Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1986. augusztus 27. BaSczó, Mitró ufódat Az első védett utca A város arca Az első benyomások mindig sokat számítanak, amikor az ember egy idegen városba látogat. Nyomot hagy benne a látvány: a szép vagy kevésbé szép épületek sora, az omladozó vakolat, a rendbe hozott értékes régi ház, az utcák, a terek látványa. A városok arca sokszínű — mégis, minden településének megvan a maga (karaktere, utánozhatatlan jellegzetessége. Kisvárosi hangulat Nyíregyháza arculata több mint kétszáz esztendeje-kezdett kialakulni. 1753-ban indult meg az a nagyarányú lakosságvándorlás a szabolcsi részek felé, mely nyomán a Szarvasról és később a Felvidékről telepesek érkeztek. A betelepülők a mai Szarvas utcán, a Kossuth utcán, a Rákóczi úton, a Zrínyi Ilona utcán, a Bocskai, Kereszt, Szilfa, Csipke és Virág utcában építkeztek az ott kapott telkeken. így alakult ki Nyíregyháza magva — s nőtt, növekedett, mígnem 1824-ben már „szabad várossá” lett. Ekkortájt 16—17 ezres lélekszámmal rendelkezett, s az igazi növekedés a vasút megjelenése után, 1858-ban indult meg: új házak sorai, intézmények, üzemek épültek, megindult a csatornázás, az utak burkolása. 1875- ben megyeszékhellyé vált a város, hamarosan megszületett az első szabályozási-rendezési terv... A város népessége 1930-iTa már megközelítette az ötvenezret — s a századelő nagyarányú építkezései során megváltozott a település arca is. A központi részeken egyre több emeletes épület kapott helyet, a rendezett utcákat és a parkosított tereket tekintélyes intézmények és bérpaloták keretezték. A centrumot körbeölelő városrészek kisvárosi hangulata azonban csaknem töretlen maradt, csak itt-ott szakították meg a földszintes házsorokat nagyobb intézmények: kórház, laktanyák, vámházak, vásárterek. Az ötvenes évek hoztak aztán alapos változást: megindult a nagyarányú lakásépítés (a vasútállomás és a városközpont között),.a hatvanas évekre kiépült az úgynevezett déli és északi alközpont. A hetvenes évek pedig a házgyári lakótelep-építést hozták magukkal — ez máig sem fejeződött be. Hegőrizni amit lehet A lakótelepek a város szélein beépítetlen területeken kaptak helyet, ám a nagyarányú változások nem kímélték az utóbbi évtizedekben a régi utcákat sem. Az 1968-ban és a tíz évvel később készült tervek a belváros arcának teljes megváltoztatását javasolták: ez vezetett oda, hogy a tömeges lakásépítés fokozatosan a belváros felé húzódott — elavultnak minősített lakótömböket szanáltak, egész utcák tűntek el. Ma már úgy látják a hozzáértők (s a laikusok is), hogy nem volt egészen szerencsés a nagyarányú átépítés: Nyíregyháza arculata alaposan megváltozott — nem mindenhol előnyére. Az új törekvések már azt sugallják: megőrizni a város képéből annyit, amennyit csak lehetséges. Nyíregyházán ma két és fél ezer olyan ház található, mely a múlt században épült, s hétezer azok száma, melyek a századforduló után, 1944-tig épültek. E csaknem tízezer épület közül sajnos, minden második felújításra szorulna — a szakszerű kifejezés szerint: avult állapotú. Minden tizedik régi ház kifejezetten rossz állapotú, romosnak nevezhető. Főképp a déli városrészben látható ez a kép, itt annyira tönkrementek a régi házak, hogy megmentésük már nem lehet cél — ez azért is így van, mert különösebb építészeti értékekkel nem rendelkeznek. Annál inkább figyelemre méltó, hogy a város más részein több tucat olyan épület található, melyek védelemre érdemesek. E védelemről érdemes pár szót szólni. A legértékesebb építményeket az Országos Műemléki Felügyelőség szakvéleménye alapján nyilvánítják