, hogy az úgynevezett modern sajtó fattyúhajtásai: a személyeskedés, a családi és magánélet szentségébe való undorító beavatkozás s szenzációhajhászás, mint mindezeknek szülőanyja, a Nyírvidékből továbbra is a legridegebben kiküszöböltessenek. Hű tükre akarunk továbbra József Attila szobra hasonló éledt újjá a Helikonokban. Az ott nő írók, költők úgy; igyekeznek bizonyítan művészet végül is egy kot — legfeljebb az miatt szükséges a m böztetés. A Balaton o' dag — mondta Egry J hogy minden alkotó érdekeset és érvényes dani. Az ő festészete és barátságai már átveze dacsonyba, ahol a Ta dorék által vezetett menedékházban törté 1947 májusában az el kozója a dunántúli Enélkül is volt irodali zetessége Badacsonj Szegedy Róza-ház. Ki; reformkortól napjaink ti át a balatoni költés Innen a Művésze szigligeti alkotóházát Eötvös Károly által le romot elhagyva hama helyre jutunk, ahol a Kastélymúzeum kíná mi emlékeket. Emellet mark Károly Művelőd pont emléktábla-galér demes felkeresni (Kos ca). Az út még folytai Hévízre, délen Zichy szülőfalujába, Zalába, lékhelyek mindenütt ; nyitják, minden alko úgy mondott érvényes ról, ha mélyen ismerte "i* T< A (« Hagytuk a c öregedjen. Lent sütött a nap, de dőből, a sűrű bol előbújt az árnyéi — Szép így — lavári Anna tánc Mi Andrással (G népművészet i: aranysarkantyús táncpedagógus a voltunk már nyán. Sokszor, d< zem, hogy még s dig úgy jöttünk, itt. Csoporttal, f törőtáborban, v valamilyen ünne; most más. Nini izgalom, nem k nem semmire. A: lesz ennek a par galomnak . .. Leni még szin víz, mintha nem fények, hogy est — Hol van az ten születtem, z szerencsés életen jártam a vijágb; az mindig az, ar KM