Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1986. augusztus 27. BaSczó, Mitró ufódat Az első védett utca A város arca Az első benyomások mindig sokat számí­tanak, amikor az ember egy idegen város­ba látogat. Nyomot hagy benne a látvány: a szép vagy kevésbé szép épületek sora, az omladozó vakolat, a rendbe hozott értékes régi ház, az utcák, a terek látványa. A vá­rosok arca sokszínű — mégis, minden te­lepülésének megvan a maga (karaktere, utá­nozhatatlan jellegzetessége. Kisvárosi hangulat Nyíregyháza arculata több mint kétszáz esztendeje-kezdett kialakulni. 1753-ban in­dult meg az a nagyarányú lakosságvándor­lás a szabolcsi részek felé, mely nyomán a Szarvasról és később a Felvidékről tele­pesek érkeztek. A betelepülők a mai Szarvas utcán, a Kossuth utcán, a Rákóczi úton, a Zrínyi Ilona utcán, a Bocskai, Kereszt, Szil­fa, Csipke és Virág utcában építkeztek az ott kapott telkeken. így alakult ki Nyíregy­háza magva — s nőtt, növekedett, mígnem 1824-ben már „szabad várossá” lett. Ekkor­tájt 16—17 ezres lélekszámmal rendelkezett, s az igazi növekedés a vasút megjelenése után, 1858-ban indult meg: új házak so­rai, intézmények, üzemek épültek, megin­dult a csatornázás, az utak burkolása. 1875- ben megyeszékhellyé vált a város, hamaro­san megszületett az első szabályozási-rende­zési terv... A város népessége 1930-iTa már megközelí­tette az ötvenezret — s a századelő nagy­arányú építkezései során megváltozott a te­lepülés arca is. A központi részeken egyre több emeletes épület kapott helyet, a ren­dezett utcákat és a parkosított tereket te­kintélyes intézmények és bérpaloták kere­tezték. A centrumot körbeölelő városrészek kisvárosi hangulata azonban csaknem töret­len maradt, csak itt-ott szakították meg a földszintes házsorokat nagyobb intézmé­nyek: kórház, laktanyák, vámházak, vásár­terek. Az ötvenes évek hoztak aztán alapos vál­tozást: megindult a nagyarányú lakásépítés (a vasútállomás és a városközpont között),.a hatvanas évekre kiépült az úgynevezett dé­li és északi alközpont. A hetvenes évek pe­dig a házgyári lakótelep-építést hozták ma­gukkal — ez máig sem fejeződött be. Hegőrizni amit lehet A lakótelepek a város szélein beépítetlen területeken kaptak helyet, ám a nagyarányú változások nem kímélték az utóbbi évtize­dekben a régi utcákat sem. Az 1968-ban és a tíz évvel később készült tervek a belvá­ros arcának teljes megváltoztatását javasol­ták: ez vezetett oda, hogy a tömeges lakás­építés fokozatosan a belváros felé húzódott — elavultnak minősített lakótömböket sza­náltak, egész utcák tűntek el. Ma már úgy látják a hozzáértők (s a lai­kusok is), hogy nem volt egészen szerencsés a nagyarányú átépítés: Nyíregyháza arcula­ta alaposan megváltozott — nem mindenhol előnyére. Az új törekvések már azt sugall­ják: megőrizni a város képéből annyit, amennyit csak lehetséges. Nyíregyházán ma két és fél ezer olyan ház található, mely a múlt században épült, s hétezer azok száma, melyek a századfor­duló után, 1944-tig épültek. E csaknem tíz­ezer épület közül sajnos, minden második felújításra szorulna — a szakszerű kifejezés szerint: avult állapotú. Minden tizedik régi ház kifejezetten rossz állapotú, romosnak nevezhető. Főképp a déli városrészben lát­ható ez a kép, itt annyira tönkrementek a régi házak, hogy megmentésük már nem le­het cél — ez azért is így van, mert különö­sebb építészeti értékekkel nem rendelkez­nek. Annál inkább figyelemre méltó, hogy a város más részein több tucat olyan épület található, melyek védelemre érdemesek. E védelemről érdemes pár szót szólni. A legértékesebb építményeket az Országos Mű­emléki Felügyelőség szakvéleménye alapján nyilvánítják