védetté — jelenleg huszonkét ilyen van a városban. Közülük tíz műemlék- jellegű épületként van nyilvántartva. Például a mai négyes iskola, a református templom, a megyei tanács, a Kossuth gimnázium, az. orosd római katolikus templom, az evangélikus templom a városközpontban. A többi úgynevezett, városképi jellegzetessé- gű, ezért védett. Frissen restaurált városképi jellegzetességű ház a Lenin téren. „Védett11 épületek A város azonban ennél többet érdemel — mondják a lokálpatrióták a megyeszékhely vezetőivel együtt. Ezért aztán újabb 33 épület szerepel azon a listán, mely műemléki védettségre tesz javaslatot. Néhány példa: műemlékjellegűnek szeretnék nyilváníttatni a görög katolikus püspöki hivatalt, a Zrínyi Ilona utcai volt Hitelbank épületét (melyben ma a házasságkötő terem található), a Széchenyi utca 7. számú szecessziós épületet. Városképi védelemre javasolják többek között a Vöröshadsereg úti „pávás házat” (34. szám), a görög katolikus templomot, az úgynevezett katolikus bérpalotát a Bethlen utca sarkán, a Jósa András Múzeum épületét, az izraelita templomot a Mártírok terén, a sóstói Svájci lakot, a színház épületét. Az említett épületek persze nem egykettőre kerülnek védettség alá, hosszadalmas a hivatalos procedúra. Semmiképp sem szabad azonban addig várni minden háznál — helyi tanácsi védelem alá kell helyezni ezeket. Ez annyit jelent, hogy a tanács szakembereinek véleménye, engedélye nélkül nem szabad átépíteni, a komolyabb rongálódásokat rendbe kell tenni — mégpedig az eredeti állapot helyreállításával. Hasonló a helyzet azzal a csaknem kétszáz épülettel, melyet helyi védelem alá helyeznek a városban. Egész utcasorokról van szó — például a Széchenyi utca, a Báthori vagy a Bethlen utca sok épülete, a Bocskai utca, a Vörös Hadsereg útja házsorai. Az említett kétszáz épületet lényegében szeretnék megtartani az utókor számára, főképp a homlokzatuk érdemel védelmet. Van azonban közöttük több olyan is, mely már igen rossz állapotban van, s csak egy-egy részletüket érdemes megmenteni. A Selyem utca 13. vagy a Sóstói út 32. számú háznál például csak a kaput szeretnék megőrizni. Más helyeken, ha feltétlenül kell, elbontják az épületet, ám mégis nyoma marad: megfelelően dokumentálják, fotók készülnek róla, s a helyére épülő új háznak jellegében, tömegében ehhez hasonlónak kell lennie, hogy megmaradjon az egységes utcakép. Színek és formák Ha már utcasorokról beszéltünk, érdemes szót ejteni a megkezdődött munkáról, mely során a Széahenyi utcát településképi védettség alá helyezték. Ennek értelmében színben-formában csak a város szakembereinek véleménye szerinti módon tatarozhatok az épületek, helyre kell állítani a régi üzletportálokat, a kapukat, az épületdíszeket. Hasonló elképzelések vannak a városközpontból kiinduló főbb utcákra is — a Bocskai, a Vöröshadsereg, a Felszabadulás útra, a Bethlen utcára. Sajátos helyzetben van a megyeszékhely egyik legrégebbi utcája, a Szarvas utca: viszonylag kevés á védelemre javasolt épülete, valószínűleg átépül a jövőben. A város régi negyedei közül főképp a Honvéd utcától keletre eső terület maradt meg viszonylagos egységben. Ennek rekonstrukciójára most készülnek a tervek. A cél mindenképpen az, hogy a jellegzetes kisvárosi utcák képe megmaradjon. Az itt védelemre jelölt házak elsősorban arra szolgálnak, hogy mintát nyújtsanak a későbbi átépítéseknél. Tehát a változásoktól nem lesz mentes e terület sem, de szigorú előírások fogják szabályozni, hogy milyen feltételekkel építheti át a házát. az ott lakó, vagy milyen új épületet emelhet az elbontott régi helyén. A város él és változik. Jövője