védetté — jelenleg huszonkét ilyen van a városban. Közülük tíz műemlék- jellegű épületként van nyilvántartva. Pél­dául a mai négyes iskola, a református templom, a megyei tanács, a Kossuth gim­názium, az. orosd római katolikus templom, az evangélikus templom a városközpontban. A többi úgynevezett, városképi jellegzetessé- gű, ezért védett. Frissen restaurált városképi jellegzetességű ház a Lenin téren. „Védett11 épületek A város azonban ennél többet érdemel — mondják a lokálpatrióták a megyeszékhely vezetőivel együtt. Ezért aztán újabb 33 épü­let szerepel azon a listán, mely műemléki védettségre tesz javaslatot. Néhány példa: műemlékjellegűnek szeretnék nyilváníttatni a görög katolikus püspöki hivatalt, a Zrínyi Ilona utcai volt Hitelbank épületét (mely­ben ma a házasságkötő terem található), a Széchenyi utca 7. számú szecessziós épüle­tet. Városképi védelemre javasolják többek között a Vöröshadsereg úti „pávás házat” (34. szám), a görög katolikus templomot, az úgynevezett katolikus bérpalotát a Bethlen utca sarkán, a Jósa András Múzeum épüle­tét, az izraelita templomot a Mártírok te­rén, a sóstói Svájci lakot, a színház épüle­tét. Az említett épületek persze nem egykettő­re kerülnek védettség alá, hosszadalmas a hivatalos procedúra. Semmiképp sem sza­bad azonban addig várni minden háznál — helyi tanácsi védelem alá kell helyezni eze­ket. Ez annyit jelent, hogy a tanács szak­embereinek véleménye, engedélye nélkül nem szabad átépíteni, a komolyabb rongá­lódásokat rendbe kell tenni — mégpedig az eredeti állapot helyreállításával. Hasonló a helyzet azzal a csaknem két­száz épülettel, melyet helyi védelem alá he­lyeznek a városban. Egész utcasorokról van szó — például a Széchenyi utca, a Báthori vagy a Bethlen utca sok épülete, a Bocskai utca, a Vörös Hadsereg útja házsorai. Az említett kétszáz épületet lényegében szeretnék megtartani az utókor számára, fő­képp a homlokzatuk érdemel védelmet. Van azonban közöttük több olyan is, mely már igen rossz állapotban van, s csak egy-egy részletüket érdemes megmenteni. A Selyem utca 13. vagy a Sóstói út 32. számú háznál például csak a kaput szeretnék megőrizni. Más helyeken, ha feltétlenül kell, elbontják az épületet, ám mégis nyoma marad: meg­felelően dokumentálják, fotók készülnek ró­la, s a helyére épülő új háznak jellegében, tömegében ehhez hasonlónak kell lennie, hogy megmaradjon az egységes utcakép. Színek és formák Ha már utcasorokról beszéltünk, érdemes szót ejteni a megkezdődött munkáról, mely során a Széahenyi utcát településképi vé­dettség alá helyezték. Ennek értelmében színben-formában csak a város szakembe­reinek véleménye szerinti módon tataroz­hatok az épületek, helyre kell állítani a ré­gi üzletportálokat, a kapukat, az épületdí­szeket. Hasonló elképzelések vannak a vá­rosközpontból kiinduló főbb utcákra is — a Bocskai, a Vöröshadsereg, a Felszabadulás útra, a Bethlen utcára. Sajátos helyzetben van a megyeszékhely egyik legrégebbi utcá­ja, a Szarvas utca: viszonylag kevés á vé­delemre javasolt épülete, valószínűleg át­épül a jövőben. A város régi negyedei közül főképp a Honvéd utcától keletre eső terület maradt meg viszonylagos egységben. Ennek rekonst­rukciójára most készülnek a tervek. A cél mindenképpen az, hogy a jellegzetes kisvá­rosi utcák képe megmaradjon. Az itt véde­lemre jelölt házak elsősorban arra szolgál­nak, hogy mintát nyújtsanak a későbbi át­építéseknél. Tehát a változásoktól nem lesz mentes e terület sem, de szigorú előírások fogják szabályozni, hogy milyen feltételek­kel építheti át a házát. az ott lakó, vagy milyen új épületet emelhet az elbontott ré­gi helyén. A város él és változik. Jövője tervező­asztalokon fekszik — múltja azonban ott áll az utcákon épületekbe kövesedve. Utódaink számára is őrizzük-védjük. Tarnavölgyi György Első benyomásra is sokszínű a nyíregy­házi sportélet. Pedig a tárgyi lehetőségeket összehasonlítva a szomszédos Hajdú, vagy Borsod megyék székhelyeivel — igaz azok megyei jogú városok, régióközpontok — sok tekintetben alulmaradunk. A városi tanács végrehajtó bizottsága is megfogalmazta, hogy Nyíregyháza a'sport- létesítmények tekintetében alaposan elma­radt az országos átlagtól. Feladatul szabták enyhíteni a hiányosságokon, s a szűkös lehetőségek keretein belül elkezdeni a leg­fontosabb létesítmények építését. A testnevelési és sportmozgalom fejlődé­sének, a tömegtestedzés, az iskolai sport szélesítésének és így a minőségi sportnak egyik legfontosabb feltétele is a megfelelő létesítményhálózat. A nyírségi megyeszékhely társadalma rendkívüli figyelmet fordít a sportlétesítmé­nyek fejlesztésére, építésére, bár kétségte­len, hogy a sportlétesítmények építése nem tarthatott lépést a rohamosan növekvő igé­nyekkel. Lakásra, iparra, bölcsődékre, óvo­dákra, iskolákra, kórházakra, szociális léte­sítmények tucatjára volt először is szükség, hogy behozzuk az elmaradást. A sport szervesen hozzátartozik Nyíregy­háza életéhez. Egy-egy nagyobb rendezvény, mérkőzés,’ verseny nagy tömeget vonz, oly­kor valóságos népünnepélyt jelent a város­ban. Nyíregyházán egy nemrég készült fel­mérés szerint 514 atléta, 310 kosárlabdázó, 445 labdarúgó és 74 úszó található a többi sportágak képviselői mellett. A statisztiká­ból az is kiderül, hogy >1985 végén a vá­rosban 137 szabadtéri sportpálya, 47 külön­böző nagyságú tornaterem, 5 fedett létesít­mény és 6 uszoda volt. Az adatokból tehát arra lehet következtetni, hogy egyes sport­ágakban megvannák a minőségi sportélet alapjai. Nyáron nagyobb gondok nélkül is telnek a hónapok, de amikor beköszönt a hideg és a teremsportok űzői számára kell he­lyet szorítani a felkészüléshez, az alapozás­hoz, a fedett létesítmények szűkös volta mi­att a sportágak egy részében megszakad az egyenletes munka, s néhány területen visz- szaesnek az eredmények. Nyíregyházát 120 ezer ember lakja, s la­kóinak több mint 40 százaléka 30 éven alu­li. A város valamennyi iskolája udvarán található valamilyen kézi-, röp-, vagy kosár­labdapálya, mozgásra alkalmas szabad terü­let. Régóta és nagyon hiányzik viszont egy diákpálya, amely állandó otthont adna a diáksportnak, mellesleg mentesítené a sta­diont a kisebb méretű versenyektől. (Ezért is érthetetlen, hogy a szebb napokat látott bujtosi sporttelep mint vált sokáig a gaz, a szemét gyűjtőládájává, miközben ideális terep lett volna a város sokezres tanulóifjú­sága mozgásához.) Az ötvenes évek végén a sportolók, de a közönség is érdeklődéssel várta a stadion építésének befejezését. A város sportjának e központja nem csupán labdarúgópálya, de egy minden követelményeknek megfelelő sporttelep, ahol különböző sportágak műve­lői képességük legjavát nyújthatják vetél­kedésük során. Az 1958-ban avatott létesít­mény átadása óta számos korszerűsítés tör­tént. Edzőcsarnok, teniszpálya, öltözősor lé­tesült, napjainkban pedig korszerű rekor- tánpálya készül. Azért tudni kell, hogy ez a létesítmény elsősorban a minőségi sport kiszolgálására hivatott, annak ellené­re, hogy hétvégék délutánjain a kispályá­kon pattog a labda. Alapelvként jelentkezik a tömegesítés az egyik oldalon, s teremhiány a másikon ... Sportlétesítményből lehetne több is a vá­rosban. Csak egy példa: a gombamódra sza­porodó teniszpályák is kevésnek bizonyul­nak .... A stadion! 