tervezőasztalokon fekszik — múltja azonban ott áll az utcákon épületekbe kövesedve. Utódaink számára is őrizzük-védjük. Tarnavölgyi György Első benyomásra is sokszínű a nyíregyházi sportélet. Pedig a tárgyi lehetőségeket összehasonlítva a szomszédos Hajdú, vagy Borsod megyék székhelyeivel — igaz azok megyei jogú városok, régióközpontok — sok tekintetben alulmaradunk. A városi tanács végrehajtó bizottsága is megfogalmazta, hogy Nyíregyháza a'sport- létesítmények tekintetében alaposan elmaradt az országos átlagtól. Feladatul szabták enyhíteni a hiányosságokon, s a szűkös lehetőségek keretein belül elkezdeni a legfontosabb létesítmények építését. A testnevelési és sportmozgalom fejlődésének, a tömegtestedzés, az iskolai sport szélesítésének és így a minőségi sportnak egyik legfontosabb feltétele is a megfelelő létesítményhálózat. A nyírségi megyeszékhely társadalma rendkívüli figyelmet fordít a sportlétesítmények fejlesztésére, építésére, bár kétségtelen, hogy a sportlétesítmények építése nem tarthatott lépést a rohamosan növekvő igényekkel. Lakásra, iparra, bölcsődékre, óvodákra, iskolákra, kórházakra, szociális létesítmények tucatjára volt először is szükség, hogy behozzuk az elmaradást. A sport szervesen hozzátartozik Nyíregyháza életéhez. Egy-egy nagyobb rendezvény, mérkőzés,’ verseny nagy tömeget vonz, olykor valóságos népünnepélyt jelent a városban. Nyíregyházán egy nemrég készült felmérés szerint 514 atléta, 310 kosárlabdázó, 445 labdarúgó és 74 úszó található a többi sportágak képviselői mellett. A statisztikából az is kiderül, hogy >1985 végén a városban 137 szabadtéri sportpálya, 47 különböző nagyságú tornaterem, 5 fedett létesítmény és 6 uszoda volt. Az adatokból tehát arra lehet következtetni, hogy egyes sportágakban megvannák a minőségi sportélet alapjai. Nyáron nagyobb gondok nélkül is telnek a hónapok, de amikor beköszönt a hideg és a teremsportok űzői számára kell helyet szorítani a felkészüléshez, az alapozáshoz, a fedett létesítmények szűkös volta miatt a sportágak egy részében megszakad az egyenletes munka, s néhány területen visz- szaesnek az eredmények. Nyíregyházát 120 ezer ember lakja, s lakóinak több mint 40 százaléka 30 éven aluli. A város valamennyi iskolája udvarán található valamilyen kézi-, röp-, vagy kosárlabdapálya, mozgásra alkalmas szabad terület. Régóta és nagyon hiányzik viszont egy diákpálya, amely állandó otthont adna a diáksportnak, mellesleg mentesítené a stadiont a kisebb méretű versenyektől. (Ezért is érthetetlen, hogy a szebb napokat látott bujtosi sporttelep mint vált sokáig a gaz, a szemét gyűjtőládájává, miközben ideális terep lett volna a város sokezres tanulóifjúsága mozgásához.) Az ötvenes évek végén a sportolók, de a közönség is érdeklődéssel várta a stadion építésének befejezését. A város sportjának e központja nem csupán labdarúgópálya, de egy minden követelményeknek megfelelő sporttelep, ahol különböző sportágak művelői képességük legjavát nyújthatják vetélkedésük során. Az 1958-ban avatott létesítmény átadása óta számos korszerűsítés történt. Edzőcsarnok, teniszpálya, öltözősor létesült, napjainkban pedig korszerű rekor- tánpálya készül. Azért tudni kell, hogy ez a létesítmény elsősorban a minőségi sport kiszolgálására hivatott, annak ellenére, hogy hétvégék délutánjain a kispályákon pattog a labda. Alapelvként jelentkezik a tömegesítés az egyik oldalon, s teremhiány a másikon ... Sportlétesítményből lehetne több is a városban. Csak egy példa: a gombamódra szaporodó teniszpályák is kevésnek bizonyulnak .... A stadion! 