4 pályás tekecsarnok, az ökölvívók, súlyemelők részére épített ed­zőterem, az MHSZ-létesítmények, a salak- motorosok pályája, a kabaflási szabadidő­központ, az erdei tornapálya — nem kis le­hetőség — és mégis kevés. Sok tehetség indult innen útjára. Balczó, Kovács, Mitró, Fórián és társaik szétszó­ródtak az országban, de a városnak nem­csak a múltban viselte sok szülötte a cí­meres mezt. Ma is nagyszerű utánpótlást ad a budapesti és vidéki nagyegyesületek­nek. Nem lenne teljes a kép a városi oktatási intézmények használatában lévő pályák, csarnokok nélküli A hetvenes évek elején kezdődött pályaépítési akció hatására Nyír­egyháza számos iskolájában, társadalmi munkában pályák, szabadtéri létesítmények épültek, s ezzel az alapsportág, az atlétika fokozott fejlesztését kívánták elősegíteni. A jó példa napjainkban is megtalálható. Leg­utóbb Nyíregyházán, a Krúdy Gyula utcán egy elhanyagolt területen a 19-es számú ál­talános iskola tanárai, diákjai és a szülők építettek minden igényt kielégítő úttörő sporttelepet. S hogy derekas munkát végez­tek, arról az átadott, villanyvilágítással ellá­tott mini stadion árulkodik. Az elméleti Oktatás mellett fokozott sze­repet játszik a testi nevelés Nyíregyháza két főiskoláján. A tanárképző testnevelés és más szakos hallgatói jó feltételek mellett sportolhatnak a sóstói erdő ölelésében fek­vő hatalmas sporfkombinátban. Minden igényt kielégít a hatalmas, kétrészes torna­terem, a futófolyosó, az uszoda, a nemrég átadott fedett atlétikai csarnok. A mezőgazdasági főiskolán a nagyméretű füves labdarúgópálya, a körülötte lévő sza­badtéri létesítmények egész sora található. Emellett sok olyan hasznos felszereléssel rendelkeznek (hajók, sílécek), melyek a me­gyében és azon kívül nyújtanak lehetőséget a sokoldalú testedzéshez. Több mint ötezren sportolnak a város egyesületeiben. Legnagyobb gondunk, hogy ez ideig nem létesült megfelelő sportcsar­nok Nyíregyházán, a megyék rangsorában e tekintetben az utolsók vagyunk. Nagy hát­rány ez, különösen labdajátékokban! Ezt is felismerve döntött úgy a vezetés, hogy a VII. ötéves terv során e tekintetben is magasabb osztályba lépünk és elkezdődik a töhb célú bujtosi sportcsarnok építése. Már említettük: uszodák tekintetében számotte­vő a fejlődés. Ha azonban a város 30 ezres diákseregére gondolunk — az óvodásokról nem is beszélve — szegényes a kép. Még mindig generációk nőnek fel, hogy nem tudnak úszni. Az iskolai uszodák létesítése tehát legalább olyan fontos, mint a kötele­ző úszásoktatás bevezetése. Kevés a pénz, de vajon miért ne lehetne a KISZ műjégpálya-építési akciójához ha­sonlóan más pályák építését is kezdemé­nyezni? A sport vonzereje egyben óriási anyagi lehetőség is. Ha sikerül a lakosság­gal megértetni, hogy sohasem azt nézze először, hogy mit adhat neki a városa, ha­nem azt, hogy ő mit adhat a városának, nyert ügyünk van. Szívet melengető kép fogadja azokat, akik ezekben a napokban ellátogatnak a vá­rosi stadionba. Emberek, gépek dolgoznak a pályán. Befejezés előtt áll a minden igényt kielégítő nyolcsávos rekcxrtánpálya építése, amelyet nemzetközi versennyel avatnak. To­vább épül, csinosodák a kabalási szabad­időközpont, a nyíregyháziák kedvenc ki­rándulóhelye. Jó úton halad a KISZ véd­nöksége alatt létesülő műjégpálya megvaló­sítása. Elérhető közelségbe került a bujtosi pálya helyén létesítendő diáksporttelep ki­alakítása. Iskolai tornatermek, pályák, más létesítmények egész sorával gazdagodik a város. Ezekben már méltó és igazi otthonra ta­lálhat minden nyíregyházi sportolni vágyó, egyben nemzetközi szintet is képviselhet a megyeszékhely, Nyíregyháza. Kovács György Rekortánpálya készül a városi stadionban Hajlék a sportnak

Next

/
Thumbnails
Contents