4 pályás tekecsarnok, az ökölvívók, súlyemelők részére épített edzőterem, az MHSZ-létesítmények, a salak- motorosok pályája, a kabaflási szabadidőközpont, az erdei tornapálya — nem kis lehetőség — és mégis kevés. Sok tehetség indult innen útjára. Balczó, Kovács, Mitró, Fórián és társaik szétszóródtak az országban, de a városnak nemcsak a múltban viselte sok szülötte a címeres mezt. Ma is nagyszerű utánpótlást ad a budapesti és vidéki nagyegyesületeknek. Nem lenne teljes a kép a városi oktatási intézmények használatában lévő pályák, csarnokok nélküli A hetvenes évek elején kezdődött pályaépítési akció hatására Nyíregyháza számos iskolájában, társadalmi munkában pályák, szabadtéri létesítmények épültek, s ezzel az alapsportág, az atlétika fokozott fejlesztését kívánták elősegíteni. A jó példa napjainkban is megtalálható. Legutóbb Nyíregyházán, a Krúdy Gyula utcán egy elhanyagolt területen a 19-es számú általános iskola tanárai, diákjai és a szülők építettek minden igényt kielégítő úttörő sporttelepet. S hogy derekas munkát végeztek, arról az átadott, villanyvilágítással ellátott mini stadion árulkodik. Az elméleti Oktatás mellett fokozott szerepet játszik a testi nevelés Nyíregyháza két főiskoláján. A tanárképző testnevelés és más szakos hallgatói jó feltételek mellett sportolhatnak a sóstói erdő ölelésében fekvő hatalmas sporfkombinátban. Minden igényt kielégít a hatalmas, kétrészes tornaterem, a futófolyosó, az uszoda, a nemrég átadott fedett atlétikai csarnok. A mezőgazdasági főiskolán a nagyméretű füves labdarúgópálya, a körülötte lévő szabadtéri létesítmények egész sora található. Emellett sok olyan hasznos felszereléssel rendelkeznek (hajók, sílécek), melyek a megyében és azon kívül nyújtanak lehetőséget a sokoldalú testedzéshez. Több mint ötezren sportolnak a város egyesületeiben. Legnagyobb gondunk, hogy ez ideig nem létesült megfelelő sportcsarnok Nyíregyházán, a megyék rangsorában e tekintetben az utolsók vagyunk. Nagy hátrány ez, különösen labdajátékokban! Ezt is felismerve döntött úgy a vezetés, hogy a VII. ötéves terv során e tekintetben is magasabb osztályba lépünk és elkezdődik a töhb célú bujtosi sportcsarnok építése. Már említettük: uszodák tekintetében számottevő a fejlődés. Ha azonban a város 30 ezres diákseregére gondolunk — az óvodásokról nem is beszélve — szegényes a kép. Még mindig generációk nőnek fel, hogy nem tudnak úszni. Az iskolai uszodák létesítése tehát legalább olyan fontos, mint a kötelező úszásoktatás bevezetése. Kevés a pénz, de vajon miért ne lehetne a KISZ műjégpálya-építési akciójához hasonlóan más pályák építését is kezdeményezni? A sport vonzereje egyben óriási anyagi lehetőség is. Ha sikerül a lakossággal megértetni, hogy sohasem azt nézze először, hogy mit adhat neki a városa, hanem azt, hogy ő mit adhat a városának, nyert ügyünk van. Szívet melengető kép fogadja azokat, akik ezekben a napokban ellátogatnak a városi stadionba. Emberek, gépek dolgoznak a pályán. Befejezés előtt áll a minden igényt kielégítő nyolcsávos rekcxrtánpálya építése, amelyet nemzetközi versennyel avatnak. Tovább épül, csinosodák a kabalási szabadidőközpont, a nyíregyháziák kedvenc kirándulóhelye. Jó úton halad a KISZ védnöksége alatt létesülő műjégpálya megvalósítása. Elérhető közelségbe került a bujtosi pálya helyén létesítendő diáksporttelep kialakítása. Iskolai tornatermek, pályák, más létesítmények egész sorával gazdagodik a város. Ezekben már méltó és igazi otthonra találhat minden nyíregyházi sportolni vágyó, egyben nemzetközi szintet is képviselhet a megyeszékhely, Nyíregyháza. Kovács György Rekortánpálya készül a városi stadionban Hajlék a sportnak
